Esztergom és Vidéke, 1894

1894-11-29 / 95.szám

látszólag nagy mérvű tőkekockázat van egybekapcsolva. Ebből Önként következik, hogy a biztosító vállalatoknak olyan előrelátással kellett berendezkedniük, a mely a befektetett alaptőkének minél nagyobb tiszta jövedelmet biztosítson, hogy rövid idő alatt lehetővé tegyék —- az osztalékon felül — nagyobb tártalék alapok egybegyűjtését és ezzel a kockázatot minél gyorsabban apasszák, illetőleg kiküszöböljék. Eme kitűzött czélt rendszeresen rövid idő alatt el is érte, valamennyi eszélyesen adminisztrált biztosító részvénytársaság. Alaptőkéjük után igen tekintélyes jövedelmet élveztek és ezenkívül félretettek különböző tartalék alapok képzésére — nem ritkán — az alaptőkéket többszörösen túlérő összegeket és így rövid idő alatt a kockázat veszélyét alaptőkéikre nézve teljesen megszüntették. Mi sem igazolja jobban a biztosító társaságok valóban fényesnek mondható üzleti eredményeit, mint részvényeiknek tőzsdei árfolyamai. Sok van e papírok között, melyeknek értéke megsokszorosödott; sőt több olyan társulat is akad, melynek részvényei annyira keresettek és értékesek, hogy a tőzsdékre soha sem kerülnek. A hazánkban nagyobb üzleteket kötő nyolc társulat összes befizetett alaptőkéje együtt 14,425 millió forintot tett, míg' ma e társulatok öszszes vagyona nem kevesebb mint •115.371 millió forintra rug. A társulatok összes nyeresége 1891. évben 2-870 millió, 1892. évben pedig 3-079 millió forintot tett ki. A régebbi és ujabb keletű társaságok működési idejét egybevetve, az tűnik ki, hogy alig néhány évtizedre terjedő működésüknek gyümölcse ez a bámulatos eredmény. Vizsgáljuk kissé közelebbről, hogy mi okozhatta ezeket a fényes üzleti eredményeket ? A biztosító vállalat működésének kezdetén kisebb mennyiségben egyberakott — néha teljesen be sem fizetett — alaptőke viseli a vállalatnak látszólag nagy veszélyű kockázatát; és ennek dacára rövid idő alatt tartalékalapokkal megsokszorosodik és busás osztalékot nyújt ! A nagy kockázattal járó biztosító munka. Nincs olyan bolond, aki ilyenre vesztegesse a pénzt; de különben is száz, sőt ezer forintért sem lehetne olyan tökéletes és könnyen fésülhető, tartós női vendéghajat készíteni, mint a minő az «igazi.» Ezért mind «igazi» a viaszbábok haja. Nagyságos olvasónőim, önök eddig örvendeztek, ha a .kirakatból került felöltő sötét bársonyán ott ragyogott egy hoszszú, hullámos arany hajszál ; ez a. vékony, tévedező, fényes vonal szinte írásnak látszott, mely azt bizonyítja, hogy ez az öltözetdarab csakugyan onnan való, a gyönyörű bábú irigylett válláról, a kristály üveg mögül. Miután azonban elolvasták ezt a fogalmazványt, irtózni fognak a szépfrizurás, mosolygó viaszbábuktól, nem vesznek magukra többé semmi ruhaneműt, mely valaha e íantómok kócz-testét érintette és lefekvés után, mikor a gyertyát elfújják, dideregve kérdik : «Istenkém, nem jön-é el a viasz-kisaszony, visszakövetelni a haját ?» Ami az összes viaszkisasszonyokat illeti, nincs módomban általános felelősséget vállalni; de az bizonyos, hogy az aranyhajú, nem mozdul se a. sírból, se.a kirakatból. Igen jó dolga van neki lent is, fent is. Kivált fent, ahol minden nap új ruhát kap. Ujat, drágát, fényeset — -aminőről hiába álmodott világéletében. Tóth Béla; üzlet állítólag a lehető legalacsonyabb díjtételekkel dolgozik ; és ennek dacára egyre fényes üzleti eredmények során izmosodik. Mindez egymásnak ellentmond. Valamelyik állítás tehát csak látszólagos, csak képzelt ? Melyik a kettő közül ? . . . Könnyű igazolni, hogy mind a kettő. A kockázat veszélye nem oly nagy, mint látszik. A biztosítási