Esztergom és Vidéke, 1894

1894-09-06 / 71.szám

köre: „Oltósy Pálnak mint egyesületünk veterán tagjának/' — Pollák, Pach, Szántay, Drahos, Petrás, Kis József főmunkásaitól: „Szeretett gyáralapitónknak." — Das Beamten und Arbeiter-Personal der Wiener Firma. — Homolovicsné hű ápolónéjától: ^Kedves emlékül." A gyásszertartásra, melyet Perger Lajos szentgyörgymezei plébános végzett nagy asszisztenciával, megjelent a város küldöttsége élén Dr. Helc Antal polgármester, Dr. Földváry István főügyész és Niedermann József rendőrkapitánynyal, Szentgyörgymező mezőváros küldöttsége, az esztergomi intelligenczia, temérdek résztvevő, különösen a szentgyörgymezei nép, melynek a megboldogult jótevője, szerető atyja volt, jelent meg nagy számmal. Ott voltak a negyvennyolczas honvédkapitány bajtársai, az Esztergöm-városi és környékbeli öreg honvédek mintegy 30-an. Stern köbölkúti kereskedő, volt 48-as tüzérhadnagy vezette . őket, Harczy Adolf volt bajtársa vitte a keresztet, Kruplanicz Kálmán, Esztergommegye főispánja személyesen nem jelenhetett meg, igen szép kondoláló levélben sajnálkozását fejezte ki, hogy családi ügyek miatt távol kell maradnia. Rendkívül megható jelenet volt, mikor a beszentelés után, mikor a kettős koporsót lezárták, az öszszes családtagok, nagyszámú rokonság, fiúk és unokák sirva borultak a koporsóra. Minden családtag egyenként búcsút vett az Oltósyak Nesztorától. Oltósy Lajos pedig, az elhunyt fia és a bécsi czég vezetője a következő búcsú beszédet mondotta: „Édes jó apám! Utoljára szóllok hozzád, utoljára ! hozzád, kivel oly gyakran élénk eszmecserében voltam, tehozzád beszélek, ki szüntelen oktattál bennünket s beszélő képességed egész erejével odahatni igyekeztél, hogy elveidet, emberbaráti szeretetedet, jószívűségedet, a becsület fogalmát gyermekeid sziveibe is beleolvaszd. Nyájas hangodat nem halljuk meg többé, szived kihűlt, nyelved és ajkad megdermedt s csak füleinkben cseng még nyélvednek varázsszerű hangja. Most elhagyni készülsz bennünket, elhagysz örökre, itt hagyod öveidet, kik rajongó szeretettel és ragaszkodással vannak irántad eltöltve. Itt hagyod fáradságod gyümölcseit, hogy azt mi élvezhessük s ezen hagyományod ellenértékében nem viszel el egyebet magaddal a sirba, mint hálás gyermekeid és jó édes anyánknak soha meg nem szűnő szeretetét és forró köszönetét. Utolsó utad előtt itt hagytunk megpihenni azon kis darab földön, melyen gyermekeid bölcsője ringott, a hol nehéz munkád, nehéz küzdelmeid első fonalát felvetted! Legyen édes neked e szent föld nyújtotta rövid nyugalom. Vidd magaddal végtelen utadra gyermekeid azon biztosítását, hogy a szüntelen hozzájuk intézett óvszavaidat szivükbe vésve, azokat nemcsak megőrizendik, hanem hogy az általad kijelelt utakról letérni Önkényt soha nem fognak s hogy szavadat az utókornak kegyelettel fenn fogják tartani. Példás voltál te a polgári erényekben is ! nem ismertél te akadályt, nem kifogást, midőn a közérdek munkásságra szólított fel — dolgoztál polgártársaid érdekében oly szeretettel, oly kitartással, oly hévvel, mintha csak saját érdeked forgott volna szóban. Nem kerested fáradságod jutalmát, nem az elismerést s midőn ily Önzetlenül, odaadással dolgoztál, tetted ezt azon meggyőződéssel, hogy egyszerű emberi kötelességet végzel. Hogy remegne most Örömében kifogyhatatlan jó szived, ha látnád hozzád