Esztergom és Vidéke, 1893

1893-02-16 / 14.szám

Hilgard annak tulajdonítja, hogy ezen alkáli területeken a csapadék igen kevés és ezen kis vízmennyiség lefolyásáról sin-cs eddig gondolkodva. Az eső tehát feloldva ezen Uiiuden talajban tálai ható sókat s azokat egy mélyebben fekvő helyre hordja össze. Itta víz lemossa őket az altalajba, de a szárazság beáltávnl, a talaj capillariiása következtében újra a felszínre hozza, a hol a víz elpárologva a sók kivirágzauak. Az alkáli talajok két csoportra osztImtók ; u. m. fehér és fekete alkáli talajokra. Ezen két földnein a növényzetre való hálásában egymástól különbözik. A fekete alkáli sokkal károsabb hatása. Nevét azon körülménytóTvette, hogy fekele mocsaras foltokat képez a földön, melyek még sokáig, midőn már a talaj az egész környéken száraz, nedvesek maradnak s végre a kiszáradásnál fekete karimákat hagynak a mocsár szólén. Ilyen fekete alkáli folt vizét elemezve, azt találjuk, hogy annak tul* nyomó alkatrészét szóda képezi ós hogy ezen sötét szint atalaj nagy humusztártai ma okozza, melyet ezen Ing nagy mértékben képes feloldani, ami már magában véve káros a növényzetre. Azonban nemcsak ebben nyilvánul á szódaoldat káros hatása, hanem főként abban, hogy az a párolgás következtében a növény gyükérkoronája körül töméuyedve feloldja, megmarja annak kérgét s lassan egy holt gyürüt létesít a száron s ezálttal elzárja benne a nedvkeringést, mint azt a gyürüzésnél a kertész a gyümölcstartó ágaknál teszi ; s a növény kivész. Mig egyrészt ezen alkatiak maró hatásukkal a növény gyökerét és szárát támadják meg, másrészt leheletlenué teszik a jó művelést azon ismert tulajdonságuknál fogva, mely szerint a nátron és káli szénsavas vegyülete az agyagot nagy ménekben kötötté, tömötté teszi, összetartja s nem engedi azt darabokra széthullani, mint azt a jó megmunkált termőföldtől megkívánjuk. A fehér alkáli sói neutrális természetűek, föelegyréSlökot a glaubersó képezi. Igen nagy mennyiségben kell a talajban? jelenlenníok, hogy nzt termékteleunó tegyék. Hatásukban ezen sók sokkal enyhébbek mint a fekete alkáli folt lúgos hatású -sói; a talajt sem teszik oly kötötté. Ezen alkáli talajok javítására Hilgard az öntözést alagesövezést és gipsszel való líágyázást ajánlja, öntözést ott tartja alkalmazhatónak a hol az öntözésre tiszta sómentes víz áll rendelkezésre ós az altalajviz lefolyásáról gondoskodva van. Alagesövezést csak oly helyeken lehet sikeresen alkalmazni a hol az alagcsövekben összegyűlt viz könnyen levezethető, mint a tengerpart és nagy folyók mentén. Gipsszel pedig a fekete alkáli folt sóit leltet ueutralizalni, ezáltal káros maró hatásukat csökkenteni. Vetemények közöl főleg a kapás növényeket ajánlja az alkáli területekre, mert egyrészt ezen növények erősebb gyökérzet tel bírnak, melyben nem képes az alkáli oly kárt tenni s másrészt a kapálás által a lalaj felszíne lázitva annak elpárolgása lesz csökkentve s igy nem jut annyi só a felszínre, hogy az a növényzet fejlődésót károsan befolyásolhatná. TREITZ PÉTER. Irodalom. Az Ország-Világ a müveit olvasó közönségnek legnagyobb legelterjedtebb s egyszersmind a legszebb szépirodalmi lapja, melyet Benedek Elek kiváló gonddal szerkeszt s kit az ifjabb és régibb írói gárda legjelesebbjei támogatnak. A most megjelent. 