Esztergom és Vidéke, 1894

1894-11-08 / 89.szám

napokban tiszteleg; egyik előkelő állású esztergomi egyházi férfiúnál, kit felolva­sásra kérnek fel. A hangversenynek most már véglegesen megállapított ideje de­czember i. A jegyek és meghívók legkö­zelebb bocsáttatnak ki. — Hivatalvizsgálat. Kruplanicz Kálmán vármegyénk főispánja ma a megyeházán tartott hivatal vizsgálatot. Holnap ugyanaz történik a városházán, szombaton pedig a muzslai hivatalokat tekinti meg. — Értesítés. Az esztergomi torna­egyesület választmánya tisztelettel értesiti a működő tagokat, hogy a torna gyakorla­tok f. é. november 6-tól kezdve'minden ked­den és pénteken esti 1 / 2 6-tó\ 1 /^-íg a főgymnásium torna termében tartatnak. A tagok teljes számban való megjelenését kérjük. Etter Gyula titkár. — A kereskedő-ifjak estélye. A ke­reskedő-ifjak egyesületének vasárnap tar­tott felolvasó estélye igen szép sikerrel folyt le, melyen az egyesület tagjai majd­nem hiány nélkül megjelentek. Az estély műsorozatának kiemelendő részét Nagy Antal reáliskolai tanár nagy gonddal ki­dolgozott értekezése képezte, a »Magyar kereskedelem keletrőb, melyben szak­szerűen fejtegette kereskedelmünk kelet­kezését, fejlődését és a mai felvirágozását. Az értekezést a hallgatóság zajos tetszés­sel fogadta. Az értekezés általános vo­násokkal leírja a keleti kereskedelem tör­téneti fejlődését II. József kereskedelmi szerződéséig ; kiemeli a kereskedelem vi­rágzásának három korszakát : Az Árpád­házi királyok s a keleti császárság korát, az Anjouk korát s a török hódoltság korát, közben az egyes irányzatok válto­zásával kitér a velenczeí, olasz, cseh, né­met, lengyel, orosz kereskedésre. A tör­téneti folytonosság megtartása mellett csak a főbb mozzanatokra terjeszkedik, míg egy-egy kisebb epizód-szerű részletet csak az előadás élénkítésére vegyit bele. A műsort Berger Hermán szavalata nyitotta meg, Kiss József gyönyörű köl­teményét »Simon Juditot« adva elő nagy hatással. Majd Meri Árpád ügye­sen előadott Gabányi »Egy kedves ember« czimű monológja következett és végül a felolvasás után Weisz Mór mon­dott el egy jó humorú magánjelenetet. Az estélyt tánc fejezte be, hol Jónás Pali mutatta be a táncra vágyó fiatalságnak -az ujabb talpalávalókat. A táncnak csak a hajnali órák vetettek véget. — A városi pénzügyi bizottság a jövő évi költségvetést tárgyalta hétfőn és ma délután. — Segélyzóegyleti gyűlés. Az eszter­gomi reáliskolai segítő-egyesület holnap csütörtökön d. e. II órakor a városház tanácstermében közgyűlést tart, melynek tárgya az egyesület tisztviselői karának végleges megválasztása és az alapszabá­lyok jóváhagyásának bejelentése lesz. — EskÜVÖ. Osztermajer Henrik tanitó e hó 15-én vezeti oltárhoz a süttői plé­bánia templomban Udvary Gizikét, Ud­vary György bányabéríő leányát. — Leégett a Háromszerecsen! Ked­den hajnalban 4 óra után nagy tűzilárma verte fel Esztergom lakosságát. Az ab­lakon kitekintők óriási lángoszlopot lát­tak a Buda-utcza eleje felől, mely az alig pirkadni kezdő tájékot lángvörösre fes­tette. A Frey Ferencz tulajdonát képező »Háromszerecsen« vendéglő egyik istá­lója gyulladt ki. Idegen