Esztergom és Vidéke, 1894
1894-05-13 / 38.szám
az „Esztergom és Vidéke" tudósítása nyomán közlik a herczegprimás nagy fontosságú nyilatkozatát. — Nagyszombati küldöttség. B o 11 i- \ zár József felszentelt püspök és észter-j gomi érseki helytartó tizennyolcz éven át volt Nagyszombat város lakosa, mint ottani érseki vikárius, mely idő alatt anynyira megnyerte a polgárság szeretetét, hogy öt távozása alkalmából a város díszpolgárává választotta. A díszpolgári oklevelet holnap, vasárnap nyújtja át neki egy nagyszombati deputáczió, mely részben a városi hatóság, részben a községi kath. autonómia vezérférfiaiból áll. A küldöttség ma, szombaton délután és este érkezett városunkba. — Városi közgyűlés volt pénteken, amelyen az „Első magyar üveggyár részvénytársaság" kérvényének ügyében érdemleges tárgyalás napjául június 12-e tüzetett ki. — Eljegyzés. Nóvák Károly oki. mérnök, a Ganz-féle gépgyár-részvénytársaság hivatalnoka eljegyezte Katona Sarolta úrhölgyet, dr. Katona Lajos, az egyetemi főgimnázium tanárának testvérhugat Budapesten. — Baross Gáborné felnondta a Mihalik-féle házban birt lakását és a nyáron el fog költözködni Esztergomból. Ezt a hirt hozták a budapesti újságok, és hozzáteszik, hogy a vasminiszter özvegyét erre az bírta, mivel Esztergom közegészségi viszonyaival nem volt megelégedve, és gyermekei folyton betegeskedtek, — Díjtekézés. „Az Esztergomi kath. legényegylet" választmányának megbízásából tudatom az egyleti tag urakkal, hogy pünkösd vasárnaptól kezdve minden vasárnap az egyleti kerthelyiségben díjdobások lesznek, a következő dijakkal: I. díj I. IO koronás arany, II. dij J, III. díj 5, IV. díj 4, V. díj 3, VI. díj 2, VII. díj í korona. Peltzmann László egyl. háznagy. — Névmagyarosítás, Hrebicsek Pál várallyai illetőségű esztergomi lakos vezetéknevét „Hol!ós"-ra változtatta. — Kérelem. Tisztelettel alulírott, mint az Esztergom sz. kir. város tulajdonát képező közkönyvtár ez idöszerinti őre, a könyvtár bizottság megbízásából azon kérelemmel fordulok a nagyérdemű közönséghez, hogy a fönt nevezett könyvtár részére a helyben megjelenő folyóiratok (lapok) akár egész évi folyamát, akár azoknak eddig megjelent egyes példányait, az egész évfolyam kiegészítése czéljából rendelkezésemre bocsátani, illetve a városi könyvtárnak ajándékozni szíveskedjenek. Kelt Esztergomban, 1894. évi május ho 10-én. Kollár Károly főjegyző, mint a v. könyvtár őre.. — Prokopp János f. Nagy megdöbbenést keit városszerte városunk e tisztelt polgárának tragédiája. Prokopp János primási urad. építészmérnök, a herczegprimási gépgyár vezetője pénteken délután fél 4 órakor lakásán agyonlőtte magát. A javakorbeli férfit csúzos fajdalmai gyakran gyötörték, és ilyenkor környezetének sokat panaszkodott az élet elviselhetlenségéröl. Betegeskedése miatt az uradalomnál nyugdíjaztatását helyezték kilátásba, lehet, hogy ez birta rá, hogy ilyen módon vessen véget életének és mély gyászba borítsa a közbecsülésben álló családot. Az újabb Esztergom nagyon sokat köszönhet neki, alig van utczank, melynek egy-két háza Prokopp egyéniséget jellemző stíljével ne az ö ügyes keze-nyomát mutatná. A primási gépgyár is az ö szakszerű vezetése alatt indult virágzásnak. Németajkú, de jo magyar érzelmű ember volt. Halálát özvegye és lét gyermeke: Józsa és dr. Prokopp Gyula jogtudor, tápunknak munkatársa gyászolja. Temetése