Esztergom és Vidéke, 1893

1893-11-10 / 96.szám

kész mutatkozott be az egyletnek, a kit a gyűlés megéljenez. Következett a jegyzőkönyvnek felolvasása, mely helybenhagyatván, a pénztári előterjesztésre került a sor. A számvizsgálat 667 frt 64 kr. egyleti vagyont tüntet fel s egyúttal K 1 i n d a Rezső pénztárosnak felmentvény megszavazását ajánlja. Utána Kecskés Ilona kir. városi tanitónÖ értekezése olvastatott fel a következő czimmel: „A nö vallásos nevelése." A szépen átgondolt s magvas tartalmú felolvasást tetszéssel fogadták. Öt percznyi szünet után Faschkó János leányvári tanitó értekezését hallottuk, mely a magyarnyelvi oktatás sikeressé tételéről szólt a nem magyarajku népiskolában. Értekező ügyesen összeállított dolgozatát szívesen vette a közgyűlés, főleg azon kijelentését, hogy heti szünidejét, a csütörtököt, felnőttek magyarnyelvi oktatására szenteli. A tárgyi sorrend Juhász Béla köhidgyarmati tanitó indítványainak előadására nyújt módof, ki is az „Es ztergom és Vidék é"-nek 1893. évi 60. számában megjelent s a tanítókra nézve sérelmes tartalmú czikk megtorlása tárgyában nem a czikkiró, hanem a felelős szerkesztő ellen emel panaszt s mivel Nógrádi Jenő, az E. és V. szerkesztője által egy későbbi vezérczikkben nyújtott elégtétellel be nem éri, kéri a közgyűlés rosszalásának kifejezését. A közgyűlés méltányolja ugyan Juhász fellépésének jogosultságát s a sérelmes czikk fölött teljes indignácziójának és határozott tiltakozásának ad kifejezést, de a szerkesztő ellen tervbe vett visszatorláshoz nem járul, mert egy részt egy Petricsek tokodi tanítóhoz intézett levélben a szerkesztő nem azonosítja magát a czikkel, másrészt a későbbi vezérczikkben a tanitók iránti pietását szembeszökővé teszi; de meg azért sem járult a közgyűlés hozzá, mivel fölöslegesnek tartja, hogy ez üggyel behatóan foglalkozzék. Dr. Fehér Gyula a tanítói nyugdíjigény megállapítása tárgyában szembe állítja a törvényt a legujabbi miniszteri intézkedéssel s az ellentétek kimutatása mellett utal a gyógyulásra váró sebhelyre. Ugyanis a törvény a tanítói járandóságba beletudja a kántori jövedelmet, a miniszteri intézkedés pedig a nyugdíjigény szedte magát, most már irmához fordult és mintegy röstelve előbbi akadozását, csak azért is bátrabban folytatta: — Nem akarván nagy feneket keríteni a dolognak, csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy én imádom önt, egyetlen Irmuskám és esdekelve kérem, legyen az én drága nőm I — A mi jó őrangyalunk, Janka kisasszony ís bizonyára kedvét lelendi bennünk, ha követeljük a természet utasításait, megvalósítván egyszersmind az ö szorgalmazott gondolatát. S pirulva, még mindig egy kis kétkedéssel fogta meg a leányka kezét. És a kis Irma, aki Janka kisasszonytól folyton dicsérni hallotta Karnai urat, aki előtt Karnai úr már nem is pusztán egy ember volt, hanem egy fogalom, egy hatalmas jelképe a férfiivilágnak, a meglepetéstől elkábulva, de eltitkolhatlan édes érzéssel szorította meg a nyújtott kezet. Janka kisasszony halványan, mint egy kisértö lélek, állt fel. Ugy tetszett neki, mintha valami undorító komédia játszódnék előtte. Azután támolyogva ment be a másik szobába, hogy ne lássa ezt a vigyorgó emberállatot, ezt a diadalmaskadó álnok leányt és leborulva a kerevetre, sirt, sirt és gyönyörben úszott volna, ha minden könnyével egy egy ememberéletet olthatott volna ki. S emésztő dühébe egy bánatos s^haj vegyült: Oh, dehogy gazdag, dehogy kedves, dehogy bölcs a világ I Nyomorultabb, jellemtelenebb, butább, mint volt