Esztergom és Vidéke, 1894

1894-02-08 / 11.szám

zongorakisérete mellett. Erre Dr. Nagy kir. közjegyző humoros hangú felolva­sása következett, melynek tárgya egy régi história volt, az t. i., mikor anno 1894. a komáromi dalárda résztvett a fiumei dalárünnepélyen. Majd ismét Sey­ler Leona énekelte Dinorah Árnyéktán­czát, és ráadásul magyar dalokat Palo­tásytól és másoktól. A kihívásoknak és ismétléseknek hossza-vége nem volt. Bel­lovits Lincsi k. a. Liszttől és Gaal Fe­rencztől adott elő rapszódiákat zongorán. Első és utolsó szám gyanánt a dalárda énekelt igen szép készültséggel és igen jó hangokkal. A hangversenyt előkelő közönség hallgatta végig. Utánna reg­gelig táncz következett. A jó komáro­miak az esztergomi vendégmüvésznöket valósággal elhalmozták virággal és ro­konszenvük egyébb jeleivel. — Az esztergomi egyetemi bál tombola­játékán a hivatalos kimutatás szerint a következő számok lettek kihúzva: 4337­2292, 6929, 4482, 9238, 8142, 3073, 2152, 7562, 7976, 5035, 8930, 9069, 5733, 599 3128, 974, 4991, 36, 7819, 9235, 3178, 5083, 8712, 7872, 196, 4275, 7395. 5852, 2988,6742, 7705, 259, 8519, 6519, 992. 2436, 8475. 5317, 6738, 339 6 > 5335, 75°°, 5127, 3 l82 > 88 79­8041, 8563, 9035, 1085. 3005, 2195, 4968, Ó601, 459, 7089, 6660, 2529, 6511, 3394. 9048, 8262, 2175, 8224, 4541, 1095, 6919. 5990, 4231, 6568, 1828, 4241, 9761, 4810, 8075, 1656, 5368, 8738, 3001, 9850. 3742, 9433; 3084, 9 2 68, 8819, 581, ,6485, 7933, 477h 7984, 3010. 1967, 5489. 6175, 8741. 3366. 388. 1059. 127, 8662, 9628; 5072. 5. 838* 7 2 53, 3688, 5530, 2798, 1253, 3121, 9460, 3128, 2249, 7808, 750, 8457. 4220, 186. 4081, 2745, 9°39> 5341, 2421. 8719, 4066, 7187, 4220, 1846, 3830, 2182, 4952, 1053. — Halálozás. Alulírottak saját, vala­mint az összes rokonság nevében fájda­lomtelt szívvel jelentik forrón szeretett jó anyjuk, anyósuk, testvérük és nagy­anyjuknak özv. Farkas Istvánné szül. Pilisy Teréziának folyó hó 4-én 2 és fél órakor rövid szenvedés s a halotti szent­ségek ájtatos felvétele után, életének 64-ik évében történt gyászos elhunytát. A felejthetlen halott hült teteme e hó 6-án délután3 órakor fog a gyászházból: Széchenyi-tér 36. sz., az Esztergom szab. kir. városi sírkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat a szent Ferencz-rendiek templomában f. hó 7-én délelőtti 9 órakor fog bemutattatni. Esztergom, 1894. febr. 5-én. Áldás és béke poraira! Farkas Gyula, Farkas Tivadar, Farkas J. Róbert, Farkas Elek, Farkas József gyermekei. Pilisy Ferencz, Pilisy István testvérei. Farkasné szül. Borck Berta, Farkasné szül. Matus Kata­lin, Farkasné szül. Tarnóczy Jolán, Far­kasné szül. Weninger Beatrix menyei. Farkas Frigyes, Farkas Elek, Farkas Gyula, Farkas Róbert, Farkas Janka, Farkas Margit, Farkas Jenő, Farkas Osz­kár, Farkas Irén, Farkas József, Fatkas Jolán, Farkas Katalin, Farkas István unokái. — Tánczpróbák. Az esztergomi tanító­képző intézet ifjúsága e hó 5-én, az óvó­nöképzöintézet növendékei pedig 6-án tartottéi meg táncztanfolyamuk próbáját Thurzó Gerőné táncztanitónö vezetése