Esztergom és Vidéke, 1894

1894-11-22 / 93.szám

Antal polgármester elnöklete alatt. A terem nem telt meg egészen, bár a tárgysorozat mindvégig érdekes volta nagymértékben felhívhatta a városatyák figyelmét. Egyébiránt a közgyűlés ritka adakozó kedvében volt és jóformán vita nélkül fogadta el az illető előkészítő bizottságok föl­terjesztéseit, melyek nem egyike pe­dig ismét mélyen a város zsebébe vág. Ennek köszönhető, hogy a köz­gyűlés már déli 12 órakor véget ért, bár a meghívó kilátásba helyezte, hogy esetleg délután is folytatást nyer. Az ülés részletes lefolyásáról tudósitásunk ez : 1. Főjegyző felolvassa a herceg­prímás levelét, melyben értesiti a várost, hogy a milleniumi kiállításra egy oltárképet szándékozik festetni és ezt a városi plébánia-templom számára ajánlja föl. A közgyűlés mély köszönettel fogadta és megéljenezte a főpapot, egyúttal elhatározta, hogy innen a közgyűlésből koszönő-iratot intéz a hercegprímáshoz. 2. A pénzügyminiszter értesítő-le­irata, mely szerint a regálé mult év­ben elért tiszta eredményéből Esz­tergom szab. kir. város részére 2280 frt 67 krt tett folyóvá. A pénz már be is folyt a városi pénztárba. Tu­domásul vették. 3. Kruplanic Kálmán főispán le­irata, melyben értesiti a várost, hogy a belügyminiszter jóváhagyta az Első magyar üveggyár részvénytársaság­nak eladott 25 hold terület iránt kötött szerződést. Tudomásul vették. 4. Az esztergomi takarékpénztár igazgatósága értesiti a közgyűlést, hogy az előbbi üveggyár őt bizta meg a 2 500 frt vételár kifizetésével. A város felvette, ez összeget és pénz­tárában törzsvagyon gyanánt kezel­teti. Tudomásul szolgál. 5. Kruplanic Kálmán főispán le­irata, hogy a belügyminiszter jóvá­hagyta a füzitői vasút építésére fel­használt területek kisajátításában kö­tött szerződéseket. Ezt is tudo­másul vették a polgármester azon megjegyzése mellett, hogy az összeg kifizettetett és a városi pénztárban törzsvagyon gyanánt kezeltetik. f 6. Esztergom és mellékvárosainak egyesítése tárgyában kiküldött bizott­ság jelentése a folytatott tárgyalá­sokról. E jelentés és a belügyminisz­terhez intézett felirat ismertetése után a közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát, melyszerint a város kép­viselőtestülete üdvözli a szomszéd vá­rosokat a közös akarattal végbevitt Ezt követeli tőlünk saját érdekünk, ezt követeli tőlünk a nemzeti becsület. Örüljünk, hogy vannak a mi dicsőséges viharos történetünknek megírói. A kik nem a nemzeti hiúságunkat legyezgetik, hanem a történetíró részrehajlatlansá­gával tárják elénk dicsőségünket, gyalá­zatunkat egyaránt. Ilyen könyvnek látom én a. Magyar nemzet történetét. Legyen áldás e lelkes férfiak munkáján. Benedek Elek. munka sikerének előestéjén. Ki­mondja, hogy helyesli az egyesítő­bizottság munkáját és a belügymi­niszteri kérvényhez hozzájárul. Dr. Földváry István tiszti főügyésznek buzgólkodásáért, mert hisz az egyesí­tés munkájának oroszlánrésze az Övé, a közgyűlés köszönetet mond. Dr. Fehér Gyula indítványára az egyesí­tés nevezetesebb iratai sokszorosít­tatni fognak és tanulmányozás végett — mivel még vagy egy évig foglal­kozik majd vele a közgyűlés — meg­küldetnek a közgyűlés tagjainak. A polgármester megemlékezett a bel­ügyminiszter kívánalmáról, hogy a képviselő-testület azon határozatát terjesszék fel, ahol a közös tanács­kozásokra megbízottak kiküldettek. Legrövidebb idő alatt pótoltatni fog. 7. Tanácsi előterjesztés a városi mérnöki állás betöltése czéljából hir­detett pályázatról. A tanács intéz­kedett a Ledényi Ferencz elhunyta folytán megüresedett állás betölté­séről, amennyiben pályázatot hirde­tett ki. Eddig 2 kérvény érkezett be. Tanács javasolja, hogy a tör­vény értelmében az alispán úrhoz előterjesztés tétessék, és megkéres­sék, hogy a választást minél előbb tűzze ki. Kandidáló bizottsági tagokul Frey Ferencz és dr. Fehér Gyula urakat jelölte ki a közgyűlés. 