Esztergom és Vidéke, 1894

1894-10-18 / 83.szám

1894. október 10. EŐ£TERGÓM és VIDÉKE. ®b. szám.) 3 adott életet. Mironon erőt vett- a babona­kábulata. Hiszen a nőstény kecskék általában el­leni szoktak, de mért ellik épen az ö kecskéje ? Neki nem kell egynél több kecske 1 A háznál most is sokan vannak. Egy ember és egy állat; vagy vegyük úgy, hogy két állat s most egy harma­dik tolakodik ide. Miron elhatározta, hogy a kis kecskét megöli. Megöli, de nem úgy, mint vágó állatot ölni szokták, hanem mint egy varázsló, egy bűbájos ellenséget, aki a házba tolakodik. Az ilyennek vére átok. Miront a babonás düh ingerelte. Egy nap sikerült elfogni. Azonnal gúzst csavart s a kamrában felakasztotta. Aztán mintha gyilkosságot követett volna el: rettenetes érzés vett rajta erőt. Leült a fal tövébe. A kis kecske élettelenül csüngött előtte a gerendán.­Nagy robajjal szaladt elő nemsokára az anyja, mely talán meghallotta az utolsó hangokat, kimeredt szemeivel Mironra tekintett s csakhamar föltalálta fiát. Mintha ösztönszerűleg eltalálta volna a történteket. Két lábra állva, első lábá­val megfogni igyekezett, mintha le akarná venni a veszélyes helyzetből, csodálatos emberi hangokat hallatva. Miron üvegesedö szemekkel bámult egy darabig s aztán erős kötelet vett elő. A kecske még mindig két lábon ál­lott, aztán lihegett, mintha Miron felé in­dulna. Miron hurkot vetett a nyakába s felhúzta a fia mellé a gerendára. Aztán még egy kötelet vett elő s belülről magukra zárta a kaliba ajtaját. Nemsokára mind a hárman ott füg­gőitek : a gidó, a vén kecske és Miron. A szomszédok másnap rajok törték az ajtót s nagy röhögéssel üdvözölték a három felakasztottat. Aztán megdöbbenve, kifejezhetetlen babonás aggodalom és félelem vett raj­tuk eröt s keresztet vetve futottak szét. Va'day József. HÍREK. Esztergom, okt. 17. — A herczegprimás az eddigi dispozicziók szerint e hó végéig, vagy november elejéig marad Buda­pesten, azután huzamosabb téli tar­tózkodásra székvárosába jön. A fő­pap esztergomi lakása a téli szálasra már tökéletesen fölszerelve készen áll. — Esküvő. K 1 i n d a Gyula farkasdi iskolamester, városunk fia, tegnap tar­totta esküvőjét a nagyölvedi kath. temp­lomban Koperniczky Ferencz nagyölvedi plébános unokahugával Kurzbacher Irma kisasszonnyal. — A jegyzői kar tisztelgése. Az eszter­gommegyei jegy.zo egyesület mai rend­kívüli közgyűlése alkalmából tisztel­gett Andrássy János vármegyei alis­pánnál és Szabó Mihály főjegyzőnél. Az alispánnál a tisztelgők szónoka Herte­lendy Gyula bátorkeszi jegyző, az egye­sület elnöke volt. Kifejezte a jegyzői kar örömét, hogy a megyebizottság oly szerencsés választást tett és kérte az alispán támogatását mostani előkelő állá­sában még inkább, mint ezelőtt. Andrássy János meghatottan válaszolt a szónok szavaira. Megköszönte a bizalmat és viszont ő is kérte a jegyzői kar támogatását. A jegyzőknek a községekben fontos hiva­tásuk van, és az ezért különösen szükséges a kölcsönös megértés, mert ők a vár­megyei rendeletek foganatosítói. Meg­ígérte a maga részéről, hogy a jegyzői kar fizetésrendezését melegen fogja pár­tolni, mert az akarja, hogy a közhivatal­nok munkájához mért jó fizetésben része­süljön. Bármi adja elő magát, egyenként és összesen forduljanak bizalommal ö hozzá. — Szabó Mihály főjegyzőnél L é v a y Sándor libádi jegyző, egyesületi főjegyző tolmácsolta a tisztelgők jó kivá­natait. Szabó Mihály is kiemelte vála­szában a jegyzők fizetésrendezésének szük­ségét, A fogadtatás után a főjegyző a kül­döttség minden egyes tagjával kezet fogott, s különösen a túlsó járásbeliektől ; hol huzamos ideig mint főszolgabíró működött, élénken kérdezősködött a járás ujabb viszonyai felöl. — Boltizár József püspök, érseki hely­nök július 15-én ünnepelte 50 éves áldo­zári