Esztergom és Vidéke, 1894

1894-08-09 / 63.szám

gedni tanárokat a főapáttal és gimnáziumi igazgatóval történt megállapodás szerint. A városi elemi fiúiskolához rendes tanítóvá Litsauer Sándort választották meg 17 szótöbbséggel Majer Antal 32 szavazata ellenében. Az elemi leányiskolánál újból szervezett tanítónői állásra Magyary Gizella választatott meg 19 szótöbbséggel, szemben Patthy Mariska 34 szavazatával. Még több csekélyebb jelentőségű ügyet intézett el a közgyűlés. — Az egyesitő-bizottság Dr. Helc Antal polgármester elnöklete alatt a városház tanácstermében hétfőn, 6-án ülést tartott. Részt vettek a tanácskozásban a szomszédvárosrészek 5—5 tagú kiküldöttei is. Víziváros és Szenttamás ismételten kinyilvánították csatlakozásukat, Szentgyörgymező képviselői egyenlőre csak azt jelentették ki, hogy végleges határozatot az egyesítés kérdésében még nem hoztak. A bizottság egyhangúlag saját határozatává emelvén Dr. Földváry István előadó tervezetét, elhatározta a városrészekkel közös kérvénynek a törvényhatóság utján a belügyminiszterhez való felterjesztését. — A püspök köszönete. B o 11 i z á r József, r. k. püspököt, ki Léván a múltkor a bérmálás szentségét osztotta ki, áldozárságának ötven éves jubileuma alkalmából Léva város közönsége nevében M á r i á s s y István polgármester is üdvözölte, ki e megemlékezést a napokban a következő levélben köszönte meg: „Nagyságos Polgármester ur 1 Azon nagybecsű megemlékezésért, melyben néhány nap előtt lefolyt ötven éves áldozári jubileumom alkalmából Léva város t. közönsége nevében részesíteni méltóztatott, fogadja legőszintébb köszönetemet s viszont szívből eredő üdvkivánataimat. Köszönetem megújítása mellett kérve, hogy azt a t. közönség tudomására juttatni szíveskedjék, egész tisztelettel maradok nagyságodnak hive Esztergomban, 1894. jul. 28. Boltizár József, püspök, ált. érseki helynök." — A benczések nagykáptalanja. A Szent Benedek-rend nagykáptalanja, e hónap 22-én tartja ülését Györ-Szent-Mártonban, Fehér Ipoly főapát elnöklete alatt. A nagykáptalan az utolsó tiz év szellemi és anyagi eredményeit bírálja felül s a jövőre ugy gazdasági, mint nevelésügyi téren üdvös reformokat indit. Fehér Ipoly főapát most dolgozik a nagy méretben konczipiált megnyitó beszéden, melyben fösuly leszen fektetve a középiskolai hittanitás intenzivitásának emelésére. A főapát, aki már eddig is Innsbruckban képzett theologusokat alkalmazott a gimnáziumok hittudományi professzoraiul, ezentúl még nagyobb gonddal fogja kezeltetni az ifjúságnak katholikus irányban való nevelését. — Schlauch adománya. Schlauch Lörincz, Nagyvárad bíboros püspöke ujabban ismét szép jelét adta jótékonyságának. A püspök harminczezer forintot adott a debreczeni zárdára, illetőleg a debreczeni Svetits-féle zárdaalapitványt ennyivel egészítette ki. A debreczeni római katholikus egyházközségi választmány tagjai ezt az összeget a maguk körében teljesített gyűjtéssel, a melyhez dr. W o 1 a f k a Nándor választott püspök-plébános 2800 koronával járult, szintén jelentékenyen gazdagítottak. Schlauch Lőrincz biboros főpap a debreczeni római katholikus gimnáziumnak főgimnáziummá leendő átalakítására is jelentékeny Összeget képviselő jótékony alapítványt helyezett kilátásba. — Kinevezések. O cs. és