Esztergom és Vidéke, 1894

1894-04-26 / 33.szám

F r ő 1 i c h Róbert akadémikusok és szaktekintélyek eszménk propalágása czéljából városunk és megyénk ó-kori múltjáról oly tanulságos előadásokat tartottak. Ily szórakoztatóan ismeretterjesztő estélyek rendezése, múzeum alapítása és időszaki folyóirat, illetőleg évkönyv szerkesztése és esetleg ásatások rendezése stb. stb. volnának azon eszközök, melyekkel az alakuló társulat czélját megvalósítani szándékozik. A kik e társulat létesítéséhez hozzájárulni óhajtanak, szíveskedjenek a kibocsátott ivekre neveiket följegyezni. Az ivek visszaérkezése után fog az alakuló gyűlés megtartatni, melynek helye és ideje az aláíróknak később fog tudomásra hozatni". CSARNOK Esztergom könyvnyomdászatának története. Könyvészeti alapon irta: SENNOVITZ ADOLF Beiméi ugyanis az 1850-iki év január 12-én Horák Egyednek (kivel alább bővebben foglalkozni fogunk) bérbe adja nyomdáját, amint ezt két az évi nyom tatvány impressumából is megtudjuk. Az egyik „Legelső czigány imádságok, a melyet mind a két magyar hazában lévő czigány nemzet számára fordított Ipolysághi Balogh Jancsi." Ezen 8. rét nyolcz lapra terjedő nyomtatványon ez olvasható: „Esztergom. Beiméi József nyomdájából, Horák Egyed által." — Még feltűnőbben mutatja ez üzleti transactiót az 1850-ben ismét megindult 8-rétü „Esztergomi Kalendárium", melynek impressuma igy hangzik: „Esztergomban. Kiadja Horák Egyed, Beiméi József könyvnyomdájának bérlője", — Egyáltalában, Horák belépésével az üzletbe uj lendületet nyer a nyomda, mely különösen a saját kiadványok szaporításában mutatkozik. Mig Beiméi kiadásában egész eddigi nyomdászi tevékenységének ideje, azaz harmincz esztendő alatt (a minden natban keresztül harsogta a tábori kürtszó, mely az őrváltást jelezte. A két jó barát komor gondolatokba merülve vonult be a zászlóaljhoz s ébren várták meg a reggelt. A branyiszkói hires nap virradatát. Mikor a keleti égen felpirkadt a hajnal s az előbukkanó nap szétöntötte sugarait a csillogó hómezön, a magyar hadsereg egy osztálya csatarendben állott a meredek hegy lábánál s Guyon ezredes kiadta emlékezetes parancsát: — Elöl dupla lénung, hátul kartács! Utánam fiuk I A honvédek szemükre húzták a sap kát s a branyiszkói hegy füstbe és vérbe borult. Két órai heves emberfölötti küzdelem után Schlick táborában takarodót futták, futásnak eredt az osztrák ármádia, csak egy kicsiny, elszánt csapat tartotta még magát s szolgált fedezetéül a bömbölő ágyuknak. Guyon szuronyos rohamot vezényelt. — Előrel A fegyverek végsőt dördültek s azután dolgozott a szurony és a kard, patakokban ömlött a vér. De a csata meg volt nyerve. Az utolsó szuronydöfést a bánatos honvéd, Erősdi Gábor adta egy osztrák ezredesnek, kinek a zsebében talált papirokon egy név állt: — „Günther Károly." Milyen csudálatos idők is voltak azok t Bibó Lajos. évben ismétlő naptárkiadványokat nem számítva) egészben csak körülbelöl 14 kiadványával ismerkedünk meg: addig az 1850—1853-iki negyedfél év alatt hét jóravaló s kellendö kiadvány került ki a Beiméi nyomdából. Az imént emiitett bérleti viszony azonban nem igen lehetett kielégítő az egyik vagy másik félre nézve; mert még az 1850-iki évben uj czég-változáson