díjtételek nem olyan mérsékeltek, 7nint lehetnének. A biztosító intézeteknek nincsen érdekükben, hogy üzletük minden része a nagy közönség előtt feltárassék ;: ezért a nyilvánosság számára készült mérlegek és prospektusok nem adnak kellő felvilágosítást minden tekintetben. Igen nagy kár, hogy ez irányban pontos alapokon nyugvó hivatalos statisztikai adataink nincsenek. De ha módunkban van több biztosító intézet üzleti számadásainak és mérlegeinek gondosabb átkutatása, akkor ennek nyomán igen fontos eredményekre jutunk : , Azt találjuk, hogy noha a biztosított összeg az alaptőkét már az első években sokszorosan felülhaladja, mindazáltal rendszerint csak az elsőüzletéveknek kiadásai érintik azt csekélyebb mértékig. Igen gyakran a második, harmadik üzletévben, az alaptőke újra teljessé kiegészíthető és a tartalék-alapok gyűjtése megkezdődik. Ettől kezdve az alaptőke jóformán nem vétetik igénybe, tehát az alaptőkét illetőleg a kockázat veszélye czak az első egy pár üzletévi'e szorítkozik és még akkor sem olyan nagy, mint első látszatra vélnők. Ma az összes tűz ellen biztosított érték hazánkban legalább 7000 millió forintra tehető. A nálunk működő 8 biztosító részvénytársaság alaptőkéjének a tűzbiztosítást fedező részét pedig 7 millió forintra vehetjük (ekkor az egész alaptőkének felét vettük) s ilyenformán az alaptőkét a biztosított összeg,mintegy ezerszeresen felülmúlja. Tehát a koczkázat ma már csak annyira veszélyes, hogy az ezerszeres összeg fedezetét "könynyen elviseli. Azt is találjuk továbbá, hogy a nálunk szokásos díjtételek alkalmazásával a tűzkár elleni biztosításért befolyó összeg — már az első években — kétszer, sőt néha háromszor akkora, mint a tényleg kifizetett tűzkárok Összege. Az előbbi folyó jövedelem adja meg aztán a fényes üzleti eredmények minden biztosítékát ; dacára a vállalatok igen nagy adminisztracionális költségeket igénylő személyi és dologi kiadásainak. Mert tudvalevő, hogy a versenyből kifolyólag minden társaságnak jól fizetett igen nagyszámú külső és belső tisztviselőt kell szolgálatában tartania. A kockázat veszélyét nagyító-üvegen át látták és mutatták régebben a részvényes biztosító vállalatok. A nagy közönség pedig jóformán megszokta ezt és még ma is ilyennek látja, pedig tűzoltóintézményeink, tűzbiztosabb építkezésünk, berendezkedésünk és legfőképen a tűzbiztosítás mai kiterjedettsége \ igen tetemesen leszállították a kockázat veszélyességét. Ennek következtében a vállalatok is egyre mérsékelték díjtételeiket, habár szerintünk még mindig nem a lehető mértékben. (Folyt, köv.) Felszeghy Ferencz. HÍREK. Budapest, nov. 28. — A hercegprímás hétfőn délben gyorsvonattal, titkárja, .Kohl Medárd kiséretében Budapestre utazott. 0 eminenciája a politikai válság idejében okvetlenül a fővárosban marad. — A kórházi hangverseny ma este zajlott le a Fürdő vendéglő termeiben, szép számú előkelő közönség előtt és minden izében kiválóan sikerült. Az előkelő hangversenyről — fontosságához képest — jövő számunkban részletesen referálunk. — A herczegpímás jegye. Vaszary Kolos biooros herczegprimás titkárja, dr. Kohl Medárd által ötszáz forintot küldött a kórházi hangverseny rendezőbizottságának kifejezetten a hangverseny jegyének megváltására. E nemeslelkű, páratlan adakozással a hangverseny financiális sikere természetesen biztosítva van.. Eddig a jegyek jövedelméből 700 forintot tett be az iparbankba a rendezőbizottság. A felülfizetéseket most még nem: regisztrálhatjuk, miután azok még teljesen be nem folytak. — Egyházi hírek. A hercegprímás Zierer Károly budapest-tabáni plébánost és" Cserhalmi Lajos hédervári plébánost budapesti érseki szentszéki ülnökökké nevezte ki. .