Esztergom és Vidéke, 1894
1894-05-03 / 35.szám
CSARNOK. Esztergom könyvnyomdászatának története. Könyvészeti alapon irta: SENNOVITZ ADOLF. V. közlemény. Nem rekeszthetjük be a Beiméi sajtóit egykor fárasztott nyomtatványok illetve kiadványok egynémelyik kiválóbbjának a bemutatását anélkül, hogy említést ne tegyünk V|éges-végre Beiméinek egy oly kiadványi ágáról, mely arra volt hivatva, hogy nyomdáját bármily kedvezőtlen munka nélküli időkben is munkával s keresettel ellássa. Ezek Beiméinek a naptárkiadványai voltak. Ö ugyanis már Esztergomba telepedése második évében, 1821-ben kezdte kiadni az „Esztergomi uj és ó- Kalendáriumot a két magyar haza számára 1822-re." E nyolczadrétü naptár ez idötői kezdve egészen az i847«iki évre jelent meg, azaz 26 évfolyamon keresztül. Három esztendei 'félbeszakítás után, azaz 1851-re, 1852-re, és i853-ra ugyanezen czimmel és nyolczadrét alakban ismét kiadatott, mint már emiitettük 1851-diki folyama ilyen czég alatt: „Kiadja Horák Egyed, Beiméi József könyvnyomdájának bérlője." — E mellett a naptár mellett 1826 ota öt esztendőn át (1826—1830 ig) egy másik hasonszinü, de negyedrét alakú „Esztergomi Kalendáriuma-ót is adott ki Beiméi. — Két féle német naptárt is adott ki Beiméi. A „Graner Kalender" 1825 óta, a Beiméi czég megszüncéig (1855-ig), tehát 31 évfolyamon át jelent meg és azután Horak Egyed által is folytattatott egy jó ideig. Nem sokkal kurtább pályát futott be Beiméi másik német naptára „Graner Hauskalender" czímen, mely negyedrétü alakban 1828-tól—1853-ig, azaz 26 éven át szolgálta Esztergom és vidéke német lakosságának a szükségletét. — Szép, és az irodalom akkori színvonalán álló naptár vállalat volt végezetül a Szeder Fábián által szerkesztett „Uránia. Nemzeti Almanach/ mely 5 évfolyamon át 1829-tői— 1832-ig rézmetszetekkel s zenemű mellékletekkel diszitve majdnem negyedfélszáz oldalnyi tartalommal az akkortájt divatozott ily almanachok számát szaporította irodalmunkban. S ezzel befejeztük a Beiméi nyomda és termékeinek az ismertetését. Térjünk — Hát a nyul a képömbe rúgta a havat, hogy egy szömot se láttam, csak oda szóltam a komának : „üss a fejire, koma l" — Hát aztán ? — A koma meg ütött, oszt .... Az előadásban idáig jutva, fejét oda tartotta a biró elé s igy folytatta: — Ide tanált ütni a kampóssal, ni 1 Biz ott még akkor is látszott jól a kampósnak a nyoma. — Hát a nyúl? — kérdezte a biró. — A nyúl? fújja ki bajusza alól a felperes, — a mög elszaladt! — Mit akar hát most kend? — Hát csak azt jelentjük be a tekintetes urnák, hogy visszavállalom a pört, kvittek vagyunk már a komával. Tegnap én is bevertem a fejét, ahun látszik a helye 1 . . . . II. A suba és az anyjuk. A büntető ügyek birája indulatosan fordul az előtte álló tanyaihoz. — Mi járatban van, mondja már egyszer ? — Mögtisztelem az urat, a subám ügyében gyüttem vóna. — Ellopták ? Ki lopta el ? — Dehogy is. Eltévelyedett az anyjukkal, akit egy kicsit möglegyintettem. — Aztán most mit akar ? — Hát kurrentálják kérőm. — Kit? A feleségét? — Jó is volnál Hát a subát, hiszen az anyjuk ugy is visszakerüli.... át már most a harmadik esztergomi nyomdásznak, Horák Egyednek szaktörténetére. Az esztergomi születésű Horák a harminczas évek elején tanulta ki Beiméinél a nyomdászatot, azután vándorútra kelt. Dolgozott az ország több nagyobb városában, beutazta Németországot, Belgiumot, Francziaországot, hol szakismereteit nagy mértékben kibővítette. Hazaérkezvén, Beiméi nyomdájába lépett be elsőrangú szedőnek s már 1850-ben