Esztergom és Vidéke, 1894

1894-11-29 / 95.szám

látszólag nagy mérvű tőkekockázat van egybekapcsolva. Ebből Önként következik, hogy a biztosító vállalatoknak olyan előre­látással kellett berendezkedniük, a mely a befektetett alaptőkének minél nagyobb tiszta jövedelmet biztosítson, hogy rövid idő alatt lehetővé tegyék —- az osztalékon felül — nagyobb tártalék alapok egybegyűjtését és ezzel a kockázatot minél gyorsab­ban apasszák, illetőleg kiküszöböljék. Eme kitűzött czélt rendszeresen rövid idő alatt el is érte, valamennyi eszélyesen adminisztrált biztosító részvénytársaság. Alaptőkéjük után igen tekintélyes jövedelmet élveztek és ezenkívül félretettek különböző tartalék alapok képzésére — nem ritkán — az alaptőkéket többszörö­sen túlérő összegeket és így rövid idő alatt a kockázat veszélyét alap­tőkéikre nézve teljesen megszüntették. Mi sem igazolja jobban a bizto­sító társaságok valóban fényesnek mondható üzleti eredményeit, mint részvényeiknek tőzsdei árfolyamai. Sok van e papírok között, melyek­nek értéke megsokszorosödott; sőt több olyan társulat is akad, mely­nek részvényei annyira keresettek és értékesek, hogy a tőzsdékre soha sem kerülnek. A hazánkban nagyobb üzleteket kötő nyolc társulat összes befizetett alaptőkéje együtt 14,425 millió fo­rintot tett, míg' ma e társulatok ösz­szes vagyona nem kevesebb mint •115.371 millió forintra rug. A társu­latok összes nyeresége 1891. évben 2-870 millió, 1892. évben pedig 3-079 millió forintot tett ki. A régebbi és ujabb keletű társaságok működési idejét egybevetve, az tűnik ki, hogy alig néhány évtizedre terjedő műkö­désüknek gyümölcse ez a bámulatos eredmény. Vizsgáljuk kissé közelebbről, hogy mi okozhatta ezeket a fényes üzleti eredményeket ? A biztosító vállalat működésének kezdetén kisebb mennyiségben egybe­rakott — néha teljesen be sem fize­tett — alaptőke viseli a vállalatnak látszólag nagy veszélyű kockázatát; és ennek dacára rövid idő alatt tar­talékalapokkal megsokszorosodik és busás osztalékot nyújt ! A nagy kockázattal járó biztosító munka. Nincs olyan bolond, aki ilyenre vesztegesse a pénzt; de különben is száz, sőt ezer forintért sem lehetne olyan tö­kéletes és könnyen fésülhető, tartós női vendéghajat készíteni, mint a minő az «igazi.» Ezért mind «igazi» a viaszbá­bok haja. Nagyságos olvasónőim, önök eddig ör­vendeztek, ha a .kirakatból került felöltő sötét bársonyán ott ragyogott egy hosz­szú, hullámos arany hajszál ; ez a. vékony, tévedező, fényes vonal szinte írásnak lát­szott, mely azt bizonyítja, hogy ez az öl­tözetdarab csakugyan onnan való, a gyö­nyörű bábú irigylett válláról, a kristály üveg mögül. Miután azonban elolvasták ezt a fogalmazványt, irtózni fognak a szépfrizurás, mosolygó viaszbábuktól, nem vesznek magukra többé semmi ruhane­műt, mely valaha e íantómok kócz-testét érintette és lefekvés után, mikor a gyer­tyát elfújják, dideregve kérdik : «Istenkém, nem jön-é el a viasz-kisaszony, vissza­követelni a haját ?» Ami az összes viaszkisasszonyokat il­leti, nincs módomban általános felelőssé­get vállalni; de az bizonyos, hogy az aranyhajú, nem mozdul se a. sírból, se.a kirakatból. Igen jó dolga van neki lent is, fent is. Kivált fent, ahol minden nap új ruhát kap. Ujat, drágát, fényeset — -aminőről hiába álmodott világéletében. Tóth Béla; üzlet állítólag a lehető legalacsonyabb díjtételekkel dolgozik ; és ennek da­cára egyre fényes üzleti eredmények során izmosodik. Mindez egymásnak ellentmond. Valamelyik állítás tehát csak lát­szólagos, csak képzelt ? Melyik a kettő közül ? . . . Könnyű igazolni, hogy mind a kettő. A kockázat veszélye nem oly nagy, mint látszik. A biztosítási díjtételek nem