Esztergom és Vidéke, 1894

1894-09-16 / 74.szám

ágyat véve alapul, egyenkint óoo forintjával, 48.000 frt alaptöke volna szükséges. A felmerülendő költségek részben való fedezésére a kórházbizottság tárgysorsjáték rendezését ajánlja a Tekintetes képviselőtestületnek. A kórházbizottság ugyanis egyhangúlag elfogadta a kórházgondnok által a Tekintetes városi Tanácshoz 885/894. sz. alatt beadott azon indítványát, hogy az építendő új közkórház építésének részben való fedezésére tárgysorsjáték rendeztessék, és igy a kórház bízottság a maga részéről is ajánlja a tek. képviselőtestületnek, hogy ezen indítványt elfogadni és elhatározni méltóztassék, hogy a tervezett új közkórház építési költségeinek fedezésére tárgysorsjátékot rendez. A tervbe vett tárgysorsjátékot a következő módon véljük rendezendőnek: A tek. képviselőtestület intézzen feliratot a nagyméltóságú pénzügyminisztériumhoz, egy 60.000 darab sorsjegyből álló tárgysorsjáték rendezése iránti engedély czéljából. A kibocsátandó sorsjegyek ára darabonkint 80 krban állapíttatnék meg. A kibocsátandó 60.000 drb. sorsjegy után a bevétel 30.000 frt volna. Ezen bevétellel szemben a kiadás a nyereménytárgyakért az alább következő játékterv szerint 4145 forint volna. Játékterv : 1) egy főnyeremény ; névértéke 1000 frt = 10Ö0 frt. 2) két nyeremény,* „ 100 frt — 200 frt. 3) két • , 50 frt = 100 frt 4) két „ i 30 frt = 60 frt. 5) négy „ » 15 frt = 80 frt. 6) tizenhat nyeremény , 10frt = 160 frt. 7) hetvenhárom „ , 5 frt — 365 frt. 8) négyszáz , , 3 frt =± 1200 frt, 9) ötszáz , „ 2 frt = 1009 frt. Összesen 4145 frt. A játékterv szerint ezer nyeremény volna kisorsolandó; igy minden 6o-ik sorsjegyre esnék egy biztos nyeremény, a mi általa kibocsátandó sorsjegyek könnyebb elárusitása biztosítva lenne. Az ezer nyeremény közül egy főnyeremény ezer forinttal; két nyeremény ioo frttal; két nyeremény 50 írttal; két nyeremény 30 frttal; négy nyeremény 15 frttal; tizenhat nyeremény 10 frttal; hetvenhárom nyeremény 5 frttal, négyszáz volt s ugy itta a pezsgőt, mint a dunavizet. Néhány perez múlva már ö is zongorázott s czigánykerekeket hányt a teremben. A minisztertanácsos az erkölcsi romlás ennyi szodomai és gomorai förtelmeitöl könnyezni kezdett a paplanja alatt. Fájt neki, a mint a felesége remek chaise longuejának végső vonaglásait hallotta. Belenyilallott valami a szivébe, mikor Birike a méltóságos kisasszonyok díszruháit öltögette magára az egész társaság roppant előzékeny közreműködése mellett. Szégyelte, mikor az anarkhista baszszus az ö diszmagyarját szedte elő a naphtalinos szekrényekből. Röstelte, mikor a nyomorult viczi rágyújtott az ő méltóságos és szeplőtelen csibukjára s végig heverészett a mahagóni bútorokon. Az erkölcsnemesités egész irodalmát alaposan ismervén, sorba eszébe jutottak a szibariták, a babilónok, a császársági római leányok s a királysági franczia asszonyok ; de annyi romlottságot, a mennyit a saját hajlékában kellett megérnie, nem tapasztalt sehol a világtörténet legsötétebb lapjain. Szeretett volna közzéjük durrantani, de öt ilyen gonosztevőnek öt ágyúgolyót kellene kiröpítenie kis revolveréből. Azután a jólelkű miniszteri tanácsos soha se sütött el még fegyvert. Nem akarta egész múltját beszennyezni az alávaló tivornyázók vérével. Körösi László. (Vége köv.) nyeremény 3 frttal; Ötszáz nyeremény 2 frttal terveztetik. t

