Esztergom és Vidéke, 1894

1894-12-25 / 102.szám

Esztergom, XVI, évfolyam. 102. (mutatvány) szám Kedd, 1894. deczember 25. ESZTERGOM es Megjelenik hetenkint kétszer : ^ csütörtökön és vasárnap. | I . I ELŐFIZETÉSI ÁR.: | ^ Egész évre 6 frt — kr. | ^ Fél évre . 3 » — » ^ | Negyed évre .......... i » 50 s ^ | Egy hónapra — » 50 » ^ ^ Egyes szám ára ........ — » 7 * | VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások küldendők: Duna-utcza 52. szám (Tóth-ház). Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Tábor Adolf könyvkereskedésében, a Wallflscll- és Haugll-féle dohány tőzsdékben. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. 1 - '•/•> | Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári bélyegilleték fizetendő. Esztergom a kiállításban. Esztergom, decz. 22. Közelebb külön is megküldötte a helyi bizottság érdekelt gazdáinknak és helyi iparosainknak azon felhívást, mely az 1896-ik évi ezredéves kiál­lítás bejelentéseit sürgeti. A bejelen­tési határidő ez év végével jár le s csak kivételesen hosszabbítható meg s mivel városunk s megyénk közön­sége valóban kevés érdeklődést mu­tat a nemzeti nagy mű iránt, nem felesleges, ha e helyen is foglalkozunk vele. Esztergom vármegye népességé­nek 6-24°/ 0-át képezi a szorosan vett iparosság s mint ilyen, elsőrendű helyet foglal el az ország vármegyéi között. Alig Sopron (6*43%) Szepes (7.27) Turóc (7.33) és Zólyom (8.82)°/ 0 előzi meg s mintegy a 6—7-ik helyen áll, mely körülmény egyúttal szoros kötelességeket ró e vármegyére és különösen a városra, amelyben, — népességi arányához — az iparosság mintegy i7°/ 0-ot kép­visel, hogy akkor, amidőn egy ez­redév fokozatos fejlődését, és fejlett­ségét az egész világnak bemutatni akarjuk, a mozgalomban, a munká­ban teljes erővel részt vegyen ! Bars, Hont, Komárom vármegyék majdnem 2°/ 0-kal állanak Esztergom mögött s így indokolt és joggal elvárható, hogy a milleniumi kiállításon megfe­lelő arányban álljunk szomszédaink előtt. Hasonlóképen előnyösen jelentke­zik őstermelésünk, melynek bár arány­száma, a népesség 6i.27°/ 0-át teszi s így az ipart űzők sűrűsége követ­keztében a szomszédos vármegyék százalékának alatta marad, mégis az itt összpontosított nagy uradalmak oly hatalmas erőt képviselnek, mely vármegyénket, ha hazafias köteles­ségeinket csak egy kis lelkesedéssel teljesítjük is, az ezredéves kiállítás elsőrendű tényezőjévé emelheti. Az érseki, a főkáptalani, a herceg Pálffy és Metternich uradalmak és egyébb nagy birtokok vannak hivatva Esz­tergom mezőgazdasága fejlettségét dokumentálni. Ily előkelő helyet foglal e kicsiny terület a vármegyék sorában s való­ban nagy munka vár annak közön­ségére, a melylyel azonban meg kell küzdeni, mert végtére is a millenáris kiállítás, a mig egészében az ország erejét, anyagi hatalmát fogja mutatni: addig részeiben az egyes vidékek, városok erőpróbája is lesz és ebben a versenyben nem szabad gyöngé­nek látszanunk, Kétségtelenül bizonyos fellendülés észlelhető, különösen a vármegye innenső járásában, a süttői, lábatlani ipartelepek máris élvezik az ország fővárosának rohamos haladásából folyó hasznokat, a város lázasan mozog, hogy évtizedek