tartozóid és polgártársaidnak utolsó utad előtt nyilvánuló elismerését ! mint verseng itt ravatalod előtt kivétel nélkül mindenki, a hála, a köszönet, az elismerés adójának megadásával. Nyugodtan távozhatsz tehát, mert te megtetted éltedben mindazt, a mit mint ember, mint polgár, mint hazafi s mint egy gondos családfő megtehettél. És most, mielőtt e kedves megszokott helyről utolsó nyughelyedre kisérnénk, gyászba öltözve térdre borulunk előtted, hogy mégegyszer szívből háláljuk meg mindama jótéteményeidet, melyekben gyermekeidet részesítetted. Isten veled — Isten veled! legyen édes a nyugalmad s könnyű neked a föld, Amen !* Ezután megindult a halottas menet. A koszorúkat a tulajdonképeni gyászfogatra tették, a koporsót pedig Szentgyörgy mező község képviselőtestületi tagjai vették válukra és igy vitték ki egész a temetőig. Nagy kerülőt kellett a községen csinálni, hogy a menet megindulhasson. Hogy mennyi ember vett részt a temetésen, arról fogalmat szerezhetünk abból, hogy a gyászmenet eleje már a temetőben volt, mikor vége még csak a halottas háztól indult el. Volt ott legalább 3000 ember. A temetőbe érve elhantolták a szeretett halottat és az unokák zokogva borultak a sírhalomra. Oltósy Pál özvegye, gyöngeségtől, fájdalomtól megtörve, a sírhant mellett ült, és sírva nézte férjének sírbatételét. A családhoz rendkívül sok részvéttávirat érkezett. Ide csatolunk még két okmányt, mely szintén tanújele az elhunyt gyáros iránti nagy tiszteletnek, szeretetnek. Az első Szentgyörgymező-község képviselőtestületének ez év aug. 30-án tartott rendkívüli közgyűlésének jegyzőkönyve, mely a következőleg szól: „Elnöklő biró az őszinte fájdalomérzet keresetlen szavaival adja tudtára a képviselő-testület egybegyűlt tagjainak, hogy a mindenható Isten — ki az emberi élet határának végét tudja — végső napjaiban kínos betegségben szenvedett, életét a haza, a község, polgártársainak javát szolgáló fáradhatlan munkásságban töltött, id. Oltósy Pál urat Szentgyörgy mező község érdemdús díszpolgárát, gyászoló családja, s a község őszinte bánatára magához szóllitá! Nem ecsetelni, vázolni sem tartja szükségesnek a boldogultnak községe irányában szerzett érdemeit, mert meg van győződve arról, hogy az elhunyt iránti, — szeretettel párosult — tisztelet mélyen bevésve van a képviselő-testület minden tagja, a község minden polgárának emlékébe, s épen azért hiszi, hogy a képviselőtestület a községnek nevében méltóan óhajt a család s a község közös gyászában részt venni. Kéri ezek után az előadó községi jegyzőt, hogy a gyászbani részvételre vonatkozó indítványát terjeszsze elő. Bedő József jegyző előadó indítványát a következőkben adja elő, s kéri annak határozatikig leendő kimondását. 1. A képviselő-testület az elhunyt veszte fölötti fájdalmának jegyzőkönyvileg ad kifejezést, s az elhunyt családhoz részvétiratot intéz 5 2. Ravatalára „Díszpolgárának Szentgyörgymező község" felirattal koszorút helyez; 3. Az elhunyt temetésén s a lelke üdveért szeptember í-én bemutatandó engesztelő szent mise-áldozaton testületileg részt vesz; 4. Megbízta a községi birót s a községi jegyzőt, miként a gyászoló családnál adjon abbeli óhajának kifejezést — hogy ha a gyászoló család ellenóhajába nem ütközik, a gyászházból az elhunytat utolsó útjára a képviselő- testület tagjai vinni kívánnák. Határozat. Az előterjesztett indítvány