jubileumát. Ekkor az esztergomi fő­egyházmegye papsága díszes albumot nyújtott át az ünnepeltnek, egyúttal égy kehely átnyújtását is elhatározta. A ke­hely csak most készült > el. Gyönyörű művű erdélyi zománcz munka, román stílben. Alapzatán a jubiláns védőszent­jének, szent Józsefnek képét viseli és a következő feliratot: „Episcopo Josepho Boltizár jubilaeum sacerdotale celebranti in amoris et venerationis tesseram clerus AD, Strigoniensis" (Boltizár József püs­pöknek áldozári jubileuma alkalmából szeretete és tisztelete jeléül az esztergom­főegyházmegyei papság) 1894. jul. 15. A kelyhet holnap, csütörtökön délelőtt 11 órakor nyújtják át Pristyák Neit vere­bélyi czímzetes kanonok, Honig Vilmos garamújfalusi esperes és Jezsó Mihály szölgyéni esperes. A kelyhen kívül még ampullákat és kézmosó készüléket is nyújtanak át. Valamennyi emléktárgy egy díszes bársony etuisbe van foglalva. — Rényi László f. Az esztergomi fő­káptalani uradalom egyik buzgó gazda­tisztje hunyt el hosszas szenvedés után e hó 13-án. Élte 57. évében hunyta le szemeit, miután sok időn át lelkiismere­tesen szolgálta földesurát a fökáptalant, illetőleg legutóbb a káptalan kezelése alatt álló pesti szeminárium pereszlényi uradalmát. A boldogult hült tetemét 15-én helyezték örök nyugalomra a pe­reszlényi sírkertben. Halálát neje, szül. Hutta Anna és nagyszámú rokonság gyá­szolja. Az örök világosság fényesked­jék neki 1 — A párkányi járás jegyzői kara e hó 20-án fog Perényi Kálmán ujonan megválasztott főszolgabírónál tisztelegni. — Katholikus egyetem czim alatt több fővárosi napilap ezt az ^Eszter­gomból kelt értesítést hozza: Az esztergomi egyházkerület ez év már­czius havában egy katholikus egye­tem feláliitásának érdekében mozgal­mat indított. A többi egykázkerület­hez körlevelet intézett, amelyben azok papságát a létesítendő egyetemi alap javára adakozásra szólítja fel. Eszter­gomi ' levelezőnk azt irja, hogy a mozgalmat a herczegprimás is he­lyesli."' Mennyiben felel meg a hir a valóságnak, most még ép oly kevéssé tudjuk, mint a hogy homályos előt­tünk az' hogy a katholikus egyete­met Budapestre vagy Esztergomba tervezik-e ? A terv — föltéve hogy nem kacsa — mindenesetre elég ér­demes, hogy jövőre bővebben fog­lalkozzunk a dologgal. — A serum Esztergomban. Úgy érte­sülünk, hogy az esztergomi kerületi be­tegsegélyzö-pénztár igazgatóságában már szóvá tétetett, hogy kérje ki a pénztár dr. Bókay pesti egyetemi tanár vélemé­nyét, vájjon van-e a nagy zajt ütött diphteritis-gyógyszernek, a serumnak tu­dományos értéke? Ha Bókay igenlőleg felelne, úgy a pénztár nagyobbmennyiségü serumot szándékozik betegei számára rendelni. — Lőrincz-uicza contra Gantner-utcza. Állandó rovatunknak immár utolsó feje­zetét irjuk. Pedig nagy kár, mert vala­mint igen mulatságos és tanulságos ol­vasni Homeros eposzában a trójaiak küz­delmét a görögök ellen, azonképen igen mulattató volt az. érdektelen szemlélőnek elmúl atgatni azon, micsoda fifikával tá­mad két esztergomi utcza egymásra. Az előkelő Lőrincz-utcza, szépséges-szép lá­nyairól hires és a harmadrendű Gantner­köz, amelyről sokan még azt sem tudják, hol is van tulajdonképen. Az esztergomi Iliasnak egy deus"ex machina vetett vé­get. Tegnap megjött a megyéhez hatal­mas menydörgés közt, sistergő istennyilá­val vegyest a Miniszteri Határozat, amelyben elmondatik nagyon rövidesen, hogy miután a Kereskedelemügyi Minisz­ter úr Ő Excellencziája jobban húz a Lő­rincz-utczához, tehát a Gantner-utcza ad acta tétessék. Kár hogy őkegyelmes­sége, Lukáts Béla miniszter már há­zas ember, különben ráfognák, hogy a Lörincz-utczai szépséges leányzók kedvéért döntött imígyen. Persze lesz nagy boszankodás Víziváros szerte, a Lörincz-utczai háztulajdonosok meg már előre dörzsölgetik a kezüket. Azonban