Esztergom és Vidéke, 1893

1893-11-29 / 104.szám

kos daloknak, az erős szatírának és a kaczagtató travesztiának. Az ügyes tár­saság, mely — mielőtt Esztergomba jött — Balassa-Gyarmaton és Ipolyságon tartott sikerült előadásokat, tőlünk Ko­máromba ment néhány estét adni. Meg­lehetős szerencsétlen conjuncturák között jöttek (a város gyászol), mégis szép számú közönség látogatta a mulatságos előadá­sokat. Megemlítjük, hogy Komáromi Béla a múlt hónapban ünnepelte színész­ségének huszonötéves jubileumát. — István bácsi hagyatéka. Ma és teg­nap folyt a leltározás István bácsi pa­lotájában. A leltározást Frey képviselő je­lenlétében a Vízivárosi bíróság teljesítette. A végrendeletet a járásbíróságnál szom­baton olvasták fel. Az áldott lelkű főpap több mint tizenötezer forintot hagyomá­nyozott közczélokra. — Orvosok országos kongresszusa. Az országos orvosi kongresszust — mint értesülünk — deczember hó 4-én délután 3 órakor tartják meg Budapesten a kerepesi-uti Metropole szálló dísztermé­ben. A kongresszus tárgysorozata a kö­vetkező : 1. A közegészségügy államosí­tása, különös tekintettel az orvosok nagyrészt szomorú anyagi helyzetére. 2. Országos orvosi egyesület és nyugdíjin­tézet alapítása. 3. Egyéb előre bejelen­tendő indítványok. —- Telefon Bars vármegyében. Bars vár­megye törvényhatósága elhatározta, hogy a vármegye valamennyi községébe be­vezeti a telefont, a mi rendkívül nagy előnyére lesz a közigazgatásnak. A tele­fonhálózat központja Aranyos-Maróthon lesz. A hálózat költségeit egyrészt az ál­lam, másrészt a vármegye viseli, de hoz­zájárulnak ahhoz magánosok is. A felü­gyeletet az állam fogja gyakorolni. — Az es2tergommegyei honvédegylet és a negyvennyolczasok. Az ország honvéd­egyesületei ez évi deczember 12-én or­szágos gyűlést szándékoznak tartani. Egyenetlenség merült fel köztük ab­ban a tekintetben, hogy hol tartsák a nagygyűlést: Budapesten vagy Szegeden ? Budapest mellett nyilatkozott összesen 40, Szeged mellett 18 honvédegylet. Az esz­tergommegyei egylet akarata az, hogy az országos gyűlés Budapesten tartassék meg. Távolmaradását jelentette 5 egylet, 10 egylet még nem nyilatkozott. Ugy lát­szik tehát, hogy a gyűlés színhelye Bu­dapest lesz. Ismerve kedves öreg honvé­deínk egy nagy vétkét, mely 48-ban bi­zony nagy erény volt, a makacsságot, — feltehetjük, hogy sok hercze-hurcza esik meg, mig egyezségre jutnak a felöl, hogy melyik városban gyülekezzenek. Biz ez sajnálatra méltó következetesség a ma­kacsságban, az ősi visszavonásban a mi kegyelt, agg szabadsághöseinktől. — Hat láda dinamitot szállított Schwartz Adolf szállító hétfőn délben 12 és 1 óra között a nánai állomásról a dorogi kö­szénbánya számára Esztergomon keresz­tül. A kocsi, mely fekete zászlóval volt jelölve, a kispíaczon és budautczán ha­ladt át. A közönséget rendőrség tartotta távol a veszélyes, robbanékony szállít­mánytól. — Csavargók. Állandó kiegészítői ezek a téli rendőri krónikának. Alig köszönt be a hidegebb időjárás, a sok henyélő, naplopó, ki egész nyáron nem keresett tisztességes munkával télre valót, elindul szerte az országba. Elárasztják már váro­sunkat. Naponkint, sőt óránkint megje­lennek ajtónk előtt. Munkához jutni nem biró mesterlegényeknek adják ki magu­kat, s a legkörmönfontabb kérésekkel ostromolják az embert pénzért. Mikor aztán a rendőrség igazolványt, vagy