ment keresztül az üzlet, amennyiben Beiméi Horák Egyedet, eddigi bérlőjét nyilvános társsá fogadta az üzletbe, a mint ezt az az évben megjelent Pütz Vilmos-féle, Vincze Paulin István benczés rendi tanár által magyarra fordított ó-kori földirat és történelemből is megtudjuk, melynek czimlapján már olvasható az uj czég: „Horák és társa". Hogy nem megfordítva jegyeztetett be az uj czég, tudni illik nem. Beiméi és társa, ez nem szólhat más mellett, mint hogy ezentúl már Horákot és nem többé Beiméit illette meg a birtokjogi társas elsőbbség. E czég alatt azonban 1850-től 1852. végéig mindössze csak öt nyomtatványt s egyszersmind mindannyi jóravaló kiadványt ismerünk. De közben — sez elég különösnek tűnik föl s furcsa világot vett a társtulajdonosok egymásközti zavaros jogi viszonyaira, — közben 1851-ről öt oly nyomtatvány nyal ismerkedünk meg, melyeken ismét csak „Beiméi József" egyedül szerepel mint a nyomda birtokosa, s hogy e társas viszony s vele a „Horák és társa" czégének 1852-ben vagy megszűnni, vagy Horákot tekintve csendes társi viszonynyá átváltozni kellett, kétségtelenné teszi az 1852—1855-ben a nyomdából kikerült, szám szerint összesen húsz nyomtatvány (de közte már csak két saját kiadvány), melynek impressuma egytöl-egyig csak Beiméi József nevét viseli, Horák Egyed pedig az alatt az idő alatt valószínűleg csak művezetői minőségben állt a nyomda élén. Horák Egyednek egy korábbi életirója 1854-re teszi a bérleti illetve társasviszony lejárati illetőleg megszűnési idejéül. Honnan merítette ezen, a fentiekkel sehogy összhangzásba nem hozható adatát, mint nem különben azt is, hogy Horák már 1854. évi május 1-én nyitotta volna meg újonnan alapított nyomdáját, ezt nem tudjuk; de annyi tény, hogy Beiméi nyomdáját 1855-ben Sógor Györgynek adta el, ki azonban — mondja Horák életirója — munka és pénz hiányában csakhamar nyom nélkül eltűnt Esztergomból. Ez utóbbi állítás sem felel n.eg a valóságnak, mert a Beiméi József esztergomi nyomdáját uj birtokosa, Sógor György innen Keszthelyre telepitette át, hol öt még 1877-ben is működésben találjuk. A szabadságharcz idejében és azután sem fejt ki már Beiméi pesti nyomdája nagyobb tevékenységet elavult berendezése és az öregedő tulajdonosának maradisága miatt, ugy, hogy 1852-ben pesti telepe is egészen megszűnt. Ezzel ugyan Beimelünk, Esztergom második nyomdásza még nem tünt le nyomdászi pályájáról, amennyiben szabadalma igénybe vételével Kozma Vazul, pesti tekintélyes papírkereskedő újonnan berendezett nyomdájába társul fogadta Beiméit, mely tevékenysége azonban már nem tartozik történelmünk keretébe. —• Beiméiről még csak annyit jegyzünk föl, hogy mióta (1829 óta) Pesten is birt nyomdával, ezen intézetéből kikerült magyar nyomtatványain folyton használta az „esztergami könyvnyomtató) jelzőt, német nyomtatványain pedig sűrűbben ily impressumot olvasunk: „Pest. Gedruckt mit Graner B, (uchdrucker) J. Beimel'schen Schriften." Nem mulaszthatjuk el ez alkalmat, hogy ne méltassuk — legalább futólag — Beiméi József 35 évi nyomdászati tevékenységét Esztergomban annak irodalomtörténeti oldaláról is. Előbb azonoan foglaljuk Össze e harminczöt évi tevékenységet statisztikailag a termelés mennyiségére. A Beiméi nyomda e szerint termelt: 1820—1834-ig 14 év alatt 164 nyomtatványt. 