Esztergom és Vidéke, 1893

1893-03-12 / 21.szám

A Tátod ssemzési saabfiljok. Esztergom, máre. 11. (P.) Évok során át gyűjtött tapasztalatokra épített mű áll előttünk ; egy uj szabályrendelet, mely városunk szervezetéről szóll. A hotveircs éveknek, a községek rendezéséről szólló törvényhozását hatályon kifül helyezte az 1886. évi XXII. t. C. Rendezne a községek önkormányzati jogát, meghatározta az elöljáróság tagjainak számát, hivatali leendőinek minőségét., majd 64. íjában kölelességéfé tette a rendezett tanácsú városoknak, hogy az 1871. XVTFI. t. c. 65. §. értelmében alkotott szervezési szabályrendeleteket az uj községi törvény határoznia uyaival hozzák összhangzásba. A szervezési szabályrendelet megalkotására, a törvény most hivatkozott szakasza adta meg az első lökést ugy nálunk, mint az egész országban, » ennek alapján készüllek az uj szabályrendeletek, mellyek főcélja az, hogy az uj községi törvény intézkedéseinek megfelelőleg létesíttessék összhang, a községi önkormányzat terén. Városunkat, mely anyagi körülményeihez mérten áldozatkészségének számos alkalommal adja jelét, nem egyedül a törvény szavainak rideg parancsa, hanem e mellett még egy másik szempont is vezérelte, 8 ez : a tisztviselők hatáskörének és fizetésének rendezése. Évek során át szerzett tapasztalatok, tanulmányozások előzték meg a szabályrendeletet, mely önkormányzatunk adniiiiistralionális részének gyökeres átalakítását tervezi. Uj tiszti állások létesítését, . helyesebben betöltését sürgeti, majd némellyé kel. a hatáskör praeeizirozásával részben, avagy végleg beszüntet. Egyik fő jellemvonása, a tiszti, kezelő és segédszemélyzet hivatali hatáskörének megállapítása, mi, mig egyrészt növeli az önállóságot, a törvény határai között a függetlenséget, addig másrészt ébreszti és fokozza a felelősség tudatát. Megszabja az egyes hivatalnokok hatáskörét, megosztja a munkát, de ugyancsak a munka megosztás által kijeleli a munkaköri, melyen belül mozogni: hivatali kötelesség. A hatásköri teendők pontos kijelölése, azok szigorú betartásának kötelezettsége tették elkerülhetetlenné, hogy a méltányosság el vőinek figyelembevételével a fizetés, a munka arányában történjék. Erre terjed ki másodsorban a szabályrendelet intézkedése, mely végeredményében a fizetés emeléseket tervezi. A fizetés javítást a szabályrendelet nem elvileg és általánosságban mondja ki, mert nem bizonyos százalék általános fizetés emelést javasol, hanem a hatásköri leendőkhöz mérten, minden arány knlcs nélkül önállólag állapítja meg a fizetéseket. Örömmel üdvözöljük a szabályrendeletet, mely a péuz és jogügyi bizottság ítélő széke előtt áll, mert benne egy régi és égető, a városi tiszti nyugdíj kérdés megoldásának előhírnökét látjuk. Az 1896 iki ezredéves országos kiállítás általános programmja. 1. §• 0. cs. és apostoli királyi Felsége legmagasabb védnöksége alatt az 1892 : II. és az 1893 : III. t. c. értelmében Budapesten országos, általános, nemzeti kiállítás tartalik, mely a városligetben fog rendeztetni. 2. §. A kiállítás 1896. május hő 1-én nyittatik meg és 1896. október 15-éig tart. A kiállítás ideje alatt időszaki kiállítások fognak tartatni, melyek tárgya, szervezése és ideje külöu szabályzatok által állapittaiik meg. 3- §• A kiállítás célja : Magyarország ezeréves fenállása alkalmából hazánk szellemi és közgazdasági állapotát és előhaladását, különös figyelemmel annak történelmi fejlődésére, feltűntetni. 