ajánlunk módot a vízivárosiak megengesztelésére. Vegyék el az odavaló ifjak a Lörincz-utczai háztulajdonosok immár jó partie-vá vált lányait és akkor szent lesz a békesség. — A tornaegyesület az elmúlt szom­baton este tartotta évi rendes közgyű­lését a Fürdő-vendéglő kistermében. Dr. Földváry István elnök megnyitó be­szédében kiemelte az egyesületnek ez évben elért sikereit. E 11 e r Gyula tit­kár referált ezután az egylet mult évi működéséről, A lemondott választmányi tag, dr. Gönczy Gyula helyébe Szabó Mi­hály vármegyei főjegyzőt választotta meg a közgyűlés. Utána kedélyes társasvacso­rát rendeztek a nagy számmal egybegyűlt tagok. — Jegyzők közgyűlése. „Az esztergom megyei jegyzők egyesülete" ma a város ház nagytermében az egylet alapszabá lyait végleg megállapító népes közgyü lést tartott. Egyes pontozatok élénk vi tára szolgáltattak alkalmat. A szövege zést végül elfogadta a közgyűlés és jóvá­hagyás végett a belügyminiszterhez ha tározta fölterjeszteni. — Esztergomi vigadó. A buda-utczai kaszárnya mind jobban közeledik befe­jezése felé s ennek folytán mindinkább előtérbe lép az a kérdés, mi lesz a város Sas-kaszárnyai nagy telkével, ha onnan a katonaság kihurczolkodik ? Nemcsak jám­bor tervezgetés, de igen szavahihető kö­rökből vett tervek alakjában értesülünk, hogy a város e szép telken, mely a leg­élénkebb forgalom nelyén fekszik, városi vigadót szándékozik létesíteni. Az épü­letben elhelyezést nyerne egy terem, hangversenyi előadások, tánczmulatságok czéljaira. Azonkívül a városba jövő szín­társulatok is itt tarthatnák előadásaikat. A földszinten díszes vendéglő- és kávéház helyiség lenne. Az épületek közti tágas ud­varrész mulató-kertnek használtatnék fel. Nem utolsó az a terv sem, hogy, bizo­nyos részét a redoute-nak bolthelyiségek, bazárok számára rendeznék be. Itt ter­mészetesen hasznothajtó beruházásról van szó, mert a város nem dobhat ki czél­talanul ezreket mostani súlyos kötelezett­ségei mellett. Alapul venné az összeget, mit a vigadó évi bére fejében kaphat, a helybeli viszonyokhoz mérten, s ehez képest állapítaná meg a vigadó építési költségvetését. — Majolika festészet. A lapunkban már többször megemlített majolika fes­tészeti tanfolyam szép pártolásban része­sül s ma már negyvennél több tanulója akadt. Beiratkozni az óvónőképző-in­tézetben és Számord Ignácz plébános úrnál lehet. Melegen ajánlhatjuk különö­sen szegényebb sorsú leányoknak, hogy e festészetben képezzék ki magukat, mert ez esetleg tisztességes kereseti forrásul is szolgálhat nekik a jövőben. — Különös kedvtelés. Furcsa mulat­ságot talált magának Krenovszky József kovácslegény vasárnap este a Csillag­utczában. Jókedvében pisztolyt vett elő és avval kedélyesen lövöldözgetett, amíg a rendőrség nem figyelmeztette, hogy a Csillag-utcza még sem czéllövésre való. — Száj- és körömfájás. Párkány és Nána községben száj- és körömfájás ütött ki, s ezért a két község most zár alatt van. A tokodi marhazár a járvány meg­szűnte következtében hivatalosan felol­datott. — Deszkatolvaj. E hó 8-án éjjel Schön­beck Imre kereskedő őrhegyaljai pinczé­jéböl nagyobb mennyiségű faárut lopott el két jómadár, Baum Károly és Rizy Károly doroghi bányamunkások. Az utóbbinál lopott élelmiszereket is találták. A hűvösre tették őket. — Istenitélet Farnadon. Tegnap Far­nád községben — mint levelezőnk irja — nagy vihar dühöngött. Egész nap alig mult el az egyik félórai villámlás és meny­dörgés, már a másik jött helyébe. Ez igy tartott reggeltől estig. Ami legrosz­szabb volt a dologban, hogy az istenitéletet nagy jégeső kis érte. Pár napja — teszi hozzá tudósításunk — egy háznak paj­tájába ütött bele a villám és azt csodá­latos módon szétdobálta, bár nem gyúj­totta meg. — Lábatlani jegyzővé tegnap Balassa Antal ottani hely. jegyzőt választották