8. A város virilistáinak jövő évi névjegyzékét összeállító bizottságba kiküldettek Brenner József és Rudolf Mihály urak, ezen kívül a városi fő­ügyész és főjegyző. 9. Hosszasabban időzött a köz­gyűlés a jövő évi költségvetésnél, mely a tanács és pénzügyi bizottság által tárgyaltatott. Törvény értelmé­ben a reáliskolai tanárok fizetéséből 5°/ 0 az országos reáliskolai tanárok nyugdíjalapjába fizetendő. E cimen szerepel a költségvetésben 245 frt. A városi kövezések tételénél elhatá­rozta a képviselőtestület felhívni a tanácsot, hogy amennyiben a járda­kövezési alap ezt megengedi, a Földmives-utca (Újsor) és más ren­detlen utcák kikövezése iránt intéz­kedjék. Szdmord Ignác kérdezi, meny­nyiben áll a Csilag-utcai tó lecsapo­lása. Polgármester megjegyzi, hogy az elhunyt mérnök dolgozott ki erre tervezetet, mely szerint itt mást tenni nem lehet, mint hogy a tavat a vas­úti út árkába és a «kertek alá» el­vezetni. E célból egypár kender földet kell majd kisajátítani. 10. A pénzügyi bizottság jelenté­sével az 1893-ik évi zárszámadásról Nemadomky János nyomdatulajdonos döí mögései a „Vörös Ökörben." — Én a telefont átaljában heleslem, Weisz komám, csak áztat nem, hogy íjje nem lehet rajta beszíni. Mer mír, mer azír, mer az ágybú nem kergethetem ki áztat a lump szerkesztőt, hogy adjon kéz­iratot. De mégis üzenem neki, csinátas­son eksztra íjjeli telefont, mer ha nem, akkor nem adom ki a lapját, vagy pedig kárpótlást fizet. Százezer amerikai gyors­sajtó és lapfej ! . . Máma úgyis maj a míreg esz meg. Kípzeje csak W. k., díl­előtt má majnem főszólatam a közgyű­lísbe, mikor látom, hogy otthon hattam a beszídemet, pedig még eccer át köllött vóna óvasnyi. Aszondom a szedőgyerek­nek, hama szalaggy e a kéziratír. Ammeg a szerkesztőhő ment, aki kínnyába — mer fit, honnem adom ki a lapját — hama ollózott, hogy aszongya : Egy ser­dülő anya tanácsa a jányáhó, vagy mi a nyovola. Persze evve nem szólahattam föl a közgyűlísbe. Pedig el akartam mon­danyi, hogy az uj kórház má megin nasz­szamárság. Mi a frányának uj kórház, mikor ott van a rígi, aki elig szíp még nekünk. Igaz, a tetejin maj becsurog má a esső, de Knikebájn páter (vagy hugyan híjják azt a nímet papot) úgyis a vizet prédikája a betegeknek . . . No mink má csak inkább bort iszunk, ugyi koma ? Má megin azt ollózzák a Hunnia újságjai, kevés a lakás Esztergomba. Hát a nacs­cságos uraknak a második emelettye mi­csoda ? A szamarak . . . Még hogy kevés a lakás . . . Azír mondom én mindig, aki nem szakértő, az ne nyomjon újságot. Százezer lénia és durksúsz ! . . Mi a te kölök, hogy aggyam oda a fizetísedet ? Maj emísz mingyá, mer megfenekőlek. Hát nem elíg, hogy kosztot kapná min­dennap, ha megérdemőníd? (Nyájasan po­fon ütí.) Igyunk W. k., úgyis nehéz az ílet és nagy a kankorencija. . gyorsan végzett a közgyűlés, egé­szében elfogadván azt. n. 12. Hasonlókép tudomásul vétettek a templom- és egyéb áj­tatos alapítványok, az aggok háza és egyéb jótékony alapítványok, a városi gyámpénztár, a kórházi ala­pítványok számadásai. 