Esztergom és Vidéke, 1894

1894-12-25 / 102.szám

Esztergom, XVI, évfolyam. 102. (mutatvány) szám Kedd, 1894. deczember 25. ESZTERGOM es Megjelenik hetenkint kétszer : ^ csütörtökön és vasárnap. | I . I ELŐFIZETÉSI ÁR.: | ^ Egész évre 6 frt — kr. | ^ Fél évre . 3 » — » ^ | Negyed évre .......... i » 50 s ^ | Egy hónapra — » 50 » ^ ^ Egyes szám ára ........ — » 7 * | VÁROSI ES MEGYEI ERDEKEINK KÖZLÖNYE. Szerkesztőség és kiadóhivatal, hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és reklamálások küldendők: Duna-utcza 52. szám (Tóth-ház). Egyes számok kaphatók a kiadóhivatalban, Tábor Adolf könyvkereskedésében, a Wallflscll- és Haugll-féle dohány tőzsdékben. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. 1 - '•/•> | Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári bélyegilleték fizetendő. Esztergom a kiállításban. Esztergom, decz. 22. Közelebb külön is megküldötte a helyi bizottság érdekelt gazdáinknak és helyi iparosainknak azon felhívást, mely az 1896-ik évi ezredéves kiállítás bejelentéseit sürgeti. A bejelentési határidő ez év végével jár le s csak kivételesen hosszabbítható meg s mivel városunk s megyénk közönsége valóban kevés érdeklődést mutat a nemzeti nagy mű iránt, nem felesleges, ha e helyen is foglalkozunk vele. Esztergom vármegye népességének 6-24°/

0-át képezi a szorosan vett iparosság s mint ilyen, elsőrendű helyet foglal el az ország vármegyéi között. Alig Sopron (6*43%) Szepes (7.27) Turóc (7.33) és Zólyom (8.82)°/

0 előzi meg s mintegy a 6—7-ik helyen áll, mely körülmény egyúttal szoros kötelességeket ró e vármegyére és különösen a városra, amelyben, — népességi arányához — az iparosság mintegy i7°/

0-ot képvisel, hogy akkor, amidőn egy ezredév fokozatos fejlődését, és fejlettségét az egész világnak bemutatni akarjuk, a mozgalomban, a munkában teljes erővel részt vegyen ! Bars, Hont, Komárom vármegyék majdnem 2°/

0-kal állanak Esztergom mögött s így indokolt és joggal elvárható, hogy a milleniumi kiállításon megfelelő arányban álljunk szomszédaink előtt. Hasonlóképen előnyösen jelentkezik őstermelésünk, melynek bár arányszáma, a népesség 6i.27°/

0-át teszi s így az ipart űzők sűrűsége következtében a szomszédos vármegyék százalékának alatta marad, mégis az itt összpontosított nagy uradalmak oly hatalmas erőt képviselnek, mely vármegyénket, ha hazafias kötelességeinket csak egy kis lelkesedéssel teljesítjük is, az ezredéves kiállítás elsőrendű tényezőjévé emelheti. Az érseki, a főkáptalani, a herceg Pálffy és Metternich uradalmak és egyébb nagy birtokok vannak hivatva Esztergom mezőgazdasága fejlettségét dokumentálni. Ily előkelő helyet foglal e kicsiny terület a vármegyék sorában s valóban nagy munka vár annak közönségére, a melylyel azonban meg kell küzdeni, mert végtére is a millenáris kiállítás, a mig egészében az ország erejét, anyagi hatalmát fogja mutatni: addig részeiben az egyes vidékek, városok erőpróbája is lesz és ebben a versenyben nem szabad gyöngének látszanunk, Kétségtelenül bizonyos fellendülés észlelhető, különösen a vármegye innenső járásában, a süttői, lábatlani ipartelepek máris élvezik az ország fővárosának rohamos haladásából folyó hasznokat, a város lázasan mozog, hogy évtizedek mulasztásait pótolja. A kormány szeme és jóakarata felénk van fordítva, a kedvező időt meg kell ragadni, hogy megmutassuk életrevalóságunkat. Mezőgazdaságunkat, hatalmas bányászatunkat, a márványt és az ujabban felfedezett quarczot kellő formában kell bemutatni, hogy meggyőződjék az ország, a kormány, miként érdemesek vagyunk figyelmére és jóakaró gondjaira s gyárosaink és iparosaink feladata, hogy az élet és versenyképesség tanúbizonyságát megadják. E világra szóló nagy nemzeti munkában mindenkinek jut része s aki azt kivenni elmulasztja, az bűnt Az „[sztepp és Vidéke