1835—1850-ig 16 „ „ 114 „ 1851—1855-ig 5 „ „ 40 „ évnélkülit. 7 „ tehát 35 év alatt 325 nyomtatványt. De ismételve meg kell jegyeznünk, hogy jelen kimutatásunk csupán Petrik Géza nagy bibligraphiája alapján készült, mely könyvészetröl már elmondottak, miszerint nem tarthat számot a föltétlen teljességre. Minőségi (tartalmi) főcsoportok szerint állítva össze a kimutatott össztermelést, következő képet nyerünk : A kath. theolögia köréből 81 nyomtatvány. A világi szakok „ 58 „ Naptárok és Almanachok 94 „ Alkalmi ünnepélyekre vonatkozó 92 „ összesen 325 nyomtatvány. Nyelvek szerint csoportosítva, a Beimelnyomda termelt latin nyomtatványt 58-at. magyar „ 175-öt. német „ 86-ot. tót „ 6-ot. magyar-latin „ í-et. magyar-német „ 1-et. Összesen nyomtatványt 325-öt. Eszerint örömmel constatálhatjuk, miszerint az esztergomi Beimel-nyomda össztermelése több felerészénél magyar nyomtatványból áll, a mi ismét előnyösen kitünteti ugy városunk lelkes lakóinak magyarságát, mint nemkülönben azon szolgálatokat, melyeket könyvnyomdánk tett a magyar irodalom terjesztése körül hazánknak. (Folyt, köv.) Színház. Szombaton, ápril 2i-én „Tót legény Amerikában vagy utazás Chikágóba^ czimű látványos énekes bohózat kerüli színre zsúfolt ház előtt. A darabnak drámai becse nincs, csupán színpadi, jobbár mondva színigazgatói értéke, mert mindig biztosan megtölti a nézőteret. Mulatságos egy bohózat is ez. Dobó (Mandel blüh Áron), Hegyessy (Papanek Dani] és Csókáné (Mandelblüh felesége) kalandos furcsaságain jól mulatott a közönség. Vasárnap, ápr. 22-én két előadás volt. Délután a „Falu rossza" Tóth Ede régi kedveit 3 felvonásos népszínművét, mindekkorig a magyar irodalom egyik legjobb termékét adtak elő üres földszint és majdnem teljes karzat előtt. Gonosz Pista bakter szerepét Dobó Sándor igazgató helyett Lomniczy adta meglehetős élénkséggel. Finum Rózsi szerepében Szathmáry Zsuzsi helytálló népszínmű-dívának bizonyult. Örömmel regisztráljuk, hogy a pihenés jót tett a társulat primadonnájának, és rekedtsége elmúlott. Károlyi Böske kedves Feledi Boris volt és intelligens játékáva nagy tetszést aratott. Jól föstött Bet leni László, mint Göndör Sándor. Este a tegnapi „Tót legényt" adták hí sonlókép nagy ház előtt. Hétfőn, apr. 23-án a „Cziterá' ment a múltkori nagy siker után másoszor. Konti József behízelgő muzsikájn ismét alkalmunk nyilt gyönyörködni. §k jó és rossz vicz van a Cziterásban, le valamennyit hálás, tapsrakész közönég hallgatta. Ismét legjobban tetszett íegyessy és Leövey, a két eredeti tiíos rendőr „És ön hiszi?" kupléja. Sok Ilyi érdekű új versszakot mondtak el kétesben. A versezetek szerfölött gyarlólvoltak, de még inkább helyi érdekűvéváltak, mert Leövey a mi lapunkat éí Hegyessy egyik laptársunk példányát tátotta a kezében. Megint jót nevetett a tublikum ama bizonyos órásbolton, aztán aüveggyáron, vágóhidoríjf, aminek komolysága ban mind nem bizott a két furfangos komikus. A kis Hegyessy 'klasszikus bohóskodása ugy látszik nálunk is kedvenczévé tette öt közönségünknek. Nyíregyházán — innen jöttek Esztergomban színészeink — tenyerén hordozta őt az eredeti tréfákat