fuvarosok száltak be az este s ezek közül egy tatai kocsis feldöntötte az égő lámpát, ettől az istálló szalmája lángot fogott és a tűz rop­pant gyorsasággal harapódzott tovább. Leégett a három istálló épület egészen és a vendéglő földszintes U alakú épü­letének teteje. Itt a szobákba be nem égett. A tűz martalékául esett Fülöp bérlő takarmánya, gazdasági eszközei, egypár birka is bennszorult az akolban és elégett. A lovakat és hizókat megmen­tették. Fülöp holmiai közül semmi nem volt biztositva, kára J-—800 forint. Az istállókon kivül elégett épület biztositva volt. A tűznél megjelent az esztergom­megyei., városi és párkányi tűzoltóság és buzgalommal fogott az oltáshoz, mely kezdetben leginkább arra szorítkozott, hogy a szomszédos Frey-féle ház és Kollár­házat megóvják a veszedelemtől, a misi­került is. 5 óra után működésbe hozta a városi tűzoltóság gőzfecskendőjét, mely bőven ontotta a vizet. Különös elisme­réssel kell megemlékeznünk Reviczky Győző megyei főparancsnok és Pischin­ger állami főmérnök buzgólkodásáról, kik a legveszélyesebb pontokon mindenütt ott voltak. A tűzoltók is derék munkát végeztek. I— Előre. Lapunk egy olvasójától a következő közérdekű levelet kaptuk: »Igen tisztelt szerkesztő úr! Azon embe­rek közé tartozom, kiknek a városházán semmi szavuk sincs ; ezt nem panaszkép­pen mondom, mert az ott uralkodó ele­mek között úgy sem érezném magam jól. Mivel tehát olyan magamféle emberek ideáikat sehol elő nem hozhatják, Ont kell kérnünk igen tisztelt szerkesztő úr, hogy becses figyelmét néha valamely ügyre felhivjuk. Igy most az a kérdés forog fenn, hogy mit csináljanak a Sas­kaszárnyával. Erre mi többen legjobbnak vélnénk, hogy kérjünk bele honvédeket. Ezek szegények oly rossz állomásokat kapnak, hogy boldognak éreznék magu­kat, Esztergomnak pedig megnagyobbod­nék a társadalma, a mire pedig legna­gyobb szükségünk volna, mert mig a lakosság létszáma nem szaporodik, addig előre nem mehetünk. Iparkodnunk kell, hogy minél többen jönnének ide lakni, mit a város kies fekvése által el is ér­nénk, de aki ide jönne, annak a kies fek­vésen kivül még más is kellene. Már sokaktól hallottam, igy többek közt az itt állomásozó tisztektől, hogy maradná­nak itt a nyugdijasokból többen lakni, de a város semmi élvezetet nem nyújt nekik. Igy hibázik nekik a színház. Ok nem elég vagyonosak, hogy társasössze­jövetelekkel tölthetnék el téli estéiket, dé egy kis szórakozást még is megkíván­nak. És télen nekünk ide valóknak is el­kelne egy kis szellemi táplálék ; olcsóbb és nemesebb mulatság volna, mint a drága estélyek, melyeknél a jó esztergomiaknak nagyon mélyen kell a zsebükbe nyúlni, mert. túlságos lukszust űznek az evés-ivás­ban, a mi pedig a legkisvárosiabb élve­zetek egyike. Színházat a város nem igen nagy áldozattal építhetne. Lehetne azt úgy építeni, hogy a rrjegye, a város és néhány vagyonosabb család, építene ma­gának egy-egy páholyt, mint ez Pozsony­ban van. Én részemről rögtön mellette volnék. Mindenki természetesen azért fi­zet a színészeknek, de megvan a saját páholya, melyet halála után örököseinek hagyhat, vagy a városra esnék vissza, ki ezt