Esztergom és Vidéke, 1894

1894-08-19 / 66.szám

ESZTERGOM és VIDÉKE. (66. szám.;

1894. augusztus 19.

zésére. Ekkor lesz igaz, hogy: Polo- nia moritura, Hungária rediviva te salutat.

A városrészek egyesítése.

(Dr. Földváry István, tiszti főügyész memoranduma.)

(Folyt, és vége.)

(VIII.) A központi közigazgatás első szükségleteként jelentkezik a kellő helyiségek létesítése, jelesül a sz. kir. városház kibővítése, akár felemelés, akár szárnyépület, akár egy külön leánytanoda épület szerzése s a jelenleg elfoglalt helyiségek bevonása által. A közgyűlési terem 158, illetve a tisztviselőkkel mintegy 180 képviselő részére szemmel láthatóan kicsiny s múlhatatlanul szükséges, hogy a 16000 lakossal biró egyesült Esztergom képviselői méltó helyen ülhessenek tanácsot s intézhessék a közügyeket. Az egyes megbővült hivatalok: pénztár, rendőrség, jegyzői kar, mind nagyobb hivatal helyiségeket igényelnek. Ez az újonnan alakult nagy képviselő testület első feladata. Megoldására az előbb felvetett tervek bármelyike jó.

A közigazgatásban szükséges a polgármesteri irodába egy külön fogalmazót rendszeresíteni az elnöki ügyek ellátására. A katonai, illetőségi és iparügyek egy jegyzőt és egy dij- nokot igényelnek. Ezen ügyosztály vitelére a szentgyörgymezői jegyző volna beosztandó, ki ezen ügyeknek a tanácsülésekben is előadója.

Az árvaügyek felszaporodván, szükséges lesz, hogy azok elintézésére és előadására egy önálló szakelőadó rendeltessék, aki egyúttal a más jogi, szerződési stb. vonatkozású ügyeket is elláthatná. Ez lenne a jogügyi tanácsnok. Ez újból szervezendő és választandó, esetleg a jelenlegi árvaügyi előadóval betöltendő.

Az adó, illeték, pénzügyigazgatás ügyeit az adóügyi tanácsnok vezetné, mely állásra a szenttamási jegyző mint legidősb jegyző volna átveendő.

A főjegyző ügyköre az árvaügyekkel apadván, az egyedül a szorosan vett közigazgatási, költségvetési, laktanyai stb. ügyekkel foglalkozik, a melyek az egyesítés következtében jelentékenyen megbővülnek.

ben burkolódzott swal-jába és a szép asszony mennyire megborzongott, mikor azt a tapasztalatot tette, hogy a nyári vihar eloltotta a lámpákat.

Dellényinek is bizonnyal ezt a tapasztalatot kelletett szereznie, mert ő a bejáró másik oldalán indulva, itt a tapo- gatódzások közben — mily csodalatos véletlenség 1 egy bájos asszony darázsderekát ölelte át.

Dellényi mentegetőzni próbált:

— Bocsánat, ebben a pokoli sötétségben megesik az ilyesmi.

A szép asszony megismerte a Dellényi hangját. Virgonczan s ólt.

— Gratulálok ennek a hegyi viharnak 1 Minket jól és elég romantikusan hozott össze. Tudja-e, hogy a mit most tett, azt az Isten látja?

— Tudom.

— Tehát ön kompromittált ö előtte. Tegye jóvá valahogyan bűnét. Ezentúl ne kerüljön annyira.

Nem fecsegem tovább, a mik ezután történtek. Az történt tisztelt csodálkozó férfi olvasóim, hogy a fürdőkirályné osz- traczizmussal sújtott minden udvarlót és Dellényivel volt sűlve-főlve. Együtt bújták az erdők szerpentinjeit, együtt hallgatták a hegyi patak csobogását, sőt tán Dellényi már annál is tartott, hogy a szépirodalmi lapokat versekkel ostromolja. Pollacsek mosolygó arcczal jegyezte meg.

— No, nem megmondtam? Bizonyosabb volt ez, mint egy állami pro- mesz.

Ügykörén egyébként változás nem esik.

Változást és szeinélyszaporitást igényel a pénztár. Ide két tisztviselő volna még rendszeresítendő, egyik a vármegyétől is átvett árvapénztári és városi alapítványi könyvvezetésre, a második a megszaporodott adókivetési teendőkre. Mind a két ügykör olyan, hogy az egyesítés után feltétlenül külön egyént igényel, minthogy azonban a könyvelői állás már amúgy is tervezve van, az egyesítés terhére csak egy tiszti állás kreálása volna írandó. A pénztári helyiségek kibő- vitendők.

A rendőrségi tisztviselők sorába egy alkapitány volna beosztandó, e helyre minden választás nélkül a vízivárosi jegyző, mint ilyen, jelenlegi illetményével, további választás alá nem esőleg. A közrendőrség legalább 8 közrendőrrel és 3 őrsvezetővel szaporítandó, hogy igy a rendőrség (létszáma, rendőrbiztos;; 4 őrsvezető és 20 közrendőrből, vagyis 25 főből állana.

