Esztergom és Vidéke, 1894

1894-11-11 / 90.szám

a mit a fizetési meghagyásra vonat­kozó eljárás nyújt, nem oly olcsón adják, mert bizony, hogy a végére járjon, még ellentmondás nélkül is jópárszor el kell a • bírósághoz men­nie, ott néhány órát minden egyes alkalommal eltölteni, mert a bíróság a legjobb akarat mellett sem lesz képes arra, hogy . mindenkinek pa­naszát rögtön meghallgassa és fel­vegye. De ha már az a kereskedő vagy iparos, vagy bárki is a végrehajtá­sig jutott, akkor kezdődik csak a ne­mulass, különösen a 20 frton aluli ügyekben. Ezekben a végrehajtás az 1877. évi 22. t. c. értelmében fo­ganatosítandó, vagyis más szóval a bíróság a községi elöljáróságnak fogja kiadni az ügyet foganatosítás vé­gett. Hogy a végrehajtás foganato­sítása, mi miatt újból jelentkezni kell, mikor fog bekövetkezni és ha a fél a kirándulás költséges volta miatt jelen nem lesz, mily eredménnyel fog az járni, annak fejtegetésébe nem bocsátkozunk. Annyi utánjárás, időmulasztással kell majd ehhez, hogy az 50 frton aluli ügyekben ismét ott leszünk, a hol voltunk. Ügyvédhez sem fordul­hat a hitelező, mert 20 frtig semmi költség sem állapittatik meg, 20 frton fölül pedig oly nevetségesen csekély összeg, hogy ez nem tiszte­letdíjnak, hanem inkább napszámnak felel meg, a melynek kiérdemlése czéljából az ügyvéd nem fogja an­nak nem tudom hányszorosát bélyeg és egyéb kiadás czimen az ügybe befektetni. Az ügymenet ezen csekély ismer­tetéséből is átláthatja mindenki, hogy a vidéki kereskedő és iparos ismét ott lesz, hol az a sokat emlegetett mádi izraelita, a fizetési meghagyá­sos eljárás épp oly kevéssé fogja a vidéki kereskedőt ésiparost 20 frton és 50 frton aluli követeléseihez juttatni, mint a bagattel eljárás és a mennyire csak szerét ejtheti, ismét ahhoz az ex­arczképét, hogy addig is, míg személye­sen láthatod, fogalmad legyen boldogsá­gom megteremtőjéről. Megjegyzem azon­ban, hogy ez csak halvány másolata az eredetinek, mert ő annyi szépséggel bir, a mennyit egy képen visszatükröztetni nem lehet. És most édes Károlyom, a legényem­ber minden állhatatlanságával ime búcsút vesz tőled, hogy jövőre már a legboldo­gabb férj, az ő Örök szerelmével kopog­t ásson nálad Ernő. III. Kedves barátom ! két hét óta szalma öz­vegy vagyok. Ne csodálkozzál rajta, mert hiszen ez a társadalom követelményeihez tartozik, hogy minden ember, akinek módja van benne, a nyárnak legalább egy ré­szét távol töltse a fővárostól s miután az orvos Andreát amúgy is kissé halo­ványnak és idegesnek találta, elküldtem a Szepességen lakó szüleihez, azt hatá­rozván, hogy legalább szeptember végéig ott maradjon. Nagyon nehezen szánta rá­magát a távozásra, s minden áron azt akarta, hogy én is vele menjek, de mi­után megértettem véle, hogy nekem kö­telezettségeim nem engedik a távolievést, neki pedig okvetlen szüksége van a lég­változásra, ennek reményében, hogy gyakran meglátogatom, végre belenyugo­dott és elment. Én pedig azóta zavartalanul és sokat dolgozom úgy, hogy drámám már a be­fejezéséhez közeleg. pedienshez fog folyamodni, a melyhez az 1877. évi 22. t. c. idejében fordult, ahhoz t. i., hogy 50 frton alul köl­csönt csak váltó ellenében ad, ame­lyet ügyvéd által bármikor és pedig az adós költségére kényelmesen be­perelhet s mely ellen nem oly könnyű ellentmondani, mint a fizetési meg­hagyásánál és