13. A közgyűlés legérdekesebb része következett most, az építendő új közkórház ügye. A tanácsi előter­jesztés ajánlja, hogy a közgyűlés tegye magáévá a kórház építésének eszméjét, és a régebben városren­dezési czélokra megvásárolt Bisutti­féle telket engedje át a kórháznak, de a város pénztárából egyéb mó­don az építéshez hozzá ne járuljon. Polgármester magyarázatul meg­jegyzi, hogy az esztergomi kórház ezelőtt tisztán helyi jellegű volt, mióta közkórházzá vált, olyan nagy lett a forgalom, hogy a betegeket hely hiáuya miatt sokszor el kell utasítani. Vázolja a mostani kórház tarthatatlan voltát. A városra semmi kötelezettség nem hárul, mint hogy engedje át a Bisutti- telket, az új kórház építésének költségeiről más úton kell gondoskodni. Esetleg köl­csönnel lehetne kiegészíteni az egy­begyűlt összeget. Ennek évi kamatai a kórház jövedelmét fogják terhelni. Brenner Ferencz: Tessék oda hatni, hogy a megye állítsa fel a kórházat. A terhekhez , aztán aránylag mi is hozzájárulunk. Bártfay Géza kórház­gondnok hosszabb beszédben ismer­teti az építés módozatait, szerinte a kórház a napi ápolási díjak terhére is fölépíthető. Indítványozza, hogy állíttassék egybe a pénzügyi és kór­házi bizottságból egy új küldöttség, mely együttesen működjék. Marosi Ferencz a Knauz-féle »népkertet« ajánlja. Dr. Földváry István tetszés­sel fogadott beszédben hangsúlyozza, hogy a vármegye építse föl a kór­házat, a város a telket adja hozzá, ő nem hiszi, hogy az ápolási díjak terhére fel lehessen építeni a kór­házat, ezt a miniszter sem en­gedélyezné. A népkertet azért nem ajánlja, .mert a Bisutti-félénél jobbat keresve sem lehetne találni. Tűzzön ki a közgyűlés pályázatot a tervekre. Dr. Fehér Gyula hozzájárul Földváry tervéhez. A kórház nem fog olyan jövedelemmel rendelkezni, mely az építési tőke törlesztésére is elegendő volna. Dr. Mátray Gyula is elismeri, hogy az uj kórház ápolási dijainak terhére építeni nem lehet. De egy már felépített kórház a tulajdonos terhére nem válik, mert saját jöve­delméből tartja fen magát. O sem akarja, hogy csupán a város közön­sége épitse a kórházat. A megye is járuljon hozzá azon alapítványokkal, mik e célra fölszabadithatók. Bizott­ságot kér, melynek célja legyen ki­kutatni a meglevő forrásokat (Dra­vecky-Galgócy alapítvány!), kisebb bizottság kiküldését indítványozza. (Helyeslés.) Marosi Ferenc rövid föl­szólalása után, melyben visszavonja a népkertre tett indítványát, a pol­gármester összegezi a vita eredmé­nyét és a közgyűlés egyhangúlag kimondja, hogy szükségét érzi uj kórház építésének, ehhez mindjárt hozzá is járul és felajánlja a Bisutti-, féle telket. Pályázatot még nem tűz ki. Állandó bizottság küldetik ki, mely a kórház építésének eszméjével foglalkozzék és időnként előterjesz­tést tegyen. A bizottság a pénzügyi éskórházi bizottságból állíttatik egybe. 14. 15 A gyűlés további folyamán dr. Mátray Gyula kórházi h. igaz­gató-főorvos 400 frtnyi fizetését 1200 frtra emelte fel a közgyűlés. 16. Heye Herrmann gerresheimi üveggyáros 50 kat. holdnyi területet kér üveggyár építésére. Holdanként 150 frtot ajánlott meg de a város 200 frtra szabta holdját. A tiszti főügyész bízatott meg a szerződés elkészíté­sével ez év december 20-ig. Az építéshez a gyár már jövő tavaszszal hozzá fog kezdeni. 17. A városi tűzoltó-egylet által kért 250 frt megszavaztatik. 