mellett. — Veszélyes átkelés. Mióta a pro­peller-társulat eszközli a dunai átkelést, azóta ritkaság számba megy a veszélyes­nek látszó dunai közlekedés télviz ide­jén. Mondhatni áldás a közönségre, hogy a régi rendszer helyét ujabb váltotta fel. A mult napokban azonban mégis történt oly eset, mely könnyen végzetes kimene­telű lehetett volna. Délután 5 perczczel előbb mint fél 6, az esztergomi oldalról indult meg az utolsó előtti menet. A szo­kott járaton alul jéghid, felül pedig min­den perczben megindulni kész jégtömeg mintegy várakozni látszott a propeller által támasztott hullámverésre, mely a a jégpánczélt megingatva, további útjára kergette. Nem haladt a propeller száz lépésre, már a jégpánczél elérte a jár­müvet s annak haladását annyira gátolta, hogy félelem fogta el a jelenlevőket : mi történik most a propellerrel ? — Ezen félelem nöttön-nött, midőn látták, hogy az imbolygó jármű sem előre sem hátra nem mozdulhat. Tetőfokra hágott a lát­ványosság akkor, midőn a felülről mind­inkább összetorlódó jégtáblák hangos re­csegéssel horzsolták a propeller oldalát. A körülbelül 100 főnyi átkelő utasok nem éreztek olyan kétségbeesést, — mert biztak a jármű erősségében. Többen a szénkészlet mennyisége feiől tuda­kozódtak, ha netalán hosszabb ideig kellene a jégrétegek között vesztegel­niük; — másrészt az éber személyzet elővigyázatos munkája keltett biztató ha­tást, midőn a jármú négy oldalári gon­dosan megfigyelt minden mozzanatot, sőt a jégre le is bocsátkoztak, a helyzet kö­zelebbi megvizsgálása végett. Ezután a hátulra kötött biztonsági csónakot előre húzták jégtöretés czéljából; majd a pro­peller a legerősebb atmoszférájú nyomás mellett keresztül törte magát a jégpán­czélon s minden baj nélkül circa 40 percznyi vergődés után parthoz ért. Ugyanezen jármű a készített uton rövid idő múlva visszatért, — Tűzveszély. Szombaton éjjel fél eey óra tájban hirtelen tüzilárma verte fel a város részint mulató, részint nyugvó lakosságát. A tüz a táthi uti 842. számú és Tepiánszky Ferencz tulajdonát képező házon támadt. A gazda nem volt otthon, s midőn a bennlakók felébredtek, a tüz, mely a ház előrészén keletkezett, már az egész tetőzeten tovaterjedt. A padláson volt elhelyezve a háztulajdonos­nak, Bábszky Imrének, Tringer Istvánnak s Balog Józsefnek a télen leölt disznók husa, zsirja na*gy mennyiségben, gabona s ruhanemüek. Habár serényen hozzá­láttak az oltáshoz, de a fagy következ­tében beállott vízhiány nagy akadályul szolgált a tüz lokalizálásának. Ennél­fogva leégett a tetőzet egészen s a pad­láson elhelyezett holmik. A ház különben biztosítva volt a „Fonciere" társaságnál 800 frtra. A kár, a mely csak a padlá­son elhelyezett ingók elpusztulása által származott, meghaladja a 300 frtot. A károsultak rögtöni felsegélyezésére gyüjtő­iv bocsáttatott ki. A tüz keletkezésének oka ez ideig ismeretlen. — Kanyaró pusztít Lábatlan és Szent­lélek esztergornmegyei községben a gyer­mekek között. Az esztergomi fószolgabi­róság megtette a kellő óvó intézkedése­ket a ragály elterjedésének