olyan mérsékeltek, 7nint lehetnének. A biztosító intézeteknek nincsen érdekükben, hogy üzletük minden része a nagy közönség előtt feltá­rassék ;: ezért a nyilvánosság szá­mára készült mérlegek és prospek­tusok nem adnak kellő felvilágosítást minden tekintetben. Igen nagy kár, hogy ez irányban pontos alapokon nyugvó hivatalos statisztikai adataink nincsenek. De ha módunkban van több biztosító intézet üzleti számadá­sainak és mérlegeinek gondosabb átkutatása, akkor ennek nyomán igen fontos eredményekre jutunk : , Azt találjuk, hogy noha a bizto­sított összeg az alaptőkét már az első években sokszorosan felülhaladja, mindazáltal rendszerint csak az első­üzletéveknek kiadásai érintik azt cse­kélyebb mértékig. Igen gyakran a második, harmadik üzletévben, az alaptőke újra teljessé kiegészíthető és a tartalék-alapok gyűjtése meg­kezdődik. Ettől kezdve az alaptőke jóformán nem vétetik igénybe, tehát az alaptőkét illetőleg a kockázat ve­szélye czak az első egy pár üzletévi'e szorítkozik és még akkor sem olyan nagy, mint első látszatra vélnők. Ma az összes tűz ellen biztosított érték hazánkban legalább 7000 millió forintra tehető. A nálunk működő 8 biztosító részvénytársaság alaptőké­jének a tűzbiztosítást fedező részét pedig 7 millió forintra vehetjük (ekkor az egész alaptőkének felét vettük) s ilyenformán az alaptőkét a biztosított összeg,mintegy ezersze­resen felülmúlja. Tehát a koczkázat ma már csak annyira veszélyes, hogy az ezerszeres összeg fedezetét "köny­nyen elviseli. Azt is találjuk továbbá, hogy a nálunk szokásos díjtételek alkalma­zásával a tűzkár elleni biztosításért befolyó összeg — már az első évek­ben — kétszer, sőt néha háromszor akkora, mint a tényleg kifizetett tűz­károk Összege. Az előbbi folyó jö­vedelem adja meg aztán a fényes üzleti eredmények minden biztosíté­kát ; dacára a vállalatok igen nagy ad­minisztracionális költségeket igénylő személyi és dologi kiadásainak. Mert tudvalevő, hogy a versenyből kifo­lyólag minden társaságnak jól fize­tett igen nagyszámú külső és belső tisztviselőt kell szolgálatában tartania. A kockázat veszélyét nagyító-üve­gen át látták és mutatták régebben a részvényes biztosító vállalatok. A nagy közönség pedig jóformán meg­szokta ezt és még ma is ilyennek látja, pedig tűzoltóintézményeink, tűzbiztosabb építkezésünk, berendez­kedésünk és legfőképen a tűzbizto­sítás mai kiterjedettsége \ igen tete­mesen leszállították a kockázat ve­szélyességét. Ennek következtében a vállalatok is egyre mérsékelték díjtételeiket, habár szerintünk még mindig nem a lehető mértékben. (Folyt, köv.) Felszeghy Ferencz. HÍREK. Budapest, nov. 28. — A hercegprímás hétfőn délben gyors­vonattal, titkárja, .Kohl Medárd kiséreté­ben Budapestre utazott. 0 eminenciája a politikai válság idejében okvetlenül a fő­városban marad. — A kórházi hangverseny ma este zajlott le a Fürdő vendéglő termeiben, szép számú előkelő közönség előtt és min­den izében kiválóan sikerült. Az előkelő hangversenyről — fontosságához képest — jövő számunkban részletesen referá­lunk. — A herczegpímás jegye. Vaszary Kolos biooros herczegprimás titkárja, dr. Kohl Medárd által ötszáz forintot küldött a kórházi hangverseny rendezőbizottsá­gának kifejezetten a hangverseny jegyé­nek megváltására. E nemeslelkű, páratlan adakozással a hangverseny financiális sikere természetesen biztosítva van.. Eddig a jegyek jövedelméből 700 forintot tett be az iparbankba a rendezőbizottság. A felülfizetéseket most még nem: regisztrál­hatjuk, miután azok még teljesen be nem folytak. — Egyházi hírek. A hercegprímás Zie­rer Károly budapest-tabáni plébánost és" Cserhalmi Lajos hédervári plébánost bu­dapesti érseki szentszéki ülnökökké ne­vezte ki. .