mind a nyomda bérlőjét, majd mint Beiméi társát látjuk őt működni s fáradozni az elhanyagolt üzlet fellendülésén. Mily czégváltozásokon ment akkor keresztül a nyomda, s mint alakultak a két üzlettárs közötti birtogjogi viszonyok, erről már fönnebb megemlékeztünk. E tekintetben itt most csak annyit jegyzünk fel, hogy miután Beiméi az Ő nyomdáján végkép túladott, Horák E. egy egészen újból s a kor kívánalmainak megfelelöleg felszerelt nyomdát nyitott Esztergomban, miután ehhez — a régi cs. kir. privilégiumok eltöröltetvén — a magyar helytartóságnál az engedélyt kieszközölte. Hogy ez nem történhetett 1854. évben (május 1 én), mint egyik életirója mondja, hanem csak 1856-ban, legjobban bizonyítják maguk az esztergomi nyomdatermékek, mik közül egyetlenegygyel sem találkozunk olyannal, mely az 1856-ik év előtt került volna ki Horák saját uj nyomdájából. — Sok fáradságába s küzdelmeibe került Horáknak, hogy uj s elegendő betűkkel, valamint egy gyorssajtóval ellátott üzletét az abszolutizmusnak, különösen a sajtót békókban tartott ama gyászos korában, melyeta „Bachkorszak" nevezetén ismerünk, felszínen tarthassa s csak lankadatlan kitartásának s megfeszített szorgalmának köszönhette, hogy nyomdáját lassan bár, de sikerrel emelhesse s virágzásnak indíthassa. Hiszen Esztergomban azidőben még alig voltak valami oly egyletek, társulatok s oly üzleti vagy közművelődési intézmények, melyek a nyomdászatot istápolták volna, s Horáknak' sokszor a munkahiány növelte anyagi zavarát, melyen csak ugy segített nagy nehezen, hogy Pesten keresett munkát s talált is, amennyiben a főváros néhány tekintélyesebb kiadója, mint pl. Kilián György és Geibel Károly több nagyobb nyomdai megbízással látták el sajtóit. Hathatós pártfogóra talált Horák Knauz Nándor kanonokban (mo^t cz. püspökben) is, ki az eleintén Pesten nyomatott „Tudományos Értekező" s utána a „Magyar Sión" nyomtatásával bízta meg s igy állandóbb munkához jutatta Horákot. — Időközben, különösen azóta, hogy Esztergom egyesületi s szellemi élete mindjobban fejlődni kezdett úgy, hogy végre már a sajtónak is kezdé érezni a szükségét, Horák nyomdája is mindinkább virágzásnak indul s idővel oly szilárd s rendezett anyagi helyzetbe jut, hogy birtokosa megvehette a város tulajdonát képezett szent Lörincz-utczai házat, melyben — jelenleg már mint a Buzárovits-czég birtokában — ma is fennáll és működik a nyomda. Horák Egyed nyomdászi tevékenysége városunkban 21 évre terjedt ki (1865-től 1876-ik év végéig). Sajtói alul működésének 5 esztendeje alatt, vagyis 1856—1860-iki évszámmal 34 nyomtatványt tüntet ki Petrik bibliographíája, közte 16 kisebb alkalmi s ünnepi nyomtatványt. A többi 18 közül csak négyet ítéltünk felemiitendőnek és pedig: Krajczárik József „Szerelmi viszhangok" czimű költemény gyűjteményét (1856-ról); Irinyi József 3 kötetes regényét „Dicső napok" czimen (1857-ről, mint Kilián Fr. pesti könyvárus kiadványát); a Guzmics Izidor és Kazinczy Fefencz közti levelezést 1822-töl 1831-ig. Gulyás Elek közlése szerint. (1860- ról; mint Horák kiadványát. Ára 1 frt 50 kr.), és a Sebők Árkád magyarította Aeneist Virgiltől, mely 1860-ban jelent meg szinte Horák kiadásakép 3 frt 50 kr. bolti ár mellett. A hatvanas évvel megszakadván Petrik nagy könyvészete s az 1861-ik évtől kezdve már csak a tisztán magyar irodalmat ölelvén fel létező könyvészeti műveink, de azt sem oly mértékben, hogy csak távolról is igényt tarthatnának a teljességre: ez évtől fogva mi is csak a Horák nyomda magyar termékeinek