Esztergom és Vidéke, 1894

1894-06-10 / 46.szám

ber hazájának akkor tesz legnagyobb szolgálatot, ha gyermekeket nevel s azokat becsületes-hazafiakká felnevelni igyekezik. A fertőzött Magyarország. A ki szereti idegeit horribilis megdöbbenésekkel izgatni, annak csak a halandóság statisztikáját kell tanulmányozni, Szubtilisebben kifejezve: a gyermek-halandóságot. Hiszen a difteritisztől kezdve a fültő-mirigy-lobig szinte aklimatizálódott nálunk magyarföldön minden hevenyfertőző baj. Ebben a vidékszerte válságos helyzetben nem lesz érdektelen, ha Csanádvármegyének mintául szolgálható vármegyei statútumát röviden bemutatjuk, mellyel helyhatósági jogokkal gátat akar vetni a szülők állandó rémének, a difteritisznek, egyetemben a gyermekeket pusztító öldöklő járványokkal. A hevenyfertőző bajok (hogy hivatalos műszóval éljünk) terjedésének megakadályozására czélzó szabályzat négy fejezetből áll. Tekintsünk át rajta. A szab. rend. első fejezetében a szülők és gyámok kötelességét határozza meg. Kötelességévé teszi ezeknek, hogy a gyanús betegség első tünetének felmerülésekor már orvosi segélyhez folyamodjanak, továbbá, hogy a beteg gyermekeket az egészségesektől elkülönítsék; ragályos betegek látogatásától ügy maguk, mint gyermekeik tartózkodjanak s hogy a fertőtlenítést az előirt módon erzközöljék, illetve megengedjék, tűrjék. A második fejezet a gyógykezelő orvosok kötelességét irja körül. Ebből a nagyközönséget alig érdekli más, mint hogy büntető isanctióval is rendelkezik a felett, hogy az ellenőrzés, betegség bejelentés, gondos elkülöuzés a legszigorúbb fokban végrehaj tassék. A harmadik fejezet arról gondoskodik, hogy a betegek a községi és körorvosok által nyilvántartassanak és a ragályos betegségekről való kimutatás félhavonként a fölöttes hatóságoknak fölterjesztessék; hogy a hatósági orvosok ellenőrizzék a betegek gyógykezelését s egyáltalán a hatósági intézkedések foganatosságát, s végül, hogy a fertőtlenítőket teendőikre kellően beoktassák. A negyedik fejezet a járási or— Vezesd be. Egy pillanat alatt rendbeszedve magát, csak sápadtsága árulta el lelkének belső harczait. — Délia, ön ma feltűnően halovány I rácsolta a báró. ;