egyhangúlag elfogad tátik. Kelt Szentgyörgymező község képviselő-testületének 1894. évi augusztus hó 30-án tartott rendkívüli közgyűléséből. Bedő József Hübler Antal s. k. jegyző, előadó. s. k. biró, elnök. (P. H.) A másik pedig, a részvétirat, mit a község a boldogult családjához intézett, igy hangzik: „Megdöbbenéssel hallottuk a gyászharang tompa hangját, mely fájdalmasan adá tudtunkra, hogy felejthetetlen emlékű id. Oltósy Pál úr községünk érdemdús első díszpolgárának nemes lelke elhagyta porhüvelyét s teste küzdteljes élet átszenvedése után a mindenható Isten kegyelméből örök nyugalomra szenderült. Igaz, mély fájdalommal tölti el lelkünket a lesújtó esemény, Isten végtelen kegyelme vigasztal csupán, ki hisszük — kegyelmébe fogadja a földi életben sokat szenvedett, embertársai javára áldásdús működést kifejtett szolgájának nemes, minden földöntúli örömet megérdemlő lelkét. A család vesztesége a mi veszteségünk, gyásza a mi gyászunk, —• a fájdalmat enyhíteni nem áll tehetségünkben, de osztozunk a gyászban, szivünkben úgy, mint a család tagjai szivében sajgó sebet ütött az elhunyt elvesztése. Vigasztalódjunk — a sirontul leend a viszontlátás! Kelt Szent-Györgymező község testületének 1894. évi augusztus 30-án tartatott rendkívüli közgyűléséből. A képviselő testület nevében : Bedő József Hübler Antal s. k. jegyző. s. k. biró. (P. H.) HÍREK. Esztergom, szept. 5. — Vármegyei ülések. A közigazgatási bizottság szeptember n-én d. e. 10 órakor a megyeház nagytermében ülést tart. — Az állandó választmány Il-ik szakosztálya szept. 6-án d. e. 10 órakor a vármegyei jegyzői hivatalban ülést tart a szept. 29-iki őszi rendes közgyűlésre előkészítendő ügyek tárgyalása czéljából. — Részvétlátogatás. Országgyűlési képviselőnk, Frey Ferenc ma a gyászoló Oltósy-családnál a családfő elhunyta felett személyesen fejezte ki részvétét. — Jótékonyság. A főkáptalan a mai napon a kapitányság megkeresése folytán az augusztus 16-án tűzkárt szenvedettek felsegélyezére 100 frtot küldött. — Baleset. Mint részvéttel értesülünk, Reviczky Károly orszgy. képviselő mult csütörtökön Piszkén oly szerencsétlenül bukott el lovával, hogy jobb kezének csuklóján sérülést szenvedett, de a baleset semmi komolyabb közetkezménnyel nem járt. — Halálozás. Mély részvéttel kapjuk M a g o s Sándor kir. járásbiró nejének, szül. B e s z 1 Emiliának elhunytáról a következő gyászjelentést: „Magos Sándor királyi járásbiró saját, valamint alulírott gyermekei és az Összes rokonok nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti a feledhetlen hőn szeretett angyali jóságú feleségnek, szeretetben és gondos-' ságban kifogyhatatlan példás édes anyának, híven ragaszkodó testvér és rokonnak Magos Sándorné szül. B 1 e s z I Emiliának egy hónapi igaz keresztény türelemmel. átszenvedett betegség, s a halotti szentségek ájtatos felvétele után folyó évi szeptember hó 4-én reggeli 9 órakor, életének 4i-ik, egész családját boldogító házasságának 18-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei f. évi szeptember hó 6-án, csütörtökön d. u. 5 órakor fognak Esztergomban a duna-utczai 130. számú házból a szab. kir. városi sirkertb n örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő sz. mise-áldozat pedig f. hó /-én d. e. 9 órakor fog a szab. kir. városi plébániatemplomban a Mindenhatónak bemutattatni. Esztergom, 