Esztergom és Vidéke, 1893

1893-03-05 / 19.szám

Felhívjuk az illetőire* hatosig fiiíyölni ét ezen — a társnlat késed o lirieskodésói'ől eredŐ — visszás állapot nak niihamarabb való kedvező megoldására. EGY KÁRVALLOTT, IIIIINK. MTI VCTMtflT A \?&i>l?1 \U 0 A nök sok P

énii

ébe és idejébe kerülnek, JVilLImNiiJV A rCiLVPlAiV f .még öregségében is szivesen eltréfál. Az a férfi, ki j a n n árban született, okos és bölcs lesz oly ügyekben, melyekhez nem ért ; minden vállalata szerencsésen üt ki, magas vágyai vannak és fel is viszi, ha felviszi, egészen a díjtalan számfölötti fogalmazó gyakornoki helyettes jelöltségig. Az, aki februárban jött a világra, nagyon érzékeny természetű, szeret rajongni, mint Werther, de szerencsétlen Jesz, mert számára Lotti nem született. A 11 Öí nem sokat érdeklődik iránta, de egy leányka sem tudja szivét befonni. Végre amint nagykorú lesz, részvétből házasodik vagy agglegény marad, gazdasszonya fájdalmára. * Az a fiatal ember, aki márciusban született, kissé makacs jellemű, de szorgalmas és ügyes. Sok alkalma van szerencséjét megállapítani de nem ügyel sok feltételre. Nem marad nőtlen. Röviddel a menyegző előtt a menyasszony meggondolja magát, de a néni ismét jóvá tesz mindent. A lakodalom után nejének csak néha van panasza. Az, a ki áprilisban látta meg először a napfényét, ifjúságában több, mint könynyelinü ; a tanulás nem iziik neki, de mégis kisegíti anyja öröksége, lesz belőle valami, ha nem mond kudarcot minden terve. Az a fiatal ember, aki szeptemberben született, nem különcködő. Vidám, derült kedélyű, de a tanítók életét soks/or megkeseríti. Nők körül már kora ifjúságában fontos és e hajlamát késő vénségeig megtartja. Házasságban szerencséje van és hosszú eletet él. knl alkalmazott vízátere&z által, ezt a tények igazolják. A baj ugyanis a 413/415 sz. szolvények 4rt)zM- van, hol a társirbtt -egy vizálereszt épített, mely viza

1 eresz épp m egyik földtulajdoties földjére vezeti le a vizet s a hévíz és záporeső kiiszapolja veteményét. A társulat hkatkozva a tervekre, melyekben az áteresz jelezve volt s a "végleges közigazgatási bejárási jegyzőkönyvre, mely szerint az ellen kifogás, panasz nem tétett, teljesen rendben valónak találja az átereszt s a történteket figyelembe nem veszi, de nem tigy mi, kik évenként tetemes károkat szenvedünk. Igaz, hogy a közig, bejárásnál panasz e tárgyban nem toriéul, de annak is meg van a maga oka, mi nem bennünk 1 alkusokban, hanem ugyancsak a társulatban keresendő. Nevezetesen az áteresz a terven egy alig feltűnő veres kis vonallal lévén jelezve, ki sem gondolhatott arra, hogy az vizátereszt jelent, mert hol vizáteresz van, olt viz elvezető csatornának is kell lenni, ilyennek nyoma pedig a tervben nem volt 8 igy a kis vörös vonal még csak sejteni sem engedte, hogy az vizáteresztő szándékozik lenni. Igy történt tehát, Jiogy az ellen óvás nem téteteti, il lei ve a viz levezető csatornának feliétion szüksége még csak egy jó gondolat alakjában sem fogamzott meg. Midőn az áteresz készülni kezdett, látva az illető földtulajdonos, kinek földje közepére a tervbevett áteresz szolgál, hogy földje mily bajnak lehet kitéve, amennyiben az áteresz az egész hagyi vizet földjére vezeti, anélkül hogy a társulat egy levezető csatorna léiesitésérő.l vízjogi törvényeink értelmében gondoskodott volna, a fenyegető veszély elhárítása végett 1891. márciás 17-én megyénk alispánjánál panaszt tett s kötelezni kérte a társulatot