4. §. A kiállításon oly tárgyak állíthatók ki, melyek a csoportbeosztásban megnevezett csoportok egyike alá sorolhatók, a magyar korona területén termeltettek, illetve készíttettek vagy lényeges részeikben itt előállíttattak. E szabály alól kivétetnek : a) a külföldön lakó honpolgárok képzőművészeti művei; b) a külföldön tanuló segédek és tanoncok munkái ; c) a történelmi főcsoportba tartozó oly tárgyak, melyek az illető kor szükségleteit és szokásait jellemzik. Hogy mennyiben alkalmazható kivételes eljárás egyéb cikkekre is, a felett a kiállítási országos bizottság esotrőlesetre határoz. 5. §. A kiállítási tárgyak a következő főcsoportokba, illetve csoportokba osztatnak. I. Főcsoport. Történelmi kiállítás. Magyarország culíurális fejlődésének fő mozzanatai, nevezetesen a honfoglalástól, az azt követő századokban, történeti korszakok szerint feltüntetve : a) történeti okmányokban ; b) régi eszközökbon, iparművekben és történeti emlékekben ; c) művészeti alkotásokban ; és pedig különös tekintettel I. az egyházi életre, II. a közszollem nyilvaníliására és a magánélet alakulására, III. a hadviselésre. II. Főcsoport Jelenkori kiállítás. I. csoport: Művészet. "* a) Képzőművészet, b) Előadó művészet.] II. csoport: Közművelődés ; különös tekintettel az irodalom és a sajtó termékeire, valamint, a tudományos és közművelődési intézetek és egyletek működésére. Suilistíka. III. csoport: Oktatásügy. IV. csoport: Egészségügy. Gyermeknevelés. V. csoport: Kereskedelem ; pénz- és hitelügy Az „Eszterpm és V iiiks" taFcája. TEMETŐBEN. Által mentem a temető kerten, Eltűnődtem a sok fa kereszten A mint így jobbra-balra nézve jártam, Majd elestem, megbotolt a lábam. Itt a kincsem! ahol megbotoltam. Hej ! kiásom, ha élve, ha holtan ! Annyi pénzem lesz, mint senki másnak, Vége szakad a nagy nyomorgásnak. Hagy nézzem csak ! mi az amin állok ? Összeroskadt sírdomb, vadvirágok ... . Itt fekszik a kereszt is ui! ebben Egy kis híja csak, hogy el nem estem. Ejnye! no! e kereszt ki keresztje ? Vájjon kiuek neve van rá festve ? Oh! ... az a lány porlad itt mellettem, Akihez én egykor hűtlen lettem. Szegény leány! letört virágszálam! Mégis igaz! kát kincset találtam. Kiásnálak tíz ujjam körmével, Csakhogy te már elporladtál, régen / t Százszor visszakívánt üdvösségem . . . HÉLI. VIEAEQf, 1ŐIV7ÁS0I ÜT. (Hedenstjerna Alfréd.) A keskeny Vágánya mellékvonal csak száz kilométer hosszú volt, bárom gépésze volt és a részvénytársaságnak rosszul folytak a dolgai, ngy hogy nagyon szűken fizethette őket; hiszen még a forgalmi igazgató ur is fényesre koptatott kőuyü kabátban járt, a tetejében meg a felesége malmöi kezty ükkel kereskedett, százalékos nyereség fejében. Körülbelül a vonal közepén egy kicsiny kis városka feküdt, melybe pontosan elérkezett évenként kétszer a vörheny-láz, az nj divatok azonban csak egy teljes évvel azután, mikor Stockholmban már régiekké váltak. A legféíreesőbb utcájában e kis városnak, egy sárgára festett, barátságos kis házban, mely üdén virító gerániummal ékesített, ragyogó tiszta ablakszerűéin át nézett a világba, lakott Líndabl, egyike a keskeny vágányn mellékvonal három «mozdony vezetőjének. > A gerániumok mögött neje csinos, halvány arca hajolt a végtelen varrni valók fölé és a (részletfizetésre vett) varrógép lábánál ott játszott a kékszemű, bárom éves Gusztáv és ha mama a lendítő kerékhez nynlt és lábával megindított ta a gépet, a kis Gusztáv szétterpesztett lábakkal állt talpra, kövér kezecskéiben, kis piros zászlóval, — mint .ááf* állomásfőnők ur — es vezényelte : cVónáfc mehet !>. Négy éve mult annak, mióta, pápá és mama ősszecsatlakoztak és a cmehet !