A többi tisztviselőkre az egyesítés nyilván újabb terheket fog róni, mindazonáltal bizton reméljük, hogy a félszázados kérdés szerencsés megoldása érdekéből azt készséggel vi- selendik s külön intézkedés egy évtizeden át nem lesz szükséges.

Mindezen kérdések különben a szervezési szabályzatban, a mely módosítás alatt áll, gyakorlatiasabb formában is megoldhatók.

Ezekhez képest a négy városban ma fenálló létszám szaporodnék 1 fogalmazóval, 1 pénztári tiszttel, 2 közrendőrrel, (mert 6, a szomszádvá- rosokban szolga minőségben most is van) 3 őrsvezetővel és 2 kézbesítő negyedésszel.

Ezen tervezések igen természetesen csak keretül szolgálnak s a határozó testületet bölcs belátásától fog függni, hogy azok szűkítve avagy tágítva nyerjenek végleges formát.

*

Mindezekkel végére értünk volna az egyesítés vázlatának. Sok minden aprólékos kérdést a gyakorlat fog megoldani s meddő munka lenne azok fejtegetésébe bocsátkozni. E sorokban különösen arra törekedtünk, hogy teljesen megbízható hivatalos

Egyszerre azonban érthetetlen, csodálatos változás történt: Dellényi eltűnt. A remények újra fölsarjadzottak. És a sápadt sveiczi nevelönótöl elpártoltak, hátha a büszke Margit, a fürdőkirályné visszafogadja őket.

De bizony nem fogadta vissza. Mert csodálatos változás történt a csillogó hölgygyei is. Mióta Dellényi eltűnt, alig mutatkozott, akkor is csak imádságos könyvvel. Váltig az erdei kápolnában térdre omolva imádkozott. Mi történhetett közte és Dellényi között ?

Újra elfogta a fürdövendégeket a spleen. Haza akartak menni. De a fürdő- orvos marasztotta őket.

— Csak még vasárnapig ne menjenek. Akkor olyasmi történik, a mi igazán ritkaság. Nagyon regényes.

Sokan az orvos biztatására be is ugrottak és ők mondják, hogy nem bánták meg.

. . . Ide hasa nem győznek erről eleget beszélni. Hogy minő szép látványban részesítette őket a fürdőkirálynő, mikor az apáca-fátyolt magára vette nagy szép ünnepélyek között.

*

Dellényi sápadtan nézte a teplom egyik sarkából.

Verner László.

adatokat szolgáltassunk azoknak, akik az egyesítés barátai s lehetőleg meggyőzzük annak elleneseit arról, hogy a sokszor meggondolatlanul világgá bocsátott, súlyosnak látszó ellenvetések komoly alappal nem bírnak s csupán a nem számitó, nem fontolgató ellenszenv feltüzésére szolgálnak.

Mielőtt a kérdés tárgyalását be- fejeznők, csak arra kívánjuk még egyszer a közönség figyelmét felhívni, hogy feltéve, miként az egyesült városnak nagyobb szükségletei fognak is előállani, még akkor sem volna szabad ezen közhasznú, városunk és vidékünk közéletében főfontosságú kérdéstől visszariadnunk, mert egy helyesen és okszerűen vezetett 16000 lakossal biró városnak lesznek oly jövedelmi forrásai, melyek csak az egyesítés után nyithatók meg s a melyek a több szükségletet bőven fedezhetik. Például hivatkozunk a kö- vezetv^m, és helypénz bevételeire, mely a főkáptálani vásárjog megváltása után miniszteri engedéllyel a Duna partig kibővítve, nyilván meg fog kétszereződni ; avagy a fogyasztási pótlékokra, melyek a széttagoltság állapotában, a különböző versenyzések miatt egyátalában nem voltak eddig- elé kihasználhatók.

Kölcsönös jóakarat és bizalom megkönnyítik a legszövevényesebb tárgyalásokat is, s ha a városok polgárai ily érzelmekkel fognak hozzá e régen érő ügy megoldásához, úgy teljesen valószínű, hogy az 1895-ik évet az egyesült Esztergom kezdheti, meg, s mire elkövetkezik hazánk nagy ünnepe, az államalkotás ezredik évfordulója, már elhelyezkedhetnek a városok tényezői, helyesen szabályozott tágas medrébe találhat az ön- kormányzat és közigazgatás folyama érvényesülhet a szomszéd városok területén levő s ma sekélyes községi dolgok intézésében elforgácsolódó nagy intelligencia s valódi hivatása szerint hozzájárulhat, hogy a széttagolt Esztergom helyén a hazának egy virágzó várost, a megyének egy egészséges nagy központot teremteni segítsen.

Esztergom és a szomszéd városok polgárai, akik a millenium nagy ünnepét hivatvák megülni: Esztergomnak és önnönmaguk- nak, ennél maradandóbb emléket nem emelhetnek!

A megújuló Esztergom.

(Nyilt levél.)

Esztergom, aug. 16.