a munka beszüntetésére. Az alispán már március 21-ére tárgyalást tűzött ki a helyszínére,'melyen az érdekeltek és városi hatóságunk kiküidöteiu kivül az ál hunép il eszeli es culiurmérnölü hivatal is volt szakemberei által képviselve, meiy tárgyaláson egy vízlevezető építésének szüksége "beigazolva lőn, amenyiiyibeii a gyorsan lerohanó s a műtárgy felé irány aló hegyi viz nagy károkkal fenyeget. A tárgyalási jkv. 1 példánya megküldetott a cullur-mérnöki hivatalnak további eljárás és véleményadás végett, s az ügycsomó hivatalos kezelésének vége az lőn, hogy kimondatott a közigazgatási bizottság 1892. évi július 26-án hozott határozatával, miszerint az I. ker. culter-méinöki hivatal megkerestetik, bogy nevezett társulat költségére, a szükséges műszaki terveket készítse el. A eultur-méruöki hivatal megkeresése folytán az alispáni hivatal megkereste a társulatot, hogy a műszaki tervek elkészítésének költségeire 100 frtot küldjön be. Öl negyed éve lesz már lassan s a társulat e pénzt még mai napig sem küldte me a culturmérnöki hivatalnak dacára a többszöri sürgetés és emlékjegyzéknek. E közbon történt, az elmúlt év tavaszán, — midőn pedig a hóviz csekélyebb volt-az ideinél — hogy a panasztevő föld tulajdonosnak földjét elárasztotta a vizáioreszeu át kitóduló viz s veteményét kiáztatta. A kárvallott gazda perbe fogta a társulatit, mely a kárt és a felmerült költségeket peren kivül kiűzette. Az idei nagy mennyiségű hóviz, amennyiben, levezető csatorna mindez ideig még építve nincs, neki fordulván az áteresztőnek, nem egy, hanem vagy 30 gazdának földjét öntötte el s áztatta ki veteményét. A károsultak, most sorba perbefogják a társulatot káruk megtérítése miatt. Hogy mint fognak a perek eldőlni, még nem tudjuk, de több, mint valószínű, hogy kárvallottak javára, sőt az előzményekből Ítélve, valószínű, hogy a társulat a követeléseket peren kivül ki fogja elégiieui, de vájjon megelégedhet ünk-e ezzel ? Elég-e ez ? Bizonynyára nem ! A becslés a tényleges kárt veszi alapul, de nem egyúttal az elront hasznot, mi az egyes gazdára pénz veszteség számba megy, mit senki sem kárpótol, de mi, ha kárpótolva is lenne ngy az egyes gazda akkor is csak vesz tesógben marad, amennyiben a perrel járó ügyvédi költségek egy része, — dőljön bár a legkedvezőbben el a per — mégis jvak a kárvallottra hárul. Ezt neki senki neg nem térili. Kell, hogy e kérdés lletékes hatóságaink sürgős és fonos elbírálása tárgyává tétessék, mert lemcsak a hóviz, de a nyári záporok s komoly veszéllyel fenyegetik gazdáink írdekeit, sőt a földhöz tapadt népnek niudennani kenyerét. Az a fiatal ember, aki májusban született nagy tehetségekkel lép a világba, de nem mind fejlődik ki benne. Szülőinek sok pénzébe kerül és még több gondjába. Szeret hőstetteiről beszólni és ríagyzani. K mellett azonban igen spekulatív szellem, de a legjobban gazdag leányokra avagy özvegyekre szeret spekulálni. A házasságnál nagyon ingadozó. Végül azonban meg- | nősül és választása sikerül. A ki júniusban született, müveit és •idám, szeret ugyan csínyeket elkövetni, le tanul is és jó jövedelmet és szép telintélyt szerez. Nem szeret nősülni s a nig lehet halasztja. Az a fiatal ember, a ki júliusban született, könnyen nagy genie lehet, de relé született a féltékenység is, el tudja izonban rejteni. A nőknél nincs sok sze•encséje, ezt azonban szatirikusán fogja fel. szerencséje középszerű, de tudja magát íozzá alkalmazni és némelyek azt mondják óla: «Nagy róka.