Esztergom és Vidéke, 1894

1894-05-20 / 40.szám

való pályázásra. Mind e kombinácziok fölött majd az öszi tisztújító megyegyülés lesz hivatva dönteni. — Eljegyzések. Vitái István po­zsonymegyei tanitó eljegyezte K1 i n d a Hedvig kisasszonyt, néhai Klinda Károly népiskolai igazgató leányát. — Vargha Géza György, oki. gyógyszerész, nekünk kedves és nagyrabecsült munkatársunk, pünkösd másodnapján eljegyezte G y u r­kovits Mihály és neje, szül. Palásthy Vilma umö leányát A d é 1 k á t. — Szives köszönet. Miután az Eszter­gom sz. kir. városi önkéntes tűzoltó-egye­sület jubileumára tömegesen jelentkezett vidéki tűzoltó tagok részére oly nagy számban ajánltatott fel szállás Esztergom város lelkes és vendégszerető közönsége által, hogy fizikai lehetetlenség az ajánl­kozottaknak egyenként az egylet köszö­netét nyilvánítani, annálfogva ezen nem szokatlan uton fordulunk a nagyérdemű közönséghez, hogy az adott és felaján­lott lakásokért hálás köszönetének kife­jezést adjunk. Az egylet nevében Dóczy Ferencz főparancsnok. — Színház. Ez az utolsó tudósításunk a Dobó-saisonról tulajdonképen búcsúz­tató, mert Dobóék szombaton reggel el­hagyták városunkat és ugyanez nap, szom­baton, Tatán adják a „Libapásztor"-t. Visszatekintve a lefolyt előadások érde­kes sorozatára,- meggyőződtünk, hogy a buzgó színigazgató elsőrendű vidéki tár­sulattal köszöntött be hozzánk, és mivel anyagi siker nem jutalmazta fáradozásait, annál inkább dicséretes, hogy az utolsó pillanatig emberül megállotta a társulat helyét. Városunk különben nem sok ideig lesz színészet nélkül, mert úgy halljuk, hogy legközelebb Deák színigazgató társulata jön Esztergomba. — Szerdán a „Baba" ment kis közönség előtt. Kevés értékű, nagy lármájú vígjáték. Legjobb volt Leövey (Beilner őrnagy) és Hegyesy (Gertner Ignácz.) Nagyon csinosan játszott Károlyi Böske (Vilma.) Csókáné, Németh. Havassi Aranka és Frank is jól megál­lották helyüket. — Csütörtökön a „Ki­rályfogas" adatott Cruthy Saroltával. — Pénteken utolsó előadásul Herczeg Fe­rencz kitűnő bohózata a „Három testőr." Herczeg ezúttal (a clarabpremiereje még csak márczius elején volt a budapesti nemzeú szinházban) nem nagy :'aba vágta a fejszéjét és megelégedett azzal, hogy elmés, kedves, igények nélkül való ap­róságokra vesse az ó briliáns irói ké­pességét. Az esztergomi közönség is nagy hálával vette, mint fedi fel a czéhbeli ujsagiró a magyar újságírás apró titkait, mint persiflálja azt a kedves lelkiismeret­lenséget, amellyel az újságírók néha a publikum nemes érzésével egy kevéssé visszaélnek, viszont a zsurnalisztákat is lekenyerezte avva), hogy elsőnek vitte a színpadra az ö érdekes és változatos ma­gánéletüket. Az alakok mind pompásak. A jámbor nyárspolgárból párbajhősnő vált Pollacsek úr (Hegyesy.) és az ö üz­letvezetője (Németh.) aki huszonöt évig csak a kötelességét teljesítette s akit jubileuma napján lépten-nyomon ki kell dobni, nehogy megrontsa a tisztele­tére rendezett ünnepet. Lizában (Károlyi Böske) a praktikus okosság a naiv bájjal nagyon vonzóan van egyesítve. Nincs az a dicseret, mely sok volna a darabnak minden Icaczagtató volta mellett mindig magas niveaujáért és előkelő hangjaért, amely óriási magasságba helyezi minden fölé, amit