meg egyhangúlag. — Leugrott a vonatról. A Vácz felöl Budapestre jövő személyvonatnak tömérdek utasa volt tegnapelőtt este. Minden osz­tályú kocsi tele volt, de különösen a harmadik osztályuakban volt nagy szoron­gás, amelyeknek utasai politizálással kísérelték megenyhíteni utazásuk kényel­metlen voltát. Az egyik utas a politizálás hevében elfelejtette, hogy ő voltaképpen dunakeszi s ez csak akkor jutott eszébe, amikor a dunakeszi állomás már messze elmaradt a robogó vonat mögött. Hirte­len az ajtóhoz rontott podgyászával, s anélkül, hogy útitársainak csak egy szót is szólt volna tervéről, ledobálta táskáit és ö maga a táskája után ugrott. Az asszony-utasok jajveszékelése és a férfiak közbelépése nem tudta megakadályozni a szerencsétlenséget, s a következő pilla­natban csak azt látták, hogy a robogó vonat mögött egy mozdulatlan test fek­szik a töltés kavicsain. A rosszul járt utas reggel felé véresen bevánszorgott Dunakeszire, ahol most nehéz betegen fekszik. — Postamesterek mozgalma. Magyar­ország több mint háromezer szerződéses postamestere között mozgalom van ké­szülőben, hogy mostani rendezetlen és nehéz helyzetükön segítsenek. A posta­mesterek helyzetük illusztrálására fölhoz­zák, hogy állásuk bizonytalan, daczára, hogy súlyos kötelezettségeik vannak és sem elömenetük, sem nyugdijuk nincsen. Állásukból elbocsáthatják, vagy áthelyez­hetik őket minden indokolás, fegyelmi vizsgálat, végkielégítés és birói elmarasz­talás nélkül. Fizetésük is nagyou csekély s például egy 150—180 frt évi fizetést huzó Ill-ad osztályú postamester szerződésileg kötelezve van még arra is, hogy az irodahelyiséget tisztántartsa s e mellett világításról és fűtésről is gondoskodjék. A postamesterek most helyzetük javítá­sára memorandumot fognak intézni a képviselőházhoz, melyben mindenekelőtt azt kérik, hogy e szerződést helyette­sítse a kormány végleges dekrétummal s igy a postamester állami hivatalnok le­gyen. Kérik továbbá, hogy az évi fizetés minimuma háromszáz forint legyen, ad­jon a kormány a helyhez képest megfe­lelő lakbérátalányt és azonkívül öt éven­kint 50 forint korpótlékot. — Selyem hamisítvány. Égessünk el egy mintát a venni szándékolt fekete selyemből s a hamisítás rögtön kiderül. Mert mig a valódi s jól festett selyem az elégetésnél nyomban Összepödörödik és csakhamar kialszik, maga után csekély világosbarna hamut hagyván; addig a hamisított selyem (mely zsíros szinü-szal­lonás-lesz és könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostszálai a festanyagtól telitetten tovább izzanak) és sötétbarna hamut hagy maga után, de valódi selyem módjára soha össze nem pödörödik, csak meggörbül. Ha a valódi selyem hamuját összenyomjuk, elporzik, a hami­sítványé nem. — Henneberg G. (cs. kir. udvari szállító) s elyemgyára Zürichben, házhoz szállítva, póstabér és vámmentesen szí­vesen küld bárkinek is mintákat, akár egyes öltönyökre való, akár egész végek­ben levő valódi selyem szöveteiből. Svájczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos NÓGRÁDI JENŐ. Eszter gom szab, kir. város tanácsától. 3323. sz. — 1894. Pályázati hirdetmény. Esztergom szab. kir, város tanácsa az elhalálozás folytán ríiegüresedett vá­rosi mérnöki ájlásra jennel pályázatot hirdet. f % § ..^%, Ezen állással 700i frt évi rendes fize­tés és *oo frt fizetési rotlékJflvezete jár. A ift%giflgyakorlat3 í?,,!,| ^neunyiben a hivatalos teendők hátránya nélkül foly­tatható, meg van engedve. Fölhívja ennélfogva a tanács a pá­lyázni kívánókat, hogy okmányaikkal föl­szerelt folyamodványaikat folyó évi no­vember hó 10-ik napjáig a város tanácsi igtató hivatalába adják be. Kelt Esztergomban, a sz. kir. város tanácsának 1894. évi október 10-én tar­tott ülésében kiadta : Kollár Károly főjegyző.

Next

/
Thumbnails
Contents