holnap, vasárnap lesz. A szerencsétlen család leirhatlan szomorúságát a családfő elvesztén bizonyára enyhíteni fogja az általános, nagy részvét, mely városszerte nyilatkozik. Legyen neki olyan könnyű a föld pora, amily nehéz volt az életi A család ezt a gyászjelentést adta ki: özv. Prokopp Jánosné született Trenker Amália, úgy saját, mint gyermekei Jozsa és Gyula, valamint az összes rokonság nevében fajdalomtól megtört szívvel jelenti a szeretett jó férjnek, illetőleg a jó és feledhetlen atyának, rokonnak Prokopp János primási uradalmi és volt városi mérnöknek f. hó 11-en d. u. 8 / 4 6 Órakor, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, életének 69-ik évében történt gyászos elhunytat. A boldogulmak hült tetemei f. hó 13-án délután 4 órakor fognak a kir. városi sírkertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig folyó hó 15-én reggel 9 órakor fog a kir. városi plébániatemplomban az Úrnak bemutattatni. Esztergom, 1894. évi május hó 12-én. Áldás és béke leb gjen drága hamvai feletti — A főrendiház szavazata. A szabadelvű egyházpolitikai mozgalomnak a május 10-én tartott főrendiházi ismeretes szavazással rövid időre vége szakadt. Hogy mily jelentősége van a házasságjogi törvényjavaslat 21 szótöbbséggel történt elvetésének, azt a közelebbi jövő leginkább meg fogja világítani. Az előre látható volt, hogy a conservativ érzületű főrendek a szabadelvűségnek ezen megnyilatkozását lehetőleg ellensúlyozni törekednek. Esztergom közönsége vegyes érzülettel fogadja a történteket. Azt lehet mondani, hogy közömbös lett volna akkor ép úgy, ha megszavazzák, mint most, midőn annak ellenkezőjéről adunk számot. Mint primási székváros csendes megadással el volt készülve mindkét eshetőségre. Esztergom közönsége ezen mozgalmas egyházpolitikai vitának már élvezte elöizét akkor, midőn a társadalom kettéválása az új kath. kör keletkezése folytán előállott. E visszás helyzet kellemetlen volta mai napon is oly tüneteket támaszt, melyek a békés egyetértés és együttélés kilátásait a messze jövőbe lökik. Talán e körülményben keresendő az ok, mely miatt Esztergom a történt egyházpolitikai dolgok iránt közömbös és az öröm, vagy lehangoltság kitörése nélkül napirendre tér fölötte. — Hídépítés. A hídépítési munkálatok oly serényen folynak, hogy az első pillérnél a talajmunkáiat már be van fejezve, a mennyiben a sűrített levegővel való caisson-munka immár végére járt, s most a külső szegélyzetkövek lerakásával foglalkoznak. Á második pillérrel ugylátszik a jövő hó derekáig ^teljesen elkészülnek, s igy az esztergomi oldalon kezdetét veheti a vasszerkezet felállítása is. — Híreink nagy része és a színházról szóló tudósítás lapunk mai számából kimaradt. Legyen szabad ezekre a jövőben visszatérnünk. — A győri kereskedelmi és iparkamara f. évi május hó 17-én d. u. 3 órakor hivatalos helyiségének tanácstermében Győrött (Király utcza 8. sz. II. em.) rendes közgyűlést tart. — A millenáris kiállítás győri kerületi bizottsága szétküJdotte kerületi iparosaihoz a bejelentő iveket s hozzákapcsolva a kiállítási szabályok kivonatát. A további eljárás egyöntetű megmagyarázásául a maga részéről a következő „tájékoztató" sorokkal kisérte a küldeményt: Az ezredéves orsz. kiállítás bejelentő iveit ez alkalommal azon iparosok kapják meg, kiket a helyi bizottságok a kiállító iparosok törzskönyvébe