munka­könyvet kér, semmivel sem tudnak előállni. Tele van ilyenekkel a rendőrség toloncz­helyisége s temérdek bajt hoznak a ren­dörbiztos fejére, kinek sok dolgot ad hazatolonczolásuk. Mit ér azonban az is, ha visszaviszik őket szülővárosukba ? On­nan ismét elindulnak másfelé, össze-vissza kóborolni a két magyar hazát. — Az orgazda. Sovány János eszter­gomi lakosról megírtuk mult számunk­ban, hogy a Weisz Jenő komáromi lakos­tól ellopott csizmák nagy részét nála megtalálták. A helyi szolgabiróság, mely a templomrablási üggyel egyetem­ben az ellene indított vizsgálatot is be­fejezte, most Sovány Jánost és betörő társait a komáromi fenyítő törvényszék­hez tette át, hogy az őket méltó elbá­násban részesítse. •— Egyiptomi sötétség. Vasárnap este csillagtalan ég borult Esztergom fölé: sötét felhők ponyvái takarták a menny­bolt egész terjedelmét és sehol egy babszemnyi csillagocska sem mutatott annyi jóakaratot a közönséges emberi fajzat iránt, hogy leviláglott volna a ve­szendő földi hazára. A földi világítási vállalat pedig látván ezt a dolgot, kö­\ vette az égi világítási vállalat példáját js nem gyújtott világot. Egyiptomi sö­tétség uralkodott fent és alant. Az esz­tergomi emberiség félve, rettegve húzó­dott meg lakásaiban, nem merve átallépni a küszöböt a balsejtelmü utczai homály miatt. Csupán két lény merészkedett ki az utczára: egy kutya, meg egy vak­merő riporter. A kutya belesántult a vaktában való botorkálásba; a riporter­nek ellenben semmi baja sem történt, leszámítva, hogy háromszor neki ment a sürü sötétben a falnak, kétszer bele­ütödött egy fába, egyszer felbukott, de még eddig nem kapott hashártyagyula­dást a botlástól; ha kap, se nagy baj, mert riporterért nem kár, — különben is, a kinek esze van, nem bolondul ki az utczára, mikor látja azt, a mit sötét­ben is tisztán lehet látni, t. i. hogy sö­tét van. Éljen a mi világítási váltala­tunk, mely az égi világítási vállalattal ily dicső szolidaritásban áll 1 — Egy indiai nábob hazánkban. A rampuri nábob a jövő hó vége felé Bu­dapestre érkezik. Az indiai fejedelem most Berlinben van. Bécsbe a jövő hét végén érkezik, onnan pedig Budapestre jön. A nábob még csak tizennyolcz eszten­dős és érdekes arczu szép ifju. Gavallér viselkedésű, müveit ember, a ki anya­nyelvén kivül perzsául, törökül, arabul, angolul, francziául, olaszul és németül beszél. Nagy kísérettel utazik : C o 1 s i n angol kapitány, a ki mentorkép van vele, adjutánsa Braura, egy indiai lovasez­red tisztje, két unokabátyja, egy perzsa tudós, az orvosa, két szakács, több szolga vannak kíséretében. O is, kísérői is, eu­rópai ruhában járnak. — A táthi biró ügye. A táthi biró megdobálui felett végre ítéletet hozott a rendőrkapitányság méltó szigorral, a milyent megérdemelnek azok a duhaj legények, a kik a békés embereket min­den jogos indok nélkül életet veszélyez­tető nagyságú kövekkel megdobálták. Nevezetesen Koknya János, Sóki Ferencz, Szaller Imre, Meszes János esztergomi lakosokat egyenkint 50 frt pénzbirságra ítélte, mely birság behajthatlanság esetén önköltségen eltöltendő elzárásra fog át­változtattatni. Remélhető, hogy ily bir­ság fizetése után el fog menni a dobáló kedvük. Nem is lesz nyugta addig a la­kosságnak, mig a rendőrkapitányság efféle csendháborítók ellen példás szigorral fel nem lép. — Tolvajok krónikája. Még a nyár