megakadá­lyozására. — Vészbízottságok. Vármegyénk alis­pánja felhívta a járási föszolgabirákat és Esztergom polgármesterét, hogy hatósá­guk területén a vészbizottságokat meg­alakítsák, csónakokat és egyébb mentő­eszközöket összeírják és a vészbizott­sági tagok névsorát megállapítsák. Az alispán e bizottságba a maga részéről Csaby Andor, Hamar Árpád, Havasi Imre, Niedermann Pál és Reviczky Győ­zőt nevezte ki. Ez intézkedésre a földm. miniszter rendelete adott alkalmat, mely­ben felhívja az alispánokat és a tör­vényhatósági joggal felruhuzott városok polgármestereit, hogy az árvízveszély el­kerülése végett az intézkedéseket megte­gyék. Egyúttal tudatja a miniszter, hogy a szükségessé válható folytonos távirdai szolgálat berendezésének, a cs. és kir. had­sereg és magy. kir. honvédség és csend­őrség közreműködésének igénybevehetése iránt a szükséges intézkedéseket meg­tette. — Halálos baleset. Oláh János sári­sápi vén czigány a tokodi korcsmában a kelleténél többet talált inni a szil­voriumból, mert amint mámoros fővel haza akart indulni tegnapelőtt este, a falu utczájában levő kútba esett, még pedig oly szerencsétlenül, hogy csak holttestét húzhatták ki. A föszolgabiróság megindította a vizsgálatot azon vétkes gondatlanság miatt, hogy a kutat kává­val el nem látták. A holttestet ma bonczolja fel a vármegyei orvos. — Esztergomi sajtópör. B á r t f a y Géza városi közgyám — mint lapunk olvasói előtt tudva van —- becsületsértés és rágalmazás miatt sajtópört indított Sinka Ferencz Pál az „Esztergomi Hirlap" felelős szerkesztője és Horváth Rezső segédlelkész ellen a győri sajtó­biróság előtt. Bártfay Géza erkölcsi tanukul a maga részére Niedermann Pál kir. tanácsos, Dr. Walter Gyula herczeg­primási titkár, Vojnits Döme tanár, Lós­kay Jeromos a herczegprimási uradalmak fökormányzója, Dr. Áldori Mór orvos, Szenttamási Béla ügyvéd és Haan Rezső lapszerkesztőt nevezte meg. Ténybeli tanukul pedig Bandzi István betűszedőt és Simonyi István betüszedö-tanonczot. Sinka és Horváth is több tanút kért kihallgattatni. Bandzi és Simonyi szedők a tárgyaláson azt fogják bizonyítani, hogy a sajtópör tárgyát képező „Reha­bilitáczió" czimü czikk Horváth Rezső tollából folyt. A tárgyalás február 26-án lesz. Bártfay az inkriminált állitások bebizonyítására vádlottaknak korlátlan bizonyítási szabadságot enged. Tudvalevő, hogy az egész sajtópör Csoiicsnak a her­czegprimás ellen elkövetett merényleté­ből folyik, és igy valószínű, hogy a végtárgyalásnál igen meglepő részle­tek kerülhetnek nyilvánosság elé, ame­lyekről még a közönségnek tudomása nem lehetett, mert a merénylet idejében egy magas állású úr Bártfay Gézánál mint hirlaptudósitónál egy szintén elő­kelő társadalmi állású férfi által 'lépése­ket tétetett, hogy a Csolics-féle ügyet a sajtóban n e feszegesse. — A difteritisz még mindég nagy mértékben pusztít nálunk. Meghaltak az utóbbi időben roncsoló toroklob követ­keztében : Cserép Erzsébet, Horváth Szeder Boris, Kovács Mihály, Szóda Imre, Kiffer Anna, Nóvák Juli nevű gyerme­kek. A városi közkórházban