A nyeremény tárgyakért előirányzott négyezer száznegyvenöt forint nem lenne egészben igénybe véve, mert a kisebb értékű nyereményekhez a nyereménytárgyak társadalmi úton lennének beszerzendők. A sorsjáték rendezéséré ugyanis egy bizottság lenne választandó és ezen bizottság felhívást intézne a n. érdemű közönséghez, különösen a minden szépért és nemesért lelkesedő nőkhöz, hogy a tervezett jótékonyczélu sorsjátékhoz kézimunkából álló tárgyakat ajándékozzanak. A szatmári Szt.-Vincze czimet viselő szt. egyesület tartományi főnöknője ft. Crescentia nővér a kórházi gondnoknak ígéretet tett, hogy a tervezett sorsjátékhoz nagyszámú kézi munkából álló tárgyakat fog ajéndékozni. A ftdő tartományi főnöknő igéretét már be is váltotta, és a kórházi főnöknőnek e czélra igen értékes tárgyakat küldött. Igy tehát biztosan remélhető, hogy a kisebb névértékű nyereményekhez szükséges tárgyak gyűjtés útján megszerezhetők lesznek, és csak a nagyobb névértékű nyereméhytárgyakat kell majdan készpénzfizetés mellett beszerezni, mert azt egész biztosra lehet venni, hogy a nagyérdemű közönség, a mely más alkalommal és a mostan tervezett általános közérdekű mozgalomhoz nem is hasonlítható tombolajátékokhoz mindenkor hozzájárult és szebbnél szebb tárgyakat ajándékozott a jótékony czélra; így kétségtelen, hogy a most tervezett sorsjátékhoz is fog kisebb-nagyobb értékű tárgyakat ajándékozni, és nem lesz szükséges az ezer nyereményhez minden tárgyat a bevétel terhére megszerezni. Az igy elérendő megtakarításból fedezni lehet majd a nyomtatási és egyébb költségeket, valamint ki lehet egyenlíteni az el nem adott sorsjegyek árát ís úgy, hogy a bevétek a sorsjáték tervezet szerint mutatkozó 4145 frtnyi tehernél többet megterhelni nem kell. Igy e czímen volna a tiszta bevétel — ha az összes kibocsájtandó sorsjegyek elkelnének, 25.855 frt. Miután a tervezett uj közkórház felépítésének és felszerelésének költségeit a tervezett sorsjáték jövedelme csak részben fedezné és az építkezést tisztán e czélra alapítani nem is lehet, a hiányzó Összeg megszerzésére bocsásson ki a város közönsége — ha a kölcsön felvételt az azzal járó költségek és más nehézségek miatt gyorsan közvetíteni nem lehetne, 600 drb 50 frtos, 5*/o-ot jövedelmező kötvényt ugy, hogy a kibocsátott 600 drb kötvényből évenként 20 drb kisorsoltassék. A 600 drb kötvény után a kórházépítési alap 30.000 frt tőkéhez jutna és igy az immár eikerülhetlenné vált kórház építésének kérdése rövid idő alatt megoldást neyerhetne. A kisorsolás által a kórház költségvetését évenként 1000 frt tőketörlesztés terhelné. Az első évben 1500 frt kamatfizetés esnék a kórház terhére, igy az első évben 2500 frt tehertöbblet állna elő a mostani teherhez képest, a mi alig tekinthető tehernek egy olyan modern közkórháznál, a minőt a javaslat szerint felépíteni és berendezni tervezünk. A teher azonban csak az első évben volna 2500 frt; mert a kisorsolás folytán a kamatteher minden évben 50 frttal kevesbednék, s ha tekintetbe vesszük, hogy a mostani rozoga kórházat évről-évre jelentékeny kiadással javítani, fenntartani, tatarozni kell, és mégis alig használható a kórház, és rosszul berendezett fűtőkészüléke | miatt a fűtésre évről-évre jelentékeny összeget kell fordítani, igy a mit az uj kórház mellett a javítási és fűtési költségeknél feltétlenül meg tudunk takarítani, a kötvények kisorsolása által felmerülő ezer frt tőke és a kisorsolatlanul maradt kötvények kamatai számbavehető terhet alig is képeznek és a mai ,j. ápolási dij, daczára a mutatkozó tehertöbbletnek, jelentékenyen nem emelkednék. A kibocsátandó sorsjegyek száma azért állapíttatott meg 60.000 darabban, mert így az óhajtott czél biztosabban elérhető és a nagyméltóságú Pénzügyminisztérium a losonczi ágost hitvallású egyház részere jótékonyczélra 33.414. sz. magas rendeletévei 60.000 drb sorsjegy kibocsájtására adott engedélyt és igy remélhető, hogy az általunk tervezett 60.000 számra az engedélyt mi is meg fogjuk kapni.