> vezényszóra bízták magukat, be az ismeretlen élet utvonalába. Az útirányt és menetrendet persze nem tudhatták előre, mostanáig azonban ugy látszott, hogy nagyon kevés podgyászra akadnak az ntbn és nagy a távolság az egyes itató állomások közt. Hanem azért frissen és vidoran ment «előre* a vonat, mert a fűtő a szerelem volt és annál élénkebben és szerény ebbül szította a tüzet, mentül bizonytalanabbá tették a vonalat a kenyérgondok. Családja szinte utat tévesztett embernek tekintette Lindahtt, mióta a «keskenyvágányúnál* szolgálatot vállalt. De hát hogy is ne, kérem alássan. Hat reáliskolai osztályt végzett és — ngy huszonöt esztendő múlva talán — bizonyosan kapott volna amolyan « finom* foglalkozást, ha a tanulás mellett maradt volna. Hanem — Lindahl nagyon is mélyen talált beletekinteni Blomwak őrmester Mari leánya meleg életkedvtől ragyogó szemeibe és ennek folytán makacsul a mellett az állítása mellett maradt, bogy olyas valamire van szüksége, a mi mindjárt kenyeret adjon, ha szűken is. És igy esett aztán, bogy most ők ketten és mellettük még egy kis Lindahl ott laktak és éltek abban barátságos, sárga kis házban, melynek ablakában a gerániumok virítottak. Persze — alacsony volt abban a tető és magasan, nagyon magasan függött a kenyeres kosár ; de ha künn a gépen kormossá lett arca és melle hideggé a vihartól, havazástól, künn a vonalon, — Lindahlnak csak meleg otthonába . kellett. belépnie, hogy fölengedjen minden hideg abban a meleg, májusi napfénytől ragyogó légkörében a szeretetnek, Mariskája és a kicsi Gusztáv , aranysárga fürtös fejecskéje körül, a mely oly bensőséggel simult körmös bőrzekéjéhez. Lindahlnak mindennap a déli végső állomásig kellett járnia vonatával, este pedig újra vissza. Ekkor egész másnap reggelig szabad volt aztán, a mindennapi hazatérés ez órája után való vágyában, mindig vidám és serény volt a munkában gépjén fent és gyermek módra örült a piston minden ütésének, ami közelebb hozta az övéivel való egyesülés órájához. Ezért csodálkozott maga az állomásfőnök is egy reggel, mikor a mozdonyvezetőt halványan és komoran, széles, sötét karikákkal szemei körül, látta lokomotivjéhez tántorogni. >. —- Nincs talán rendben a vonalon valami, Lindahl? — Kis Gusztávunk haldoklik, főnök ur. A vonat ekker elindult. Erős téli vihar uralkodott egy egész héten át. Ma újra hófúvás és csípős vihar. A vonat késéssel érkezett meg az első állomásra és minden megálláskor növekedett a késedelem, sőt a visszafelé való u'ton még az sem látszott bizonyosnak, el tudnak-e érni még ez estén a kis városba. De csak beértek mégis; két órai késedelemmel futott be a kis vonat az állomásra, — mely olyan játékszerü kicsiny volt. mint minden ezeken a keskeny vágány u mellékvonalakon és Lindahl egy «hál' Istennek »-kel ajkán hazafelé indult. — Lindahl ur ! — Főnök ur ? — Átkozottul szorult helyzetben vagyunk ; az éjszak felőli délivonatnak vissza kellett térnie egy óriási fúvat miatt, — ? ~ — -9 Városi és meervei érdekeink közlönye *~ ~* HKOJKLKNIK HETENKINT KÉTSZER: °' _ J HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZT ŐSEG : HIVATALOS HIIÍDETÉSEIÍ 1 */.ót«t 100 wM

s 75 kr, ino, DUNA-UTCA 48. SZÁM, tól -w-fe i frt 50 kr, soó-tói m-i

g 2 frt 95 kr. El/)FIZETÉSI ÁR: bova a lap *y..li««mi részét ílírijjl kö/.Ieiiiéuy«k kflld«-nd5k. Bély

egdíj 30 kr. Kgó*% övre - 6 frt — kr. . . 777% • y • • . MAGAM HIRDETÉSEK megállapod s szerint legjotáuyogabPél érre - - - - • - - ;s *rt — kr. RiAüü-nilft i «L. • baa közölteinek. Ne-yed évre 1 frt í>0 kr hZElTIKNVl-TÉn 88?, — Egy SZám ára 7 kr. hová lap uí»a*a'os>» m»gán hird«i«8tii, a nyílttérije szánt közte- NYILTTÉR sora 20 kr. , . — menyek, előfi/.et(tí»«i pénzek <•« t eklaiiiá.á^ok ín»éV.«><»lf»k ^ ___ 1

1