vidám drámairodalmunk eddig produkált. Hegyess)' Pollocsekje pompás volt azért is, mert itt letett a torzito vo­nások használatáról. Lomniczy Rátky érdekes és eredeti alakját érdeme szerint érvényre juttatta. Az igazán pompás elő­adást emelték meg Frank Ödön (Flóris báró,) Leövey (Kosniczky) és Eöry La­jos (Rigó.) Dobóék kedves emlékezeté­ben maradnak az esztergomi közönség­nek, azért evvel veszünk tőlük búcsút: a viszontlátásra 1 — Meggyulladt a. ruhája. Hymbán Ká­roly, a Grünwald-testvérek czég tégla­gyárában alkalmazott munkás a gyári kemencze mellé ült melegedni, mikor a szerencsétlen ember zsebében levő gyufa tüzet adott, ruhája meggyulladt. Megré­mülve ugrott föl, És szaladgált idestova, de senki sem voit a helyiségben, ki segített volna rajta. Hymbánt egész tes­tén szenvedett rendkívül súlyos sebekkel most a városi kórházban ápolják. — Az Uranus. Több mint nyolczvan év óta most először áll be annak lehető­sége, hogy az Uranust, ezt a rendkívüli bolygót, a melyet Herschel 1781-ben üstökösnek nézett, szabad szemmel is megfigyelhessük. Ámbár ennek a világ­testnek az átmetszete négyszerte akkora, mint a földgömbé, roppant távolsága miatt mégis hatodrendü csillagocskának látszik. Világos éjszakákon alig lehet megkülömböztetni attól a milliónyi álló­csillagtól, a melyek között halad. Száza­donként egyszer azonban megtörténik, hogy egy nagyobb csillag közelébe jön, ilyenkor — mint jelenleg is — szabadon lehet látni. April. 27-én haladt el a mér­leg mellett és ekkor jó szemmel látcső nélkül is látható. — Az Uranus bolygó voltát Laplace állapította meg 1781-ben. — Tüntetés a polgári házasság mel­lett. Váczon a szinházban tüntetett a kö­zönség a főrendiház szavazása ellen. Veszprémy színtársulata Lukácsi S. „Az asszony verve jó" czimü népszínművét adta elő, melyben Tisztái Pilátus Mátyás szerepében az ominózus huszonegyes számot megénekelte. A közönség zajosan tüntetett és mindenféle közbeszólásaivai. igyekezett nézetének kifejezést adni, hogy nincs a főrendekkel egy véleményen. Tisztáival a kuplékat egy jó félórán át folyton ismételtették. — Egy jegyző merénylete. Markó János aranyosmarothi városi jegyző tegnapelőtt a főpiaczon revolverrel három­szor rálőtt Kiss Mihály dr. központi járási főszolgabí­róra, de szerencsére egyik golyó sem talált. Markó régebben a vármegyénél, mint végrehajtó volt alkalmazva, de szenvedélyes izgága természete, melyhez még nagyfokú iszákosság is járult, min­denféle hivatalra képtelenné tette. Ezért csakhamar elcsapták végrehajtói állásából. Az elcsapott végrehajtó családja igen nagy nyomort szenvedett s már az éhen­halásnak volt kitéve, a mikor Kiss fő­szolgabíró megsajnálta Markot s azzal a kikötéssel, hogy a javulás útjára tér, be­hozta a városhoz jegyzőnek. De a kísérlet hiábavaló volt. A köny­nyelmü ember itt is csakhamar kimutatta foga fehérét, ugy, hogy a városi kép­viselőtestület és a pénzügyigazgatóság együ'tesen a jegyző eltávolítását kérték. Kiss dr. sokáig halogatta a dolgot, de végre is rendelkeznie ^kellett s Markó tegnapelőtt megszűnt városi jegyző lenni. Markó ahelyett, hogy szivére vette volna a dolgot, boszut esküdött jótevője, a főszolgabíró ellen. A főszolgabíró tegnapelőtt délelőtt rendes