Esztergom és Vidéke, 1894

1894-01-21 / 6.szám

ESZTERGOM es VIDÉKI , , Í VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. \ Megjelenik hetenként kétszer: Í — J csütörtököfi^és Vasárnap. ) Szerkesztőség és kiadóhivatal, f Előfizetési ár: \ hova a lap szellemi részét illető közlemények, hivatalos f Egész évre . . . . . . 6 frt — kr. f és magánhirdetések, nyiltterek, előfizetési pénzek és \ Fél évre 3 „ — „ \ reklamálások küldendők: v ISTcgycó évre • • ' • • « 1 í? 50 }f í I Egy hónapra . '. . * — 5o " f Duna-utcza 52. szám (Tóth-ház). \ Egyes szám ára . . . ' . . — „ 7 „ \ 32. telefonszám. | Hirdetések: ^ Hivatalos hirdetési szótól 100 szóig 75 kr., 100-tól \ 200-ig 1 frt 50 kr., 200-tól 300-ig 2 frt 25 kr. | Bélyegdij 30 kr. i Slagánhirdetések négyzet centimétere i kr. Ezenkívül 30 kr. bélyegdij. f , Hirdetésminimum bélyegdijjal együtt 1 frt 20 kr. 5—10-szeri hirdetésnél ^ i 10 0 I o. n—ao-szorinál 15 0 | 0 , egy negyedévi (39-szer) és egy féíévnéü £ (78-szor) ao 0 | 0