a melynél, ha mind­járt 2 frtról szól is, a végrehajtást a bírósági végrehajtó foganatosítja és a képviseleti költség, ha a követe­lés behajtható, nem szakad a nya­kába ; ezenkívül tudja, hogy minden egyes aktusnál ahhoz értő képvise­lője van jelen. A nagy olcsóság tehát ismét arra fog vezetni, a mire a bagatel-eljáras­ban vezetett, hogy azok isszák meg a levét, a kiknek érdekében az ol­csóság teremtve lett s ez ellen még kifogást sem lehet tenni, mert annak a kereskedőnek és iparosnak is meg van az a joga, hogy a sajátját veszni hagyja, hogy módot keressen és ta­láljon, a melyen az elkerülhetetlen hitelezések folytán őt fenyegető tönk­től megmeneküljön. Essentia stomatica compos. Yédjegy J. betű egy csillagban. ' Évek óta kipróbált, mindig segítő gyógyszer gyomorfájdalmakban, különö­sen emésztési gyöngeség, étvágytalan­ság, kólika, gyomorégetés, rossz székle­tétel stbnél. Egy üveg ára 60 kr és 1 írt 20 kr. Prospektus ingyen. l079Í/n009n Jegsúlyosb esetekben is !d£í!fcU5ddy gyógyítható a Songede Essentia által. GyőgyszeA mely alkalmazható a beteg tudtával vagy tudtaji kivi is, szú^p^ag- és íznélküli. Hatás kivétel nfiífail íbizt*. EJyiive«J. frt 80 kr. Ilerii fanica tinctura Dr. Lieber tai|r idegerősítő elixirje. Valódi csakis J^yeda'NHrereszt és horgony védjegygyei. Készíttetik orvosi és hatósági elő­irás szerint Fanra .Miksa gyógytárában Prágában. E práparatum évd^óta mint kitűnő hatású ideg­erősítő szer ismerj^s, különösen gyengeség, szívdo­bogás, hái ^ás *^ szédülés, rossz emésztés stb. ellen a legjobb sikerrel használtatik. Prospektus kívánatra ingyen. Üvegje 1 frt, 2 frt és 3 írt 50 kr. Vízi betegség g ?f t f Hydrops essenciával. Bárminő stádiumban biztosan, gyorsan gyógyít, hi­bás gyógyítás kizárva, biztos eredményért szavatolta­tik. Orvos uraknak használatra melegen ajánltatik. Még ott is segít, hol minden remény fel van adva. Teljes kigyógyításhoz elegendő i—2 üveg a 3 frtosból. Főraktár: Szalvator gyógytár Pozsony; kapható to­vábbá Suller Károlynál Sopron, Iliás Elek Pápa, Stadler M. Győr, Sipőcz István Pécs, Frager Béla Nagy-Kanizsa, valamint a legtöbb gyógyszertárban. Hiába, a szellemi munka csak úgy megy, ha egyedül vagyunk, ha gondola­tainkat nem zavarja senki, s mondhatom, hogy e rövid két hét alatt többet dol­goztam, mint összes házaséletem ideje alatt. Ebből azt tapasztalom, hogy ha férj nem volnék, sokkal inkább megtud­nék felelni annak a vágynak, annak a czélnak, hogy neves iró legyek. Ezzel nem azt mondom egyszersmind, hogy nem kellett volna megnősülnöm, mert hiszen minden embernek elvégre is az a rendeltetése, hogy családot alapít­son és én szeretem Andreát, de szeret­ném azt is, ha több elismeréssel volna irói működésem iránt, ha iparkodnék ma­gasra vágyó lelkemet megérteni s a di­csőségben, mely e télen számomra terem, egy kis büszkeséggel osztozni. De Andrea nem tud a hétköznapias­ság színvonalán felülemelkedni, nem képes ambíciómat támogatni, egyszóval nem tud mást mint szeretni, a mi egy kis disszo­nanciát okoz házaseletemben, a melyet én oly tündéri színekkel festettem ma­gam elé. Ha dolgozom, akkor ő könnyezve tesz szemrehányásokat, hogy időmet elvonom tőle, hogy már nem szeretem, és ezek a gyermekies érzelgések édes barátom, mind nem alkalmasak arra, hogy az em­ber kitűzött czélja felé bizton halad­hasson. Most, hogy nincs