— Vasárnap délbén tűzte fel a hercegprímás Boltizár József félsz, püspök, érseki helynök úrnak a 'Ferenc-József-rend csillagos középkeresztjét. Az ünnepély lefolyása a következő volt: A szertartás fél 1 órakor tartatott meg a primási palotában. Megjelentek Kruplanic főispán, Sujánszky nagyprépost, Andráss'y alispán, dr. Helc polgármester, Frey orszgy. képviselő, Feichtinger Sándor, Bartal Rezső, Pissuth István, Magos Sándor, Rosszival István, Vojnits Döme és még többen, A hercegprímás előlépvén, azon szavakkal üdvözölte a jelenlevőket, hogy igen kellemes kötelesség teljesítése vár rá, mint ezt a felolvasandó levél fogja bizonyítani. ífF#//í?rhercegprimási titkár felolvassa Eötvös kultuszminiszter levelét, amelyben értesiti ő Eminencziáját, hogy ő felsége Boltizár József püspöknek a FerencJózsef-rend csillagos középkeresztjét adományozta. A miniszter felkéri a hercegprímást, hogy á keresztet a szokásos ünnepélylyel adja át. Erre a bíboros főpap emelkedett beszédet tartott, amelyben kiemelte Boltizár érdemeit és kívánta, hogy a rendjelt minden szépért és nemesért dobogó szivén sokáig viselhesse. (Éljenzés.) Miután a hercegprímás feltűzte a keresztet, a kitüntetett szóllott és megköszönte első sorban ő felségének, azután a hercegprímásnak kegyét, mert — úgymond — meg van róla győződve, hogy nem annyira az ő érdemei, mint inkább a hercegprímás kegyessége volt, ami e kitüntetés birtokába segítette, lelkes szavakkal élteti őket. Nemsokára kezdetét vette a díszes ebéd, melynél a hercegprímás látta nagyúri asztalánál vendégeit. Az első felköszöntöt Boltizár mondta a királyra és a prímásra, a másodikat dr. Helc Antal polgármester Boltizárra. Azután ugyancsak az ünnepeltre Andrássy János alispán ürítette poharát. A vendéglátó bíboros a toasztok után visszavonult, mig a fényes társaság kedélyes hangulatban még a késő délutáni órákig együtt maradt. — A kórházi hangverseny főpróbája tegnap tartatott meg a «Fürdő» vendéglő kivilágított termében. Már, a fényesen sikerült próbából is következtetni lehet a hangverseny sikerére. — PlébánOS-eskÜ. Dr, Haicl Kálmán, az újonnan kinevezett garam-szent-benedeki plébános e hó 27-én tette le a plébános-esküt a főszékesegyház kápolnájában Boltizár József félsz, püspök kezeibe. — A prímás kedvetlensége. A M. U. keddi száma esztergomi levelezőjétől ezt a táviratot közli: Vaszary hercegprímás hirtelen elutazott. Fontos távirati. értesítést kapott, miből illetékes körök azt magyarázták, hogy a politikai téren nevezetes esemény t'átént. Senki sem tudta, mikor palotáját elhagyta, hogy.Bécsbe vagy Budapestre utazott-e? Az egyháznagy felette kedvetlen ; Polónyi vádaskodása a szombati ülésen a primási javak bérbeadása körül . folyt vitában, a hercegprímás lehangoltságát fokozta. Felhatalmaztattam annak kijelentésére, hogy a prímás választási célokra semmit sem adott.. •• — TávOZÓ Ügyvéd. Mint sajnálattal értesülünk, Beliczay Gyula ügyvéd a közügyek fáradhatlan harczosa, nekünk is buzgó munkatársunk, körünkből eltávozott s irodáját Muzslára helyezte át. Sok szerencsét kívánunk új állomásához ! — Uj polgári Kaszinó. Örömmel vettük a hirt, hogy Muzsla község értelmisége a napokban szűkebbkörű értekezletet tartott, a melyben egyhangúlag nagy érdeklődés mellett elhatározta, hogy uj év után a most épülő s a célnak teljesen megfelelő vendégfogadóban polgári Kaszinót fog létesíteni, melynek talaja már rég elősegíttetett s a kivitel csupán csak az alkalmas helyiség hiányában maradt el mind ez ideig. Ez-annál inkább dicséretre méltó törekvés, mert a Kaszinó nem csupán szórakoztató helye kivan lenni Muzslának, hanem egyszersmind a közművelődés és hazafias közszellem terjesztője is népszerű felolvasások, társas összejövetelek és népies olvasmányok által. — Az esztergomi kath. legényegylet f. hó 25-én szt. Katalin estéjén rendezett műkedvelői színielőadása által ismét megmutatta, hogy milyen'komolyari törekszik megfelelni czéljának, mely nem más, mint tagjaiban, a vallásos érzületet ápolni és.