felvettek, mert olyanoknak találtak, hogy ipari murikájok az ezredéves kiállítás díszére válhatik s mert feltették róluk, hogy a nemzet nagy ünnepéről elmaradni nem fognak. Figyelmeztetjük a t. iparosokat, hogy e bejelentési ivhez a kiállítási szabályok kivonata van csatolva. Ez mindazon adatokat tartalmazza, melyeket a kiállítóknak tudni szükséges s melyeket ha tudnak: teljesen tájékoztatva lesznek kötelességeik és jogaik felöl. Miként e szabályok között olvasható, a bejelentési iveket két példányban kell kiállítani és sajátkezüleg alá kell írni. Ez alkalommal csak egy példányt minden kiállító megszerezhet magának a saját városa helyi bizottságától; ily helyi bizottságok szervezve vannak Esztergomban, Komáromban, Pápán, Tatán és Veszprémben. E bizottságok nyilt felhívásokat fognak közzétenni a helyi lapokban s más alkalmas uton is, mely közzétételekben meg lesz jelölve a legalkalmasabb helye, ideje, módja annak, miként lehet a bejelentő ivek másodpéldányaihoz jutni. Amennyiben pedig ez bármi nehézségekbe ütköznék, a „győri kerületi bizottság", vagy a „kereskedelmi és iparkamara" czimére feladandó egyszerű levelezőlap elegendő, hogy a kellő intézkedés nyomban megtörténjék. Ugyanezen helyi bizottságok mindennemű felvilágosítást a kiállításra vonatkozólag készséggel meg fognak adni s szintén maguk teszik közhírré ezen felvilágosítás nyújtásnak állandó idejét és helyét. Legyenek a tisztelt iparos urak a legteljesebb bizalommal mindazon tényezők irányában, melyeknek feladatát képezi a kiállítás ügyének előmozdítása s hassa át mindenki lelkét az a hazafias lelkesülés, mely egyedül képes ily ritka nagy nemzeti ünnep fényét emelni s melyet ridegen nem vehet a nemzet egy fia sem, még ha némi megerőltetése jár is annak nyomában. A kerületi bizottság végrehajtó küldöttsége mához egy hétre, május 17-én d. e. 11 órakor Laszberg grof főispán elnöklete alatt ülést tart, mely alkalommal a győri kerület kiállítási ügyei kerülnek megbeszélés alá. — Elmezavart tolvaj. Schmida Antal szenttamási téglagyári munkás máj. 7-én reggel Till vízivárosi bádogostól több kisebb tárgyat ellopott. Ugyanaznap éjjel pedig Schleifer Lajos vendéglősnek a káptalanházban lévő jégvermét feltörte és innen húsnemüeket elvitt. A szenttamási elöljáróság Schmidát a szolgabírósághoz kisérte be, innen azonban, minthogy rajta az elmezavar tünetei mutatkoztak, a városi közkórházba vitetett. — Halálozás. Winkler Antal mint férj, Winkler Feren:z, Antal, Károly, Lajos és Örzsike mint gyermekei, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtelt szívvel jelentik a felejthetetlen jó nő, illetőleg édes anyjuk Winkler Antalné szül. Steinmeier Erzsébetnek folyó hó 9-én esti 10 órakor hosszas szenvedés és a. halotti szentségnek ájtatos felvétele ujah, életének 42. és boldog házasságának 22-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogult hült teteme folyó hó ii-éní. : délután 4 órakor fog lakásáról a szentgyörgymezöi sírkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat pedig ugyan e hó 12-én reggeli 7 1 /, órakor fog a szentgyörgymezöi plébánia-templomban az urnák bemutattatni. Esztergom-Szentgyörgymező, 1894. május io. Áldás és béke poraira 1 — A kereskedőkhöz és iparosokhoz czim alatt a következő felhívást kaptuk: A győri kereskedelmi és iparkamara kiváló súlyt fektet arra, hogy működésében az általa képviselt