folyamán ismeretlen tettes özv. Kis József­nétöl két jó lópokróczot lopott. Hasztalan kereste annak idején a rendőrség a tol­vajt, de most véletlenül sikerült neki megcsípni. Mekler György kocsisa ez, ki azelőtt Tóth Imrénél szolgált, mikor a pokróczokat eltolvajolta. — Olcsón akart téli takarmányhoz jutni pajtabeli Tóth Imre, esztergomi lakos. E végből a vasár­napra virradó éjjel a dermesztő hideg daczára kiment a szérűk közé szétnézni. Mar jól megrakodott özv. Kugyelka Ig­nácz né és ör. Csernyánszkyné boglyáiból, s ép haza akart indulni, midőn az éber mezőőr Szedmer Mátyás tetten érte. A dolog aztán másnap reggel a rendőrkapi­tány elé került, s most a pokrócztolvaj­jal együtt várja az ügy fejlődését. — Harapós kutya. A tiszti kaszinó nagy kutyája vasárnap megharapta Dodek István helybeli lakos kis fiát. A rendőrfőkapitány azonnal kiküldte Singer Henrik városi állatorvost az állat meg­vizsgálása s esetleg a dögtérre vitetése végett. — Kicsinyek és nagyok öröme egyaránt a karácsony ünnepe. A világtörténet nem mutat fel nagyszerűbb eseményt: mint a Megváltó születése. Méltó, hogy e napot gazdag és szegény ünnepelje s indokolt, hogy e napon a családtagok, ismerősök, jó barátok Örömüknek látható kifejezést is óhajtanak adni a „kriszkíndli" ősidőktől öröklött kedves formájában. E kegyeletes szokásnak hódolunk, midőn ismét figyelembe hozzuk Kertész Tódor fővárosi diszmükereskedönek már jól ismert, a jelen idényre még számtalan hasznos és érdekes újdonság­gal gazdagított áruházát (Dorottya-utcza 1. szám), melynek áruiból — a jutányos árak illusztrálásául egynehányat itt fel­sorolunk. Igy: Csillogó'ragyogó karácsonyfadíszek: Biztos vas karácsony faállvány 2.50, ezüst szál, rezgő csillag tuczatja 40—1.20, szines üveggo­lyók 5—20 kr, ragyogó piromis a fa he­gyére 15—35, angyalok mozgó szárnyak­kal 40 kr — 2 frt, csillogó asbest hó 50 kr, tréfás majom 30 kr, gyertyatar­tók, lampionok a fára tuczatja 40—1.20 arany ezüst és szines hajszál 40 kr, regg­harmat 20 kr, dió aranyozó és ezüstölö füst 10 kr, felnyitható arany diók 10—40 kr, fényes gyöngysodrony 20 kr, gyöngy­sodrony a felerősítéshez 10 kr, szines viaszgyertyák tuczatja 20—40 kr, szen­zácziós gyertyák, a fán egyszerre gyúl­nak meg tuczatja 42 kr, arany ezüst ha­lacskák 5—15 kr stb. Czélszerü egy fá­nak teljes feldíszítésére az itt elősorolt tárgyakból egy egész összeállítást ren­delni, mely 5, 10, 15 és 20 frtért kapható. — Kedélyderitő játékok. Csinos tom­bola nyereménytárgyak össze­állítása 5 frttól felfelé. Mulattató és ta­nulságos játékok leányoknak és fiuknak: babák 60 kr — 20 frt, kis varrógép hasz­nálható 3 frt, kard, csákó,. puska együtt 3 frt, mozgó állatok 3—10 frt, futó egér 60 kr; hintalovak 3—20 frt, berend. is­tálló 2—7 frt, érczbugó 60 kr, vasút 50 kr — 9 frt, zenélő doboz 1,30—2.50, hegedű 1.40, ariston 6 zenedarabbal 20 frt, Symphonion 6 frt, Laterna magica 80 kr — 20 frt, tornakészlet ajtó közé csavar nélkül 9.50—lő frt, Richter-féle építőkö­vek 80 kr 1— 17 frt, Clubb-korcsolyák 2 frt, Halifax 3 frt, Rohonczy Colombus korcsolya 7.50—8.50. Társasjátékok: tombola, lottó, lóverseny, várostrom, a víg egyszeregy, tivoli, sakk, dominó, Go-Bang kínai elmésjáték, harang és ka­lapács stb. Karácsonyi ajándék-tárgyak már 1 frton alul 200 frtig. Mindenkinek ajánljuk, hogy a megrendelést ne halassza az