önművelődésüket elősegíteni. ABodnár Gáspár írta »Stiglinczek<t czimű színmű tárgya mégkapó hűséggel van az iparos életből merítve és egy kissé ugyan lassan haladó, de azért elég érdekes drámai fejlődéssel mutatja, milyen romlásra; vezeti az iparos osztályt a vallásos élet hiányában elharapódzó nagyzási hóbort.' A'szereplők, a kik mind az egylet tagjai közé tartoznak, szép törekvéssel iparkodtak: a színművek megannyi typikus alakját hűen kidomborítani; meglátszott rajtuk, hogy. sokat tanultak, sokat csiszolódtak a próbák alatt. Wawrovics Ferencz ügyesen s nagy tehetséggel adta vissza az öreg, töprenkedő, becsületes czipészmestef alakját. Böcskey Károly teljesen átérezve jelenítette meg a nemeslelkű-legény szerepét. Tóth János igen sikerült suszterinas volt; kupletjeivel, melyekben meg volt énekelve; az impozáns kaszárnya, a dicső vashíd, a fényes esztergomi utczai világítás, a testvérvárosok egyesülése, nagyon jól mulattatta a közönséget. A »stiglínczek«; közül különösen Rangl Antal vált ki jó tehetségre valló élénk játékával. Niedzielszky János szintén elég jól beletalálta magát a barbár magyar nyelven beszélő német; agglegény szerepébe. A szívességből közreműködött hölgyek játéka már maga-" sabb igényeket is kielégíthetett volna. Vörös Teréz k. a, teljes otthonossággal., forgolódott a színpadon, nagy élénkséggel és természetességgel adta a kényes és nagyzó mesterkisasszony szerepét. Eötvös Emma k. a. pedig nagyon kedvesen adta a szerény, naiv árva varróleányt. Vavrpvics Ferecné szintén jól jelenítette meg asszonyszerepét, A hölgyek énekekkel S; fűszerezték a színművet; ezek közül különösen S/M Emma k. a. csengő tiszta hangon előadott énekei arattak nagy tetszést. Sikerült volt Koháry Károly humoros alakítása. A színi előadás után víg tánc következett, mely kivilágos reggelig tartott, a négyeseket 2 koloiiban táncolták, A szép számú és diszes társasága igen kellemes benyomásokkal távozott e Katalin-esti mulatságról,mely bizonyára jelentékenyen hozzájárult az újonnan beszerzett színpad költségeinek fedezéséhez, — Tüz. Hétfőn reggel tűz ütött ki a határ-utezai Bruckner-féle házban, melynek teteje teljesen leégett. Ott volt az Esztergom városi, megyei és párkányi tűzoltóság. Hogy a tűz a szomszédos házakra át nem terjedt, különös érdeméül tudható be a helybeli katonaságnak és emberszerető tisztjeiknek. A veszedelmet nagygyá tette az a körülmény, hogy hatalmas szél fújta a lángokat a szomszéd házak felé. Bruckner Albert kára igen jelentékeny, mert az .épület nem volt biztosítva. — Az alvás dija a vonaton. Bot Lajos farkasdi gazda folyó hó 16-án eladván zöldség féléit, Esztergomban este többed magával ült a vonatra. Szerencsétlenségére elaludt, s mire fölébredt, mellénye ki volt gombolva, melyből valami ismer rétien gaz 200 írttal terhelt tárcáját, melyben jóformán összes terményének ára volt, ellopta. A tettest eddig nem sike-' rült elfogni. Szegény Bot Lajos ezúttal igen drágán fizette meg az alvást. IRODALOM ES ZENE. — Uj zeneművek. «Magyar hazánk dalgyöngyei » című kedvelt és elterjedt népdalgyűjtemnyben, mely Hubay Károly szerkesztése alatt jelenik meg és mely gyűjtemény csakis az ismert és az or-