Esztergom és Vidéke, 1893

1893-12-15 / 111.szám

kijelölése alapján a birák, ügyvédek, hivatalnokok és más szakférfiak közül. A bizottság elnökeit és másodelnökeit a vallás- és közoktatási miniszter az előbb nevezett miniszterekkel egyetértőleg nevezi ki. 5. §. A vizsgálati bizottsági tagok, a rendeletileg megszabandó vizsgálati dijakra és a mennyiben nem laknak a bizottságnak székhelyén, uti költségre és napidijakra is tarthatnak igényt, a mely utóbbiaknak fedezéséről a közoktatási tárcza gondoskodik. 6. §. Az átmeneti intézkedésnek rendeleti uton való megtételére, úgyszintén a jelenlegi jogtudományi és államtudományi doktori fokozat minősítő hatályának átmenete addig, mig a jogi doktori szigorlatok tisztán tudományos irányban újjá szerveztetnének, azonban a jelen törvény hatályba léptétől számítandó legfölebb két éven át, rendeleti uton való fentartására a vallás- és közoktatásügyi miniszter felhatalmaztatik. 7. §. Az 1893. I. t. c. mindazon szakaszai, melyek minősítő feltételül az államtudományi vagy jogtudományi államvizsgálatot, illetőleg doktori fokozatot szabják meg, oda módosíttatnak, hogy ezen vizsgálatok helyett ezentúl a jogi állam vizsgálatnak letétele lesz megkövetelendő. Azokra nézve azonban, kik a 6. §-ban említett rendeletben megszabandó határidőig az eddigi államvizsgálatokat leteszik, illetőleg a doktori fokozatot megszerzik, ezeknek minősítő hatálya továbbra is fentai*tatik. 8. %. A jelen törvény végrehajtásával a vallás- és közoktatásügyi miniszter bizatik meg. Budapest, 1893. deczember 12-én. Csáky Albin gr. s. k. vallás- és közokt. miniszter. CSARNOK. A czigányok. A „Pallas" nagy lexikonának nemrég megjelent 4-ik kötetéből kiválik úgy terjedelemre, mint a tartalom érdekes és tanulságos voltára nézve az a czikk, mely a czigányo k-ról szól. A czigányok életmódjáról, szokásaidé ismét lecsillapodott, mikor egy-egy lopott viczczet megeresztettem. Sinistral Sinistral (balra) kiáltám e pillanatban, de már későn zátonyra jutottunk. A magunk erejéből már innen ki nem menekülünk — mondám suttogva a tiszteknek — és megadtam a vészjelt. — Száz lámpást gyújtattam meg és rakétáztattam, az utasokkal pedig elhitettem, hogy egyik tiszt jubileumára tűzijátékot rendezünk . . . Megnyugodtak. A vihar hajónkat folyton emelgette ugy, hogy a felfordulás vagy a tengerbe sodortatás veszélyétől már alig egy óra választott el. Negyedóra .... husz perez . . . segély nincs. Összegyűjtöttem az utasokat, tisztikart, legénységet, felszólítottam térdeplésre és imádkozásra, mert menekülésre már nincs kilátás. A zsidók nem jöttek az imára, hanem tudomásomra hozták, hogy „minyent" csinálnak és ott imádkoznak. — Ha a veszély nem oly nagy, bizony eszembe jutott volna antiszemitának lenni, de igy nem jutott rá időm. Jézus urunk, Ábrahám, Izsák, Jákob nevei vegyültek a jajveszéklésekbe. — Az életemmel már mit sem törődtem, csak a kis asszonykát és jegyesemet sajnáltam. A vihar csillapodott és mi még mindig ott térdeltünk, reménytelenül a katasztrófára elkészülve. A jó Isten nagyon jó és szereti gyermekeit, különösen azokat, kik ritkán alkalmatlankodnak nála kéréssel. Magam pedig éppen ezek közül való vagyok. ról, hiedelmeiről W 1 i s 1 o c k i Henrik ir. És ki Írhatna e tárgyról avatottabban mint ő, ki tanulmányai czéljából éveken át élt sátoros czigányokkal, ki már egy egész könyvtárt irt össze róluk, E fejezet érdekesebb bármely regénynél. Itt e részletben az élet a maga teljességében, legtitkosabb sajátságaival tárul fel előttünk. Nem felesleges dolog áttekintést nyújtani az itt behatóan tárgyalt bő anyagról. Tárgyaltatnak.