utolsó napokra, mert ilyenkor roppant sok a dolog s esetleg postai késedelem is fordulhat elő. — Érdekeli Mi érdekes ? A H e c'k­s c h e r József hamburgi bankár kimutatása, mely lapunk mai számának hirdetései közt olvasható. E bankház a helyben és a környéken kapott megbízások gyors, pontos és hallgatag teljesítése által oly jeies hírnévre tett szert, hogy a jelzett hirdetésre olvasóinkat e helyütt is bátor­kodunk figyelmeztetni. — Selyem hamisítvány. Égessünk el egy mintát a venni szándékolt fekete se­lyemből s a hamisítás rögtön kiderül. Mert mig a valódi s jól festett selyem az elégetésnél nyomban összepödörödik és csakhamar kialszik, maga után csekély világosbarna hamut hagyván; addig a hamisított selyem (mely zsiros szinü­szalonnás lesz és könnyen törik) lassan tovább ég (minthogy rostszálai a fest­anyagtól telitetten tovább izzanak) és sötét barna hamut hagy maga után, de valódi selyem módjára soha össze nem pödörödik csak meggörbül. Henne­b e r g G. (cs. kir. udvari szállító) s e­lyemgyára Zürichben, házhoz szállítva, póstabér- és vámmentesen szíve­sen küld bárkinek is mintákat, akár egyes öltönyökre való, akár egész végekben levő valódi selyem szöveteiből. Svajczba czimzett levelekre 10 kros és levelező­lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. IRODALOM. —- Szabolcska Mihály, a széles kör­ben ismert jeles poéta ezt az eredeti előfizetési fölhívást küldte be lapunkhoz : „Hangulatok" czimmel még ez év folytán egy füzet verset szándékozom kiadni, Lirai versekre nézve nem tartom ugyan valami kedvezőnek az időt; de ha tovább várok, tudom, akkor sem lesz kedvezőbb. Alkalmas kiadó hiján magam leszek a kiadó is. Eszembe jut ugyan a Hunfalvi Pál esete, a kinek midőn „Magyar Nyel­vészetiét az ötvenes években egy svéd tudós azzal bámulta meg, hogy ö náluk ilyen vállalat alig volna lehetséges: Hunfalvi kedélyes öszintességgel igy válaszolt: „Dehogy nem, csak tegyenek úgy, mint én; megírom én magam, kiadom én magam és elolvasom — én magam!" Szeretném, ha már csak a munka­felosztás elvéért is, — e harmadik dol­got az olvasóközönség vállalná magára. Ez egyetlen czélja ez előfizetési felhí­vásnak. Kötetem ez év deczember folya­mán jelenik meg, 9—10 ívnyi terjede­lemben. Előfizetési ára: 3 korona, disz­kötésben 5 korona. A megrendelést ké­rem nevemre Szász-Régenbe küldeni leg­később deczember 15-ig. Szász-Régen, 1893. évi november hó. Szabolcska Mihály. Gyűjtőknek tiz előfizető után a szokásos tiszteletpéldányt készséggel, söt köszö­nettel megküldöm. — „Az Athenaeurn Képes irodalom­történeté"-böl (szerk. Beöthy Zsolt) meg­jelent a 13-ik füzet. Ebben Rupp Kor­nél értekezik Gyöngyösi Istvánról, a múlt századok legnépszerűbb elbeszélő költő­jéről ; részletesen foglalkozik életével s munkáival, kimutatván azt a hatást, melyet Ovidius gyakorolt Gyöngyösire. A czikk má­sik része Listius Lászlóval, a Magyar Mars írójával foglalkozik. A füzet második czik­kében N é g y e s y László: „A XVII. századi széppróza és színészet" czim alatt e kor mulattató olvasmányait: Fortuna­tus és Szép Magyelona cz. kedvelt nép­könyveket ismerteti, majd részletesebben méltatja Haller János Hármas Históriá­ját és Rozsnyai Dávid Horologium Tur­cicum-át. Aztán áttér a század régi szí­nészetére, ismertetve Felvinczi György erdélyi színigazgató törekvéseit s végül két Comico-tragoedia