* A kórház személyforgalmi kimutatása a következő: 1866-ban volt 302 beteg, 1867-ben 300, 1868-ban 243,1869-ben 277,1870-ben 296,1871-ben 276,1872-ben 278,1873-ban 380,1874-ben 250, 1875-ben 255,1876-ban 302,1877-ben 398,1878-ban 329,1879-ben 328,1880-ban 353, 1881-ben 527,1882-ben 581,1883-ban 483, 1884-ben 455, 1885-ben 546, 1886-ban 530, 1887-ben 515, 1888-ban 461, 1889-ben 457, 1^90-ben 552, 1091-ben 580, 1892-ben 480, 1893-ban 490 és 1894-ben 545. HÍREK. Esztergom, szept. 15. — A király köszönete. Szép kitüntetés érte Dr. Walter Gyula herczegprimási titkárt, ki Budán, Szent-Istvánnapkor mondott beszédének egy díszpéldányát ő felségének küldötte meg. A napokban érkezett meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata szept. 8-áról keltezve 1822 eln. szám alatt dr. Walter Gyulához, melyben tudatja vele a miniszter, hogy a király legkegyelmesebben fogadta a beszédet és küldőjének legmagasabb köszönetét fejezi ki, azon rendeletének iudatásával, hogy a beszéd a hitbizományi könyvtárba helyeztessék el. — A herczegprimás ma reggel 9 órakor utazott Dr. Kohl Medárd, dr. Walter Gyula, Hettyey Samu, br. Gudenus Arthur és dr. Klinda Theohí kíséretében Balassa-Gyarmatra. 11 órakor érkezett oda és a szatmári nővérek zárdájába szált, hol az emeletet számára, a földszintet pedig kíséretének tartották fön. 17-én délután a tisztelgő papságot vezeti a király elé. A főpap valószínűleg kedden jön vissza székvárosába. Itt marad pár napig, azután Budapestre utazik a püspöki konferencziára, mely e hó 27-én lesz a budai primási palotában. A főpapi értekezletre most expediálja az esztergomi udvar a meghívókat. A herczegprimás budapesti tartózkodása alatt bérmálni is fog. Három hét múlva pedig hosszabb tartózkodásra ismét Esztergomba jön. Nagy örömmel látják az esztergomiak, hogy a főpap most hosszabb ideig tartózkodik itt, mig azelőtt mindég csak pár napra jött. Lehetetlen nem látnunk ebben a főpap soha nem lankadt, de most még fokozottabb szeretetét a város iránt. Bizonyára jól esett atyai szivének a ragaszkodás kifejezése, mit a város polgársága a legutóbbi tisztelgés alkalmával az egyházn'agy iránt tanúsított, mikor a Magyar Állam olyan tapintatlan módon megtámadta öt. Legyen is itt minél többször az ö csendes Tuszkulánumában 1 — Püspökök a királynál. A régóta készülődő püspöki konferencziát e hó 27-ére hívta össze a herczegprimás. Ezzel kapcsolatban a Magyar Állam érdekes hirt közöl, mely régi álmainak megtestesülését jelenti. A M. Á. szerint ugyanis a herczegprimás a felségnek Budapestre való érkezése után azonnal tisztelegni fog a királynál és megkérdezi, hogy a felség mely napon kívánja fogadni a püspöki kart, mint testületet, vagy annak küldöttségét, vagy pedig inkább óhajtaná, hogy a főpapi kar kérvénynyel járuljon a koronához az egyházpolitikai javaslatok szentesítése megtagadásának kérelmezésével. Különben az értekezlet meg fogja állapitani a püspöki karnak a főrendiházban még tárgyalás alá kerülő egyházpolitikai javaslatokkal szemben követendő eljárását. Általános az a nézet, hogy a javaslatok tárgyalása nem fog oly nagy arányokat ölteni, mint a hogy az a polgári házasság tárgyalásainál történt. — Személyi hir. Knauz Nándor püspök hosszabb barlangligeti nyaralásából, kiváló jó egészségben ma városunkba visszaérkezett. — Esküvő. Hübschl Anna kisasszonyt