Esztergom és Vidéke, 1894

1894-01-28 / 8.szám

kasok mind hazaiak, különösen Sopron s a felsövidékröl valók. Először a Budautczára néző részt fogják épiteni. — Az „esztergomi kath. legényegylet" tánczvigalma alkalmával történt felülfizetések kimutatásából kimaradtak a kpveckezö adakozások: Eitner Elemér Ákos, Dr. Prohászka Ottokár 2—2 frt, Mayer János i frt. Az egylet e nemesszivű adományokért hálás köszönetét fejezi ki. — Az egyetemi kor bálja. Jól tudta az egyetemi ifjúság, hogy hol tartsa meg az első jótékonyczéiu mulatságot. A mi közönségünk nem egy alkalommal mutatta meg, hogy a hazafias czélokat a legnagyobb pártfogásban részesiti. A kibocsátott sorsjegyek igen nagy része városunkban kelt el. A közönség köréből eddig a következők adtak tombolatárgyakat : Brenner Juliska k. a. két drb. hímzett fényképtartót s egy hímzett varrópárnát; Schönbeck Mariska k. a. horgolt hintaszék párnát; Popper Vilma k. a. törülköző tartót; M a r o s s y Lujza k. a. hímzett párnát; Perényi Irmácska k. a. himzett ujságtartót; Chv. Buzárovits Gusztávné egy csomag levélpapirost; Eggenhofér Anna k. a. chinai ezüst kosarat; Clem-entisz László buda-örsi tanitó úr 2 drb. kottát; M i h a I i k Irén k. a. theás készletet, L i p t h a y Károly úr aquarell festményt, B e r á n Krisztina k. a. himzett fényképtartót; Pfalcz Gizike k. a. majolika theás készletet; Eggenhofér Margit k. a. hímzett fényképtartót; Kerschbaum majer Károly ur egy naptárral ellátott csont levéltartót s egy naptárt; Forster Gyula ur 30 koronát készpénzben a sorsjáték alap javára. — Községi választások. Viziváro s községben biróvá egyhangúlag Tóth József, a régi biró választatott meg. Mattyasovszky Lajos úr, a közvélemény által emlegetett jelölt — mint értesülünk — időközben nyilatkozott, hogy a jelöltségre nem reflekt.il

. Törvénybiróvá Bálint János, pénztárnokká Kecske méthy János, tanácsossá V i m m e r Ferencz, esküdtté L e i t g e b János, M a t u s Gyula és T ö 1 g y e s y László, közgyámmá pedig M a t u s Károly választatott meg. — Szentgyörgymezőn a választások eredménye ez: Biró : Hübler Antal, törvénybiró : B á d y András, pénztárnok : K ő m i v e s László, esküdtek : T r e x 1 e r Antal, T i r n e r János, Erős András, Hegedűs József. Közgyám : G e r e Antal. — Szenttamáson biró: Híttner András, törvénybiró: Vargha Ignácz, pénztárnok : G a b a n i c z Ferencz, esküdtek : I v á n y i Géza , J a n ov i c s Pál, S t á m u s z János. • - - A komáromi dalárda február 3-án hangversenynyel egybekötött tánczmulatságot rendez. E hangversenyen egy esztergomi fiatal zongora-művésznő, Bel1 o v i t s Karolina k. a. is részt vesz és több zongora-piécet fog játszani. Seyler Leona úrhölgy pedig énekszámokat ad elő. Seyler kisasszonyt mi esztergomiak régebbről ismerjük, és csak gratulálhatunk a komáromiaknak, hogy sikerült a két művésznő közreműködését hangversenyük számára megnyerniök. — Bányakalamitás. Nagy kellemetlenséggel kell most küzdenie az «Északmagyarországi« bányatársulatnak, a mely tudvalevőleg Tokod községtől több tárnát és aknát bir bérben 80 évnyi szerződési időtartamra. A társulat pár év előtt uj hatalmas tárnát nyitott a tokodi vasútállomástói 20 percznyire eső területen. Nagyszerű építkezéseket eszközölt itt, gépházakat, tisztviselő házakat és egyéb ipari épületeket emelt. De az úgynevezett «Uj tárna» meg is felelt a hozzá kötött jogos várakozásnak. Olyan szenet találtak ott, mely ritkította párját és az Öt uj vízszintesen ásott aknában a munkálatok ez idő szerint már annyira előhaladtak, hogy reményiették, hogy áprilisra nagyban megindíthatják a szállítást. Ennek könynyebb eszközlésére a tárnától egész a vasútig saját vasutat építtettek. Most azonban teljesen váratlanul nagy kalamitással kell küzdeniök Kedden reggel észrevették a len dolgozó munkások, hogy a tárnában olyan helyen, ahol nem is dolgoznak, viz tör elő. Még idejekorán, de már övig érő