érdekosztályokkal mindenkor eleven összeköttetésben álljon, hogy ezek közérzését, panaszait és óhajait közvetlen forrásból átvéve, illetékes helyeken tolmácsolhassa. A kamarai működésnek egyik jelentékeny kifejezője az a szokásos évi főjelentés, melyet a kamara terjedelmes kötetben a kerület közgazdasági viszonyairól a kereskedelemügyi m. kír. miníster úrhoz intéz s mely a szakministeriumokban érdemleges tárgyalás és elintézés alá kerül. Ez a jelentés csak akkor nyújthatja igazán hü képét a kerület ipari és kereskedelmi viszonyainak, ha annak anyaggyűjtési munkájában a hatóságokon kívül az ipari és kereskedelmi testületek, kamarai kültagok s maga az érdekközönség, a kereskedők és iparosok munkatársilag résztvesznek. Hogy a győri kamara jelentése minél hívebben megrajzolhassa a kerület közgazdasági állapotának képét, hogy ne hiányozzék belőle egy oly eszme, óhaj vagy panasz sem, melyet mint közérdekűt az iparos és kereskedő osztály hangoztat, továbbá, hogy a kerület külső vidékei abban a részletes, gondos tárgyalásban részesülhessenek, mely őket a székhelylyel egyenrangon megilleti, — azon kérelemmel fordul most az elnökség a kerület iparosaihoz, hogy az évi jelentés tökéletesítéséhez saját becses munkájával ís hozzájárulni szíveskedjék. A kamara évi jelentése ugy a kültagoknak, mint az ipartestületeknek és kereskedelmi társulatoknak birtokában van, használatra a városi levéltárból is megszerezhető. E jelentésen áthaladva, könynyen feltűnik a helyi viszonyok felöl tájékozott szemnek, hogy mi tekintetben észlelhető hiányosnak a munka s hogy az egyes iparágaknál és kereskedési nemeknél legjobb tudomása szerint kinekkinek mily észrevétele és nézete merülhet fel. Ha ezek egyszerű me írásban, levéliieg a kamarának tudomására hozatnak a jelentés készítői megfelelőleg feldolgozhatják azokat. Nagyon ajánlja a kamara az érdekeltek figyelmébe, hogy a pünkösdi ünnepek kínálkozó alkalmát felhasználva, beszéljék meg ezt a kérdést, forgassák át az évi jelentés lapjait és úgy saját érdekökben, mint a kamara eredményes működése érdekében vegyenek faradságot maguknak e hasznos munkára. E hó végéig szívesen fogad a kamara minden adatot és felszólalást. Győr, 1894. május 10. A kerületi keresk. és iparkamara vevében : Jerfy Antai elnök, Szávay Gyula titkár. — Vasúti értekezlet Érsekujvárott. Herczeg Odescalchi Gézának a Nyitramegyei gazdasági egyesület elnökének elnöklete mellett Nyitra vármegye vasúti érdekeltsége 6-án délben népes értekezletet tartott. A gazdasági egyesület elnökének azon buzgalmáért, mellyel a gazdaközönségre nézve oly nagy fontosságú vármegyei vasúti kérdéseket a megoldás fele vinni törekszik, bizalmát s köszönetét tolmácsolta az értekezlet. Elhatároztatott, hogy az értekezlet teljes erővel támogatja a n.-bélicz-zniói vasút vállalkozónak 150.000 forint és a komárom-érsekujvár-nagysurányi vasút vállalkozóinak (az érsekujvár-nagysurány i szakaszra) 50.000 forint vármegyei hozzájárulás megszavazására vonatkozó kérelmeiket. Az értekezlet bizottságot küldött ki, melynek a vármegyei vasutak kérdésében esetrőlesetre szükséges teendők eszközlése lesz hivatása. A bizottság tagjai herczeg Odescalchi Géza elnöklete alatt, gról Apponyi Lajos, Emődy József, Mérey Lajos, Meskó Pál, Rudnyánszky Béla. - A komáromi telefonhálózat építése a jövő hét folyamán kezdetét veszi. A berendezési