, egész évinél (156-szor) 25 0 | a engedmény. Nyiltfér sora 20 kr. \ Nők az alkotmányban. Nem a Tóth Kálmán színdarabjáról akarunk irni. A czim ötletét az adja, hogy törvényeink vajmi kevés szerepet adnak hölgyvilágunknak alkotmányos életünkben. Csupán az egyetlen községi törvény az, mely némi jogot ad a nőnek. Nevezetesen bizonyos megszorításokkal választhat képviselőket, természetesen községi képviselőt, a másik joga a virilisi intézményben van biztosítva. De minő ez a jog is ? Személyesen nem jelenthet meg, személyesen nem gyakorolhatja az urna mellett jogát, hanem csakis férfi megbízottja által. Most, ujabban a törvényhozás e tekintetben líberálisabban intézkedik. Az 1891. évi XV. t, cz. 22. §-ának második bekezdését értjük, mely igy szól: ^A megalakult felügyelő-bizottság kiegészíti magát a községben, illetőleg hitközségben levő tekintélyesebb s a kisdedóvás iránt érdeklődő nőkkel. Ezek száma azonban a megválasztott tagok számát meg nem haladhatja". Ez helyes és méltó terrénuma lehet egy a közügyekért lelkesülő nőnek. A törvény szerint a községi óvodák és menedékházak igazgatása a Esztergom és Vidéke tárczáia. K^t éjjel. »Késö van már, leszállt a nap régen. Minek vagy még barna kis lány ébren ? Mért ragyog úgy szemed éjszakája Mint a hajnal a tavaszi tájra ? Mért oly nyájas, mosolygó az orczád ? S kinek szántad azt a nyíló rózsát ?« »Mit tagadjam? Ha kettő, ha három... Juhászlegény galambomat várom. Szőke juhász nagyon szeret engem, Édes csókkal oszt ki minden reggel. Két karomat nyaka köré fűzöm, Ezt a rózsát kalapjára tűzöm.« — n Későn van már, hallod e te kis lány, Mit keressz a száraz malom útján '? A szemed oly sötéten mért villog ? A kezedben az a kés mért csillog ?« »Juhászlegény, hej megcsaltál engem! Hogy az isten két kezével verjen! Mást ölel, mást bolondit el csókja, S én vagyok most a világnak csúfja. Nem bánom én, ha kettő, ha három. . Azt a hamis juhászlegényt várom. képviselőtestület által, a községi választók sorából megválasztatott s legfeljebb 5 tagból álló felügyelőbizottság útján eszközlendő. És ez a bizottság egészíti ki magát női tagokkal. A női tagokat tehát nem a képviselő-testület választja, hanem megalakulván a bizottság, ezek választanak női tagokat. Kulturális és filantropikus igazgatás körül, nagy horderővel bíró feladatok körül, a magyar nővilágnak községi közigazgatásunk kebelében jelentékeny szerepkör van kiosztva. És ezen szerepkör jelentősége a lelkes magyar nők becsvágyát fel fogja költeni. Hiszen a mi vidékünkön egy eddig majdnem teljesen ismeretlen intézménynek népszerűsítésére, az okszerű gyermekvédelem és ápolásra kell törekedniük. A lelkes magyar nőknek, kiknek lelkesedése ez irányban csak társadalmi összetársulás utján, mindazonáltal itt-ott fényes sikerekkel jutott eddig kifejezésre. Okos törvény, mely igy nemes munkába gyűjti össze a magyar nőket, akiket szivök sugallata és a törvény esküje fog e szent feladathoz lánczolni. Okos törvény, mert ugyan hol lehetne a magyar nővilág tevékenységének méltóbb tér, mint a gyermekvédelem ügye, melynek országos rendezését csak a magasabb műveltségből származó ember-szeretet valósította, mely nemes ügynek czélzatai a női szív és kedély világ körében kelthetnek legélénkebb visszhangot. Okos törvény ez, mert a társadalmi és kulturális igazgatásnak nincsen egy ágazata sem, mely hasonló mérvben hatna a női szív és kedélyvilágra. Mindezeknél fogva csakis a legnagyobb elismerés érzetével üdvözölhetjük a törvényhozásnak emez intézkedését, mely a realizálás felé részben csak most indul nálunk is. A magyar közigazgatásban a nőknek törvényszerint való helyfoglalásától sokat várunk és sokat remélünk. Hiszen a magyar nővilág az ő jönkénytes ezirányú közremunkálkodásával szinte kihívta az illetékes körök figyelmét, hogy őt nélkülözni a czél érdekében ne lehessen. És biztosak vagyunk abban is, hogy nincs a mi vidékünknek olyan pontja, ahol öt lelkes nőt ne találjanak, kikben az ifjú és nagy czélokra hivatott intézmény a maga rendithetetlen akaratú proselytáit meg ne találja. Két ölelő karommal megfojtom Ezt a kést meg a szivébe ojtom.* Erdósi Dezső. Falnsi regény. Mondhatom: érdekes thémát választottam. Amit utolérhetlen bájjal énekelt Petrarca, s ami Ádámot poétává avatta a paradicsomban: a szerelmet. Ez az örök emberi érzelem inspirálta évtizedek óta a poétákat s hiába magyarázza meg Schopenhauer ezt a csodálatos érzést metafizikailag: a tudományos kutatók szivét is megkeresi a tüneményes kobold. Schopenhauerre csak a szenzitív idegrokkant, századvégi emberek néznek csodálattal. Akik már eljutottak az emlékkönyvbe való verselgetés koráig, azok sokkal inkább kíváncsiak a poéták beszédére. Ezek a jóhiszemű fiúk, a jövő nyárspolgárok sokat ígérő hajtásai. Ők Vorösmartyra esküdnek, a ki igy énekel: A néma szeretet Szűz mint a lélek, melynek a Nyelv még nem véthetett! Vagy Peti t-S e n t, akinek a szeretetről való szentencziája oly nemes és elmélkedő. »A szeretet véglet — aki kevésbbé szeret, már nem szeret.« Eötvös József, aki ezt mondja: » Szeressetek! E nagy világon csak egy van a mi valóban boldogít: szivetek !< Vagy a nagy britt gigász, Shakspere, aki igy gúnyol: »Szótlan együgyűség, szeretet, Sokat mond nekem, noha keveset.« Vagy szent Cyprián, a ki nem kevesebbet mond, mind ezt. »Aki kereset szeret,-keveset imádkozik, s sokat imádkozik, aki sokat szeret. Vagy Ejh 1 ... de mikor a közönség nem szereti a szentencziákat. Jobb bizony, ha magam is inkább egy történetet mondok annak feltüntetésére: hogy mi a z a szerelem? . . . íme egy történet róla. Hónapos szoba szürke szegénységében munkát irt Csikós Sándor. A szegénység nagyon gyámoltalan. Sándor is tapasztalta, hogy noha az önkritika minden tekintetben meg volt elégedve a S z oczializmus Veszedelmével, ezzel a készülő művel, nem bizott sikerében. Megmutatta müvét néhány elismert irónak, akik nagy magasztalással Ítéltek a könyvről és előre is tudományos nyeÁm ki hát a cselekvés terén, a nemes vetélkedés buzogtassa a sziveket és bárhol a törvény rendelkezése az új meg új menedékházak létesítését kívánja: ne feledjük ki a magyar nőket, kik alkotmányos jogokat elsőül törvény által ott kaptak, amely legdicsőbb és legfontosabb, a kultúra mezején. És ő általuk lesz legbeczézettebben őrzött ügye a köznek a most még lenézett, nem sokra tartott kisdedóvás. Áldás a nőknek emez alkotmányos munkájára. Mért pusztul a kismalom-ipar? {(Folyt, és vége.) Igazán nevetségesnek volna mondható, ha annyira szomorú következményekkel nem járna, a kormánynak az az eljárása, hogy 15 nagy malomnak, vámkedvezmény czimen, évenként két millió forintra menő állami támogatást nyújt azért, hogy miniszteri fizetéses malomigazgatóknak részvényeik után busás osztalékot adva, papírjaikat keresetté tehessék és koldussá a hazának több mint húszezer olyan polgárát, a molnárokat, kik a honnak vész idején is biztos támoszlopai, mert nem vethetik ugy a börzére malmaikat, mint a malomrészvényeket, sem pedig külföldre nem vihetik. Nagyon különösnek tartom, hogy res égnek mondották, ha a könyv megjelenik. De minő szatírái A kinek a lelke a szoczializmns veszedelmeért égett, annak — éhínséggel kellett küzdenie. A nyomor nem engedte dolgozni, s talán az égi nemtő emelte föl az erkölcsi elfásulás előtt azzal, hogy nyomorának legsötétebb napjai egyikén nevelői állást kapott Méhfalun egy régi gentry-családban. Egészen bizonyosra lehetett venni, hogy nem valami örömmel fogadta a nyomorból kivezető angyal kezét, de nem tehetett okosabbat. A Szoczialismus Veszedelmének iveit abban a tudatban csomagolta össze, hogy ennek egyelőre békét hagy és néhány zabolátlan, parlagi lélek nyesegetéséhez fog. Nyárfasusogás és a falunak üde levegője fogadta. A fővárosban összezsugorodott tüdeje duzzadni kezdett. A kiéhezett embereken rettenetesen fog a jó házikoszt. Csikós Sándor fllozopteri formája kezdett áthasonulni a vidéki jól táplált gavallérok formájáig. Hanem egy gondolat mindég, bántotta : a Szoczialismus veszedelme. Érezte, hogy lelkéhez van tapadva a rögeszme. Lehet, hogy beleörül, ha sokáig e gondolattal vesződik, de érezte, hogy neki meg kell irni a Szoczialismus Veszedelmét, tudományos alapon. Idők folyamán azonban ez az erős fogadás, az a jó feltétel kezdett nagyon lenézett, nagyon tizedrangu kívánság lenni. A filozopter szivében, agyában, sőt testében is sajátságos változások es-