vizben menekültek a munkások. A viz elöntötte .az összes aknákat, rövid idő alatt, mert már az első órában 12 métert áradt, és azóta áradt folytonosan hol gyorsabban, hol lassabban. A végeredmény az volt, hogy a 238 méter mély tárna 20 méter híján egészen el lett árasztva vízzel. Ugy mondják, hogy a viz nagy nyomással talán egy földalatti tóból jöhetett és egy méter átmérőjű vastagságban jött az első pillanatokban. S c h é g 1 főmérnök és S i n g e r bányamérnök rögtön megtették a szükséges intézkedéseket. De mivel gőzszivattyúval nem rendelkeztek, csak kezdetleges eszközökkel mentethették a vizet, ami semmit sem használt. Pénteken délutánig, mikor tudósítónk a helyszínen járt, csak a hatalmas 300 lóerejü gépet készíthették elő, mely ugyan egyébként a kőszén felhúzására szolgál, de most a viz kiemelésére lesz berendezve. Szóban van, hogy Triesztből vagy Hamburgból búvárt fognak hozatni, és az válalkozik a veszedelmes útra, hogy befalazza a viz forrását. A társulat vezérigazgatóját távirati uton hívták Tokodra, ki megszemlélte a tárnát, de azon megnyugtató felvilágosítást nyerte, hogy a baj korántsem olyan veszedelmes, amilyennek látszik, mert a mérnökök remélik, hogy egy-két hét alatt a víznek már nyoma sem lesz. — Az esztergomi polgári olvasókör 1894. évi január 28-án mőkedvelői előadást rendez. Szinre kerül „A Toloncz" eredeti népszínmű 3 felvonásban. Irta: Tóth Ede. Kezdete 7 órakor, Helyárak : számozott szék 1 frt, I. hely 60 kr., II. hely 40 kr, állóhely 20 kr. Személyek : Kontra Fridolin, budapesti magánzó: Tóth Imre. Krizsa, felesége: Sárgái Panka k. a. Miklós, ennek fia, első férjétől, mészáros mester : Rothnagel László. Ábris, mészáros-segéd: Adorján János. Rézi, Fáni, Kati, kisvárosi zsidó-kisaszszonyok: Vörös Teréz k. a. Vas Anna k. a. Tóth Rozália. Lörincz, Móricz, kisvárosi zsidó-legények: Radics Mihály, Volner Ferencz. Dolgos, városi jegyző: Vas Kálmán. Rigó, városi biró ; Horváth Mihály. Péter, kisbíró: Kugyelka János. Ördög Sára, vén koldus-asszony: Csókás Ferenczné. Angyal Liszka, cseléd Kontráéknál: Bartalos Vinczéné. Mrawcsák Johann, öreg vándorló legény: Finke József. A „jólelkű" korcsmáros: Volner Ferencz. Pestvárosi rendőr: Kugyelka János. Vidéki pandúr : Tóth András. János bácsi, kórházi felügyelő : Tóth János. Szájasné, Kománé, kórházi ápolónők : ifj. Patkóczi Ferenczné, SindlePéterné. i-ső, 2-ik, asszony : ifj. Patkóczi Ferenczné, Sindler Péterné. — A csavargőzös csütörtök dél óta, miután a jégzajlás némileg megszűnt, rendesen közlekedik. Néha-néha azonban mégis letörik egy-egy óriási jégtábla — mely aztán a pontos 5 percznyi közlekedést megakadályozza. Az ilyen esetben a csavargőzös vagy bevárja mig a jégtáblát a viz lejebb sodorja, vagy pedig kigyó alakban ügyesen kikerüli a karambolt. Nagy erőfeszítéssel is jár most a közlekedés, hogy a minden 2 — 5 perczben egymást követő óriási jégtömeget kikerülhesse, mivel valószínű, hogy az ilyen összekocczanásnál a propeller húzná a rövidebbet annál is inkább, mert az a kompot s két vagy három faanyaggal megrakott hidhajót húz maga után. — Az esztergommegyei párkányi kath. legényegylet 1894. január hó 28-án a párkányi „Nagyvendéglö" termében saját alaptőkéje javára zártkörű tánczestélyt rendez. Belépti-jegy személyenkint 60 kr. — Családjegy 3 személyig 1 frt. Kezdete esti 7 órakor. Jegyek kaphatók este a pénztárnál. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hírlap utján nyugtáztatnak. — Gyilkos fa. Kovács András kétyi zsellér e hó 24-én vesztére ment ki az ölvedi erdőbe fát vágni. Itt favágás közben.egy fa reá dült és a szegény ember szenvedett koponya repedés következtében másnap reggelre meghalt. Ugyanis már-már elvégezte a saját dolgát, midőn hazatérőben egy ölvedi jó ismerősének segített még egy nagy szálfát ledönteni jó barátságból. Ez a szívesség vesztét okozta. A fa ropogni, bizonytalanul inogni kezdett, mignem egyszerre nagy robajjal dült le. A favágók menekülni iparkodtak, de egy vastag sudár Kovács Andrást futtában utolérte s maga alá temette. Félholtan vitték haza, hol csakhamar kiszenvedett. Szegény özvegyet és kiskorú gyermekeket hagyott hátra, kik fentartójukat veszítették el benne. — Szabályrendelet a szabad közlekedésre. A városi közgyűlés decz. 18-án tartott közgyűléséből a polgármester és rendőrkapitány rendeletet adott ki a szabad közlekedés biztosítása tárgyában. A rendelet szószerinti szövege ez: 1. $. Kihágást követel az, ki az utczákon vagy a város bármely részén különféle árukat, hordókat, tűzi vagy épületfákat, és nagyobb halmazt képező anyagot a közlekedést akadályozólag lerak, vagy lerakat, és azokat a rendőri hatóság megintésére, a tárgynak mennyiségéhez képest 1—24 óráig terjedhető idő alatt élnem távolítja vagy távolittatja. — 2. §. Ki az utczai járdán bárminemű jármüvet húz vagy huzat, azon lovagol, kik a szabad közlekedést gátlólag a járdán nagyobb tömegekben járnak, avagy az utczák sarkain megállanak. 3. §. Ki indokolt esetben lerakni engedett tárgyak feltüntetésére figyelmeztető jelet, éjjel pedig világító lámpát fel nem állitat, vagy aki ezen figyelmeztető jelet ledönti elviszi, avagy a lámpát elojtja. 4. §. Az ezen szabályrendelet határozmányai ellen vétők vagy cselekvők kihágást követnek el, s mennyiben nem az 1879. "évi XL. t.-cz. 119. § a alapján büntetendők, — i frttól 20 frtig terjedhető pénzbüntetéssel, ennek behajthatlansága esetében 6 órától 2 napig terjedhető elzárással fognak büntettetni. 5. §. Kihágások elbírálásánál első fokban a város rendőrkapitánya, vagy a város tanácsa által e részben megbízott városi tisztviselő, másodfokban a vármegye alispánja, harmadfokban pedig a magyar királyi belügyminiszter bíráskodik. 6. §. Az 1879. évi XL. t.-cz. 119. § a alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyt összegek az 1887. évi VIII. t.-cz. 2. §-ában jelzett czélokra, a szabályrendelet alapján kiszabottak ellenben a városi szegényalap javára fordítandók. — Állami szénkéneggyártás. A zalatnai állami szénkéneggyár a mult évben anynyira kibővíttetett, hogy az ott gyártott szénkéneg mennyisége most már a hazai szőlőbirtokosok összes szükségletét, mely az eddigi tapasztalatok szerint évenként 3000—4000 métermázsára rug, teljesen fedezni fogja; ezentúl tehát nem lesz szükséges, hogy külföldről is hozassunk be szénkéneget. A zalatnai gyár készlete a mult év végén 783 métermázsa volt, a havi termelés pedig 300—350 métermázsa. Értesülésünk szerint a földmivelésügyi miniszter már intézkedett is, hogy a szénkénegraktárak a f. évi tavaszi gyéritési időszakra szükséges szénkéneggel elláttassanak. Mind a mellett jó lenne, ha azok a raktárak, a melyeknek nagyobb mennyiségű szénkénegre lesz szükségük szükségletüket a minisztériumnak mielőbb bejelentenék, hogy fennakadás sehol ne legyen. — Küzdelem veszett kutyával. Hajmeresztő eset történt S o ó v é bacsmegyei községben. Schutzmann nevü földmives észrevette, hogy éjjelenkint fütöszalmáját valaki következetesen dézsmálja; feltette hát magában, hogy ráies a tolvajra. Folyó hó 12-én éjjel felébred a házi eb kinos csaholására, mindjárt a szalma-tolvajra gondolt s csendesen kiosont, hogy megnézze, ki az; védelmi eszközt azonban semmit sem vett magához. A mint azonban kilép az udvarra, egy rettenetes komondor neki ugrik s lábába harap. Schutzmann csodálatos lélekjelenléttel az állat után kapott, de az az egyik kezét elkapta, mire Schutzmann másik kezével az állat felső állkapczáját megragadva, nagy küzdelem után földre teperte s rátérdelve fojtogatta. A zajra neje kiszaladt s gondolva, hogy férje a szalma-tolvajt fojtogatja, kiabálva siet oda, kérve férjét, hogy ne bántsa, ne ölje meg s csak mikor megtudta a valót, hozta a férje által előzőleg sürgetett vasvillát s ez lábát még mindig az eb nyakára szorítva, — keresztül szúrta s teljesen agyon | verte azt, A