ismertetésére szorítkozhatunk. Nyomdászkodása e 16 évétől 105 magyar nyomtatványt tüntetnek ki Petrik G'éza uj és Kiszlingstein Sándor az előbbit követő könyvészeti művei. Térszüke miatt azonban legyen elég azon kiválóbb írók neveit bemutatni, kik Horák sajtóit foglalkoztatták s a magyar irodalmat számos becses munkával gazdagították. Képviselve van e diszes sorozatban Danielik J., Dankó József és Fraknói Vilmos, két kitűnő régészünk s történetbúvárunk több becses munkával; Erödi Dániel, egykoron eszterg. fögymnasiumi benczés r. tanár mint költő és itész; Geiger Hermann Lidia czimü terjedelmesebb korrajzával, Helcz Ferencz és Merkl Ede fiatal költők egy füzetben. Ott díszlik a magyar egyháztörténelem és műrégészet legkiválóbb s legszorgalmasabb nestora, Knauz Nándor több kiváló munkájával s mellette Lányi Károly, a magyar egyháztörténelem megirója és Lipóczy György világi költőnk. Feledhetett en emlékű Majer Istvánunk neve is díszíti sorozatát azon Íróknak, kik Horáknál nyomattak, valamint Maszlaghy Fererencznek, az elegáns irályu ut- és beszélyirónak is előkelő hely jut városunk szellemi munkásai sorában. Találkozunk továbbá Némethy Lajos termékeny jeles történetészünkkel, Rényi Rezső szép tehetségű írónkkal, mint nemkülönben Télfy. Iván s Ponori Thewrewk József jeles irataival. S ha végül Zádori Jánost foglaljuk be az esztergomi s esztergom vidéki ujabb irók diszes koszorújába : ime nagyjában bemutattuk azon szellemi jeleseinket, kik valamikor (1861-1876-ig) Horák Egyed sajtóit fárasztották. De nem hagyhatjuk említés nélkül Fábián Jánost, Farkas Sándort és Molnár Jánost sem, kik részint mint fordítók, részint mint szerkesztők összeköttetésben álltak valamikor Horák nyomdájával. Végezetül pedig felemlitjükazeszterg.papnevelde magyar egyház irodalmi iskolájának lelkes szellemi munkásait, kik több idegen jeles munka átültetésével növelték Horák Egyed nyomdája jő hirét. HÍREK. Esztergom, május 2. — A herczegprimás jelenleg visszavonulva él budapesti palotájában, mivel idejét a főrendiházi nagy vita előkészületei veszik igénybe. A jövő hét elején Esztergomba jön, hol 14-én a pünkösdhétfői bérmálási szertartást végzi. Ez alkalommal személyesen jelen lesz az Esztergom kir. városi Önkéntes tűzoltóegylet 25 éves jubileumán és zászlószentelési ünnepélyén. Közvetlen ezután a főpap balatonfüredi nyaralóhelyére utazik. — Egyházmegyei hírek. Blümelhuber Ferencz esztergomi kanonok és Szilányi Ferencz esztergomi kanonok, nagy-szombati érseki helynök, pápai praelatusokká lettek. — A herczegprimás Orosz Ernőt érdekléli adminisztrátorrá nevezte ki. — Dr. Feichtinger Sándor kir. tanácsos, mint sajnálattal értesülünk, előhaladott kora miatt lemondott az Esztergom szab. kir. városi közkórháznál viselt főorvosi állásáról. Mindnyájan, kik dr. Feichtin gerben hosszú működése alatt kitűnő ori vost és nemes emberbarátot tanultak meg.smerni, a legnagyobb sajnálattal veszik lemondását, — Bérmálások. B o 11 i z á r József felszentelt püspök Pozsonyban május hó 20-án, szentháromság vasárnapján, és 26-án Barsmegyében végzi a bérmálásiszertartásokat. — Az Esztergom-vidéki gazdasági egylet a megyeház nagytermében hétfőn d. u. 3 órakor közgyűlést tartott M e s z é n a János alelnök vezetése alatt. A gyűlés elején alelnök jelentette, hogy az egylet volt elnöke: Székhelyi gróf Mailáth György 12 évi tevékenység után lemondott és habár felkérték öt, hogy tisztét tovább is viselje, lemondását a választmányhoz intézett levélben fentartotta. Egyúttal a gróf úr