szokása szerint a hivatalba akart menni, midőn a főpiaczon szembe talál­kozott Markóval, ki rendkívül feldúlt ábrázattal közeledett feléje. Kiss dr. veszélyt sejtve, ki akart térni Markó elöl, de ez hirtelen revolvert rántott elő és feléje lőtt ezzel a sza­vakkal: Ez a hál a-a d ó I A főszolgabíró erre a piaczon levő Migazzy grófi kastély felé futott. A mint a kapuhoz ért a felbőszült üldöző, még kétszer rálőtt. Szerencsére egyik g°lyó sem talált s igy a főszolgabíró baj nélkül elmenekült. A piaczon ugyanabban az időben ment arra Ko vách kir. ügyész is, ki a merénylet lattara Markóhoz szaladt, Markó szó nélkül odaadta revolverét a rátá­madó kir. ügyésznek s maga tett jelentést bűnös cselekedetéről. A merénylő az ügyészségi fogházban várja büntetését. — Amerikaias vácziak. B o d a János, az országos fegyintézet egyik nagy­bajuszu, marcona fegyöre, kitől csak ugy remeg minden fegyencz, odahaza azon­ban sehogy sem tud ur lenni a saját portáján. Az asszony viseli a kalapot és pattogó szavával rémületbe ejti a mar­cona férfiút. Miután Bodáné meg van győződve róla, hogy nem tartozik a sze­retni való angyalok közé, férjét ráadásul még féltékenységével is üldözi. Évek óta gyanúsítja azzal, hogy az ö lányát szereti, kinek Boda mostohaapja és azért aa asz­szony a lányát el is zavarta Budapestre szolgálni. A férj épen valami ügyben ide készült utazni s az annyira felháborította a féltékeny asszonyt, hogy kést ragadt és rárontott a férjére e szavakkal: „Te gyilkos, te meg akarsz ölni!" A férj ki­rohant az utczára s az asszony utána, folyton azt kiabálva: „A gyilkos meg akar ölni." Erre nagy csődület támadt s ezek, hitelt adva az asszonynak, a férjet leteperték és megkötözve a városházára vezették, hol diadalittasan adták át a rendörségnek, dicsekedve azzal, hogy megmentették az asszony életét. A férj, a ki Amerikában volt, azt mondotta az öröknek: Ezek a vácziak valóságos ame­rikaiak, csak az a baj, hogy az igazsá­got kutyába se veszik." Másnap, mikor Boda kiszabadult, a rendőrség elfogatta a váczi népitélet végrehajtóit. Boda pedig a feleségének megizente, hogy ö ugyan haza nem megy többé, még ha föl is akasztják, inkább világgá bujdosik. Azóta csakugyan eltűnt. — Tisztességes leányzó. A sárga, avult aktákon megrezdült a por, mikor zörgös viganójában, nagy garral, tüzes szemekkel benyitott a biró szobájába. Egy kíváncsi subásnak, ki bekukucs­kált utánna s bátorkodott megjegyezni, hogy ö már régebben várakozik az ügyes-bajos emberek sorában, majd le­harapta az orrát, olyan villámló tekinte­tet vetett reá. — Mi járatban van ? kérdezte a biró. A kívánatos leány vérig harapdálta ajkát s kötőjét megigazítva, alig birta kilihegni a nehéz, súlyos panaszt: — A becsületem . . . — Tudom is én, mi van a maga becsületével ? Beszéljen érthetően, vi­lágosan. A szép panaszosné durczásan, hara­gosan vetette fel bogár szemeit az érzé­ketlen bíróra, szinte gyújtott a tekintete. — Hát a becsületem I — tördelte a szót szégyenkezve. A szomszédasszony azt mondta .... igy mondta .... ugy mondta, hogy .... — Ejnye, ejnye I — sopánkodott a biró s hivatalos szemüvegen keresztül nézte a piros ajkát, sötét szemét, formás lábikrákat, — Ugy mondta, biz'a a biró úr l — panaszolta most