6-ik számmal a harmadik füzetet, veszik olvasóink, melynek érdekes tartalmából felemlítjük a következőket: A zöld gyepen, eredeti regény. A székely havasokon (madarászat i kirándulás), irta Lakatos Károly. XVI. Lajos tragédiája, a király lefejezésének 100-dik évfordulóján, irta Földes Géza. A divat képek a legújabb s egyenesen Parisból érkezet minták után készülnek. A lapot díszítő szép kivitelű képek pedig a hazai ós külföldi művészetet mulatják be a közönségnek. Egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt, egy hóra 70 kr. Egyes szám ár 16 kr és a kettős számú füzeié 30 kr. Uj előfizetők a valóságos irodalmi és művészeti eseményszámba menő karárácsonyi számot — melynek ára nem előfizetőknek 50 kr —- ingyen kapják az összes mult évi műmel lék lettel. A < V a s á r n a p i U j s á g» febr. 12-iki száma 22 képpel s a következő tartalommal jelent meg : «Mányoki Ádám régi magyar festő.* «Télen.» Költemények, Gyulai Páltól. Várkastély a Kárpátokban.* Regény Verne Gyulától. «A szerb szkuptsina.* (Képpel.) «A kigyó-lánc* «A lábszánykózásról.* (8 képpel.) Chernél Istvántól. «A német császár húgának esküvője.* «A labszánykó használata a hadseregben.* A Vasárnapi. Újság katonai mukatársától. «A Kisfaludy-iársaság közgyüiése.» ^Széchenyi emlékezete.* «Párizsi dlvallevél.* (Divat-képekkel.) Irodalom és művészet; Közínlézetek és egyletek ; Mi újság; Sakkjáték: Kóptáláuy, stb. rendes rovatok. A Vasárnapi Újság előfizetési ára negyedévre 2 frt, a Politikai Ujdonságok-kal együtt 3 frt. Megrendelhető a Frankltn-Társula' kiadóhivatal; bin (Bpest, Egyeiem-utca 4. sz.) Nagyjáték. Ez a enne Tábori Róbert legújabb regényének, mely a magyar társadalomból van merítve. Hőse a Don Jüan mintájára vau szabva, aki csillogó szárnyakkal ágról-ágra rópkőd mindenütt megízlelve a szerelem mézét, Mikor már belefáradt a röpködésbe és megunta a különféle mézet, .a komoly házasság révébe tér megpihenni és uj, eddig nem ismert boldogságot élvezni. Csakhogy itt megboszulja magát raji a a saját vé'ke. Elvesz egy nemes, tisztességes nőt, a kit. mélyen, igazán szeret, de nem tud örülni boldogságának, mert folyton mardossa lelkét a kétely. Saját fejében is mindig azt a büut kutatja, melyei ő miatta kövelelt el annyi asszony s bár Ő tteui törődött a megcsalt férjek sorsával, in«ga irtózik a kijátszott férj szerepétől. A regény elejétől végig érdekes, sok benne a lélektani probléma, melyet igen ügyesen old meg a szerző. A hírlapírói életnek egy részét is megismerjük benne és itt Tábori Róbert nyíltan bevallja ragaszkodását a hírlapírói pályához. A «Nagy játék* aSinger és Wolfner-féle Egyetemes Regónytár VIII. évfolyamának 7—8-ik kötelét képezi. Ara a két kötetnek diszes, piros, vászon kötésben 1 frt. Általánosabb fontossági! és érdekességü müvet jelen irodalmunk alig képes felmulatni, mint az Atheuaeum Kézi Lexíkonát, mely minden ujabb füzetlel megerősíti bennünk azon a megjelenés kezdetétől fogva táplált hitet és bizalmat, mellyet már akkor, mint kitűnő segédmunkát ajánlottuk, minőre minden családnak, minden szaktudósnak, szóval minden művelt embernek szüksége vau. Most vettük e jeles encyklopédia 33 és 34. füzelét. A munka 40 füzeiben lesz teljes s igy már csak 6 füzet hiányzik e nélkülözhetién segédmunkából, melyet minden olvasónknak melegen ajánlunk. Minden füzet ára 30 kr. Megszerezhető négy 3 frtos fél kötetben, vagy két 6 frtos kötetben is, Díszkőtésbon minden kötet ára 8 frt. Az első kötet már kötve is megjelent s most adatott ki a harmadik félkö'et is. Megrendelések az Athenaeum könyvkiadóliivatalához (Budapest, Ferenciek-tere 3.) cimzendők, mely mutatványszámokat is szívesen küld. Kapható azonkívül minden könyvkereskedésben. Farsang. Az álarcos bál. A BarosK-s/obor alapjavára rendezeti álarcosbál