itthon, hogy folyto­nos érzelgéseivel nem zavarja eszméimet s nem háborgatja mesém fonalát, a leg­Esztergom város és megye kereskedelme. Esztergom, nov. g. A hatalmas, egész Közép-Európát átszelő Duna-folyam partján, az oszt­rák és magyar fővárost összekötő folyamvölgy fő kereskedelmi út­vonalnának egyik kedvező pontján fekszik Esztergom. Ez eredményezte, hogy a korábbi időkben, az előző századokban oly virágzó kereskedelme volt, hogy méltán volt sorozható az ország.első kereskedő, városai közé. Mostani kereskedelme ahhoz képest alacsony fokon áll, de még e tekin­tetben is hanyatlott városunk az imént lefolyt évtizedekben miként más terén. Ennek több és különböző oka van. Jelenleg a Duna elvesztette mint közlekedési tényező-jelentőségét a mindinkább . szaporodó vasutakkal szemben. A Duna már nem utvonala a távoli vidék kereskedelmének. A vasúthálózat terjedésével a lassú vízi közlekedés mindinkább nélkülozhe­tővé válik. Hátrányára van fejlődé­sének a főváros közvetlen közelléte is. A város és megye közönsége nagyobb arányú szükségleteinek be­szerzése czéljából a közeli fővárosba megy, ahol dúsabb választékban ké­nyelmesen kielégítheti legfokozottabb igényeit is, E miatt hanyatlanak évről­évre vásáraink is, úgy a városé, mint a megyebeli községeké. Már hosszú idők 'óta csupán a köznép fedezte szükségleteit a vásárokon, melyeken csupán a legközönségesebb áruezikkek voltak produkálva, most a köznép is a fővárosba viszi pénzét; az ott összehalmozott produktumok árasztják el a mi piaczainkat. A vá­sárok is igen szaporodnak, minden jelentőség nélküli helyek vásárral birnak, s így megoszlik a kereske­delem. Ez oka, hogy a hírneves pár­kányi vásár évről-évre veszt jelen­tőségéből, ez oka, hogy Eszter­gomnak augusztusi nagy állatvásárai mind jelentéktelenebbekké válnak. A főváros mint egy óriási pók terjeszti ki szálait vidékére, magába szíva annak iparát és kereskedelmét, nem engedi, hogy jelentősb ipari és ke­reskedelmi czentrumok létesüljenek. Ami jobb és a közönségesen felül­emelkedik, az a fővárosban biztos pártolásra talál. Mindazonáltal városunk és me­szebb dolgokat tudom megteremteni, s oly lázas erővel siettetem drámámat, hogy már a legközelebbi napokban be is nyújthatom. Mindenki nagy sikert jósol neki, s magam is hiszem, hogy hatást fogok véle gyakorolni, a mi természete­sen csak annál inkább fog az újabb mun­kálkodásra serkenteni. Mit szólsz a lapokban .nem rég meg­jelent tudományos értekezésemről ? Nagy port vert az iróí körökben, a hol már tekintélynek kezdek örvendeni, de szeret­ném a te véleményedet is hallani, azért ird meg legközelebbi leveledben, melyet türelmetlenül vár hived Ernő. Lithvay Viktória. Nemadomky János nyomdatulajdonos dörmögései a „Vörös Ökörben". —• Má megin mit akarsz itt, te gyerek ? Hogy eltörött a gípnek a srófja ? Eridj hát ahhó a lump szerkesztőhő és mondd meg neki, hogy csinátassa meg ő a srófot, mer ha nem, akkor nem lesz hónap lap. Hogy a gípmester is tökríszeg ? Nohát gy ujj ön el a szerkesztő kereket hajtani a íjje, mer máskíp nem adom ki. a lapját . . . Megájj ! Hova szalacc, iszen nem montam még hogy elmehecc. (Pofon üti.) Ne bőgj, százezer lénia és durksusz ! mer mégeccer nyakon trafállak ! Aszt is mondd meg annak a szerkesztőnek, hogy a év vígéig fizesse gyénk kereskedelme nem oly csekély mint azt valaki