— Üljön le Frici. Haragszom magára. Elhanyagol. Ritkán mutatkozik, mint a fehér holló. — Tudja kedvesem, mióta a feleségem Meranból hazajött. . . . — Tehát papucs kormány ? Délia megnyomta a villamos csengőt: — Hozzon madeirát. ... És Délia koczczintott a báróval, itta a tüzes italt. Szerette volna kiverni a fejéből Endre emlékét. De hiába gondolt másra. A régi emlékek, mint napnyugtával a csillagok, egyre nagyobb számban zsibongtak agyában. Eszébe jutott a mult, azok ártatlan örömei. Es szilaj keserűség öntötte el lelkét. Felkapta a teli poharat, fenékig hajtotta ki újra. A báró unottan kérdezte : — Miért van olyan keserű hangulatban? — Semmi, vagy mégis 1 . . . tudja mit, szakítottam a gyermekkori ideálommal. Meszlényi Antal. vosok teendőit, az ötödik fejezet az elöljáróság föladatát körvonalozza. Ez utóbbi fejezetben megtaláljuk azt a helyes intézkedést, melyet rendőrségeinknek már régen teljesíteni kellett volna, az t. i., hogy olyan házra, melyben ragályos beteg van, egy vörös czédula ragasztassék, melynek felirata ovakodásra intsen. A szabályrend, e czédula feliratát a következő szövegezésben állapította meg: „Ide tiltva van a bemenet, mert ragályos beteg van a háznál.* A mint a rövid áttekintésből is látszik, a szabályrendelet imminens veszély ellen készült; egy hiányát azonban látjuk. Nevezetesen, hogy nincsen büntetőjogi sankciója. Véleményünk szerint első sorban arra lett volna szükség, hogy a szülők és gyámok erélyes bírságokkal serkentessenek, mert igy a köznép indolenciája miatt a papiroson biztató sz. rend. olyan irott malaszt maradj mint a többi. Ezek tekintetbe vételével melegen ajánljuk a mi vármegyei hatóságaink figyelmébe a kisded Csanádmegye kezdeményezését. Milyen lesz az új hfd? (Műszaki adatok alapján.) A hid építésére tudvalevőleg Cathry Száléz és fia czég válalkozott. Ő építi tehát a nagy Dunaágon építendő hidat ts az ehhez vezető feljárókat, a mindkét hidfö körül létesítendő kőkúpokat, a vámszedöházakat, mindkét part mentén létesítendő vontató-utakat és a g őzhajóállomáshoz vezető viczinális út áthelyezését. A válalkozó köteles a munkákat úgy berendezni, hogy a közúti közlekedés fenakadást ne szenvedjen. A Duna medrében építendő ideiglenes hidak, munkaés szerelöállványok oly szabad magassággal és szélességgel látandók el, hogy a hajózás ne akadályoztassák. Az összes munkákért az államkincstár fizet a válalkozónak í millió 360 ezer forintot. Azaz mivel a kifizetés 10 év alatt történik, kamatokkal együtt az összeg 1,654.000 frtra rúg. A munkálatoknak 1895 év június i-én kell teljesen befejeztetniük. A válalkozó biztositékkép 136,000 frtot tett le a budapesti központi takarékpénztárnál. Ha a válalkozó az összes munkákat a kitűzött határidőre be nem fejezné, minden napi késedelemért 150 frt késedelmi kötbért tartozik fizetni. Válalkozó az általa teljesített összes munkálatokért, kivéve a föld- és kavicsolási munkákat, a felülvizsgálattól számítandó egy évig jótállással tartozik. Köteles magyarországi munkásokat alkalmazni, anyag- és szerszámbeli szükségleteit belföldön beszerezni, és a vasszerkezetet magyarországi anyagból a m. kir. államvasutak gépgyáránál előállíttatni. A hid az esztergomi ú. n. alsósziget közötti Dunaágat a jelenlegi hajóhídon felül, ettől 120 m. távolságban vele párhuzamosan hidalja át. Az össznyilás nagysága a párkányi hidfó és az esztergomi parti pillér szerkezeti talpkövei között mérve 494 méter lesz. Összesen 7 pillér helyeztetik el. Az 1. és 2. számú az esztergomi parton, a 3. 4. 5. és 6. számú a Duna medrében, a 7-ik számú a párkányi parton. Az egyes nyilasokat 5 ivalakú vasszerkezet kapcsolja össze. Az ivek görbülete enyhébb és tetszetősebb lesz, mint a komáromi hídnál. A legközépsó 117 méteres nyilas főtartóinak alsó élei 50 méter hosszban 6 méter és 90 cmrel magasabbak lesznek, mint az 1876 évi árviz legmagasabb vízszine, hogy alatta a hajók akadálytalanul átmehessenek. A hid Esztergom felöli végéhez csatlakozik a Vízivárosból a hajóállomáshoz vezető viczinális út áthidalása. Tehát az út a hid folytatásakép az 1. és 2. sz. pillér közt épülő hidrész alatt viadukton megy át. Hídfeljáró négy lesz. 1. Az esztergom-városi feljáró a hid egyenes folytatásakép. Ez nyílegyenes irányban a Lörincz-utczához vezet. 2. A vízivárosi feljáró, mely 20 méter sugarú ívvel az esztergom-városi feljáróból ágazik ki a mostani primási üvegház eleje táján és a czifrahidnál végződik, 3. A Tóth Józsefuti feljárók, melyek az esztergom-városi feljáróból annak jobb- és baloldalán kiágaznak és ott végződnek, a hol az út jelenlegi pályaszinét elérik. 4. A párkányi feljáró. Az esztergomi feljárók elfoglalják a szigeti vendéglő, a primási üvegház és primáskert eleje által befogott összes területeket, azért ezek fokozatosan leromboltatnak. A hidról az esztergomi vámház mellett vezető lépcsőn lehet legrövidebben a hajóállomáshoz jutni, kocsin azonban csak úgy, hogy lemegyünk a vízivárosi feljáró töltésén a Duna-melletti útra, itt a viadukton át a gőzhajóállomáshoz. A párkányi vámház 12 négyszögméter alapterületű favázas épület, az esztergomi pedig 48 négyszm. alapterületű falazott épület lesz. A pillérekben robbantó-aknák és a vasszerkezetekben robbantó szekrények létesíttetnek a cs. és kir. közös hadügyminisztérium tervei szerint, hogy háború esetén a híd felrobbantható legyen. A híd kocsiutjának pályaszine gyönge emelkedést nyer: A híd legközepe I5'8 m. magasan emelkedik a zérus vizszin fölé. A párkányi és esztergom-városi feljáró 10 per mille, a vízivárosi oldallejáró 40 per mille, a Tóth József-utra vezető két oldalfeljáró 50 per mille esést nyer. (Folyt, köv.) CSARNOK. Clarissa. Mint egy égi jelenés tünt fel a mi kis városkánkban. Rövid időre — aztán ismét nem láttuk, majd pedig megint visszatért. Félelemmel lestük, hogy ismét eltűnik, de a jó Isten ugy látszik, hozzánk, nekünk küldötte ezt az égi, fenséges jelenést. Itt maradt nálunk állandóan. Az ifjúság rajongott erte, bámulták, de megközelíteni nem lehetett. Mindenki leste, várta egy tekintetét, egy mosolyát, mindegyik egy melegebb, szívesebb köszönést. De ez az égi jelenség átszenvedtette velünk Tantalus összes kínjait. Mindig ugyanaz a hideg, gőgös vonás az arczon. Büszke fejét sohasem fordította a neki köszönő felé, kimért főhajtással köszönt Volt közöttünk egy szőke kis katona gyerek. Daránszky Károly báró, jó kedvű vig ficzkó külömben. Néha-néha, ha városkánk kis czukrászdája előtt néztük az arra jövőket és Clarissa elhaladt mellettünk, Károly szavát azontúl nem lehetett hallani, komor, szótlan lett, elmerengett. Mikor pedig egy-egy megjegyzést is megkoczkáztattuk az ő szépségéről, nem tudta tovább hallgatni beszélgetésünket, elvált tőlünk és utána ment. Sajnáltuk, mily szomorú, nagyon szomorú lesz a te életed, ha öt el nem tudod feledni I Később már nem is beszéltünk a lányról előtte. Valami kinos hallgatagság fogott el, ha Károly társaságunkban lévén, a lány mellettünk elhaladt. Nem mertük az ö szive érzelmeit megsérteni. A kis szőke katona gyerek pedig tovább szomorú volt. Nem tudta megismerni a leányt. Bárhol, bármilyen alkalommal kereste, sehol sohasem találta. De ő csak várt, várt türelemmel. A templomi misét hallgatta egyszer, áhítattal figyelt az orgona édes szavaira, midőn ismét feltűnt Clarissa fehér ruhában, mint egy igazi égi jelenés. A kis Daránszky báró ott ült az első padban, a lány anyjával mellette foglaltak helyet. Ugy érezte magát, mintha minden oldalról égető tüzek vennék körül, nem tudott nyugton ülni helyén; örült, hogy mellette ült a lány, de mennyire fájt neki, hogy mégis oly távol van ez tőle. Hisz nem beszélhettek !