f.hó 12-éu volta«FürdŐ»-ben Elég nagyszámú nézőközönség szemlélte i körülbelül 15 álarcost s várta a töb bit, de hiába. A női álarcosok közül egj lovagló öltő zetbeu lévő, egy tiroli leány és egy hava si gyopár tűntek ki, kíí közül a két, első erősen versenyezett? kií űzött, díjért, az ezüst gyümölcs állványért mit az éji homályban eltűnő smagát lelepzni nem akaró tiroli leány vitt el, A férfi álarcosok közül Sanyarú* Vendel eredeti jelmeze és találó viselkedése által győzött a gigorli felett, kinek ügyes mozdulatai erős versenyre késztették Sanyarút (Bargel Mihály urat), A sorsoláson kihúzott számokról hírünk rovatában emlékezünk meg. A sorsolást egy álarcos menet követte. A bál tapasztalatai elárulták azt, hogy nálunk az álarcos bál rendezése nem megszokott dolog s azt, hogy közönségünk inkább a nézésben, mint az álarcban való megjelenésben találja a szórakozást. Kern hagyhatjuk szó nélkül az álarc biztosította incognitónak megsértését, mely ez alkalommal nemcsak férfiakat rejiö dominókkal, de még nőkkel szemben is nyilvánult, a kíváncsiságnak kézzel fogható nyilvánulása által* A polg. olv. kör estéje. A polgári olv. kör f. hó 13-án a köf helyiségében, az egyesület házi alapjai javára szinielőadással egybekapcsolt Sikerült estét rendezett, melyen közkívánatra másodszor került szinreLukácsy Kósza Jutkája. SPECTATOR. Képezdónk táncpróbája. A vízivárosi tanítóképezde növendékei f. hő 13-án d. u. a Niedermanu János-féle buda-ntcai házban igeu sikerült kis táncpróbát tartottak ft* Schreiber Aladár képezdei tanár felügyelete alatt. A tánctudomáuy alapelveinek oly lövid idő alatti gyors ós sikeres elsajátításáért a tanuló ifjúság a próba befejeztével meleg ovációban rószesité Thurzó Gerő táncmestert, ki immár három éve szoktatja e szép és edző mulatsághoz Esztergom különböző nemű fiatalságát. A négyeseket 30 pár táncolta. Ott lát luk Bergman Adélt, Berán Tinit, Czilek nővéreket, Dubrovcsik Idát, Dukae Marit, Eggenhofer Margitot, Fekete Annál, Hikkel Adélt, Hro« mada Gizit, Kecskeméti nővéreket, Krajek Józsát^ Lehner Gi/it, Lerner nővéreket, Martiuec Ilkát, Nagy Mariskát, Pelcmann Olgát, Seicher Jusztit, Schlosser Annát, Tisz'-vszky Margitot, Zalába Ilonát satöbbieket. Izsóy. volt hagyva a szerencsétlen város és a kiknek egész eljárása mindenkor azt tanusiiá, hogy gyakran eszőkben forgatták hatalmuk alapitójának, a hires Psengiszkhánrak eme barbár mondását: cA legnagyobb élvezet az, ba legyőzzük az ellenséget magunk előtt hajtjuk őket, elves/ük a mijökj van, könyezni látjuk a nekik kedves sze-j mélyeket, lovaikra vetjük magunkat, lá-! nyaik és nejeiket karjaink közé fogjuk.**) j A mióta ragyogó tollú Jókaink kiadta | Pecameronában «Az esztergomi százszor szépek* cimü elbeszélését, többen elhitték neki, hogy az a szerencsétlen 300 hölgy nem volt magyar. Azonban, ha kételkedésünk nem volna alapos s ez a szomorú jelenet csakugyan végbement volna: a körülményeket egybe vetve, az ellenkezőt kell állítanunk. Az idegen nemzetségú polgárság kincseivel s bizonyára csaladjával együtt a várba menekülvén, csak is a városba gyűlt nemes hölgyekből kerülhetett! ki majdnem háromszáz urnÖ, különben is' Rogerius «Nagy urnők»-ről (domine tnagne) beszél, ez a cim pedig az akkori hivatalos nyelv szerint csak is a nemesek hölgyeit illette meg. Nem áll tehát Jókainak ez a hozzá vetése, valamint Bél Mátyásnak az a véleménye sem, a melyet az 1835-iki Regélőben Birkés Endre, 8 az 1856-iki «Vasárnapi Ujság»-ban, az országszerte szeretve tisztelt István bácsi említenek, hogy t. i. ^leeresztett hajjal és széttépett ruhákkal* mentek a tatár khán elé. Tudtunkkal egyedül Rogerius beszéli el ezt a szomorú históriát és pedig — mint látC»ntuC»«»ar.Vü.t5yt.a. köt. Xlt könyv. 