* a sátoros és telepes czigányok közti különbség, a törzsszerkezet, a vajdaság, téli, nyári lakásuk, vándorjeleik, családi viszonyaik, gyermekkoruk, szerelem és házasélet, erre vonatkozó bűbáj, amuletek, varázsló asszonyok, tűzreolvasás, a czigányaink hitében élő mythologiai lények, születés, keresztelés, húsvéti, pünkösdi, karácsonyi s más napokhoz kötött szokások, hegyek kultusza, a kézújjak jelentősége, kézből való jóslás, kártyavetés, álomfejtés, betegségi démonok, halál, temetés, istenitélet, túlvilági élet, boszorkányok. E thémák némelyikéről itt adunk érdekes mutatványokat: Az esküvőről a sátorba érkezve, a férj első teendője, hogy neje hűségét magának mindörökre biztosítsa. E czélból egy tallérnyi nagyságú hársfadarabka egyik oldalával titkon érinti neje meztelen bal talpát. E fatáblácskára tüzes tűvel különféle alakok vannak égetve, melyeket igy magyaráznak: a lánczaJakú vonal azt a lánczot jelenti, mely a hitestársakat egymáshoz fűzi, a két kereszt pedig a szerencsétlenséget jelzi; ez essék a keresztek között levő „lyukba," azaz pusztuljon el; a kigyó a csábitót jelenti, az alatta levő „torony" pedig a férj hatalmát neje felett. Á táblácska másik oldalával felkeléskor a férjnek felesége jobb talpát kell szintén titkon érintenie. A táblácska e másik oldalán lévő rajzok közül a felül álló egy „virág", mely a szerelmet jelképezi, az alsó rajz két botot, melyet a hűtlen asszony megérdemel. Hogy boldog legyen házasélete és könnyű a szülése, a vidéki vándor czigánynö házassága első évében kosbor (Orchis) gyökeret visel meztelen testén, vagy egy 8 szegletü hársfatáblácskát, melyre a félholdat és 9 csillagot körülövező kigyó van égetve. A kigyó a betegségi démonokat jelzi, a hold és a csillagok pedig „gyermekekben való bőséfet." Hasonló czélra a nő meztelen testén szivalakú hársfatáblácskát is visel, melyre szintén egy 9 csillagot és egy fél s egy teli holdat környező kigyó van égetve; az alatta levő lyukba szamárfarkszőrrel mesterségesen körülfont mogyorót szorítanak. Ha idővel a mogyoró kihull a lyukból, akkor az illető nő áldott állapotban levőnek hiszi magát. A varázsló asszonyok népünknél mint tűzreolvasók játszanak nagy szereNem csoda tehát, hogy segíteni igyekezett. A köd oszlani kezdett, én pedig nem nagy távolságban egy amerikai gőzöst pillantottam meg. Nyomban segítségre hivtam két ágyulövéssel, mire az asszonyka még jobban jajveszékelt és rózsás ajkai oly aranyosan tolmácsolták, hogy most meg a rablógyilkostól fél. A segítség csakhamar ott volt, mentöcsolnakokat bocsájtott vízre, melybe először a fiatal párt szállítottam. — Nagyhasu pártnerjeim pedig ugy ugráltak ki, hogy még jóravaló bakkecskéknek sem vált volna szégyenére. — Példájukat követték a többi utasok is. Nemsokára a hajót is megmentettük és folytattuk utunkat a déli gyümölcsök hazájába. Az asszonyka még sokáig sirt, gyengélkedett, a férj pedig gondozta, ápolta. — Nem háborgattam őket Nápolyig. — Ott is csak az ablakon kukkantottam be, éppen mikor az angyalka arczul legyintette imádóját, megpuszizta és kedvesen sejpitve mondta: „Megálljon maga rossz l" — A férj pedig telve boldogsággal, enyelgő fenyegetései válaszolta: „Majd kikap kis hamis !" Különben, — végzé a kapitány — mint azt a lapok is megírták, az ijedtségen kivül semmi bajuk sem esett. Hej de szomorúan is eltudta volna mesélni ezt a történetet 1 Ilyen sokszor a fenséges tengeri utazás 1 Kemény Ödön. pet, főleg a délvidéken. Ott a czigányok azt hiszik, hogy a villám csak oly épületeket gyújt fel, melyekbe „még élve" jut el, s a hol nagy bűnösök laknak. Az u. n. villámfüvet (Donnerkraut; sempervivum tectorum; czigányul: csereszrobareszke érme) a házfedeleken növesztik, hogy megóvja az épületet a villámtól. Mogyoróvesszőket is helyeznek el a házeresz alatt a villámcsapás ellen. A szerb telepitett czigányok pünkösdkor varázsló asszony által kilenczféle növényből, melyek közt csalánnak is kell lenni, koszorút fonatnak és azt kunyhóik fedelén keresztül dobatják, hogy a villám az évben ne csapjon lakásukba. Felvidéki czigányok ugyanezen czélból a varázsló asszonyok által egy fekete tyúk tojását ásatják el, melyen keresztül egy új szeget szúrnak; oláh czigányok pedig új kunyhóikba a templom füstölő edényéből szenet ásatnak el. Bács-ftodrogmegyében a czigány varázsló asszony az új épületbe e