most egy K o h n Ignácz nevű kereskedö-tanonczot ápolnak, ki difteritiszes beteg, s kitől az egyik kórházi ápoló is elkapta a beteg­séget. — Lopás. Tegnapelőtt este, midőn Strausz Ignácz helybeli mészáros kocsisa hazament, egy Barics Károly nevű em­bert talált az istállóban, ahol a kocsis aludni szokott s aki kérte őt, hogy en­gedje az éjjel meghálni ottan. A kocsis, Baranyai István, erre helyet adott neki a jászolban s lefeküdtek. Mikor egyszer éjjel felébred, látja, hogy az istállóban egy szegre akasztott mellénye, a mely­ben ezüst órája is volt, nincs helyén s az ember is eltűnt. Nosza kiszalad az utczára s lármát üc, de a tolvajt nem találja. Ennél fogva másnap jelentést tett a rendőrfőkapitánynál, aki Békásy rend­örbiztost kiküldte a tolvaj nyomozására, ki is azt a cserepesi téglagyárban el­fogta. Az illető a téglagyárban alkalma­zott vályogvető munkás volt. A rendőr­biztos aztán a városházra kisérte. A tol­vaj ügyét a rendőrkapitányság elbirálás végett a helybeli járásbírósághoz tette át. — A „Szabad Szó" képes politikai napilap legújabb kedvezményei. A „Sza­bad Szó", melyről talán már fölösleges elmondani, hogy a legjobb és legolcsóbb magyar napilap, hetenkint „koszorú" czimmel egy rendkívül gazdag és előkelő tartalmú, képekkel díszített szépirodalmi hetilapot ad mellékletül. Továbbá „Kala­pács" czimmel maró és csipős élczektől duzzadó élczlapot, mely hetenkint talányt is közöl és a megfejtők között 52 J ó s z i v s o r s j e g yet és 52 kötet szépiro­dalmi könyvet sorsol ki. Ezenkívül még a következő páratlan kedvezmé­nyekben részesiti előfizetőit. Azok az előfizetők, a kik a „Szabad Szó"-ra az egész 1894. éven keresztül előfizetnek oly módon, hogy az előfizetési összeget negyedévenkint küldí-c be, megkapják: i. A „Magyar Történeti Album"-nak már megjelent kötetét nyomban, a mint az első évnegyedi előfizetést beküldik. 2. A pünkösdkor megjelenő „írók és művészek Albuma" és „Közigazgatási Album" közül, azt, amelyet maguk választanak. 3. A „Magyar Történeti Album"-nak karácsonkor megjelenő 2-ik kötetét. 4, A „Szabad Szó" 1895. évre szóló karácsony­kor megjelenő nagy képes naptárát. Elő­fizetési ar: Egész évre Budapesten 10 frt, vidéken 12 frt. Fél évre Budapesten 5 frt, vidéken 6 frt. Negyed évre Budapesten 2.50 kr. vidéken 3 frt. Az előfizetési pén­zek a „Szabad Szó" kiadóhivatalához (Teréz-körut 41. szám alá) küldendők. Jegyzet: Nem előfizetőknek a diszes kö­tésű 50 pompás szines képet tartalmazó Magyar Történeti Albumok egyes, 150 oldalra terjedő köteteit kötetenként 2 frt bolti árért megküldjük. — A vízkúra háttérbe szorittatik. A medico-electricus gyógymód lassan ki­szorítja a vízkúrát. Süketség, fülzúgás, rheumatismus, köszvény, ischias, emész­tési gyöngeség, ideggyengeség, elhízás, bronchitis, asthma, katarrhus stb. gyor san és biztosan gyógyíttatik, a beteg hivatásában való zavarása nélkül. Érte­kezés bérmentesen. — M e d i c o-E 1 e c­tricus Intézet, 2B, Auf dem Ber­lich, Köln a. Rh. Henneberg G. (cs. kir. udvariszállitó) selyemgyára Zürichben, pri­vátmeg