8 tárczája. A szőke apród. — Az Esztergom és Vidéke eredeti tárcája. — Irta : KÓBOR TAMÁS, A szőke apród volt az operaház egyetlen ballerinája, akinek nem udvarlója, hanem annak rendje és módja szerint eljegyzett vőlegénye volt. A legszebb tagja volt a corps de balletnek s az operai előadáson őt rendelték ki első apródnak. Az apród fehér trikójában, kék selyem köntösében s hullámzóan leomló szőke hajával a legelragadóbb jelenség volt. Minden látcső az ő gyönyörű arcának szegeződött, melynek szenvedő, szinte bús kifejezésével sajátságos ellentétben volt nagy két szemeinek indulatos, olykor haragos nézése. Ilyenkor az ő vőlegénye fogcsikorgatva állt a jobboldali földszinti bejárat oszlopánál és látcsővel követte minden mozdulatát. Ennek a látcsőnek szóltak a szőke apród haragos tekintetei. Ez á látcső és ezek a szemek folyton civakodtak egymással. A látcső azt mondotta : — Már megint kacérkodói? Nem kértelek-e, hogy ne szépítsd magad annyira ? Hogy iparkodjál a tömegben eltűnni, hogy ezek a frivol arcok ne kéjelegjenek látásodban ? Oh, hogy nem verhetem mindegyiknek a szeme üregébe az ő átkozott látómasináját. A kék szemek pedig dacosan villogtak Össze-vissza. — Mi közöd hozzá ? Tán nem tudod, hogy ballerína vagyok ? csak nem csúfítom el magamat, mikor az a kötelességem, hogy szép legyek ? Hogy ezeknek tetszem ? Mi közöd hozzá? Megfizették az árát, joguk van, hogy engem nézzenek. Es én szépíteni fogom magamat és kiállók az első sorba, mert nem akarom, hogy társaim közül valaki elembe vágjon és elhalássza előlem az apródot. Ha te dühös vagy miattam, ne jöjj a szinházba. Csodálatosan jól értették egymást, így a szemük pillantásából. A fiatal ember reszketve az izgatottságtól rohant a színpadra és várta a menyasszonyát. Ökölbe szorított kezekkel rohant feléje, mintha meg akarná verni, de midőn a szőke apród mereven, büszkén szegezte rá szemét, a fiatal ember meg volt babonázva. Alázatosan, félénken közelgett hozzá és forró csókokkal borította a feléje nyújtott kezet. A szőke apród királynői méltósággal engedte csókolni a kezét, aztán odavezette őt a színpadi coutoir egy zugába. - Ülj le. —• Giza, Giza meddig tart még ez a komédia ? Istenemre mondom, már nem birom tovább. A büszke, hideg tekintet ilyenkor meglágyult, valami szivbe hasogató, szerető melegséggel nyugodott a fiatal emberen. Édes barátom, nem tehetek róla. Terhemre van ez az élet, de véges-végig kell állanom ezt a küzdelmet, vagy a mi boldogságunkból nem lesz semmi. A szőke apród földhöz ragadt szegény emberek leánya, a kinek keresetéből táplálkozott még négy neveletlen gyermek. A fiatalember pedig egy előkelő özvegyasszony egyetlen fia, büszke, szigorú erkölcsi felfogású asszonyé, aki hallani sem akart róla, hogy fia egy ballerínát vegyen nőül. — Ha egy szegény varróleányt akarsz elvenni, semmi kifogásom. De egy