ismét eladhatná. Továbbá oly módon kellene épitve lennie mint a székesfehér­vári, t. i. hogy elszedve az üléseket, ott tarthatódik minden tánczmulatság. A kis Dunahid készenlététől kezdve egészen színház nélkül maradunk, mert attól kezdve ott oly élénk és zajos lesz a Lőrínc-utcá, hogy a mostani juhakol, pardon színház, előadásokra alkalmas nem lesz* A Schleif­fer-teremben tartott szinielőadásokra tud­valevőleg az esztergomiak nem szeretnek menni, főleg azért, mert a színházba nők maguk is mennének, de ha ez a fogadó­ban van, úgy azoknak kellemetlen férfi nélkül menni. Jó volna még megpendí­teni becses lapjában a nagy piacz rende­zését. Ezt úgy kellene rendbe hozni, hogy itt tarthattatnék meg néha a katona zene. Uj hidunk által az úgynevezett sétány szintén igen zajos és poros lesz. A tér­zenét illetőleg pedig meg kellene a t. ezredes urat kérni, hogy ez mindég a közönség tudomására hozatnék. A nagy­piaci térzenével sok embernek nagy él­vezete lenne, ha tudnák, hogy ez mikor tartatik meg; de igy a rögtönzött térze­néhez kevesen jönnek Össze, mert a kö­zönségnek nincs róla tudomása ; pedig ez nemcsak élvezet volna, de Összehozná a közönséget Esztergom legszebb, legegész­ségesebb terén, hol szélcsend van és kel­lemes napfény, mi a sétálóknak fő kíván­ságuk. De most ismét visszatérek a hon­védekre. Ha a nagy kaszárnya készen lesz, úgy több tiszt benn fog lakni. Lesz több üres lakás, melyek ha idegenek nem jönnek, kérdés, hogy kiadhatók lesz­nek-e. Ha nem — akkor ez csak az esz­tergomiak elszegényedését' fogja még jobban elősegíteni. Ha kapnánk honvéde­ket, úgy a tiszteknek ismét kellenének a lakások. Ezek családjaikkal növelnék társadalmunkat. Szaporodnék az intelli­gencia, a mi pedig az egyedüli mód és utja az előre menetelnek. Sajnos, de vé­gig nézve város szerte, azt fogjuk tapasz­talni, hogy vagyonosabb családjaink mind elköltöznek, de helyébe senkisem jön. Iparkodnunk kellene ez ellen dolgozni. Igen tisztelt szerkesztő úr ! lapjában sok­szor találok eszméket, melyek a város felvirágozását biztosítanák, ha létrejönné­nek. Kérem nem csak a magam, hanem az összes Esztergom nevében tegyen meg ezentúl is mindent mit csak lehet, hogy figyelmeztesse a városi tanácsot és kö­•)• A nyári színkört elbontják a kis Dunahid épí­tésekor, mert feljáróra van szükség. A szerk. zönséget, minden hibájára és mulasztá­sára, és buzdítsa a haladásra. »Előre» ez legyen jelszavunk ; még pedig óriási lépésekkel sietve előre, mert a mai kö­zönség csak úgy áldoz, úgy jótékonysá­got mint mást illetőleg, ha a haladásból eredő kedvezményekből Ő is élvez. A mai kor nem utódainak akar kórházat színhá­zat, redoutot stb. építeni, hanem csak akkor akar áldozatokat hozni, ha még ő maga is élvezi az áldozatból eredő él­vezményt. Ez nemcsak hogy igen termé­szetes és korszerű, de annyiból szükséges is, mert a mai világban csak az ameri- j kai gyorsasággal haladó városoknak illetve embereknek lehet kilátásuk a gyara­podásra. — Szaktanfolyam kereskedők számára. Kereskedőink figyelmébe ajánljuk azon nemes intézményt, melyet a kereskedő ifjak egylete e hó 5-én nyitott meg. Ez intézményben a