Esztergom és Vidéke, 1894

1894-09-13 / 73.szám

ESZTERGOM es VIDÉKI VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDESEINK KÖZLÖNYE. \ Megjelenik hetenként kétszer: \ | csütörtökön és Vasárnap, j Szerkesztőség és kiadóhivatal, \ ~~ I hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos \ Előfizetési ir: j és ma

gánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és I vjff* évre

6 frt - kr. | reklamálások küldendők: l Fel évre . 8 „ — „ | 1 Negyed évre i „ so „ | Duna-utcza 52. szám fTóth-ház). | Egy hónapra - „ 50 „ | 3 • V*""* | Egyes szám ára . . . . . — „ 7 „ | Egyes sz

á

mo

k kaphatók a ktadóhívafalbán, Tábor Adolf könyvkereskedésében, a Watlfisch- és Haugh-fele dohanytozsdekben. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. Minden egyes hirdetés után 30 kr. kincstári f bélyegilleték fizetendő. f Emlékirat az új kórházról. Esztergom, szept. 12. Lapunk olvasói már jól ismerik az építendő új kórház ügyét. Igy megirtvjk legutóbb, hogy a kórházbizottság két emlékiratot dolgoztatott ki, egyik M á t r a y Ferencz igazgató-főorvos tollából folyt és a kórház orvos-berendezésére vonatkozik, a másik pedig szól a kórházépítés költségeinek mikénti megszerzéséről, ennek irója Bártfay Géza kórházgondnok. Mivel az új kórház eszméje legelőször lapunkban merült fel és mivel az, hogy az ügyet a nyilvánosság előtt szóba hoztuk, máris jelentékeny adakozásra és alapítványok tételére adott alkalmat, azt hisszük, nem lesz fölösleges most is a két emlékiratot egész terjedelmében közölnünk. (A sorsjáték tervezetet lapunk legközelebbi száma fogja hozni.) Az első memorandum ezt a czimet viseli: „A kórházbizottságnak az újonan építendő közkórház újjáépítése és újjászervezése tárgyában a város tanácsához benyújtott javaslat a." (A memorandum t. i. először a tanácshoz és innen Esztergom város közgyűléséhez kerül.) Az Esztergom és Vidéke tárczája. A Balaton és a Chiemsee. — Uti jegyzetek — — Az »Esztergom és Vidéke« eredeti tárczája. — A magyar és bajor tenger között sok természeti és művelődési hasonlatosság van. Mint a Balaton, úgy a Chiemsee sincs oly magas hegycsúcsok közé szorítva, mint a bodeni, vierwáltstádti vagy más alpesi tó. Mint a magyar tenger Budapestről, ugy a bajor Münchenből néhány óra alatt elérhető. Chiemseet a „bajor tengernek" nevezik, mert nagy terjedelme mellett szintoly sik a déli és keleti partja, hogy tükre oly végtelennek látszik, mint a Balatoné, mert a látóhatár elmosódott körvonalaival összeomlik. Mint ezt, ugy amazt is szeszélyessége miatt nagy rokonérzettel karolja fel a hölgyvilág. Ennek bársonyos hullámverése époly élvezetes és kellemes elernyedt vagy túlcsigázott idegeikre, mint amazé. Csak abban külömbözik a két nagy tó, .hogy a Chiemsee még teljesen különálló szigeteket ölel keblébe, mint a Herrenwörth és Frauenwörth, mig a Balaton derekán az őskorban szigetet képzett Tihany aszófői partjain a tó kiaszott. Mint a magyar tengert Siófok felöl, úgy a bajort Stock állomásról szokták a fővárosiak a víztükrén Szövege pedig a következő: „Tekintetes városi Tanács! Ez évi július hó 14-én tartott ülésünkben, a folyó ügyek elintézése után felolvastatván Dr. Mátray Ferencz helyettes kórházigazgató főorvos és Bártfay Géza kórházi gondnok által beterjesztett külön jelentéseik, az azokban elősorolt adatok teljesen megérlelték azon már rég táplált meggyőződésünket, miszerint közkórházunk jelen állapotában tovább fenn nem tartható, és annak alapjából újjászervezését, újból