ballerínát, aki naponta ezer ember előtt szinte meztelenül mutogatja magát, — soha! Válassz közte és köztem, Ő ekkor választott. Választotta a szőke apródot. Egy este fölkereste a színpadon és égy karikagyűrűt húzott az ujjára. A szőke apród könnyezve borult a keblére és megcsókolta a kezét. — Giza, mondotta, bocsássa meg nékem Isten, a mit teszek. Elhagyom miattad ősz édesanyámat, a kit ezzel talán a sírba taszítok. De más mód nincs. O követ el. Eddigelé nem vert nagyobb hullámokat az "érdeklődés, az országos kiállítási bizottság intenzív munkája nem keltett elég figyelmet, de most már itt a legfőbb ideje, hogy munkához lássunk. Tudomásunkra eddigelé csakis Oltosy Ferencz jeles megyfa-ip rgyára és Heischmann Ferencz illatszer gyára, mely ujabban szélesebb alapokra lesz fektetve, — tettek nagyobb bejelentéseket, ami azonban legkevésbé sem elégséges és többi gyárosainknak is mielőbb sorakozni kell. Felhívjuk, kérjük a hivatottak figyelmét a kerületi bizottság figyelmeztetésére ; a bejelentést minél előbb meg kell tenni, akár Győrött a ker. bizottságnál, akár a helyi bizottságirodájában (Városház, aljegyzői hivatal) hogy a nagy eszme minél fényesebben megvalósuljon s abban a nagy harcban, melyet e nemzet a béke fegyvereivel megvívni f/g, Esztergom vármegye és város közönsége saját jóbírnevéért teljes erő vei síkra szállhasson. Dr. Földváry. nem egyezik bele házasságunkba * rólad nem tudok, nem akarok lemondd ií. — És miért nem egyezik bele édes anyád ? A fiatal ember megfogta kezét és könyörögve szólt hozzá. — Giza, lásd, olyan nagyon fáj nekem anyám előítélete. Nem a szegénységedet, hanem azt kifogásolja, hogy a színháznál vagy. Lásd, hiszen ismered társnőidet, az az előítélet olyan érthető. Ha ismerne téged, tudom megbecsülne. De az az előítélet. Nézd, olyan jó volna az ő áldását megszerezni és olyan könnyű. — Mi módon ? — Hagyd itt a színházat két-három hónapig. Élj otthon a üéidnél, majd addig gondoskodom rólatok és aztán . . . — Eltartassam magamat veled ? — De, Giza ! Hiszen — . A szőke apród három lépést hátrált, aztán karjait összefogva a mellén, hidegen, határozottan mondotta: — Nem teszem. Ha édes anyád a szegénységemet kifogásolná, volna bennem annyi jóság, hogy magam kérjelek : mondj le rólam, tisztelned kell édes anyádat. De hogy szememre lobbantja az én tisztességes munkámat és becsületemben kételkedik, ezzel megsértett engem és én elégtételt kívánok tőle. Ha férfi vagy, meg fogod azt nekem szerezni, ha nem, akkor nem érdemelsz engem. És én mesrmara•fT—XMff ifi ® Hl ' ® ' W' "fi ^ ® fíl Ül ' Ili Mélyen tisztelt vevőimnek szives tudomására hozom, hogy a 9^% § f á'.G I § 1 M' *f ! 1 l-l ! 1 SI ™T ffljr g '- 0g as y terén megjelent mindennemű BRUTSY GYULA /DISZMŰÜZLETÉBEN , újdonságokkal, úgy a gyermekjátékok eaauw KM a <w w» — — — "^

H

"y

1 w w minden nemevei felszereltein.