Esztergom és Vidéke, 1894

1894-08-12 / 64.szám

birsággal, esetleg két napi fogsággal büntetendő. Daczára azonban a törvény ezen intézkedésének, még is ugy van, hogy a szegénység miatt nem hívnak orvost és előfordult, hogy az ártatlan kisdedet akkor hozták be a kórházba, megmutatni az orvosnak, mikor a gyermek már haldoklott s arra a kérdésre, hogy mért nem hívott előbb orvost, az volt a válasz, hogy „kenyerünk sincsen a háznál.* Az utóbbi io év alatt a belváros területén, a plébénia hivatal hivatalos adatai szerint, a halálozások száma volt 3300. Az elhaltak között 10 éven aluli gyermek volt 1746, tehát több mint a fele. A halálozások száma igy oszlik meg: 1884- ben meghalt 294. T i z éven aluli volt 157. 1885- ben meghalt 364. Tiz éven aluli volt 205. 1886- ban meghalt 333. Tiz éven aluli volt 165. 1887- ben meghalt 299. Tiz éven aluli volt 139. 1888- ban meghalt 320. Tiz éven aluli volt 17.Í. 1889- ben meghalt 344. Tiz éven aluli volt 210. 1890- ben meghalt 385. Tiz éven aluli volt 208. 1891- ben meghalt 300. Tiz éven aluli volt 146. 1892- ben meghalt 327. Tiz éven aluli volt 166. 1893- ban meghalt 334. Tiz éven aluli volt 172. A 10 éven aluli gyermekek elhalálozásának roppant nagy száma ha mást nem, de azt igazolja, hogy a városi szegény néposztály beteg gyermekét kellő orvosi gyógykezelésben nem részesiti. A mindennapi tapasztalatból tudjuk, hogy a szegény szülők otthon hagyják beteg gyermeküket minden felügyelet és ápolás nélkül, hogy ugy a maguk, mint egészséges gyermekük számára a mindennapi kenyeret megkeressék. A mostani elszomorító állapoton tehát segíteni kell s a nagy mérvű gyermekhalálozás meggátlására minden intézkedést meg kell tenni. A legüdvösebb az volna, ha az újonnan építendő kórházban egy gyermek kórosztály létesíttetnék. A most érvényben lévő kórházi kormány-rendelet értelmében a 10 éven aluli gyermekekért fele gyógydij fizetendő, és igy a fizetés még azokra sem volna terhes, a kik saját költségükön kívánnák beteg gyermeküket gyógykezeltetni. Bártfay Géza. lan lámpájával egy kissé megvilágítjuk : Esztergom sz. kir. város saját vagyonából és egyéb közjövedelmeiből 77600 frtot vesz be, — 36000 frt összeget pedig pótadó utján fedez. Ezen hiány kivettetik ma a város összes egyenes állami adója utáni százalékokban. Az egyenes állami adó ezen évre hiteles kimutatás szerint : 1. Esztergom sz. k. v. 63587 frt 81 kr. 2. Szt.-Tamás .... 13712 „ 47 „ 3. Érsek-Víziváros. . 12077 n 06 „ 4. Szt.-Györgymező . 10044 „ 41 „ Együtt 99421 frt 75 kr. Ez, — vagyis kerek 100,000 frt egyenes állami adó volna tehát azon alap, melyre az egyesült város hiányzó szükséglete pótadó alakjában kivettetnék. Lássuk ezzel szemben a szükségletet a fennebb már egész terjedelemben közölt hiteles költségvetések szerint és pedig: Bevételek : 1. Esztergom sz. k. v. 77789 frt 59 kr. 2. Szt.-Tamás .... 464 „ — . 3. Érsek-Viziváros. . 469 „ 50 , 4. Szt.-Györgymező . 1842 „ 31 . Együtt 80565 frt 40 kr. Ezen összeállítás rideg számokban mutatja, hogy a szomszédvárosok mily csekély jövedelemmel bírnak s hogy hézagos és hiányos berendezéseikre most aránylag sokkal nagyobb mértékű pótadót viselnek, mert a pótadó utján fedezendő hiány ekként viszonylik: A városrészek egyesítése. (Dr. Földváry István, tiszti főügyész memoranduma.) (VI.) A szokásos kifogások második része, hogy a szomszéd városok pótadója jelentékenyen fel fog szökkenni. Ám ennek is szemébe lehet nézni, ha a számtétel csalhatatvétele azonban az ezrekbe menő hiányt alig észrevehetően apasztja. Es itt oly körülmény jelentkezik, amely éppen a sz. kir. város polgárait ejtheti gondolkozóba, t. i. hogy azon esetben, ha a szomszéd városok rendezési, beruházási stb. kiadásai, azok eddigi pótadójának összegét vagyis a 12138 frtot meg fogja haladni, ami pedig előre és