rendelők lakására köz­vetlenül szállít: fekete, fehér és szines selyemszöveteket méterenként, 45krtólitfrt65krig póstabér és vámmentesen, sima, csikós, kocz­kázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 kölönbözö minőség és 2000 különböző szin s árnyalatban). Minták póstafordulóval küldetnek. Svajczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőla­pokra 5 kros bélyeg ragasztandó. NYILTTÉR Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : NÓGRÁDI JENŐ. Köszönetnyilvánítás. Mindazon tisztelt barátaink és isme­rőseink, kik kedves jó anyánk végtisztes­ségén megjelenésükkel fájdalmunkat eny­híteni méltóztattak, fogadják e helyen Őszinte köszönetünk nyilvánítását. Esztergom, 1894, febr. 6-án. Farkas testvérek. Vegyünk a gyárból és ne másod­kézből! mondja egy régi közmondás. Ezt joggal mondhatom üzletemre, mert csak egy oly nagy üzlet, mint az enyém bir készpénz­vásárlás folytán óriási árumennyiséggel, és ezzel az előnyökkel, olcsó költséggel, melyek végtére is a vevőnek javára kell hogy szolgáljanak. Gyönyörű minták magánvevoknek ingyen és bérmentve. Dúsgazdag mintakönyvek, mint még soh'sem voltak, szabóknak bérmentve. Öltönyszövetek Peruvien és Dosking a magas Klérus részére, elő­írás szerinti szövetek cs. és k. hivatalnok egyen­ruhák, veteránok, tűzoltók, torna és livré-eknek; tekeasztal posztó és játékasztalokra, kocsiáthuza­tok, Loden, vízmentes vadászkabátok, mosószöve­tek, utazó plaidek 4 14 írtig. Jutányos becsületes tartós és tiszta gyapjú­szövetet és nem olcsó rongyokat, melyek a szabó­munkát alig érdemlik, ajánl Stikarovsky János Brünnben (Austria Manchestere.) Legnagyobb gyári posztóraktár egy fél millió frt értékben. Szétküldés csak utánvéttel I Levelezés német, magyar, cseh, lengyel, olasz, franczia és angol nyelveken.' Bayer Ágoston és fia Esztergom, Buda-utcza 502. ajánlja kék-carton-festö-üzletében dú­san felszerelt divatos pamutjait, szöveteit és kiváló jó kékfestő és szines jó mosó barchentjait. Továbbá nagy választékban rak­táron találhatók kiváló, jó hírnévnek örvendő késmárki len és damaszt-árúk, kézműszövetek, fehér szövet-árúk, me­lyek kiváló jó anyag és olcsóság te­kintetében bármely külföldi rokon­gyártmánynyal versenyeznek. Raktáron vannak: Siffonok, kö­zépfinomtól egész a legfinomabb mi­nőségig, ágyhuzatok, lepedő-gyolcsok, takács-vásznak, ruhabélések, külöm­bözö minőségű asztalgarniturák 6, 12 vagy több személyre és más hasonló szövött gyolcs-áruk a legjutányosabb árakon kaphatók. Idegbajok. Idegesség. Utolérhetlen eredmény. Százak gyógyitattak meg, kik már az éléből lemondtak, az én szerem által. Kezelés vé­gett szükséges, hogy a beteg bajának részletes leírását küldje el. J. EIGER specialista, Berlin Danzigerstrasse 19. Ideg ronc s o 11 s á g. EPILEPSIA (eskór). Biztos siker! , Gyökeres gyógyítás régi bevált módszer szerint hires epilep­tikum nevű szeremmel. A szer küldése 20 márka, illetve 12 forint utánvétele vagy előleges bekül­dése mellett történhetik. J. EIGER specialista, Berlin Danzigerstr. 19.

Next

/
Thumbnails
Contents