építésének kérdését nem csak elvileg elfogadni, de gyakorlati megoldásának foganatosításához azonnal hozzá is látni továbbra el nem odázható kötelességünk. Nem lehet czélunk a Tekintetes városi Tanács tagjait ezen meggyőződésünk igazolására előhozandókban közkórházunk számtalan apróbb hiányainak elősorolásával is terhelni, mert bárminél kicsinyesebbek azok, annái kirívóbbak és alkalmasak volnának felkarolt ügyünknek kedvező — az indignatióig terjedhető hangulat felidézésére ; de egyrészt azok mint felszerelési és kezelési hiányok közkórházunk újjáépítési tervezetének indokolásában elenyésző értékűek, mert attól függetlenül is pótolhatók sőt utóbb jó részben pótoltattak és lehetőleg pótolva is leendnek. tovasikló, vagy a felkorbácsolt bősz hullámokkal küzködő gőzösökön megközelíteni. München néhány órányira van a bajor tengertől, mint Budapest a Balatontól. A Chiemsee északi hegylánczolata megfelel ami Balatonunk zalai partvidékének. A bajor tenger déli, turfás partja a Balaton somogyi ingoványos, tőzeges partszélével azonos. Az egyiknek medre oly sekély mint a másiké, Chiemseeről a legújabb időkig 100 meg száz méter mélységet tételeztek fel és ez néhány uti könyvben most is ily módon van feltüntetve, de mint a Balatont, ugy ezt is szakemberek újra tanulmányozván hydrographiai mérő-eszközökkel, azon meggyőződésre jutottak, hogy sehol sem mélyebb 70 méternél. Tükrének szine hol azur-kék, hol aquamarin, hol sötétszürke, vagy a verőfényes nap vagy a hold és csillagos ég hű képét adja vissza, mint akár a Balaton, mert a keblében pezsgő források változtatják meg mindakettönek külső szinét is. A Chiemseen is meg van a téli rianás és ez is oly keményre fagy télen, hogy a tóparti helységek lakói ökrös szekéren közlekednek rajta. A merészebbek itt is megadják évenkint vakmerőségük árát, mint a Balatonon. Ez utóbbinak zalai oldalán Füredet azonosíthatnám Seebruck fürdőhelylyel a Chiemseen, Szepezd-Fülöpivel G s t a dt o t, Szigligetet regényes öblével Sass a u (szászliget) nevű, bajor tóparti kies De másrészt tudatában annak, miszerint városunk közönségének nagy részében közkórházunk jelen állapotában való tarthatlansága itt-ott már úgyis a fölháborodásig megérlelt meggyőződéssé vált, úgy hisszük, miszerint csakugyan illetékes helyről származó első erőteljes impulsust kell megadnunk arra, miszerint az egyesítés küszöbén álló város és környéke, valamint az itteni átmenő forgalomnak, a szolid közegészségügyi követelményeknek, a humanitás és közerkölcsiség jogos igényeinek megfelelő új kórház építésének kérdése az illetékes fórumok előtt és által mihamarább kedvezőleg megoldassék. Az elvi megállapodás lévén jelen jelentésünk első és úgyhiszszük könnyebben és könnyen elérhető feladata, ehhez mérten s az igaz ügy védelméhez illőbb rövidséggel is sikerülend közkórházunk belügyeivel és hiányaival a kevésbbé vagy épen nem beavatottakat is tájékoztathatnunk. Eltagadhatatlan tény az, hogy közkórházunk jelen állapotában a felsőbb hatóságok által ismételve erősen kifogásolt és azok kegyelméből csak tűrt intézmény; mert hiján van azon (az 1876: IX. t. c. és 187Ó. évi 51.661 sz. rendeletben) előirt alapfeltételeknek, melyekhez egy kórház törvényes létjoga köttetik; mert jelen vidékkel. A déli oldalon Boglárral a Chiemseen B e r n a u kis fürdőhely vetekedhetnék. Mig a Chiemsee keleti szélén levő és a közlekedéstől félreeső Chiemingnek Balatonfő felelhetne meg. A mint a két tónak* természetes fejlődése, úgy hasonlít