az imént mondottak­ból következtethetni véli. Ha szem­mel tartjuk a Budapestet s Esztergo­mot összekötő s egyfelől Vörösváron másfelől Dorogon átmenő útvonal­nak hatalmas szekérforgalmát, az mozgékony kereskedelmi életnek be­nyomását teszi ránk. A fővárosnak lisztje s élelmi czikkei jönnek ezen országúton szembe megyénk kősze­szenével, czementjével és kövével. A csak néhány, éve megnyílt eszter­gom-almás-füzitoi helyiérdekű vasút­nak sincs oka a csekély és gyér forgalom miatt panaszkodnia. Hatalmas tényezője lesz ugy városunk mint megyénk kereskedel­me föllendülésének az összekötő vasút, mely utat nyit megyénk kősze­nének a bányavárosokhoz s üveg és más gyáripari termékeinknek Ma­gyarország felső vidékei felé. Elő­mozdítja a helyi kereskedelmet az uj vashid is, mely az eddig akadá­lyozott téli forgalmat hatalmasan se­Sfitendi elő. Erős lendületnek induló gyáriparunk termékei mindinkább előnyére van­nak kereskedelmünknek, a megyénk lakosságának eddigi ellenszenve a kereskedelem iránt kezd tünedezni. S ha a főváros mint érdekeinket folyton veszélyeztető nem áll velünk szemben, kilátásunk lehet a folyto­nos haladás folytán egy gazdag, virágzó kereskedelemre, (m. o.) 2 arany, 13 ezüst érem 9 dísz- és elis­merő okmány Kwizda-féle ^Sest^"CLtion,s£I-u.Id., cs. es JT. kij. szab^^jijoi^Svíz lovaknak. Egy |3í íackkal frf 1.40 o. é. 30 év óta njy. is tállókban,fvalamint katonai és I polgári ná^fWPIk. is táUÓk bf n is használatban ; R nagyobb erófeszí^sgiJL" B'l'fl'f ^ IlUirerősitésnl.; továbbá ficainodásjk, rándjtások, az inak me­revsége s más ibafalkalmak«il; képesíti a lovat kiváló ||Jpsítmények|e idomításnál Fő leté Kwizda Ferenc János Tessék a fön-1 nebbi véd- jj |j egyre ügyelni,! . s a vételnél ha-1 osztr. cs. k. és ro tározottan ki fejezni: Kwizd aj féle Restitu­tionsfluid. mán kir. udv. szál­lító kerületi gyógy­szertára, Kornenburgban. Bées mellett. Kapható a gyógyszertá­rakban és droguistáknál. ki a nyomdakőccsíget, mer ha nem, ak­kor hónap nem lesz lap. Mos má szalagy ! — No igyunk, Weisz komám . . . úgyis sok veszőccsige van a embernek és csak a borba van a igasság. Aszondom, az a új üveggyár má megin nagy sza­márság. Koll a ördögnek annyi üveggyár, hát nem elíg egy ? Nyomda is csak kettő vót ezelőtt, most van nígy, majd egy­másra mászunk. Hát mit csíná egyik üveggyár a másiknak kankorencziját ? Azokot a talíján mírnököket is ide köl­lene hozni a »Vörös Ökörbe«, akik a vashidat ípítik. Má meg azt óvásom a lapjaimba, hogy a középső ríszit nem csínájják meg, mer nem gyütt meg a vas. Pedig tudhattya Weisz komám a termí­szetrajzbú, hogy télen a hidegbe a vas összehúzógyik, hát ha tavaszra haggyák, majd kéccerakkora középső riszt csiná­hatnak. De föl is szóllalok a közgyűlísbe, hogy még a pógármester is bámúnyi fog. Mi a má megin, te gyerek ? Hogy kevés a kézirat ? Menny el ahhó a szerkesztőhő és mondd meg neki, ha öt perez alatt nem ad elíg kéziratot, lukakot hagyok a lapjába. Mi az te szamár ? . . . Hát mír nem beszísz hangossan ? Sok is a kéz­irat f Akkor aszt mondd meg neki, hogy papírdarabokat ragasztok a lap szilire, minek ollóz többet mind a mennyit köll . . . Mégis itt vagy, te ökör ? (Pofon­üti) Ne bőgj, százezer lénia és durksúsz, hanem szalagy . . . Igyunk Weisz ko­mám, úgyis szomorú az ílet és nagy a kankorenczija.

Next

/
Thumbnails
Contents