* Az októberben született fern szeret íagyokat és jól inni. Nem sokat törődik a i gondokkal, megkísérli a tanultakat jól elhasználni, szeret gavallért játszani és irti a szép beszédmód titkát. A szerelem iok bajba keveri, de a mint megnősül, a esz világ szava is elnémul lassan. Novemberben született, szeret lovagolni, kocsikázni, korán tanul játszani is nagyon lepke természetű. A hölgyeknek tok dolgukba kerül megtartani őt hatalmikban. Egyik virágról a másikhoz repül. !íem teheti ezt ugyan mindég büntetlenül, le mégis olyan lesz, kiről azt szokták monlani: roppant szerencséje van. A ki augusztus szülöttje, gazdag szellemű, ifjúságában sokat veszekedik és sok ellenséget szerez magának. A pénz előtte különös bájjal bir és szereti magát dicsérni hallani. Hü és szerető férj leszen, de nagy gyöngédség nem sajátja. Végül a decemberben szülött sok teletsége mellet nem tul merész és eibizakolott. Szeret vigadni a vigadókkal, munkás is szorgalmas s nagy szerencséje van a r

itágban és házasságban. Azonban gúnyoló ermészetü s a ki megboszantja, jaj neki ía közelébe kerül. bői, de annak igazolására, hogy lapunk a vidéki hírlapirodalom terén nemcsak nagy elterjedést, hanem bizonyos szerepet, figyelmet vívott ki magának, feleiuliijük azt, hogy magához a szer* kesztőséghez intézett megkeresés sorszáma lel vau ellátva. — Kossuth levele az országos múzeum Ügyében. Kedves gróf Kreith ! Az elintézett és el nem intézett levelek halmaza összekeveredik asztalomon, tartok tőle, hogy e miatt válaszom október 3-ki becses levelére későn érkezik, de az, hojjy a 48—49-ki szabadságharc országos múzeumának épp azért, mert «ors«ágos» helye csakis a főváros lehet, előttem annyira világos dolog, miként remélem, hogy az én véleményemro nem volt szükség, miszerint a kérdés ily értelemben döntessék el. Sok mindent centralizálnak a fővárosban, amit centralizálni nem kellene; de hogy «országos múzeum* valahová a vidékre utasittassék, azt én képtelen eszmének tartom. Óhajtanám, hogy szabadságharcunk minden nevezetes eseménye emlékkel legyen a történet színhelyén megörökítve, megannyi oltárául a hazafiság religiójának, de a múzeumba való tárgyaknak egy helyen kellene összegyűjtve tartatnia, mert az eldarabolás csökkentené történelmi becsüket s a közérzületre hatásukat s mert egy helyén tartom összeuyüjtendöknek, az, hogy azon hely csakis a főváros lehet, előttem annyira természetesnek látszik, miként megvallom, csodálkozom, hogy az csak vitatás alá is jöhetett. Engedje Gróf ur megújítanom kö- ' szönetemet becses látogatásáért, mely mindig kedves emlékeim közé fog tartozni s nagyrabecsülésemet a fáradhatlan buzgalomért s eléggé nem méltányolható áldozatkészségéért, melyet ön a 48—49-iki korszak történelmét felvilágosító adatok kifürkészósére s összegyűjtésére és a tényezőkre való visszaemlékezés ébrentartására szentelni meg nem szűnik ; oly hazafiúi igyekezet ez, mely ama nagy nemzeti erőfeszítés iránti érdeklődés élesztésével hatályosan közrehathat arra, hogy a múltnak kegyeletes emlékezete, csirája legyen a jövendőnek. Fogadja Gróf ur tiszteletem kijelentése mellett őszintén barátságos üdvözletemet. Kossuth Lajos. — Vasúti miseria. Több rendbeli panasz érkezett be hozzánk kereskedőinkrószéről, mely szeréül azok a kereskedők, kik a vasúttal érkező árucikkeik átvételére nézve valamely helybeli fuvarozót meghatalmazással el nem Iáinak az értesítő és vétlevelek, valamint a szállítmányok