gy téglát ás el hasonló czélból. E téglára, a mig az agyag még lágy, négy növényalakú idomot (csattantyú-növényt), két kigyót és egy kettős keresztet vájnak. Ha tüz üt ki a szomszédságban, akkor e téglát kiássák és a lángba borult épületbe dobják, hogy a vész ne terjedjen tovább. Egy fatáblácskára is szokták a varázsló asszonyok ezen alakokat tüzes tűvel beégetni. A táblácskát a falusi gazda az első tűzbe dobja, melyet az új házban raknak. Az erdélyi oláh czigányok is ismerik e szokást, csakhogy a táblácskára egy madár-, meg egy kigyó-alak van rajzolva, vagy két kigyó, a „nap", egy „galamb" két kereszt és 9 pont van ráégetve; a 9 pont a „Krisztus szent vérének halála előtt kiontott 9 cseppje." E táblácskák eladása jó jövedelmi forrása a varázsló asszonynak. A telepitett erdélyi magyar czigányok házépítéskor egy bodzafacsövet ásatnak el, mely furulyaképen 9 oldallyukkal van ellátva. Ha a boszorkány farkából egy szörszáll hull valamely épületre, az elébbutóbb lángba borúi. Hogy gyújtogató hatását megsemmisítsék, a délvidéki és Balkán országokbeli czigányok kunyhóik építésekor varázsló asszony által a talajba egy fatáblácskát eiásatnak, melynek két végoldala háromszög forma bevágással van ellátva s kiálló szegletei lószőrrel körültekervék. A táblácska közepén egy lyukon át tengelyformán egy vesszőt húznak keresztül. E lypk körül kílencz görbe vonalat égetnek be, melyek boszorkányfarkakat ábrázolnak. Az ilyen ábrácskákat „boszorkány-bilincs "-nek (holyípakrí szasztra) nevezik. Bács-Bodrogmegyében az ilyen táblákra még egy ruczalábat is rajzolnak. Az erdélyi oláh czigányoknál valódi rucza vagy libalábat néhány szál lószőrre fűznek és azt hasonló czélból új kunyhóikba ássák el. Ugyanis azt hiszik, hogy minden boszorkánynak ballába ruczalábforma, s hogy ha a boszorkány lószőrre lép, néhány pillanatra elveszi erejét, s mozdulatlanul elterül a földön. Hogy az épületet tüzvésztül megóvja az ember, ezenkívül még szükséges, hogy újév éjjelén, Szent György napján és azon a napon, melyen az évben az első meny dörgést hallja, a tűzhelyen lobogó tüz elé álljon és arra ráolvasson, vagy varázsló-asszony által ráolvastasson. Régi időben ily czigány tüzreolvasásokat fel is irtak, és tüz esetén a czédulát a lángba dobták, hogy a tüz tovább ne terjedjen. Rendesen a balkéz tenyeréből jósolnak a czigánynök, mivel ez a kéz „közelebb van a szívhez." Kinek kézcsuklójában sok ráncz van, az idővel gazdag lesz. Ha beteg embernél kék szinüek e ránezok, nincs remény felgyógyulására. Ha a hüvely melletti vonal e redőkben végződik, az illető házasság révén jut gazdagsághoz, fiatal nőkre nézve ez sok gyermeket jelent, idősebbeknél pedig sok örömet és boldogságot. A hüvelyk alatti kéz-izületet a chiromántiában phabajnak (alma) nevezik. Ha ezen sok kis redő van, az illető ember élete rövid lesz; házasulandóknál boldogtalanságot jelent a házas életben. Ha beteg embereknél piros sziníi ez a phabaj, akkor ninc s többé remény a felgyógyuláshoz. A hüvelykujj izülete, redöinek színe is határoz a betegre nézve ; ha pirosak, akkor nagy kínok közt fog meghalni; ha pedig kékes szinüek, váratlanul s könnyű halállal fog kimúlni. Ha a hüvelyk izületének redöjén több kisebb redő húzódik keresztül, a föredőt mintegy függőlegesen keresztülmetszve, akkor az illető embert sok baj és szerencsétlenség éri. A czigány nagy gondot fordít arra, hogy elhalt rokonait kiengesztelje, hogy azok visszatérve a holtak országából, öt ne zaklassák