ap. kir. felsége Nádasdy Aladár győri ítélőtáblai tanácsjegyző albirót a győri- és Zsindely Ferencz ítélőtáblai tanácsjegyő albirót a komáromi kir. törvényszékhez bírákká nevezte ki. — A győri kir. Ítélőtábla elnöke Pathy László, Schuszter Géza végzett joghallgatókat és Weíssbecker Jenő ügyvédjelöltet a győri kir. Ítélőtábla keletébe dijjas joggyakornokokká nevezte ki. — A tornaegylet tegnap este látogatott díjtekézést tartott szigeti kerti helyiségében, ( — Ünnepély. Lélekemelő, fényes ünnepélyt rendezett f. hó í-én a „Kőszénbánya s téglagyár társulat" tisztikara szeretett igazgatójának Oesterreicher Miksa úrnak, ki megyénkben is jól ismert, rokonszenves egyéniség, 25 éves szolgálati jubileumának emlékére. A Reutter-kávéház budapesti emeleti étterme már este 7a 8 órakor telve volt a társulat budapesti tisztviselőivel, kiknek nevében Schuller Ede főkönyvelő beszélt a jubilánshoz, aki a szónok beszédére az Öröm könnyeitől alig volt képes válaszolni, mert még nem is sejtette, hogy ily ováczióban fogják őt részesíteni. Majd 3

/

4 9 órakor megérkezett a doroghi és annavölgyi bányatisztek 7 tagu küldöttsége. A bányatisztek nevében Grósz Ábris bányamérnök szólott a jubilánshoz, ki válaszában kitartó munkára, el nem csüggedő szorgalomra buzdította tiszttársait. A társulat tisztikara igazgatóját 2 drb fényes kiállítású ezüst gyümölcs-állványnyal ajándékozta meg. A társaság ezután vacsorához ült és a kedélyes mulatságnak a hajnali pirkadás vetett csak véget. — Az érsekújvári algimnázium az 1894)5 tanév kezdetével fokozatosan kibővül. A legközelebbi iskolai évben nyílik meg az 5-ik osztály. — A budapest-esztergomi vasút engedélyese, Zichy Nándor gróf egy olasz társaságnak adta el a konczessziót. Három hó óta folyik itt a munka s e több millióra rugó vállalatnál egyetlen egy magyar mérnök van, a többi mind olasz, valamint olaszok a munkavezetők, munkafelügyelők és munkások is. Sőt, noha a magyar ácsok a legjelesebbek az e nembeli iparosok között, a munkásházak (barakkok) építésére is olasz ácsokat hozattak. A vállalatnál alkalmazott egyetlen magyar mérnök sem a tudományának köszönheti szerződtetését, hanem csupán annak a kényszerű szükségnek, hogy legyen valaki, a ki a magyar kir. minisztériumokkal is érintkezhetik. Ennél a társaságnál egy magyar szakemberekből álló küldöttség járt a napokban, kérve alkalmaztatásukat. A művezető különböző kitérő válasz után végre kijelentette: — Nagyon sajnálom uraim, de kár minden fáradságért; a társaság nem szerződtet magyar embereket. Egy régi szakmunkás erre elkeseredetten fakadt ki: — Uraim 1 Én 3o év óta dolgozom ebben a szakban. Most munka nélkül vagyok hónapok óta 9 tagu családommai. És még sem kérem, hogy fogadjanak föl engem. Alkalmazzanak bárkit is társaim közül és meg leszek nyugtatva, mert meg lesz az a nyugvásom, hogy a milliókra menő hazai vállalatnál magyar embert is alkalmaznak. Elutasították őket. — Fazékba fult gyermek. Bán Lajos szenttamási lakos másfél éves virgoncz kis Mariska nevű lánykája az udvaron játszadozott. Hogy, hogyan nem, egy ott álló, vizzel telt nagy fazék közelébe jutott, fejjel beleesett és belefúlt. Édes anyja már csak meghűlt holttestét foghatta karjai közé. — Állatorvosi ösztöndíjak. A földmivelésügyi miniszter bizalmasan