cz. színmüvet, me­lyek egyike énekes-játék, másika mora­litás. A harmadik czikkben B a d i c s Ferencz, a vállalat segédszerkesztője, A kuruczvílág költészete czim alatt a Thö­köly és Rákóczi kori közállapotokat kezdi ismertetni, jellemző vonásokkal méltatván, az udvar és a hazafiak ellentétes érde­keit és törekvéseit. A füzethez külön mümellékletül van csatolva: Felvinczi György szabadalom-levelének hasonmása és Gyöngyösi Murányi Vénus-ának czim­lapja. A szövegben is nagyérdekű illusz­trácziókat találunk, minők Wesselényi Ferencz arczképe, a bevehetetlennek tar­tott Murány vára, Zrínyi Ilona, Lónyai Anna és Haller János aláírásai, Kemény János tatár rabságból irt leve­lének hasonmása. Haller Hármas Histó­riájának diszes czimképe, az Árvaváral­jai kivégzések. A Képes Iroda­lomtörténet két heti füzetekben jelenik meg s füzetenkint 40 krért min­den könyvkereskedésben megrendel­hető. — „A tanitók jogai és kötelességei." Ily czimü munkára hirdet előfizetést dr. Szabó Mihály, Kolozsvármegye kir. segédtanfelügyelője, melyet a fennálló törvények, szabályrendeletek, utasítások, elvi jelentőségű határozatok és döntvé­nyek alapján állított össze, segíteni óhajt­ván azon hiányon, hogy Magyarország mintegy 25 ezer tanítója mindez ideig nélkülözött egy oly kézikönyvet, melyben a tanitói állással járó kötelességek és jogok rendszeresen fel lettek volna dol­gozva. E munkában össze lesznek állítva mindazon tudnivalók, a mik a tanítót nemcsak állásánál, de személyénél fogva is illetik. A meglehetős nagyterjedelmü munka deczember második felében okvet­lenül megjelenik s két frt előfizetési árért bérmentesen be fog küldetni. — Rózsa Újság. Előttünk fekszik a Rózsa-Újság novemberi füzete. Csinosan kiállítva, pompás mümelléklettel, a folyó­irat mindenesetre hasznos szaklap, mely­nek dús tartalma a rózsakedvelöknek nagy gyönyörűségére szolgálhat. íme, kiemelünk egypárat hasznos czikkeiböl: Guiliot I. Baptiste. — A friss hajtások­kal való rózsanemesités származása az üvegházban. — Legújabb rózsák 1894-re. -— Rózsa újdonságok. — Uj alany magas­törzsü rózsák számára. — Rosa rugona újdonságok. — Az úgynevezett 1000 éves rózsatö. — Az ugyn. lisztharmat és a rózsák más ellenségei elleni óvszer. — Egy érdekes rózsa-sporthajtás. — Mint tisztítják meg a rózsa canina bogyókat hüvelyeiktől? — Az Összes rózsanevek jegyzéke. — Krónika. — A Rózsa-Újság a temesvári MühleVilmo s-féle ker­tészeti telep szerkesztése alatt jelenik meg. Szerkesztői üzenetek. M. E. B u d a p e s t. Megüzenjük önnek is — már vagy a tizedik, aki utána kérdezősködik — hogy a »Beteg szerelem« czimű, lapunk 99, számá­ban megjelent kitűnő tárczát Szabó Aurél bölcsészet­tanhallgató irta. Egyúttal tudomására adjuk, hogy Szabó Aurél tényleg és valósággal Aurél, nem pe­dig László, ahogyan ön hiszi. Semmi sajtóhiba nem szerepel a dologban. Szabó László úr régebbi jeles munkatársunk, Szabó Auréltól pedig mindössze a «Beteg szerelem* jelent meg az E. és V.-ben, de ez az egy is elég volt, hogy méltó feltűnést keltsen. — Xavér. Helyben. Megnyugtatására közölhetjük, hogy a 101. számunkban jött Oly édesen... czimű vers alól kimaradt a dátum, amely évekkel ezelöttről szól. — L. V. Budapest. Köszönjük a szép verset. Jönni fog a karácsonyi számban. Felelős szerkesztő és kiadótulajdono­NÓGRÁDI JENŐ.

Next

/
Thumbnails
Contents