( Nem is gondolta, mi következik ezután. .... Az orgona sípjai utoljára szóltak, a hallgatóság távozni készült. Carissa még mindig ott ült. Midőn anyja fölkelt, Károly felé fordult, és azt súgta neki: — Báró úr, jöjjön hqzzánk, szeretnék önnel beszélni. Aztán eltávoztak. Károly félig eszméletlenül kitámolygott az ajtón. Mikor összeszedte magát, gondolkodni kezdett, arról, a mit neki a lány mondott. Talán szereti a lány őt, mert csak ez teszi képessé a lányt arra, hogy egy ismeretlenhez szóljon. ? Ilyen gondolatokkal foglalkozva rohant egyik ismerős családhoz, a mely rokona volt Carissának, és neki jó ismerőse. Itt jegyet fölszólított a családból, hogy mutassa be öt Carissáéknál. Másnap már Karoly ott volt nálunk. Aztán minden hónapban egyszer, majd mindig gyakrabban és gyakrabban járt oda. A kis szőke katona ugy látszik megtörte a nő büszkeségét. Most már igazi nő lett. Szeretett. a

Hisz ö vailotta be ezt, mikor nem tudta megállani, hogy ne hijja Károlyt házukba. Igy járt hozzájuk egy évig. Mennyi boldog perez, mennyi édes idyll, abban a kis magányos lakban. És jennek mind meg kellett semmisülnie. Ennek mind mint tomboló vihar előtt erős fáknak, széttépetnie ! 1 Miért kellett ez édes, szép álomnak elmúlnia Elmúlt ez mind. Hisz egy évi boldogsága után ott látja egy másik férfi karján, boldogan, semmi szomorúságot, fájdalmat nem mutatva. Még aznap, midőn belátta, hogy semmiféle lánynak nem lehet már hinni, bejelentette magát náluk. Otthon volt a lány és anyja. Károly bejött, kezet csókolt de nem ült le. Csak gúnyos arczal fordult Clarissához és azt mondotta: „Engedje meg Clarissa, hogy a múltnak emlékeért legalább a távolból hódolhassak önnek" ... és ezzel eltávozott. Szegény Daránszky I F. v. S. HIRÉ K. Esztergom, jun. 9. Hátralékban levő vidéki előfizetőinket kérjük, hogy tekintettel az ez idei második negyedév közeli lejártára, hátralékos előfizetéseiket haladéktalanul beküideni szíveskedjenek. A kiadóhivatal. — A herczegprimás még mindég budavári palotájában időzik, s valószínűleg a székes fővárosban marad, a mig a kabinet-válság dűlőre jut. A király Budapesten tartózkodása alatt a bíboros érsek mindenesetre szintén a fővárosban fog tartózkodni. Csak ezután távozik kedves nyaralóhelyére, Balatonfüredre. — Kinevezés. A főispán úr ő méltósága Thuránszky Lajost az „Esztergomi Lapok" belmunkatársát, nekünk is nagyrabecsült dolgozótársunkat helyettes vármegyei H-od aljegyzővé nevezte ki. Őszintén gratulálunk a megérdemlett előléptetéshez, mert Thuránszky Lajosban a vármegye kiváló és képzett munkaerőt nyer. — Kruplanicz Kálmán vármegyénk főispánja, ki pár napig a fővárosban tartózkodott, csütörtökön városunkba érkezett. — Közgyűlés. A városi képviselő testület f. hó 12-én, kedden közgyűlést tart.