18. Szilágyi Lajos mérnöknek, a vágóhíd terveiért 456 frt 65 kr tiszt, dijat szavaz meg a közgyűlés. A tárgysorozat 19—23. jelentékte­len számainak elintézése után a köz­gyűlés déli 12 órakor ért véget. HÍREK. Budapest, nov. 21. — Erzsébet napja. Ő felsége a királyné névünnepét szépen megülte Esztergom. A középületeken lobogó lengett, a bazi­likában pedig GrÜjfel János kanonok pon­tifikált fényes segédlettel az ünnepi misén. Ott voltak a megye képviseletében An­drássy János vezetése mellett a megyei tisztikar, a városi pedig dr. Helc Antal polgármesterrel élén. A templomot nagy közönség, azjErzsébetjótékonynőegyletkül­döttsége, a tanintézetek ifjúsága töltötte meg. Horák miséjét szokott szabatosság­gal adta elő a főszékesegyházi ének- és zenekar. — A kórházi hangverseny meghívói már kibocsáttattak. Szövege a következő: «Meghívó. Az építendő esztergomi koz­körház javára 1894. november hó 28-án a «Fürdős vendéglő termeiben rende­zendő jótékonycélú hangversenyre T. czi­medet tisztelettel meghívja a rendezőség. Helyárak: ülőhely 2 frt, állóhely I frt. Jegyek előre válthatók Brutsy Gyula ren­dező bizottsági pénztárnok úrnál, vala­mint a rendező bizottsági tagoknál, — a kiknél felülfizetni is lehet — valamint este a pénztárnál. Felülfizetések a jóté­kony czél érdekében köszönettel fogad­tatnak és hirlapílag nyugtáztatnak. Kez­dete pontban esti 8 órakor. Műsor : I. Nyitány. Előadja : a 26. ezred zenekara. 2. Zongora játék. Előadja: Niedermann Inez úrhölgy. 3. Ének. Élőadja: dr. Szi­lárdné Rédly Berta őnagysága. 4. Felol­vasás. Ft. dr. Walter Gyula úr által. 5. Hegedű hangverseny. Előadják: Feigler János, Borovicska Adolf urak és a 26. ezred zenekara. 6. Zongora játék. Elő­adja : Niedermann Inez úrhölgy. 7. Dalok. Előadja : dr. Szilárdné Rédly Berta őnagy­sága. 8. Népdalok. Előadja: a dalárda. 9. Ábránd. Előadja: a 26. ezred zeneka­kara. Védnök: Kruplanic Kálmán, Esz­tergomvármegye főispánja. Nógrádi Jenő, ar. bizottság titkára. Dr. Mátray Ferenc, a r. bizottság elnöke. A rendezőség tag­jai : dr. Aldori Mór, Bellovits Ferenc, Bár­dos Rémig, Bártfay Géza, Brenner Fe­renc, Brutsy János, Brutsy Gyula, Dócy Ferenc, Etter Gyula, Etter Ödön, dr. Földváry István, Gerenday József, dr. György Ernőd, dr. Horn Károly, Hor­váth Lajos, Heischmann Ferenc, Ivano­vits Béla, Kollár Károly, Kornhaber Adolf, Marosi Ferenc, Moróc Emilián, Müller Gyula, Oberth Gusztáv, dr. Palkovich Jenő, Perényi Árpád, Rudolf István, Roth­nágel Ferenc, Soltész Viktor, Schedl Ar­nulf, Sternfeld Rezső, Szabó József, Thur­ner József, dr. Walter Gyula, dr. Weisz Sándor.» A hangverseny részletes műso­rát falragaszokon fogja tudatni a rendező­bizottság. Kik meghívókat nem kaptak, forduljanak a titkárhoz, vagy Bártfay Géza r, bizottsági tag úrhoz. A hangver­senyt tánc fogja követni. — Ováció. Doroghról írja tudósítónk, hogy Benedek József körjegyzőt a köz­ség elöljárósága vasárnap délután a leg­felsőbb helyről nyert aranykerészttel való kitüntetése alkalmából nagy ovációk­ban részesítette. Az esperes vezetése alatt az összes elöljárók testületileg lakására vonultak és a legszivélyesebben gratulál­tak a megérdemelt kitüntetéshez. Az es­peres szép beszédet mondott, melyben Be-, nedek bokros érdemeit méltatva, mint min­tajegyzőt és családatyát kiemelve üdvö­zölte. Erre a jelenvoltak élénk éljenzéssel feleltek. Végül megszólalt a bányász ze­nekar és víg hangokban adta tudtul a virágzó község- örömét.

Next

/
Thumbnails
Contents