kereskedelmi szak-tan­tárgyak lesznek előadva hetenként 4 órán Nagy Antal reáliskolai és Blumschein Lipót tanár urak vezetése mellett. Ta­nítják az egyszerű és kettős könyvvitelt, kereskedelmi számtant, magyar és német levelezést és szépírást. Az egyesület ren­des tagjai e tanfolyamot díjmentesen hall­gathatják, mig a gyakornokok, esetleg tanoncok, kiket főnökeik e tanfolyam hall­gatására óhajtanak küldeni, 5 frt tandíjat fizetnek az egész idényre. A. behatások Weisz Mór egyesületi háznagynál eszkö­zölhetők. — A saját kunyhójában megégett. Varga Antal zentai kubikosnak volt Ke­nyérmező közelében egy kis putrija. Pár nappal ezelőtt egyszer részeg fővel ment kunyhóján a és azt vigyázatlanságból — hogyan hogyan nem — magára gyújtotta. A szerencsétlen nem tudott kimenekülni és rendkívül súlyos égési sebeket szenve­det, különösen az arcza súlyosan össze­égett. A városi kórházban ápolják. — Vasgyár Párkányban. Az uj hídfő közelében elterülő plébániai földekből egy részt vásárolt meg a napokban egy fővárosi cég, hol a jövő tavaszszal vas­gyárat fognak építeni, mely üzemét az ősszel meg is fogja kezdeni. Remélhetőleg ez első nagyobbszabású gyár felállítása Párkányban csak kezdete lesz a további gyártelepitésnek. — Seyler Károly emlékének érdekes sorokat szentel a «Zeneirodalmi szemle» legutolsó száma. Halottak napján ismer­teti az elhunyt magyar zeneszerzők éle­tét és Seylerről ezeket írja : Seyler Ká­rolyt, az esztergomi székes egyház karna­gyát, itthon kevesen ismerték. Dalait és nagy számú egyházi zeneműveit, lángel­méjének és nagy szorgalmának gyümöl­cseit, a feltűnés kerülésével adta elő saját személyzetével ; a külföld azonban tudomást vett róluk és a maga kincsei közé sorozta. Miséit sokfelé éneklik, a hol nem is tudják, hogy a német nevű szerző, a kit Liszt a mai késő kor klasz­szikusának nevezett : magyar volt. Kiválóan sik/érülf árcz képét kö­szönettel megl4prtam./ j| t |^ Köszönetnyilvánítás. A helyben állomásozó cs. és kir. gya­logezred, a m. kir. csendőrség, Esztergom városi, rn^gyeijés párkányi tűzoltó egye­sületek Ragjai, jrvajamint azon polgártár­saimnak e hó 6-án házaim égése alkal­mával a tűz oltása körül oly önfeláldozóan működtek, fogadják ez úton köszönetem nyivánitását. Frey Ferencz. Szerkesztői üzenetek. Olvasó. Helyben. Természetesen lekötelezve érez­zük magunkat, ha a küldötthöz hasonló életrevaló ideákkal találkozunk. Kérjük az érdeklődést to­vábbra is. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. N YIL TT E R*). Jóakaróink és barátaink száma megne­hezítvén a mindnyájától való személyes elbúcsúzást, ezúton akarunk ebbeli ked­ves kötelességünknek eleget tenni, amidőn teljes szivünkből, meleg köszönetet mon­dunk ama számtalan jeléért a jóindulat­nak és barátságnak', .