1894. szept. hó 4-én. Az örök világosság fényeskedjék neki I Bleszl Etel, Bleszl Ferencz mint testvérei. Magos Sándor mint férj. Magos Emília, Magos Mária, Magos Sándor, Magos Bertike, Magos Dezső, Magos Margitka mint gyermekei. Özv. Kovács Ferenczné, szül. Pillér Borbála mint anyósa. Bleszl Ferenczné szül. Feigler Ilka és özv. Lieb Béláné szül. Kovács Mária mint sógornői". Az örök világosság fényeskedjék a sokat szenvedett, korán sirba szált elhunyt fölött! — Színészek jönnek Esztergomba. Veszprémi Soma, á székesfehérvári szintársuigazgatója városunk tanácsától szept. 15töl kezdve szinjátszási engedélyt kért 10 előadásra. — Járványok. Piszkén és Bikolon a tífusz lépett fel. Minkét helyen 2 eset lett hivatalosan megállapítva. Bajóthon és Tokodon a száj- és körömfájás pusztít az állatok közt. — A Dunába esett. Gazdag József, fiatal napszámos szept. í-én a pilismarothi Dunapart mellett álló kőhajóra követ talicskázott és munka közben a járódeszkáról egyensúlyt vesztve a folyóba zuhant. A nehéz kővel rakott taliga föléje esett. Gazdag nyomtalanul eltűnt a habok közt. A közel levők mindjárt segítségére mentek, keresték a szerencsétlent csáklyával, vasmacskával és kötelekkel, de nem bírták megtalálni. Valószínűleg a súlyos taliga agyonütötte a szegényt, hulláját pedig a Duna habjai tovább vitték. Szomorú bizonyossággal megmondhatjuk, hogy majd legközelebb kifogott hullájáról írhatunk. — Utóállitás volt e héten az esztergomi szolgabiróságnál, mely alkalommal 16 hadköteles közül csak 4 vált be I — Halálozás. Özv. Habentaller Jánosné, szül. Timanóczi Anna tegnap este 6 órakor 85 éves korában elhunyt. — Helyreigazitát. A Reviczky Károly orszgy. képviselő ur családjában állítólag történt eljegyzési hir sajnálatraméltó nyomdai tévedés folytán került lapunk aug. 30-iki számába. A hir koraiságáról maga a képviselő úr értesít egy hozzánk intézett levélben. — Megtámadott színész. Walzer Antal színészt Süttón kóborló akrobaták támadták meg, fejét beverték és hátán is súlyosan megsebesítették. A sérültet a városi közkórházban ápolják, de már jobban van. Baját ö maga panaszolta el lapunk egy munkatársának. — Nagy verekedés. E hó í-én este Annavölgyön a korcsmában odavaló bányamunkások, még pedig olaszok és csolnoki németek mulattak. Borozás közben oda jött Móró Ágoston bányaművezető, ennek biztatására a taliánok olasz dalokat kezdtek nagy orditozással énekelni. Haála József bányagondnok megsokalta a lármát s a korcsmába ment és az éneklést betiltotta, de a mulatók nem akartak engedelmeskedni. A vége az lett, hogy az egyik talián leütötte a lámpát, a szurok sötétben németek és olaszok egymásnak mentek söröspohárral, fejszével, miközben Holl Jakab és Tittmann nevü németeket olyan veszélyesen megsebesítették, hogy a szegények most élet-halál közt lebegnek. — Bér kocsi-jelzés. A párkányi járási szolgabíró megkeresésére könnyebb ellenőrzés szempontjából a bérkocsik ezentúl külömböző szinü számokkal lesznek ellátva, és pedig az esztergomiak vörössel, a párkányi járásiak zölddel. — Katonaság Esztergomban. Nemsokára kellemes sarkantyú pengés fogja városunk csendjét élénkíteni, ugyanis f. hó 14-én egy kisebb huszárkülönitmény jön mint előhírnöke a pár nappal később elárasztó roppant számú katonaságnak (mintegy kilenczezer). — Szélvész Doroghon. Doroghon mult vasárnap — irja ottani tudósítónk — a