szombaton délután vezette oltárhoz Pollák József cs. és kir. 26. gyalogezredbeli őrmester. — Egyházi hírek. Gonda Béla házasnényei esperes-plébános saját kérelmére az esperesi tisztség alól felmentetett. Boltizár József felszentelt püspök szeptember 4-én adta fel az alsóbb rendeket, 8., 9. és 10-én a felsőbb rendeket. Á1 d ozárokká szenteltettek: Galbavy Viktor, Gratzer Ferencz, Krywald Ottó, Magdics Ignácz, Zubriczky Aladár és SzendreyFulgencz sz. Ferencz rendű szerzetes. Alszerpappá: Thész Elemér. Ezek közül segédlelkészi állást nyertek: Gratzer Ferencz Somorján, Krywald Ottó Diószegen, Magdics Ignácz Párkányban, Továbbá még a következők lettek kinevezve : Labuda Ferencz, Vörösváry Ernő Diószegről, Bognár Gyula Somorjáról Bpestre hitoktatóknak. Fróhner Béla budapesti hitoktató [poly-Nyékre segédlelkésznek. Az esztergomi szeminárium házi kápolnájában mutatta be első szt. miséjét f. hó 11-én reggel 6 órakor Krywald Ottó ujmisés, gr. Majláth Gusztáv tanulmányi felügyelő vezetése mellett. A szent beszédet dr. Prohászka Ottokár mondotta. — Kinevezés. Az esztergomi papnevelőintézetben ez iskolai év elejétől rendszeresített magyar közjogi tanszékre tanárul Horváth Ferencz szemináriumi tanár neveztetett ki. — A visegrádi hídverés. A nagy hadgyakorlatoknak egyik legérdekesebb részlete lesz tudvalevőleg a visegrádi hajóhíd verése. A hídverés előkészületeiről a következőket irják Visegrádról: A korneuburgi és pozsonyi hidászok a szükséges pontonokkal és teljes fölszereléssel már megérkeztek. Tegnap jöttek Budapestről is a hidászok. Visegrádon és környékén már mintegy 8000 ember van elszállásolva. A hadgyakorlatok szeptember hó 17-én fognak megkezdődni, miért is a jelzett napon a kora reggeli órákban hozzáfognak a Dunán át verendő hid építéséhez. Kedvező időjárás esetén a hid i

8

/

4 óra alatt teljesen elkészül. A király 17-én reggel Budapestről a Visegrád—NagyMaros megállóhelyre jő s a hídverés utolsó részét Nagy-Maroson a Duna partjáról fogja megszemlélni. Azután átjö a hídon Visegrádra, itt fogadja a törzskar parancsnokának: Albrecht kir. herczegnek jelentését, azután elrendeli a katonaság átvonulását a hidon. Déli 12 órakor aztán Balassa-Gyarmatra megy, honnan a hadgyakorlatok befejezte után, e hó 21-én éjjel visszatér Visegrádra hova a 21. és 22-ike közötti éjjel 1 órakor fog megérkezni, s már aznap hajnal hasadtával az itteni kincstári erdőségekben cserkészni fog szarvasbikára. Az esztergomiak közül sokan készülnek a rendkívül érdekes vizi-hadgyakorlat megszemlélésére. A csavargözös-társulat — mint már említettük — hétfőn pontban reggel 4 órakor külön propellert indít Nagymarosra. E csavargőzösön egy meghívott, mintegy 100 főnyi társaság utazik, kik aznap délben hajóznak vissza a városba. -— Az új komárommegyei főispán, Sárkö/y Aurél október 10-én érkezik Komáromba. Pöcze János főszolgabíró egy kisebb küldöttség élén Bicskéig elébe megy. Új-Szönyben a megyei és városi tisztviselői kar és bizottsági tagok fogadják a főispánt, és bandérium me£ nagyszámú kocsi-menettel kisérik a fellobogózandó városba. Este ismerkedési estély tartatik. A később megállapítandó részletes programm szerint fáklyásmenet, másnap istentiszteletek tartatnak, 10 órakor díszközgyűlés lesz a megyénél, 11 órakor ugyanaz a városnál, 12 órakor a küldöttségek tisztelegnek és 2 órakor díszebéd. A más törvényhatósági küldöttségek elszállásolásáról a város közönsége gondoskodik. — A kereskedő-ifjak társulata legutóbb elhatározta, hogy a tavalyi felolvasó-estélyeket az idén is meg fogja tartani. Min-