biztosan látható, ugy a többlet a közadókra vettetvén ki, ezen többletből 65%-ot fognak a mostani kir. városi polgárok viselni s igy esetleg bőven ráfizethetnek az egyesítés örömére. A pótadó tehát 48—50 °/o lehet s e részbén meg kell jegyeznünk, hogy a pénzügyi törvények szerint a kivetésnél mutatkozik ugyan némi eltérés, amennyiben bizonyos kiadások csak a földadót terhelik, ez azonban oly jelentéktelen eltérés, hogy a városoknál egy pár száz forint, sőt magánál a kir. városnál is a földadó többlet alig 2000 frt s igy ezen okból a teljesen részleges számitgatásba ezúttal annál kevésbbé bocsátkozunk, mert egyrészt ez már a számvevőség dolga, másrészt Szt.-Tarnást és Vízivárost, a hol a tulajdonképeni földadó a kül határhoz képest igen-igen csekély — alig érinti. Viszont nem mulasztjuk el Szt.Tamás háztulajdonosainak figyelmét felhívni azon előnyre, mely az ott behozott házbéradó megszűntével beállni fog. Az egyesülés után az egész város bérbeadott lakásai vétetvén számba, bizonyos hogy az ált. házbér adó ott megszünend s igy Szt.Tamás nem lesz kitéve azon valóban méltánytalan helyzetnek, hogy saját területén több levén a bérbe adott lakosztály, a háztulajdonosok is házbér adót fizetnek, holott egy városban nem utczák, városrészek, de az egész város lakás viszonyai adják meg helyesen a döntő adatokat! Az elől bemutatott hiteles költségvetésekből össze lehet böngészni azon tételeket, a melyek az egyesítés után megszűnnek s azok összege kipótolandja a netáni további hiányt. Nincs ugyanis kizárva és nem félünk szót tenni arról, hogy a szomszéd városok mostani pótadó összege a 12138 frt az egyesítés következtében előálló kiadásokat teljesen fedezni nem fogja, az a hiány többlet azonban amíg egy részt, mint fennebb kiemeltük, már a kir. város 65 %-ban fogja viselni, addig annak bőséges fedezetét egyöntetű intézkedések előnye, a közvagyon jobb kihasználása biztosítja. Elég legyen e részben csupán a kövezet vámnak a Dunáig való kitolására utalnunk, továbbá a vásári helypénzek szabályozására, melynél a szomszéd városok alkalmas terei is felhasználtatván, míg egy részt nagyobb jövedelem biztositható, másrészt a szomszéd városok forgalma és indirekt haszna emelkedni fog. Mindez azonban az egyesült város tanácsának és 158 tagu közgyűlésének gondja, melyben a szomszéd városiak már saját jó eszméiket és befolyásukat érvényesíthetik. Az anyagi viszonyok megvilágítása után szükséges a jövendő, az egyesült Esztergom képét. — úgy a mint az contemplálva van — főbb vonásokban megalkotni, egyrészt azért, hogy az érdekelt felek ne puszta szóbeli Ígéreteket bírjanak, de sorsuk positiv alapokon nyugodjék: másrészt, hogy az uj közigazgatási gépezet minél gyakorlatiasabb és takarékosabb felállításához ne csak a szakférfiak, de minden érdeklődő hozzászólhasson, arról magának fogalmat alkothasson. Az itt előadott tervezet csak nagyjában kidolgozott alap, mely az illetékes faktorok tárgyalásánál csupán vezérfonálul kivan szolgálni s a mely az egyéni vélemény minden fogyatékosságát magán viseli. Ezt módosítani, tökéletesíteni a tárgyalások feladata s minden jó indítványt és gyakorlati megoldást örömmel fogadunk. Az egyesülésnek mind a négy város között teljesnek, véglegesnek kell lennie — minden joggal és kötelezettséggel, úgy hogy e kies völgyben a Duna partján, ezen a darabka földön, mely nekünk annyira kedves s a melyhez életünk folyása köt, csak egyenjogú Esztergom sz. kir. városi polgárok lakjanak s az elkülönözködés, a földesúri jogok minden maradványaival az egyesülés ünnepélyes pillanatában megszűnjék, átadassék a történelemnek! E részben minden félreértés kikerülése végett kifejezetten ki kell emelnünk a szentgyörgyme~ zői erdővagyon t, mely egyedüli kivétel, a mely tkvileg is magán tulajdont képezvén, nem száll át a