mulasztásait pótolja. A kormány szeme és jó­akarata felénk van fordítva, a ked­vező időt meg kell ragadni, hogy megmutassuk életrevalóságunkat. Mezőgazdaságunkat, hatalmas bá­nyászatunkat, a márványt és az ujab­ban felfedezett quarczot kellő formá­ban kell bemutatni, hogy meggyő­ződjék az ország, a kormány, miként érdemesek vagyunk figyelmére és jóakaró gondjaira s gyárosaink és iparosaink feladata, hogy az élet és versenyképesség tanúbizonyságát megadják. E világra szóló nagy nemzeti munkában mindenkinek jut része s aki azt kivenni elmulasztja, az bűnt Az „[sztepp és Vidéke 8 tárczája. A szőke apród. — Az Esztergom és Vidéke eredeti tárcája. — Irta : KÓBOR TAMÁS, A szőke apród volt az operaház egyet­len ballerinája, akinek nem udvarlója, hanem annak rendje és módja szerint el­jegyzett vőlegénye volt. A legszebb tagja volt a corps de balletnek s az operai elő­adáson őt rendelték ki első apródnak. Az apród fehér trikójában, kék selyem kön­tösében s hullámzóan leomló szőke hajá­val a legelragadóbb jelenség volt. Minden látcső az ő gyönyörű arcának szegeződött, melynek szenvedő, szinte bús kifejezé­sével sajátságos ellentétben volt nagy két szemeinek indulatos, olykor haragos nézése. Ilyenkor az ő vőlegénye fogcsi­korgatva állt a jobboldali földszinti be­járat oszlopánál és látcsővel követte min­den mozdulatát. Ennek a látcsőnek szól­tak a szőke apród haragos tekintetei. Ez á látcső és ezek a szemek folyton civakodtak egymással. A látcső azt mondotta : — Már megint kacérkodói? Nem kér­telek-e, hogy ne szépítsd magad annyira ? Hogy iparkodjál a tömegben eltűnni, hogy ezek a frivol arcok ne kéjelegjenek látá­sodban ? Oh, hogy nem verhetem mind­egyiknek a szeme üregébe az ő átkozott látómasináját. A kék szemek pedig dacosan villogtak Össze-vissza. — Mi közöd hozzá ? Tán nem tudod, hogy ballerína vagyok ? csak nem csúfí­tom el magamat, mikor az a kötelességem, hogy szép legyek ? Hogy ezeknek tetszem ? Mi közöd hozzá? Megfizették az árát, joguk van, hogy engem nézzenek. Es én szépíteni fogom magamat és kiállók az első sorba, mert nem akarom, hogy tár­saim közül valaki elembe vágjon és el­halássza előlem az apródot. Ha te dühös vagy miattam, ne jöjj a szinházba. Csodálatosan jól értették egymást, így a szemük pillantásából. A fiatal ember reszketve az izgatottságtól rohant a szín­padra és várta a menyasszonyát. Ökölbe szorított kezekkel rohant feléje, mintha meg akarná verni, de midőn a szőke apród mereven, büszkén szegezte rá szemét, a fiatal ember meg volt ba­bonázva. Alázatosan, félénken közelgett hozzá és forró csókokkal borította a feléje nyújtott kezet. A szőke apród királynői méltósággal engedte csókolni a kezét, aztán odavezette őt a színpadi coutoir egy zugába. - Ülj le. —• Giza, Giza meddig tart még ez a komédia ? Istenemre mondom, már nem birom tovább. A büszke, hideg tekintet ilyenkor meg­lágyult, valami szivbe hasogató, szerető melegséggel nyugodott a fiatal emberen. Édes barátom, nem tehetek róla. Ter­hemre van ez az élet, de véges-végig kell állanom ezt a küzdelmet, vagy a mi bol­dogságunkból nem lesz semmi. A szőke apród földhöz ragadt szegény emberek leánya, a kinek keresetéből táp­lálkozott