már siró hangon a pa­rázsszemú leány, — pedig hát. én .... . — Nos ? — Hát én tisztességes leány vagyok, £ miért egy gyermekem v a n l . . . — Fűkaszáló gépek bemutatása. A nyitramegyei gazdasági egyesület a f. május hó végén vagy június hó elején Nyitrán egy gép bemutatást rendez, mely alkalommal a külömbözö fűkaszáló gé­pek, széna gereblyék és széna forgatók lesznek gyakorlatilag kipróbálva. A gép­bemutatason résztvenni akaró gépgyáro­sok jelentkezzenek a f. május hó 24-ig a nyitramegyei gazdasági egyesület titkári hivatalánál. Nyitrán. Ezen géppróba iránt a folyvást kedvezőtlenebb munkás viszo­nyok miatt a gazdák körében igen nagy az érdeklődés. — Törvény a párbaj ellen. Belgium­ban komolyan hozzá akarnak látni a pár­bajkórság megszüntetéséhez : a kormány a lefolyt héten törvényjavaslatot terjesz­tett a kamara elé, mely igen szigorú büu­tetéseket szab a párbajozókra. A javas­lat a párbajban okozott halált előre meg­fontolt gyilkosságnak tekinti, minélfogva a bűnös halálbünteté c sol is sújtható; a segédek két évi börtönre és a polgári jogok elvesztésére itélendók. A törvény­javaslat különösen az utóbbiak irányában rendkívül szigorú s a kormány reményli, hogy nem igen fo nak akadni emberek, a kik csak azért, hogy egy párbajban mint segédek szerepelhessenek, ily szi­gorú büntetésnek kitennék magukat. — Uj japáni bélyegek. A japán csá­szári pár ezüstjakodaimának emlékére Ja­pánban uj levélbélyegeket adtak ki, a melyek nemsokára a ritkaságok sorába fognak tartozni. A levélbélyegek, a me­lyeket csak csekély számban bocsátottak ki, 3 és fél czentiméter szélesek és 2 és fél czentiméter hosszúak, értékük 2 és 5 seu és vörös és kék nyomásban van­nak rendkívüli ízlésesen kiállítva. Köze­pén egy nap van, azzal a japán és an­gol felírással: Imperial Wedding 25 Anni versary, mindkét oldalon pedig gólyához hasonló madár alakkal, a melyeknek csőre minucziózius finomsággal van kidolgozva. Az alsó sarkakon van a bélyeg értéké­nek a jelzC.se , e között pedig ismét angol és japán nyelven eredetének helye. — A suba és az asszony. A férfiúnak, amint belép a bíróhoz, öt ujj nycma lát­szik a képes felén. — Kérem az urat, tetszik ezt látni ? — s mutatja a friss nyomatú bélyeget az ábrázatján. — Látom, szép kézimunka. — Hát azt tetszik-e tudni, hogy ki csinálta ? — Nem tetszik. — Nem is tetszik gondolni? — Azt sem tetszik. — Hát kérem ezt az anyjuk csinálta. A büntetési ügyek birója kezdé veszteni hidegvérét s indutatosan förmed az atyafira : — Mi járatban van, azt mondja már egyszer! — Megtisztelem az urat, a s u b á m ügyében gyüttem vonal — Ellopták? Ki lopta el? — Dehogy is. Eltévelyedett az anyjukkal, a kit egy kicsit möglegyin­tettem. — Aztán most most mit akar? Hát, kurrentálják kérőm. — Kit, a feleségét? — Jó is vóna! Hát a s u b á t, az anyjuk ugy is vissza kerül . . . . — A kinek a hóhér nyujta életét. A halálra itélt anarkistának, Henry Emil életének rövidre szabott terminusát a párisi hóhér hosszabbitgatja. D e i b 1 e r, a párisi hóhér ugyanis halálosan meg­betegedett. Lilieben, a hol Banenvenhoyet kivégezte, tüdőgyuladást kapott. Erős láza van, félrebeszél s lázas álmában maga előtt látja a kivégzett embereket, az anarkistákat, a kik bombákat