megkereste vármegyénk főispánját, hogy a budapesti m. kir. állatorvosi akadémián a most szept. i-én megnyiló tanév elején 20, egyenként 140 frtos ösztöndíj kerülvén kiosztásra az állatorvosi tanfolyam hallgatói közt, amennyiben az ösztöndijakra pályázók magánúton a főispánhoz fordulnának, a folyamodványok a miniszterhez terjesztessenek fel. A kérvények ang. 21-ig nyújtandók be a miniszternél. — Az új inspektor Pauk Rezső tiszteletére — mint odavaló tudósítónk írja — a dorogi Drasche szénbányatársulat tisztviselői vasárnap este saját körükben banketet rendeztek, melyen 24-en vettek részt. Az ünnepély fényét nagyban emelte a társulat vezérigazgatója Löwy Sámuel jelenléte. Toasztokat mondtak: Haala annavölgyi bányagondok, Pelczer esperes, Iván igazgatósági tag, Grósz bányamérnök, Moró bányaművezetö, Reinhold pénztárnok stb. Különösen szép volt az esperes felköszöntője, melyben kifejtette, hogy a „köszénbánya s téglagyártársulat Pesten" részvénytársaság, egyike a leghumánusabb magyarországi széntársuktoknak. Ezt az igazgatóság, úgy tisztviselői, mint munkásai irányában, minden időben kimutatta. — A két Fried. Dr. Friedmann Bernát ügyvéd, a Fried testvérek védője, a következő nyilatkozat közlésére kérte föl egyik fővárosi lapot rMiután a napilapoknak egymástól igen eltérő tudósításai alkalmasak arra, hogy a ker. banknál elkövetett csalásba sajnálatos módon belekevert ar. rnea jcmnen a gyanú tovaDDra is megmaradjon, ügyvédi kötelességemnek tartom a mellékelt törvényszéki végzést közzéteni, a melyből már is tisztán s érthetően kiolvasható ügyfelem ártatlansága. Sajnos, hogy a kir. ügyészségnek semmi alapja sem leszen, hogy ügyfelem ellen vádat emelhessen, mert igy a nyilvános tárgyaláson tűnnék ki leginkább, hogy dr. Fried Emil ur menynyire ártatlanul lett ebbe az ügybe bekeverve. Remélhető azonban, hogy a törvényszék^ ügyfelem társadalmi állására való tekintettel s annak, kérelmére kivételesen a hitelesítési tárgyalást fogja elrendelni vádhatározat nélkül is, a melyen nemcsak ártatlansága, hanem a Hungária-szálloda alkalmazottainak szörnyű tévedése is ki fog derülni. Dr. Friedmann Bernát. — A törvényszéki végzés igy hangzik: 41464]94 sz. végzés. Dr. Fried Emil azonnal szabadlábra helyeztetni rendeltetik, mert azon adatok, melyek terheltnek hollétére a tett elkövetése idejében világot vethetnek, már össze vannak gyűjtve. Arra nézve pedig, hogy terhelt a cselekmény fölfedezése előtti időben a bécsi Lánderbank egyik vagy másik hivatalnokával összeköttetésben állott, a nyomozat eddig csak nemleges eredményre vezetett. Miután e szerint a vizsgálat az egyik irányban .be van fejezve, a másik irányban pozitív támpontot nem nyújt terhelt bűnössége mellett, a vizsgálat sikere érdekében elrendelt vizsgálati fogság fönn nem tartható. Végre azon napló 52 sz. a. beadvány, mely az elitélt Fried Sándortól származik, inkább terhelt részessége ellen, mint mellette szól s igy hasonlón nem indokolhatja terhelt további fogvatartását. Budapest, 1894. augusztus 1. Bpesti kir. törvényszék. — Esztergomi czáfolatgyár. Himnuszokban kiérdemült öreg kollegánk, az „Esztergomi Közlöny" már jó ideje különös buzgalommal ront neki szellemes gondolatjelekkel szokás szerint bőven felspékelt közleményeiben a fővárosi napilapok esztergomi