még négy neveletlen gyermek. A fiatalember pedig egy előkelő özvegy­asszony egyetlen fia, büszke, szigorú er­kölcsi felfogású asszonyé, aki hallani sem akart róla, hogy fia egy ballerínát vegyen nőül. — Ha egy szegény varróleányt akarsz elvenni, semmi kifogásom. De egy balle­rínát, aki naponta ezer ember előtt szinte meztelenül mutogatja magát, — soha! Válassz közte és köztem, Ő ekkor választott. Választotta a szőke apródot. Egy este fölkereste a színpadon és égy karikagyűrűt húzott az ujjára. A szőke apród könnyezve borult a keblére és meg­csókolta a kezét. — Giza, mondotta, bocsássa meg nékem Isten, a mit teszek. Elhagyom miattad ősz édesanyámat, a kit ezzel talán a sírba taszítok. De más mód nincs. O követ el. Eddigelé nem vert nagyobb hullámokat az "érdeklődés, az orszá­gos kiállítási bizottság intenzív mun­kája nem keltett elég figyelmet, de most már itt a legfőbb ideje, hogy munkához lássunk. Tudomásunkra eddigelé csakis Oltosy Ferencz jeles megyfa-ip rgyára és Heischmann Fe­rencz illatszer gyára, mely ujabban szé­lesebb alapokra lesz fektetve, — tettek nagyobb bejelentéseket, ami azonban legkevésbé sem elégséges és többi gyárosainknak is mielőbb sorakozni kell. Felhívjuk, kérjük a hivatottak fi­gyelmét a kerületi bizottság figyel­meztetésére ; a bejelentést minél előbb meg kell tenni, akár Győrött a ker. bizottságnál, akár a helyi bi­zottságirodájában (Városház, aljegyzői hivatal) hogy a nagy eszme minél fényesebben megvalósuljon s abban a nagy harcban, melyet e nemzet a béke fegyvereivel megvívni f/g, Esztergom vármegye és város kö­zönsége saját jóbírnevéért teljes erő vei síkra szállhasson. Dr. Földváry. nem egyezik bele házasságunkba * rólad nem tudok, nem akarok lemondd ií. — És miért nem egyezik bele édes anyád ? A fiatal ember megfogta kezét és kö­nyörögve szólt hozzá. — Giza, lásd, olyan nagyon fáj nekem anyám előítélete. Nem a szegénységedet, hanem azt kifogásolja, hogy a színháznál vagy. Lásd, hiszen ismered társnőidet, az az előítélet olyan érthető. Ha ismerne téged, tudom megbecsülne. De az az elő­ítélet. Nézd, olyan jó volna az ő áldását megszerezni és olyan könnyű. — Mi módon ? — Hagyd itt a színházat két-három hónapig. Élj otthon a üéidnél, majd addig gondoskodom rólatok és aztán . . . — Eltartassam magamat veled ? — De, Giza ! Hiszen — . A szőke apród három lépést hátrált, aztán karjait összefogva a mellén, hidegen, határozottan mondotta: — Nem teszem. Ha édes anyád a sze­génységemet kifogásolná, volna bennem annyi jóság, hogy magam kérjelek : mondj le rólam, tisztelned kell édes anyádat. De hogy szememre lobbantja az én tisz­tességes munkámat és becsületemben kétel­kedik, ezzel megsértett engem és én elég­tételt kívánok tőle. Ha férfi vagy, meg fogod azt nekem szerezni, ha nem, akkor nem érdemelsz engem. És én mesrmara­•fT—XMff ifi ® Hl ' ® ' W' "fi ^ ® fíl Ül ' Ili Mélyen tisztelt vevőimnek szives tudomására hozom, hogy a 9^% § f á'.G I § 1 M' *f ! 1 l-l ! 1 SI ™T ffljr g '- 0g as y terén megjelent mindennemű BRUTSY GYULA /DISZMŰÜZLETÉBEN , újdonságokkal, úgy a gyermekjátékok eaauw KM a <w w» — — — "^ H "y 1 w w minden nemevei felszereltein.

Next

/
Thumbnails
Contents