Tekintetes Szerkesztő úr! Valamint kiváló figyelemmel kisértem becses lapjában idöröl-idöre megjelent mindazon czik- keket, melyek varosunk elkülönített részeinek egyesítésére vonatkoztak, úgy jelenleg a legtisztább örömérzet egyszersmind a jövőt illetőleg túlaradozó sejtelemmel üdvözlöm a négy városnak most immár egyértelmű határozatát.

Ugyanekkor és ezeknek kapcsán hálás elismeréssel adózom t. Földváry István városi ügyész úrnak azon áldozatteljes buzgalmáért, melyet halmozott hivatalos teendői daczára, több napi és éjji fáradságot igénylő emlékirat elkészítésére vállalkozott, melynek meggyőző erejét és hatását az eddigi siker fényesen igazolá.

Ámde ezen példás buzgalom és a város jövőjére vonatkozó fokozott remények mellett önként fölmerül azon kérdés, vájjon az egyesült város az esetre, ha a kimondott ige törvényszerű testté váland és a Tisza aera alatt degradált királyi város a testvérvárosokkal egyesülve törvényhatósági joggal fog felru- háztatni és ennek folytán, valamint az új

vashid, úgy szintén a gyorsan készülő Budapest-esztergomi vaspálya hatályos közreműködése mellett több rendbeli új, nemcsak vagyonosb, de egyszersmind követelőbb elemekkel fog gyarapodni, az esetre, ismétlem, szándékozik-e az egyesült város akként intézkedni, hogy a jelen, valamint a jövő közönség részére minél több és ha lehet, közelebb található üditőhe- lyek létesittessenek, melyek mind az egészségre, mind a kedélyre gyakor- landó jótékony hatásuk által városunkat nemcsak lakályosabbá, de egyszersmind az idegenekre nézve kellemesbé, vonzóbbá alakítják?

így például az úgynevezett Czigány- kút környéke az ott létező, eléggé meg nem becsülhető forrásvize folytan a szomszédozó olcsóbb területek megszerzése és szakszerű berendezése, valamint a közelben eszközlendő szintoly czélszerü, mint jutányos építkezés által rövid 5—6 év alatt hasznos gyümölcsössé, szintúgy mint regényes árnyalatú berekké lenne átalakítható.

A Szent János-kút kies vidéke megfelelő értelem és némi áldozattal szintén rövid idő alatt szintoly üdítő, mint vonzó nyaralóvá lenne átidomitható.

Ugyanezen czélra fel lehetne használni a református templom és háztelep

jobb és baloldalán emelkedő hátteret is, , * ’ mely az utóbbi években végleg elhanyagolt szekérútnak szilárd tatarozása és az ott csergedező egészséges és ízletes források szabályozása és egyrészt üdítő ital, másrészt pedig tenyészöntözésre leendő kiaknázása mellett városunk egyik nemcsak legközelebbi, de egyszersmind leglátogatottabb mulató helyévé lenne átvarázsolható.

A jelzett szórakoztató helyiségek mellett nemkevésbé kellemes, sőt a környező árnyas erdőség szám és tervbe vételével a közönségnek egyik legkedvesebb kiránduló helyévé lenne az által átalakítható, hahogy a hasonlithatlan jó forrásvízzel kínálkozó Fári-kút kényelmesen kígyózó sétautak segélyével a napsugarak ellen védő árnyék alatt bármikor is könnyen megközelítővé tétetnék. Ezen kellemes nyaralónak egyik fő előnyét képezi azon biztonság, mely szerint a szentgyörgymezei úton télen-nyáron könnyen hozzáférhető.

Egyébbiránt ezen tervezetek mellett, melyeknek létesítése legjobb akarat mellett is több évet veend igénybe, hálátlanság vádja nélkül meg nem feledkezhetünk azon példányszerú újabb alkotásokról, melyek az utóbbi évek folyamata alatt a város néhány buzgóbb férfia által tettleg létesültek. Ezek közé tartozik mindenek előtt és fölött a két szigetnek szintoly bátor mint költséges földgáttal rögtönzött egyéköttetése nemcsak, de az egész, több kilométerre terjedő, sür 1 fűz szegélyezte parti ösvénynek, egyszermind enyhítő reggeli sétánynak ózondús dió és gesztenyefakkal eszközlött bearnyé- koltatása.

Nem kevésbbé dicsérhető az esztergomi propeller-társulatnak azon törekvése, melyet a Kovácsi patak vidékének részint népszerű kirándulóvá, részint pedig az utasokra nézve kényelmes ki- és beszálló kikötővé történt átalakitasa körül ezrekre terjedő pénzáldozattal tettleg kifejtett, egyik köztiszteletü polgártársunk pedig szűnni nem tudó fáradsággal és kiváló szakértelemmel a közel szabadban található élvezetes társalgó helyiséggé varázsolt.

A remélhető uj települők, valamint az átutazó idegenek közt létezhetnek olyanok is, kik tapasztalataik, valamint ismereteik gyarapítása végett rövid tanulmányútra indulnának, ezek a fejedelmi pompával ékeskedő várbeli templom egyik díszes csarnokában őrzött szintoly