művelődéstörténeti alakulásuk is. A Chiemseen ép úgy, mint a Balatonon hiába keresnénk maradványokat az őskori czölöpépitményekre vonatkozólag. Én a Balaton-vidékén két éven át kutattam ilyeneket, de sikert nem tudtam felmutatni. És bár a legtöbb alpesi tóban ilyen maradványok tényleg konstatálhatok, a Chiemseet illetőleg az itteni német tudósok azok hiányát helyesen arra magyarázzák, hogy a minden oldalról szabadon álló csekély tó tavaszi jégzajlása s a téli rianások megsemmisítették volna az állandó teiepitvényeket. Ugyanezt lehet a Balatonra alkalmazni. Azért itt is, ott is nem hiányoznak a partokon az őskori leletek. A római uralom idejéből találunk egy útvonal nyomaira, mely O-B u d á r ó 1 (Aquincum) a Balaton zalai partjain végig Keszthely (Mogentiana) felé vezetett. A Chiemsee partján épugy kimutatták azt a római utat, a mely Salzburgfa ó 1 a rómaiak egyik főhelyéről Münchenbe vezetett. A római kultúrát megsemmisítő népvándorlás után a Balaton vidékén a keresztény czivilisatió első telepeit a szerkezetében ki nem vihető a betegeknek szükséges nem szerinti elkülönítése ; mert ki nem vihető a ragályos betegeknek a többiektől való elkülönítése, mely körülménynél fogva tapasztalt számos visszásság káros következményeinek részletezését mellőzve, de az ügy érdekében apellálunk Esztergom város tisztes polgári elemeire, a melynek tanonczai, segédei esetleg fiai, leányai vagy cselédei a kórházba kerülvén, a prostituált és bujakóros személyekkeli érintkezés, és ezen érintkezés, egészségügyi és erkölcsi hátrányaitól a jelen berendezés illetőleg helyi viszonyok mellett, a legéberebb felügyelet útján sem óvhatok meg. Nincsen kórházunknak a törvény és szabályrendelet követelte fürdőhelyisége. A czélszerű és olcsó élelmezés és a gyakran rögtöni szükségletet képező helyben fekvő jégverme. Kórszobáinak szellőztetése igen hiányos, fűtése czélszerűtlen és nagy pazarlással járó ; előszobák nincsenek, nincs mútőszobája, s a kórházba járó szegény ambuláns betegek s a felvételre jelentkezők a téli rossz időben várószoba híján az udvaron, vagy kapualján nyomorognak. Éléskamrája oly kicsiny, ruhatára, szertára nincsen, melyeknek z a 1 a v á r i benczések és a t i h a n y i remeték képezték és a Chiemsee benczés apátságának első szerzetesei nyerték meg a műveltségnek a bajor tóvidék lakosságát is. A tihanyi benczés monostort I. Endre király alapita és bekebelezte ide a sziklákban lakó remetéket is, ö maga pedig az általa épített templom sirboitjaba temetkezett; ugy Irmengard kir. herczegnö, ki N. Károly vérebői származott, a Chiemsee regényes, síri csöndjét annyira megkedvelte, hogy a Frauenwörth szigeten benczés apácza-koiostort alapított, ennek első apátnője volt és hamvait mai napig is itt tisztelik. A bajor tengeren Herrenwörth szigetét a mi századunk elején feloszlatott benczés apátságtól előbb egy cohsortium vette meg és a templomot sörgyárrá alakította át. Tihanynak imazó tornyairól nem írhatott volna Csokonai és Jókai oly emelkedett költői hangulatban, ha Ferencz királyunk vissza nem adja azokat-az istentiszteletnek. Lajos bajor király, a gyakorlati költő, ki Lohengrin alakjában hajokázta be országa regényes tavait, szintén nem tartotta a Chiemsee bűvös-bájos voltahoz méltónak a Herrenwört uj földes uraságának üzérkedését. XIV. Lajos franczia király pazar fényű és eddig pompában utói nem ért versaillesi palotája után tündéri fényű kastélyt épített a szerencsétlen bajor király Chiemsee regényes szigetén,