— Vasárnap délbén tűzte fel a hercegprímás Boltizár József félsz, püs­pök, érseki helynök úrnak a 'Ferenc-Jó­zsef-rend csillagos középkeresztjét. Az ün­nepély lefolyása a következő volt: A szer­tartás fél 1 órakor tartatott meg a primási palotában. Megjelentek Kruplanic főispán, Sujánszky nagyprépost, Andráss'y alispán, dr. Helc polgármester, Frey orszgy. kép­viselő, Feichtinger Sándor, Bartal Rezső, Pissuth István, Magos Sándor, Rosszival István, Vojnits Döme és még többen, A hercegprímás előlépvén, azon szavakkal üdvözölte a jelenlevőket, hogy igen kel­lemes kötelesség teljesítése vár rá, mint ezt a felolvasandó levél fogja bizonyí­tani. ífF#//í?rhercegprimási titkár felolvassa Eötvös kultuszminiszter levelét, amely­ben értesiti ő Eminencziáját, hogy ő fel­sége Boltizár József püspöknek a Ferenc­József-rend csillagos középkeresztjét ado­mányozta. A miniszter felkéri a hercegprí­mást, hogy á keresztet a szokásos ünne­pélylyel adja át. Erre a bíboros főpap emelkedett beszédet tartott, amelyben ki­emelte Boltizár érdemeit és kívánta, hogy a rendjelt minden szépért és nemesért dobogó szivén sokáig viselhesse. (Éljen­zés.) Miután a hercegprímás feltűzte a keresztet, a kitüntetett szóllott és meg­köszönte első sorban ő felségének, azután a hercegprímásnak kegyét, mert — úgy­mond — meg van róla győződve, hogy nem annyira az ő érdemei, mint inkább a hercegprímás kegyessége volt, ami e kitüntetés birtokába segítette, lelkes sza­vakkal élteti őket. Nemsokára kezdetét vette a díszes ebéd, melynél a hercegprí­más látta nagyúri asztalánál vendégeit. Az első felköszöntöt Boltizár mondta a királyra és a prímásra, a másodikat dr. Helc Antal polgármester Boltizárra. Azu­tán ugyancsak az ünnepeltre Andrássy János alispán ürítette poharát. A ven­déglátó bíboros a toasztok után visszavo­nult, mig a fényes társaság kedélyes han­gulatban még a késő délutáni órákig együtt maradt. — A kórházi hangverseny főpróbája tegnap tartatott meg a «Fürdő» ven­déglő kivilágított termében. Már, a fénye­sen sikerült próbából is következtetni le­het a hangverseny sikerére. — PlébánOS-eskÜ. Dr, Haicl Kálmán, az újonnan kinevezett garam-szent-bene­deki plébános e hó 27-én tette le a plé­bános-esküt a főszékesegyház kápolnájá­ban Boltizár József félsz, püspök kezeibe. — A prímás kedvetlensége. A M. U. keddi száma esztergomi levelezőjétől ezt a táviratot közli: Vaszary hercegprímás hirtelen elutazott. Fontos távirati. értesí­tést kapott, miből illetékes körök azt ma­gyarázták, hogy a politikai téren neve­zetes esemény t'átént. Senki sem tudta, mi­kor palotáját elhagyta, hogy.Bécsbe vagy Budapestre utazott-e? Az egyháznagy felette kedvetlen ; Polónyi vádaskodása a szombati ülésen a primási javak bérbe­adása körül . folyt vitában, a hercegprí­más lehangoltságát fokozta. Felhatalmaz­tattam annak kijelentésére, hogy a prímás választási célokra semmit sem adott.. •• — TávOZÓ Ügyvéd. Mint sajnálattal értesülünk, Beliczay Gyula ügyvéd a köz­ügyek fáradhatlan harczosa, nekünk is buzgó munkatársunk, körünkből eltávozott s irodáját Muzslára helyezte át. Sok sze­rencsét kívánunk új állomásához ! — Uj polgári Kaszinó. Örömmel vet­tük a hirt, hogy Muzsla község értelmi­sége a napokban szűkebbkörű értekez­letet tartott, a melyben egyhangúlag nagy érdeklődés mellett elhatározta, hogy uj év után a most épülő s a célnak telje­sen megfelelő vendégfogadóban polgári Kaszinót fog létesíteni, melynek talaja már rég elősegíttetett s a kivitel csupán csak az alkalmas helyiség hiányában maradt el mind ez ideig. Ez-annál in­kább dicséretre méltó törekvés, mert a Kaszinó nem csupán szórakoztató helye kivan lenni Muzslának, hanem egyszers­mind a közművelődés és hazafias köz­szellem terjesztője is népszerű felol­vasások, társas összejövetelek és népies olvasmányok által. — Az esztergomi kath. legényegylet f. hó 25-én szt. Katalin estéjén rendezett mű­kedvelői színielőadása által ismét megmu­tatta, hogy milyen'komolyari törekszik meg­felelni czéljának, mely nem más, mint tagjai­ban, a vallásos érzületet ápolni és.