munkálat körülbelül 2—3 hónapig tart és mintegy 22 ezer forintba kerül. A K. Lapok szerint e helyi telefont egyidejűleg össze fogják kapcsolni a budapest-bécsi telefonvezetékkel. *) Lélekemelő ünnepély folyt le a budapesti első leánykiházasitó egylet új palotájában a folyó hó első napjaiban. A zárkövet tették le azon épülethez, melyet az egylet a Teréz-köruton, három utczára néző homlokzattal emeltetett. Az egylet előkelő állását és kipróbált közhasznú voltát eléggé bizonyítja az a körülmény, hogy az ünnepélyen a székes főváros vezérférfiai: G e r 1 ó c z y Károly és M i r k u s József polgármesterek, a Lipót- és Erzsébetváros országgyűlési képviselői: Mezei Mór és dr. Morzsányi Károly számos más kitűnőséggel együtt megjelentek. Az ünnepélyt dr. Reich József igazgató nyitotta meg, kinek bevezető szavai után küldöttség hozta a terembe Schwartz Ármin elnököt sdr, Wíttmann Mór tartott az egyesület 31 évi, folyton erősbödő működéséről felette érdekes beszédet. Az emberszeretet nemes érzelme a legerősebb védbástya a század végének fenyegető rémei, a socialismus és anarchismus ellen. Az első budapesti leánykiházasitó egylete nemes czél szolgálatában, a boldogság terjesztésében futotta meg eddigi pályáját s gazdag múltja kezeskedni fog egy még szebb jövőért. Az ünnepi beszéd után beillesztették a R ó n a József szobrász által készített művészi zárkövet az épületbe s ekkor általános nagy érdeklődés közt a székes főváros polgármestere, G e r 1 ó c z y Károly kir. tanácsos emelt szót. A polgármester köszönetet mondott az egyesületnek a főváros nevében ezen kiváló közhasznú intézet létesítéséért, a melynek párját nem leljük a hazában. A közszolgálatban eltöltött hosszas és sokoldalú tevékenységének emlékei közt örömmel őriz egy kis emléket, azt t. i., hogy ő volt, a ki 30 évvel ezelőtt, mint Pest város hatóságának egyik jegyzője, az első budapesti leánykiházasitó egylet alapszabálytervezetét felülvizsgálta és a város hatóságának jóváhagyás végett előterjesztette, Örömmel emlékszik erre, mert az akkor elvetett mag kikelt, az ő szemei előtt nőtt a fa agygyá, s árasztotta jótékony gyümölcsét ezekre és ezekre. Az egylet saját ereje, saját munkássága által évtizedröl-évtizedre nagyobb sikereket ért s ma jól esik szólónak konstatálni, hogy megelégedéssel tekinthetnek vissza az egylet vezetői a megfutott pályára s ama nagy közgazgasági missióra, a melyet az egylet betöltött s betölteni a jövőben is hivatva van. A polgármester szavai általános lelkesedést keltettek. Reich József köszönetet mondván úgy Gerlóczy polgármester urnák, mint a többi jelenvolt előkelőségnek a szives megjelenésért, a minden tekintetben sikerült szép ünnepély véget ért. Az egyesület, mely első volt a magyar hazában, mely a kölcsönösség elvén alapult, igen szilárd helyzetnek örvend s midőn az elnökség és igazgatóság köszönetet érdemel működéseért, az egyesület a nagy közönség figyelmét is a legnagyobb mértékben megérdemli. — Ekszpresz levelek éjjeli kézbesítése. Számos oldalról felszóllalás történt amiatt, hogy a kevésbbé sürgős és alárendelt jelentőségű ekszpresz leveleknek éjjeli kézbesítése folytán ugy a czimzettek, valamint a háznépe is indokolatlanul fellármáztatnak és éjjeli nyugalmukban zavartatnak, holott ezen ekszpresz-levelek czélja eléretett volna akkor is, ha azok nem éjjel, hanem a kora reggeli órákban