kedvelő publikum és jutalomjátékán két rendbeli meglepetésben is részesült. Az egyik volt egy legyező televarrva ropogós bankókkal, a. másik meg egy bársonyzacskó tele csengő koronákkal. Dobó, Havassy Aranka, Betleni az ismert jó alakítást nyújtották. Réthy Lina ez este különösen kedves és bájos volt. Közönség ismét az utolsó zugig megtöltötte a nézőteret. Kedden, apr. 24-én, a „Búbos pacsirta" Wilderbruch Ernőtől. Erős fajta színmű, fiatal lányoknak nem tanácsos megnézni. De a színház jóformán üres volt, tehát nen sokat ártott, töleg az tette szerfölöt; sikamlóssá, hogy zene és ének nélkül adták. Mert muzsikaszó mellett sok elcsúízik, ami prózában arczpiritó. Lagenhal papirgyárost Lomniczy Béla bztosan játszta, bár ö is, meg Hegyessy Gyula is túlságos figyelemmel kisérték néha a súgólyukban ülő úr besz;Jgetését. K r e s z Irma szép megjelenési intelligens színésznő volna, csak a moioros játékról, folyton egyforma guszusai és arczjátékárói tenne le. Károly Böske egyikét mutatta be legkitünöb> alakításainak. A korlátolt és tapasztlatlan kis gyármunkás leánykát ritka rarázszsal és bájjal tudta felruházni, legyessyvel való kettőse egyike volt a lejmüvészibben megjátszott jeleneteknek mit vidéki színpadon valaha láttunk, utúnö volt Németh János a szoczialita gyármunkásban. Ma szerdán, az „Allatszeliditönő" ment. HÍREK. Esztergom, április 25. - Hátralékos előfizetőinket kérjük, szrveskejenek az illető hátralékot haladéktalanul iadóhivatalunkhoz elküldeni, nehogy az expexzióban zavar támadjon. — Főispáni kinevezés. Roszner Ervin oáró, Hontmegye eddigi főispánja ö felsge által — Mármarosmegye föispánjáv neveztetett ki. A király erre vonatkoó elhatározása a hivatalos lap egyik leKözelebbi számában fog megjelenni. — Névünnep. Dr. Walter Gyula, hercígprimási titkár, névnapját megünneplendö, tisztelői e hó 22-én vasárnap ete a Fürdő-vendéglő nagytermében latomat rendeztek, melyen városunk több Stabilitása részt vett. — A királyi pár esküvőjének negyveneik évfordulóját Budapesten minden hivataas ünnepség nélkül egész csendben ülték |neg. Két helyen volt ünnepi istentisztelet: a királyi palota Zsigmond-kápolnájában, hol Véz inger Károly apátiplébános mondott papi segédlettel nagyjmisét, melyen a palota hivatalnokai és .személyzete teljes számban voltak jelen és a Mátyás-templomban, a hol Bogisich Mihály prépost-plébános tartotta a misét. A templom egészen megtelt ájtatos hívekkel. Bármilyen csendes volt is ez az ünnepség, a magyar nép szívből osztozik mindazokban a jókivanatokban, melyek a királyi pár további boldogságáért a népek és királyok urához fölszállanak. — Templomszentelés. A benczés-rend által épített diszes r a d a i plébániatemplomnak a felszentelése e hó 22-én ment végbe. A felszentelést Rozmanith Richárd zalavári apát végezte fényes segédlettel. Ugyanakkor történt G y u rk i c s Anakles plébános adminisztrátor beiktatása is. Az alkalmi beszédet Papp Károly t. kanonok tartotta. — Névnap. Obermayer György, reáliskolai igazgató kedden ünnepelte névnapját, mely alkalommal számos tisztelője kereste öt fel jókivánatával. A reáliskolai ifjúság jól sikerült ünnepélyen adott kifejezést az igazgató iránt érzett szeretetének és ragaszkodásának.