-melyet évek hosszú során át élveztünk. Reméljük, hogy a távolság nem fogja megszüntetni a kedves összeköttetést íol­dieinkkel és hogy ezután is a reánk szí­vesen visszaemlékező régi jó ismerősökre és barátokra fogunk találni, kikre soh'sem szűnünk meg hálásan visszaemlékezni. Kitűnő tisztelettel Grrünwald Salamon és neje. Amidőn bátyám és sógornőm búcsú­szavaihoz tiszta szívvel hozzájárulok, ma­gamat is barátaimnak és jóakaróimnak szives emlékébe ajánlom. .Kitűnő tisztelettel Cwrüiiwalfl Ármin. *) Ezen rovat alatt közlöttekért nem vállal felelős­séget a szerk. Legbiztosabb óvszer a kolera, hagymáz és egyéb fertőző betegségek ellen ! !! Tökéletes fertőtlenítés! Teljesen szagtalan 1 Önműködő fozegszóro-closettek. Belföldi és Jriilföldi szabadalmak! Szobai ár­nyékszékek, mindenféle tetszetős alakban. Ariiyékszékberendezések, kórházak, lakta­nyák, iskolák, iparvállalatok, szállodák stb. részére. Magyar tőzeg és mutrágya-ipar részvénytársaság. Igazgatóság: Bndapest, IV., Városháztér 9. (Harisbazár.) Fertőtlenítő és szagtalanító tó'zegpor! Tőzegalom! Mindennemű tőzeggyártmány nagy raktára. Különlegesség-: emberi- és városi hulladékok ipari- és gaz­dasági értékesítése. Várostisztitási és elf'u­varozási vállalatok szervezése. — Műtrá­gyagyártás: Részletes tervekkel, költségve­tésekkel és eredeti bizonyítványokkal szí­vesen szolffál az iffaziratósáe:. Az orsz. közegészségügyi tanács által tolszöra ajáÉaü! | Főnyeremény eseti 500,000 márka. A nyereménye­kért az állam kezeskedik. Szerencsetudósitó. Ifi csli ivás a Hamburg állam által garantirozott nagy pénz­sorsjáték nyeremény kiállításain vjfló néYzvételfe., ammyen 10 millió 868, 90p márkát biztosan nyerni Ezen elönvflafténzsorsjátéknMc, mely tervszermt csak i lo,oo©«orsj%gjS£t tartalrr^z, nyereményei a következők, u, m. : A legnagyobb nyeremény esetl\500,ooo márka. Jutalom 300,000 márka. I 46 nver. á. 5000 m. knyer. á. 200,000 m. ' 106 nyer. á 3000 m. 1 nyer. á. 100,000 m. 206 nyer. á. 2000 m. 2 nyer. á. 75,000 m. 752 nyer. á. 1000 m. 1 nyer. a. 70,000 m. 1320 nyer, á. 400 m. 1 nyer. á. 65,000 m. 20 nyer. á. 300 m. 1 nyer. á. 60,000 m. 130 nyer. á. 200,150 m. 1 nyer. á. 55,000 m. 38945 nyer. á. 155 m. 2 nyer. á. 50,000 m. 6994 ny á. 134.100,98 m. 1 nyer. á. 40,000 m. 6846 ny. á. 69.42,20 m. 3 nyer. á. 20,000 m. egészben 55,400 nye­2 nyer. á. 10,000 m. remény. éz ilyenek néhány hónap alatt 7 részben biztosau eldöntetnek. Az i-ső oszt. főnyeremény kitesz 50,000 M., a 2-ik osztályban 55,000 márkára emelkedik, a 3-ikban 60,000 M., a 4-ikben 65,000 M., az 5-ikben 70,000 M., a 6-ikban 75,000 M., a 7-ikben 200,000 M. és a 300,000 eseti. 500,000 markos jutalommal. Az első nyereményhúzásra, melynek hivata­losan megállapított ára az egész eredeti sorsjegynek csak frt 350 a fél eredeti sorsjegynek csak „ 1.75 a negyed eredeti sorsjegynek csak „ —90 Minden résztvevőnek felszőllitás nélkül a hú­zás vitán azonnal megküldöm a hivatalos sorso­lási jegyzéket. A sorsolási tervet az állam czimerével, amely­ből a 7 osztály nyereményeinek betétei és elosz­tása látható, előre ingyen szétküldöm. A nyereménypénzek kifizetése és szétküldése az érdekeltek részére pontosan és szigorú elhall­gatás mellett közvetlenül általam történik. Megrendeléseket postautalvány vagy beirt levél utján kérek. Evégből a megbízásokkal, a közeledő húzás miatt azonnal, de legkésőbb f. é. november 21-ig forduljon bárki bizalommal Heckscher József bank- és váltó-iro dájához HAMBURG.

Next

/
Thumbnails
Contents