akarnak fejéhez röpíteni. A főállamügyészségben nagyon aggódnak a „monsieur de Paris" (igy hívják gúnyosan a hóhért) állapotán mert ha Deibler meghal, Francziaország­ban más hóhér nincsen s Henry Emil ki­végeztetését is el kell halasztani bizony­talan időre. — A rabszolgakereskedés a Vörösten­geren az európai hatalmak minden elöre­szitése daczára még mindig nagy ará­nyokban folyik. Mint a Times értesül, különösen déli Arábiába napról-napra tö­megesen szállítják Afrika partjairól a rabszolgákat. E mellett kiterjedt csempé­szetet is űznek különböző áruczikekkel, nevezetesen dohánnyal. Miután pedig ez az utóbbi körülmény nagyban megcson­kítja a török kormány vámjövedelmét, legközelebb vámhivatalokat állítanak fel Hodeidah és Perim közt az arab parto­kon. Ez az intézkedés kemény csapást mér a rabszolgakereskedésre is, főleg ha az adeni angol hatóság is erélyesen tá­mogatja a török kormányt. *) A lipiki gyógyfürdő, mely csudatévő forrásai és kitűnő berendezésénél fogva már eddig is kiváló jó hírnévnek örven­dett, — mint tudósítónk Írja — az utóbbi évben nagy és előnyös átalakuláson ment keresztül. A nagy kiterjedésű angol park­ban egy pazarfényű gyógyépület emel­tetett, mely óriási méreteivel, valamint belső berendezései és külső pompás ki­állításával joggal vételkedhetik az oszt­rák-magyar monarchia nagy fürdőinek építkezéseivel. Az impozáns gyógyépület, melynek középső nagy kupolája, valamint oldaltornyai az összes építmények díszét hatalmasan emelik és a kórnyék messze távolára ellátszanak, az egész fürdőépü­letek fénypontját képezi ; a benne levő nagy és gyönyörű gyógyterem mellett stylszerüen épített nagy kávéház, ven­déglő és egyéb mellékhelyiségek emel­tettek. A guógyteremnekl egy része színpaddá alakíttatott át, Jiogy az itt időző vendégek ^emesebb/szórakozást és élvezetet találhassanak. AYS^szes uj épü­letek egész kiterjedésükben ^Uanyos vi­lágítással lesznek ellátva, mjflynek utolsó munkálatai most fejezteJartík be. A fürdő­parknak kibővítése és megnagyobbítása méltón sorakozik az emiitett uj beren­dezésekhez. A nagy kiterjedésű fasorok, bosquettek, lúgosok, virágágyak, angol park mintára készültek és a legszebb, legkellemesebb hatásúak. Ezen, a tulaj­donosok által nagy áldozattal keresztül­vitt modern építkezések, a még épülő és készülő felben levő uj szállodával, vala­mint kibővített fürdőtelepeivel, méltán emelik Lipíket a hires európai gyógy­helyek színvonalára, ugy hogy a beteg kényelem, komfort és szórakozás mellett nem csak egészségének visszanyerésére használja itt a kúrát eredményesen, ha­nem az itt töltendő időt kellemesen is élvezheti át. IRODALOM. — „Az Esztergom kir. városi önkén­tes tüzoltóegylet története" czimmel pom­pás kis könyvet küldöttek be hozzánk. Szerzője Beliczay Gyula ügyvéd, az egy­let tb. főparancsnoka. Érdekes Összeállí­tásban közli az egyesület jubileumára annak 25 éves történetét, a következő ciklusokra osztva fel azt: 1868—1870, 1870—1874, 1874,-1879, 1879—1881, 1881— 1893. Végül függelék gyanánt adja az imént lezajlott jubileumi ünnepély leírá­sát. Ajánljuk a derék, közhasznú egye­sület iránt érdeklődök figyelmébe. — Áldozat czim alatt ismét uj re­gény kezdődik a Regény Szalon-

Next

/
Thumbnails
Contents