levelezőinek. Miután az E. K. jól tudja, hogy lapunk szerkesztősége nyolcz budapesti napilapot lát el tudósítással, lehetetlen a közlemények élét magunkra is nem vonatkoztatnunk. Igazán sajnáltunk e dologra eddig nyomdafestéket vesztegetni, de a legutolsó közlemény már annyira túlmegy a kollegialitás határán, hogy kénytelenek leszünk ezentúl mindég Fogadj istent mondani az Adjon istenre. Az E. K. tudvalevőleg minden esztergomi eseményt egy héttel később tud meg, s ilyenkor már bajos dolog levén az ismétlésen kívül valami újat mondani, vitézül reprodukálja, aztán megczáfolgatja ama híreket. Látni való, hogy ez a kéretlen, örökös dementizés igen kényelmes munka és mindenesetre kellemesebb, mint a hirek kifürkészése és megírása. Azt mindenekelőtt figyelmébe ajánljuk már XVI. évfolyamát élő, de az újságírásban magatehetetlen E. K.-nek, hogy a világ minden lapja holt igazságokon kivül a sajtó kötelességéhez híven a politikai, társadalmi téren fölmerült kombinácziókkal is foglalkozik. Ami pedig a Haas és Deutsch-czég ajánlatát illeti, ezt szavahihető forrásból merítettük és nem a levegőből, mint az E. K. szokta az ő kéretlen, nevetséges és hála isten senkinek sem ártó czáfolatait. — Kifogott hulla. Neszmély község határában a Duna hullamai a napokban alábbi leirásu nöihullát vetettek ki: haja barna, őszbevegyült, arcza felismerhetetlen, orra és szája szabályos, fogai épek, mintegy 8—10 hét ota lehetett a vizben, küleröszak nyomai rajta nem láthatók, ruházata fehér vászoning, barna fehér pötyös szoknya, ugyanolyan rékli. — Függő hidak. A budapesti uj duna hidak szerkezete dolgában csak igen nehezen tudott a kiküldött bizottság megállapodásra jutni. A franczia szakértőmérnök különösen ellene volt az amerikai drótköteles függő-szerkezet alkalmazásának. Nem érdektelen C a t h r y Szaléznak, az esztergomi hid építőjének véleménye, melyet a Corresp. de Hongrie tudósítója kért ki a mérnöktől; az interview 17 méterrel a Duna sempontja alatt folyt le az esztergomi hidpillér-alapozó caissonjában. Cathry többek közt ezeket mondta: Nem igen lelkesülök a függő hidakért. Mi európai mérnökök sohasem rajongtunk az amerikaiak rendszeréért, melynek typusát a Broklyn hídján teremtették meg. Mert a legújabb hidóriások sem amerikai rendszerűek; igy a Forth és a legújabban megnyitott londoni Tower-hid sajátságos felvonó-hidszerű szerkezetével szintén más rendszerekhez tartozik. A függőhidak ellen két kifogással van a szaktudomány. Az egyik eszthetikaí. A hetven méter magas, keskeny hidoszlopok mellett, melyeknél az uj parlamenti épület kupolájának csúcsa négy méterrel alacsonyabb (? I) az összes dunaparti épületek el fognak törpülni, hisz a legmagasabb négyemeletes ház sincs több 30 méternél. Az eszthetikai disharmónia nagyon is szembeszökő lesz. A technikai árnyoldala ennél fontosabb. Minden vas-hid addig tart, mig alkatrészei helyettesíthetők, ha hozzájuk lehet férni. Már pedig a függö-hidak elhorganyzott végpontjaihoz, ha azokat beásták, többé hozzá férni nem lehet. Ebből az következik, hogy mig a közönséges vashidak örökké eltartanak, mert folyton újíthatok, a függőhidak sorsa a lánczok vagy sodrony-kötelek két végén lévő hozzáférhetetlen rögzítéseinek romlási esélyeitől függ. A láncz vagy sodronykötélrendszer