230.1, tuk — épen ellenkezőleg; és azért azt kell feltennünk, hogy Bel Mátyást emlékező tehetsége csalta meg, a midőn az emiitett sorokat irta. Az esztergomi várat a vitéz Simon gróf megvédelmezte a tatárok ellen. Hányszor rohanta meg a vad mongol sereg az erősséget és mennyi ideig tartott ennek ostroma: arról semmit sem tud a különben bőbeszédű Regerius. Mi adott okot a tatárhad elvonulására, arról sem szolnak ama kor emlékei. Valószínűleg a nagyrészben lovasságból álló tatársereget a takarmány hiánya kényszerité abba hagyni a vár ostromát.*) A jámbor idők közvéleménye sz. István közbenjárásának tulajdonitá a várnak vivatlan maradását. Az apuliai származású Rogerius nagyváradi kanonok az általa elbeszélt eseményeknek nagyrészben szemtanuja vala; s e miatt íróink feltétlenül hiteit adtak állításainak, bár azt nem tagadják, hogy a történtek élénk benyomása alatt némi túlzást engedett magának. Mi azonban tudva az ö munkájának élőbeszédéből, hogy nem vala mindennek tanuja ; látva, hogy úgyszólván minden sorából kirí az igyekezet, minél érdekesebbé tenni tárgyát; s tapasztalva, hogy előadása itt-ott az oklevelek hiteles adataival ellenkezik: igeá óvatosan használtuk «Siralmas ének»-ét, s ellenében Tamás spalátói főesperesnek adtunk igazat egyben-másban : a ki — amint látszik adatait nyugodtabb kedélylyel és jobban megválogatva közölte. Rogerius hitelét azonkívül igen emelte az a körülmény, hogy azt tartották felöle, hogy János nevü pesti, tehát magyarországi püspöknek ajánlotta müvét. Azonban ezt a hibás véleményt szerencsésen megcáfolta Bunyilay Vince, a cSzázadok* 1873-ik folyamának 69. 70-ik lapján, Keresztury nyomán kimutatva, hogy az emiitett János sem pesti, sem — a mint Dezsericky véli — váci püspök nem vala, hanem hogy az senki más, mint a nápolyi királyságban fekvő Paestum ma (Pesti v. Pesto) városának püspöke, Tolelanus János bibornok, a kinek Rotrerius, mielőtt nagyváradi kanonok lett, káplánja vala s a kinek pártfogása folytán ő 1249-ben a spalatói érseki székre jutott. Nem vétünk tehát nagyot Rogerius ellen, ha adatait vizsgálva, oly akadékoskodó kritikával élünk, a milyent eddig nem szoktak használni irányában íróink. MAGYARY SZÜLPIO. x A vér ez a becses életnedv, nagy szerepet játszik az emberi testben, s egész figyelmünket folyvást arra kellene fordítanunk, hogy vérünket tisztán tartsuk. Ha bőrünkön kiütések, daganatok, görvélyes kelések stb. jelentkeznek, ebből a vér tisztátalanságára, csipősségéi e következtethetünk s ez ellen, mint az elért eredmények bizonyítják, a már évek hosszú során át ismert s a gyógyszertárakban dobozonként 70 kr. kapható, Brandt Richárd gyógyszerész valódi svájci labdacsait a legjobb sikerrel használhatjuk. Vigyázni kell, n« hogy utánzott szert kapjunk. Főraktár: Török J. gyógyszertára Bpesten Kírály-u. 12. III KUK. — Az árvíz bizottság megalakít' lása. Tegnap délelőtt alakult meg a városháza tanács:érmében a vészbizottság, melynek működési köre a kir. város területe. A 4161/V—15. számi földmüvelésügyi ministeri leirat felob vasasával vette kezdetét az ülés, mely leirat a hatósági működés körébe vágó előintézkedések késedelem nélküli megtételére hivja fel az összes hatóságokat. A leirat részletes utasításokat tartalmaz a távirdai, beleértve a vasúti távirdai éjjeli szolgálatnak hatóságok *) T»m, 81. I.