éjjel-nappal, ne legyenek szerencsétlenségének okozói. Azért is, ha családjának valamelyik tagja megbetegedik, első gondja a czigánynak az, hogy a varázsló asszony által megtudja, vájjon a beteg felgyógyul-e, vagy meghal. Ez iránt jobban érdeklődik, mint a beteg szenvedése iránt. Csak miután erre a fontos kérdésre feleletet nyert, engedi a czigányrokonság, hogy a varázsló aszszony kiűzze a betegségi démont a beteg testéből. Hogy ezt megtehesse, mindenekelőtt meghatározza, hogy a betegségi démonok melyike idézi elő a jelen kórságot. Vándorczigányaink hite szerint 9 betegségi démon van, kik mind a Kesalyi királyné, az Ana és a Locholicso király házasságából származnak. Az első a M e 1 a 1 o (== piszkos), ki örjöngést, őrültséget idéz elő, ha az ember testében tanyázik. Alakjára nézve kis kétfejű madárka, színe szürke. Éles körmeivel az ember „testét-lelkét" (truposz te vodji) össze-vissza marczangolja. Őrültség elleni talizmánul a czigányok egy krampusz-féle alakkal ellátott fatáblácskát is használnak. A második démon a L i 1 y i (nyákos), a Melalo felesége, mely mindennemű „nyákos betegséget" támaszt, mint köhögést, vérhast, stb. Ha a Lilyi, kinek hal-alakja s hosszuhajú emberfeje van, az ember testébe hatol, kijövetelekor néhány nyákos hajszálat az ember testében hagy, melyek a betegség okozói. A harmadik démon a T c h u 1 o (kövér, vastag), egy tövisekkel ellátott golyó. Ha az ember testében idetova gurul, a legnagyobb hasfájást okozza. A negyedik T ch a r i g y i (meleg, forró), a Tchulo felesége, kis hernyó (kirmori) alakjával bir, melynek teste sűrű szőröcskével van fedve. Az ember tes tébe bújva, távozásakor ott néhány szőrt hagy hátra, melyek iszonyú lázat idéznek elő. Minden női betegséget a Tchulo és Tcharigyi, s annak számos gyermekei idéznek elő. Az ötödik S i a 1 y i (a hideg), az emberben a hideglelést támasztja ; alakjára nézve kis fehér egérke, melynek számos lába van. A hatadik B i t o s z o (böjtölő), nénjének, a Silalyinak férje, ki testvérei közt a legártatlanabb, mivel az ember testében csak csekély fő- és gyomorfájdalmat, étvágytalanságot stb. idéz elő. Alakjára nézve sokfejű kis hernyó, mely gyors mozgásaival idézi elő a íájdalmat. Ugyanazon alakkal bírnak számos gyermekei is, kik szintén kevésbbé veszedelmes betegségek, mint pl, fogfájás, hasfájás, fülcsengés, lábszár gör csök, stb. okozói. Gyermekei közül névszerint csak egy ismeretes: ez pedig a lábszárgörcs, a Szürkülő. A hetedik démon a Lo Imiso (vörös egér), genyes daganatokat, bőrkiütéseket, pokolvart és golyvát idéz elő. A nyolezadik a Mincseszkre (női szemérembeli) szintén bőrkiütéseket okoz. A kilenczedik beter/ségi démon, a Poreszkoro (farkas) mindkét nemet egyesíti magában, maga magát termékenyíti meg s ezt teszik számos utódai is. Négy macska- és négy kutyafeje, továbbá madárteste és kigyófarka van. Kolera vagy pestis, vagy állati dögvész idejében a Poreszkoro alakját tüzes tűvel kis fatáblácskákra égetik be. Azt hiszik, hogy minden ember meghal, a kit a Poreszkoro első négy kutyafejével megnyal, az az ember pedig soha sem lesz egészséges, kit négy macskafejével érint. . . . HÍREK. — Esztergom bizottsága kedden Esztergom, decz. 14. vármegye közigazgatási ülést tartott Krupianicz Kálmán kir. tanácsos, alispán elnöklése alatt. Az ülésen a bizottság a szokásos havi kimutatásokat tárgyalta a közbiztonság, tanügy, adóbefizetés, egészségügy november havi állapotról. — Az esztergomi kath. kör jövő kedden, 19-én este felolvasást tart. A felolvasás 7 órakor kezdődik s utána társasvacsora lesz. — A milleniumi kiállitás esztergomi helyi bizottsága már megalakult. Tagjai a következők: Bayer Károly, Bérczy Pál gyáros (Párkány), Brutsy János szeszfőző, Dóczy Ferencz pék, ipartestületi elnök, Dudás János ipart, alelnök, Dr. Földváry