átvételére nézve ; azoknak az értesítő és vél levél ajánlott levélben küldetik meg nevökre címezve. A szokás eddig ugyanis az volt, hogy az egyes kereskedő valamely helybeli fuvarozó részére meghatalmazást állitolt ki, melynek alapján a fuvarozó az értesítő és véti eveiét az áruval együtt átvette s a kereskedőnek házhoz szállította. Ujabban a vasuttársnlat a fuvarozó részére kiállítóit meghatalmazással egyedül nem elégszik meg, hanem követeli, hogy az illető állomás főnök részére állitassék ki egy nyilatkozat a társulat jogainak biztosítása végett, mi még helyén való lenne, vau azonban a nyomatott nyilatkozatban egy kitétel, melynek érlelnie esetleges a per esetén, de önmagában véve is nemcsak nem eléggé határozott és jogi vitára okot adó, hanem a társulatnak nem eléggé indokolható jogokat tart fenn és biztosit, mely Jrt» tétel igy szól: «a vasutintézetnek ai ellenében m ások á Ital t á m a s zt o 11 kártérítési igénnyel szemben fedezetet nyújtandók, a mennyiben azt ugy panasztól, mint kártól teljesen mentesíteni fogom.»Hogy mi akar ennek értelme lenni tudjuk,dehogy netaláni per esetén milyen értelmet tulajdonítana ennek a bíróság, kétes. Egy két óvatos kereskedő az ily szövegű meghatalmazást alá nem irta, miért is minden értesítő és vótlevél nevökre címezve, ajánlott levélben küldetik meg, sőt mi több, ha tömegesen is érkezik egy kereskedőnek szállítmány, minden egyes érteni 0 levél külön-külön ajánlott levélben küldetik meg. Három levél fekszik szerkesztőségünkben, mellyek.egy keres-v kedőnek szóllauak s melvek mindegyike — Vaszary Kolos hercegprímás május hóban a püspöki kar több tagjával Rómába utazik. — Püspöki konferencia, mely február 28-án ült egybe, tanácskozásait f. hó 3-án fejezte be. A kormányhoz intézendő felirat végleg elkészült, mit a jelenlévő püspökök nyomban alá is irtait. A memorandum a püspöki karnak álláspontját ismerteti a zsidó vallás recepiiója, a polgári anyakönyvvezetés és házasság, valamint a kongiua kérdésében. — Március 15-ikét a «Tarkaság» az idén is a szokásos kegyelettel szándékozik megülni. Evek óta viszi a «Tarkaság» a kezdeményezés szerepét, melyhez, hogy hü legyen, már elhatározta, hogy ez évben is méltán Jogja megülni a napot, mi végből már egy program mol állított egybe, melyet a napokban fog a nagy közönséggel falragaszok uján közölni. Az ünnepély a honvéd temetőben d. u. 3 órakor fogja kezdetét venni, melyre az egyesület a nagy közönséget meghívja. A tagok 2 órakor fognak az egyesület helyiségében gyülekezni, honnét fogatokon a temetőbe hajlatnak, hol a csatlakozás fog történni. Az ünnepély a következőkép fog lefolyni : 1 .A szobor megkoszorúzása. 2.Ének. S;Hazafias szónoklat. 4. Ének. 5. Szavalat 6. Zárének. Innét elvonulás testületileg a Szenlgyörgymezői szentegyházba, hol is d. u. fél 5 órakor hálaadó isteni tisztelet lesz. Este 8 órakor az egyesület helyiségében társasvaesora, melyre már is lehet jelentkezni az egyesület helyiségében. — A milleniumi kiállítás. Mai vezé cikkünk a milleniumi kiállítás ügyébe a kereskedelemügyi minister által mej küldött felhívás, tartalmazza, melyi olvasóink figyelmét kiválóing felhivju Hogy mennyire szivén hordja a kiáll l.-is erdekeit minist erünk, mint a mi leniumi országos bizottság elnöke, ig; zolja azon körülmény, hogy a szerkes: tőségünkhöz a felhívás közlése ügyébe érkezett felszól litás a min isteniek ne sokszorosított, hanoin eredeti sajálke? aláírásából vau ellátva. Nem kérkedé