ebből a szempontból semmiben sem különbözik egymástól. Más kérdés az még, vájjon a helyiforgalom csakugyan megkívánj a-e az egyetlen nyilásu hidat? A ki figyelemmel kisérte a csavargőzösök menetirányát, észrevehette, hogy azok vagy derékszögben metszik át a Dunát, vagy a partok hosszában haladnak, a mi a boltives-hidak mellett is teljesen lehetséges és e mellett utóbbi hidak sokkal olcsóbbak. — Az egyforintos vége. Az egyforintos államjegyek nem sokára eltűnnek a forgalomból. A zsiros papiros pénznek vége ; az ezüstöt régi jó szokás szerint akár a strimpfli szárába rakhatjuk, feltéve, ha lesz. A hivatalos lap július 24-iki száma közli az államjegyek bevonásáról szólló törvényt s egyúttal a pénzügyminiszternek az egyforintos államjegyek bevonásáról szóló rendeletét. E szerint az 1888. július i-ről keltezett egyforintos o. é. államjegyek jul. 24-töl kezdve többé ki nem adatnak. Fizetési eszközül 1895. deczember 31-e után elfogadni senki sem köteles s névértékben csak is addig fogadandók el a magánforgalomban. A m. kir. állam — és cs. kir. közös pénztárak az egyforintos államjegyeket fizetéskép még 1896. évi június hó 30-ig elfogadják, illetve 1899. deczember 31-ig más törvényes fizetési eszközre beváltják. Ezen határidőn tul sehol el nem fogadtatik. — Világcsónakázó angol. Érdekes embert hoz mo3t a Duna a főváros felé. Ez az érdekes ember egy angol, aki egy ladikba ülve, átjött Amerikából Európába, azzal a szándékkal, hogy körülcsónakázza a földgolyót. Ez angol — mint Győrből írják — már a Duna hullámain evez lefelé s a minap Rajka községben kötött ki, A csónakján egy kis czókmókon kivül nincs egyéb, hanem van neki egy nagy erszénye tele bankókkal. Rendesen ott szerzi be szükségleteit, ahol kiköt s igy szállt partra Rajkán is, ahol a korcsmáros paprikás birkahússal traktálta meg. A paprikás azonban megégette a száját, amiért aztán elkezdett igen hangosan beszélni. A rajkaiak nem tudták ugyan, hogy mit beszél, hanem azt mégis észrevették, hogy káromkodik. A derék angol a Dunán leevez a Fekete-tengerbe s onnét átmegy Ázsiába s ha az Isten segiti, Ázsiából a nagytengeren át hazaevez Amerikába. — Czigányaink külföldön. Jó Lakatos Ferdi, a komáromi első bandának jeles primasa — irja a K. Lapok — évekkel előbb megunta már az ottani megsavanyodott társaséletet. Rossz idők járnak a muzsikus czigányra idebenn az ősi otthonban ; ha akad is bús magyar, ki szívesen andalog a síró hegedű hangjaniál: ropogó tízesek, százasok helyett kongó filléresek, s legfeljebb az igénytelen korona járja. Hajh, de más világ volt azelőtt. Komoly lett az élet, sok a munka, kevés a kedv és még ennél is kevesebb a pénzmag. Rossz csillagok járnak Bihari utódjaira. Érezte azt Ferdi művészi csapata is és már évekkel előbb el-el látogatott ide a szomszédba, Bécsbe, hogy a német sógorok zsebével fizettesse meg hegedűje szívhez szóló hangjait. Majd ment tovább. Excelsior I Ma már a spleen hazájában bolondulnak észvesztő muzsikájától a flegmás angolok. Londonban arat szép sikereket és bőséges aranytermést Ferdi bandája. — Spirítiszfa-estély. Annetelli bűvésztanárnak vasárnapi estélyére, melyről hirdetési rovatunk bővebben megemlékezik, e helyen is felhívjuk a közönség figyelmét, miután az estély kiválóan érdekesnek ígérkezik.