az egyesület czéljaira újólag is ötszáz frtot adományozott. Ez összeg a gyümölcsfa-iskola alapítására adott ezer forinttal együtt, 1500 frtnyi alapítványt tesz. Alelnök inditványára gróf Mailáth György érdemei jegyzőkönyvileg megörökíttettek, és határozatba ment, hogy hozzá köszönő levelet intéznek. Ezenkívül arczképe el fog a gazdasági egylet helyiségben helyeztetni és a legközelebbi szüret alkalmával lelepleztetni. Következett a tisztviselő választás. Elnök lett közfelkiáltással Kruplanicz Kálmán kir. tan. alispán. A két alelnök: Meszéna János és Vimmer Ferencz, valamint a titkár: Niedermann József, a pénztáros: Viola Kálmán, az ügyész: Niedermann Pál és az eddigi választmány állásában közfelkiáltással megerősíttetett. — Eljegyzés. Radákovits Géza budapesti gyógyszerész holnap, csütörtökön jegyzi el Mihalik Irén kisasszonyt, Mihalik Bálint helybeli kereskedő leányát. — Az esztergomi dalárda legutóbb dr. Helcz Antal polgármester elnöklete alatt értekezletet tartott, melynek tárgya az egyesületnek részvétele volt a fiumei országos dalünnepen. Elhatározták, hogy a dalárda a fiumei orsz. dalünnepen küldöttségileg részt vesz s a küldöttség tagjaiul Brutsy János szeszgyárost, Földváry István dr. főügyészt, Kollár Károly főjegyzőt és Perényi Kálmán dr. főszolgabírót választották meg. — Szép ájtatosság színhelye volt vasárnap délután a vízivárosi zárdatemplom. Az intézet belnövendékei a templomban levő Mária-szoborra szép koronát készítettek, melyet fehérbe öltözött leánykák vittek és segédkeztek a szoborra helyezésnél Dr. Komlóssy Ferencz kanonok, fötanfelügyelönek, ki az ünnepély előtt emelkedett szellemű szentbeszédet tartott. A templomot az ájtatos közönség egészen megtöltötte. — Értesítés. Van szerencsém az „Esztergomi Torna Egyesület" tagjait tisztelettel értesíteni, miszerint az egyesület kerthelyiségében lévő tekepálya d. u. 5 órától mindennap rendelkezésre áll. Esztergom, 1894 május i-én. Figyelmeztetés és kérelem: Van szerencsém a tisztelt tagokat arra kérni, és figyelmeztetni, hogy a kert-helyiségbe ebeket még pórázon vezetve se vigyenek magukkal. Dr. Prokop Gyula e. háznagy. — Réthy Lina k. a. a Dobó-féle társulat egyik legtehetségebb és szimpatikusabb tagja — mint halljuk — megválik a társulattól. Réthyt igen előnyös szerződéssel kínálta meg Feld Zsigmond, a budapesti városligeti színkor igazgatója, s a művésznő már el is fogadta a szerződés feltételeit, s a közel jövőben megválik az esztergomiaktól. Feltűnik az, hogy Dobó igazgató a színházlátogatók kedvenczének búcsúelőadást nem szándékozik rendezni. — Fuldokló gyermek. K ö p ö d i István helybeli halász to éves fia tegnap, kedden délelőtt 9 óra tájban a kis Dunán csolnakázás közben fel-felállt a kis szandolin orrára és álló helyzetben evezgetett. A sziget felöli oldalra érve, be akart kapaszkodni egy lelógó fűzfa lombjába, mikor hirtelen egyensúlyát vesztve vizbe esett. A szerencsétlen kapkodott ugyan a csolnak és evező után, de csakhamar belefáradt és már-már elmerült, mikor a szigeten ép akkor arra elmenő Bezbruchi János sárisápi czipész utána ugrott és fentartotta addig, amíg az innenső partról édes atyja két társával két csolnakon utánuk nem evezett s mindkettőjüket fel nem emelte a csónakba. A fiúnak ijedtségén kivül egyébb baja nem történt. A derék életmentőt pedig Köpödi magához hivta és jól megvendégelte. — Lóosztályozás volt városunkban május í-én, mely alkalommal az Esztergom-városi, szentgyörgymezöi, vízivárosi, szenttamási, dömösi, pilismarót! lovak