szerencsétlen súlyosan sérült I Schutzmannt a község derék orvosa s elöljárói felvitették Budapestre a Pasteurféle intézetbe* — Marótf vallás. Az alkapitány elé egy maróthi atyafi került. — Alkapitány (helyreigazítva czvikkerét, a dohányszelenczéjét becsattantva): Hogy hívják? — Engem? — Alkapitány: Kendet, kendet! — Mert . . . (időt akar nyerni a gondolkodásra) hát mások is vannak itt. — Alkapitány: Feleljen hamar! — Már mint a nevemet ? A czvikker veszedelmesen kezd ágaskodni. Alkapitány: Azt, mert . . . — Hát (végre elhatározva magát) Kispál János. Alkapitány: Vallása? — Abban vagyok, hogy középszerű. Alkapitány: Micsoda beszéd ez? Azt kérdem református, katholikus vagy zsidó vallásu-e kend? — Hát kérőm, ugy értsem, á t a 1lánosságba marótyi vagyok. — Esztergom megye igazoló választmánya február 6-án ülést tart, mely alkalommal a választmány a Nyergesujfalun legutóbb megválasztott megyebizottsági tag, Mekler Ferenez választása ellen Farkas Géza pusztamaróthi gazd. gyakornok által beadott fellebbezést fogja tárgyalni. — A vöröskereszt egyesület esztergommegyei választmánya kedden tartotta közgyűlést a vármegyeház nagytermében, mely alkalommal az elnöki tisztségre Kruplanicz Kálmánnét s a Mailáth György gróf helyébe társelnökké Kruplanicz Kálmán alispánt, alelnökké Villanyi Szaniszió főgimnáziumi igazgatót, pénztárnokká késmárki Frey Ferencz helyébe Szenttamási Béla ügyvédet választották meg. Henneberg G. (cs. kir. udvaríszállító) selyemgyára Zürichben, privátmegrendelők lakás ára közvetlenül szállít rfekete, fehér és színes selyemszöveteket méterenként 45 krtól 11 frt 65 krig póstabér és vámmentesen, sima, csikós, koczkázott és mintázottakat, damasztot stb. (mintegy 240 kölönbözö minőség és 2000 különböző szin s árnyalatban). Minták póstafordulóval küldetnek. Svajczba czimzett levelekre 10 kros és levelezőlapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. — Az Első Leánykiházasitási Egylet f. hó 21-én tartotta saját újonnan épült házában VI. kerület Teréz-körut 40—42. sz. a. XXXI. rendes közgyűlését. Schwarz Ármin bankigazgató az egylet elnöke a közgyűlést tetszéssel fogadott beszéddel nyitván meg, üdvözölte az egylet saját otthonában nagy számmal megjelent képviselő bizottsági tagokat és Örömének adott kifejezést, hogy az egylet, mely 29 év óta vezetése alatt áll és a legcsekélyebb kezdetből mai jelentékenységére emelkedett, képes volt ily remek épitvényt egész tehermentesen, az egylet saját erejéből készíttetni. A vezérigazgató Kohn Arnold által előadott évi jelentésből kitűnik, hogy a néhány elégedetlen által az egyletre felidézett zavarok és nehézségek daczára az 1893. év 141,097 frt 39 kr. kezelési felesleggel zárul és hogy a tartalékok 686,411 frt 90 krra emelkedtek. Az egylet a lefolyt évben nászjutalékok, felesleg hányadok és bekövetkezett haláleset után történt visszafizetések fejében 117,355 frt 28 krt fizetett ki. (6438 frt 35 krral többet, mint 1892. évben) Ezek közt 48 árvajutalék 15049 frt 38 krral foglaltatik, melyekért a kedvezményezett árvákat beirt tagok halála következtében átlag 9 háromnegyed évig semmiféle befizetés sem teljesíttetett. Uj tagok belépésére vonatkozó lag a jelentés kiemeli, hogy a lefolyt évben 5346 jutalékrész többnyire a fiatalabb korosztályokból Íratott be. Különösen a C) osztály mutat fel nagy haladást, amennyiben ma, működésnek alig egy éve után máris majdnem egy millió frt biztosított tökével rendelkezik. Az egylet táblázatai kiváló mathematikus szakférfiak által megvizsgáltattak, az alapszabályok a kereskedelmi törvénynek megfelelően módosíttattak. Az egylet czégének bejegyzése a legrövidebb idő alatt íog közöltetni és a legközelebbi közgyűlést az alapszabályok értelmében már az összes tagok gyülekezete fogja képezni. A ház zárköletételének ünnepélye jövő tavaszszal tartatik meg. Az igazgatóság évi jelentése, a felügyelő bizottság jelentése, valamint az előtér-