önművelő­désüket elősegíteni. ABodnár Gáspár írta »Stiglinczek<t czimű színmű tárgya még­kapó hűséggel van az iparos életből me­rítve és egy kissé ugyan lassan haladó, de azért elég érdekes drámai fejlődéssel mutatja, milyen romlásra; vezeti az iparos osztályt a vallásos élet hiányában elhara­pódzó nagyzási hóbort.' A'szereplők, a kik mind az egylet tagjai közé tartoznak, szép törekvéssel iparkodtak: a színművek megannyi typikus alakját hűen kidombo­rítani; meglátszott rajtuk, hogy. sokat ta­nultak, sokat csiszolódtak a próbák alatt. Wawrovics Ferencz ügyesen s nagy te­hetséggel adta vissza az öreg, töpren­kedő, becsületes czipészmestef alakját. Böcskey Károly teljesen átérezve jelení­tette meg a nemeslelkű-legény szerepét. Tóth János igen sikerült suszterinas volt; kupletjeivel, melyekben meg volt énekelve; az impozáns kaszárnya, a dicső vashíd, a fényes esztergomi utczai világítás, a testvérvárosok egyesülése, nagyon jól mulattatta a közönséget. A »stiglínczek«; közül különösen Rangl Antal vált ki jó tehetségre valló élénk játékával. Niedziel­szky János szintén elég jól beletalálta magát a barbár magyar nyelven beszélő német; agglegény szerepébe. A szívességből köz­reműködött hölgyek játéka már maga-" sabb igényeket is kielégíthetett volna. Vörös Teréz k. a, teljes otthonossággal., forgolódott a színpadon, nagy élénkséggel és természetességgel adta a kényes és nagyzó mesterkisasszony szerepét. Eötvös Emma k. a. pedig nagyon kedvesen adta a szerény, naiv árva varróleányt. Vavrp­vics Ferecné szintén jól jelenítette meg asszonyszerepét, A hölgyek énekekkel S; fűszerezték a színművet; ezek közül kü­lönösen S/M Emma k. a. csengő tiszta hangon előadott énekei arattak nagy tetszést. Sikerült volt Koháry Károly hu­moros alakítása. A színi előadás után víg tánc következett, mely kivilágos regge­lig tartott, a négyeseket 2 koloiiban tán­colták, A szép számú és diszes társasága igen kellemes benyomásokkal távozott e Katalin-esti mulatságról,mely bizonyára jelentékenyen hozzájárult az újonnan be­szerzett színpad költségeinek fedezéséhez, — Tüz. Hétfőn reggel tűz ütött ki a határ-utezai Bruckner-féle házban, mely­nek teteje teljesen leégett. Ott volt az Esztergom városi, megyei és párkányi tűzoltóság. Hogy a tűz a szomszédos há­zakra át nem terjedt, különös érdeméül tudható be a helybeli katonaságnak és emberszerető tisztjeiknek. A veszedelmet nagygyá tette az a körülmény, hogy ha­talmas szél fújta a lángokat a szomszéd házak felé. Bruckner Albert kára igen jelentékeny, mert az .épület nem volt biz­tosítva. — Az alvás dija a vonaton. Bot Lajos farkasdi gazda folyó hó 16-án eladván zöldség féléit, Esztergomban este többed magával ült a vonatra. Szerencsétlensé­gére elaludt, s mire fölébredt, mellénye ki volt gombolva, melyből valami ismer rétien gaz 200 írttal terhelt tárcáját, mely­ben jóformán összes terményének ára volt, ellopta. A tettest eddig nem sike-' rült elfogni. Szegény Bot Lajos ezúttal igen drágán fizette meg az alvást. IRODALOM ES ZENE. — Uj zeneművek. «Magyar hazánk dal­gyöngyei » című kedvelt és elterjedt nép­dalgyűjtemnyben, mely Hubay Károly szerkesztése alatt jelenik meg és mely gyűjtemény csakis az ismert és az or-

Next

/
Thumbnails
Contents