városokra, de továbbra is — eddigi közszolgáltatási terheivel a szentgyörgymezei jogosult gazda-közönség független és szabad rendelkezése alatt marad. A volt úrbéresek ezen kö2ös erdője mintegy 850 hold a szentgyörgymezői 1. számú telekkönyvi betétbe külön van felvéve és 38-Va telek, valamint 40 házra esik belőle: 1256/4536-od rész, a 205 zsellér házra pedig 3280/4536-od rész; hasonlóképen a 2. számú tjkvben a „volt úrbéres telkes jobbágyok közös legelője mintegy 60 hold, telekkönyvileg 552 részre van osztva s egy telekre 16/552-ed részt esik. Ezek teljesen különleges viszonyok — és különösen az erdő jogok külön is adásvétal tárgyát képezik, minden jogosult külön telekkönyvében is fel van tüntetve, miért is indokolt, hogy ezek eddigi közös kezelésben megmaradjanak és a társtulajdonosok maguk állapítsák meg szervezetüket. Ettől eltekintve polgári jogokra, a közvagyon, közintézmények használatában való részvételre nézve, sz. kir. városi vagy szomszéd városi között különbség nincs. (Folyt, köv.) Városunk jövője. Esztergom, aug. 11. Lépten-nyomon halljuk hangoztatni ama nehéz viszonyokat, melyek Esztergom lakosaira súlyosodnak. Panaszoljuk, hogy a kereskedelem pang, az ipar szünetel, a produkció hanyatlik. Tudjuk, hogy a téli idényen át állandó híd hiányában kereskedelmünk egy nagy vidék elől elzárva maradt, valamint tudjuk azt is, hogy fővárosunk közelsége fejlett közlekedési viszonyaink mellett a vevők egy részét a főváros piaczára tereli. Ismeretes előttünk, hogy városunk kézműipara a gyári készítmények konkurenciaját le nem győzheti, köztudomású, hogy határunkban a filokszera pusztításai óriási vagyont tettek tönkre, a gabonanemüek termelését pedig a külföld terményeinek invaziuja nem fejlesztheti. A vagyoni fejlődés e három tényezőjének nehéz helyzete mellett is bizalomtelten azt mondjuk : Esztergomra egy szebb jövő virrad t Ezt azonban nem a körülmények szerencsés alakulásától rezignácioval, apathíával bevárni, hanem lelkes tevékenységgel, áldozatkészséggel megteremteni mindnyájunk feladata. | frt |kr. frt |kr.| frt | kr. 1 i TI r Esztergom sz. k. v. 113691 50,77789 59 35901 91 Szt.-Tamás 5103 4öj 464,1— 4639.46 l Érsek-Viziváros . . 4553 68 469 40 4084 18 Szt.-Györgymező . . 5257 65J 1842 31 3414 74 1 I ' [.,—,.-—| Összesen 128605 69 80565 40 J48040 29 Ha már most a mutatkozó 48040 frt összhiány, az elől kimutatott és ' a négy város egyenes államadóját képező 100000 frt után fog kivettetni, ' a pótadó 48%-ot teszen ki. Ezen . pontos adatokon nyugvó számítás legszembeötlőbb czáfolata ama rémnek, melyet az egyesítés konok ellenzői szoktak oda vetni, hogy t. i. a pótadó felszökken és elviselhetet; len lesz. Igaz, hogy valamivel fel fog emelkedni a szomszédvárosok pótadója, de akkor, amidőn a kir. város 77,000 frt évi jövedelemmel áll az egyesülésbe, a szomszéd városoknak is meg lehet hozni ily csekély áldozatot! Mert eltekintve attól, hogy a szomszéd városok pótadója most is folytonosan emelkedik, amennyiben uj és uj követelmények támadnak s azok fedezésére egyéb jövedelmi forrás mint a pótadó meg nem nyitható, bizonyos dolog, hogy hova elébb tul fogják haladni a sz. kir. városi százalékot is. Határuk hiánya és kifejlődési korlátaik akadályozzák, hogy uj és más bevételi forrásokat \ teremtsenek, mig ellenkezőleg a sz. kir. város vasúti összeköttetése révén csak egy pár gyártelepet vagy más nagyobb adó alapot nyerjen, a 36,000 frtnyi kir. városi pótadó azonnal kisebb százalékókban oszlik meg. A természetes fejlődés a sz. kir. városnál fordított viszonyban áll a pótadóval, mig ellenkezőleg áll ez a szomszéd városokban, a hol minden uj követelmény uj százalékot teremt. A város gazdasági jövedelmei fokozottabb és belterjesebb kihasználás mellett emelkedhetnek: a szomszéd városok alig pár száz forintnyi be-