valaha 1 Havas László. megállapításánál szétválasztja a kettőt s csak a tanítói járandóság után szabja meg a nyugdíjjogosultság mértékét. Indítványa oda terjed, hogy az egyházmegyei fötanfelügyelöség lépjen sorompóba s a tanitók java megóvása szempontjából járjon közbe minél előbb a közoktatási kormánynál. Mórász esperes az alapfelszámitásnál roszalja a kataszteri becslést, neki az egyházi elöljáróság által kiállítandó becslevél imponál. Bartal Rezső kir. tanfelügyelő a helyzetnek jelen abnormis körülményeit a tanitók tájékozatlan eljárásában keresi, a kik akkor, midőn a nyugdíj igény megállapítása legelőször szőnyegre került, indokolatlan félelmükben, nehogy magasabb nyugdij-j árulék befizetésével legyenek terhelve, a lehető legkisebb százalékban vallották be jövedelmeiket s mikor % aztán a nyugdij-jogosultság számtételei eléjökbe lesznek terjesztve, történt az igazi feljajdulás és háborgás a nyugdijösszeg csekély volta miatt. Fehér Gyula indítványa emelkedett határozottá. M ó r á s z kéméndi esperes abban, hogy a kántori jövedelmek a tanítóitól szétválasztattak, égy titkos, még be nem vallott tendencziát lát, azt, hogy a kormány ennek révén készíti magának előre a talajt a tanitók államosításához. Mert szerinte tarthatatlan állapot az, hogy azon kántortanító, aki pl. mint kántor közel 600 frt jövedelemmel birt s mint tanitó csak íoo—200 frttal s midőn öreg napjai elkövetkeznek s a tisztességes állásbeli férfiú nyugalomba vonulni kénytelen, csak nyomorogjon azon csekély nyugdíjon, melyet a törvény kinek-kinek megenged. Igy tehát minden tanitó azon van, hogy Öreg napjaira minél magasabb nyugdíjra tarthasson igényt, melyet csak úgy érhet el, ha mint functionarius tanitó legalább is az állam által nyújtott fizetésben részesül. Csernoch elnök a járási egyletek feloszlatása mellett érvel s az egyesülés mivoltát hangsúlyozva, a megalakulás kimondását indítványozza. Major János alelnök bár szives készséggel támogatja az egyesülés eszméjét, mert Örül, ha több ember tartozik egy testülethez, — de mert az alapszabályok, melyek az uj egyesületnek alapul szolgálnak, nincsenek ismertetve, korainak találja a megalakulás kimondását, s inkább egy előkészítő bizottság kiküldését kérné, melynek munkálata végeztével egy ujolag egybehívandó gyűlésen történnének meg a mai napon végbe menni kívánt dolgok. Dr. Komióssy Ferencz egyházmegyei fötanfelügyelö semmi nehézséget és akadályt nem lát a megalakulás kimondásában és a tisztikar megválasztásában, ő már hat ilyen megalakulásnak részese volt, de ellenmondásra sehol sem talált, s miután a mai megalakulás ö eminencziája a herczegprimás. akaratából kívántatik, sót a járási egyletek ugy vagyonílag, mint berendezésileg a maguk épségében háborítatlanul továbbra is meghagyatnak, — azért kéri a megalakulás végrehajtását. A közgyűlés hallgatólag belemegy az indítványba s a tisztikart a következő tagokból megalakítja : Csernoch János elnök, Major János ig. tanitó, alelnök, S t a m p a i Ferencz köbölkuti tanitó I. jegyző, Neumayer Károly esztergomi tanitó II. jegyző, K 1 i n d a Rezső pénztáros, H r o ma d a János könyvtáros. A járási körök a maguk tiszti karát saját kebelükben választják. Major János melegen üdvözli Komlóssyt azon kitüntelö előléptetés alkalmából, mely öt az esztergomi kanonoki stallumba emelte. Komióssy megköszöni az ovácziót, egyúttal hangoztatja, hogy ó örökre hálás marad a tanitók iránt már csak azért is, mivel számbavehetö emelkedése a tanügypártolás és a tanférfiak iránti törhetlen ragaszkodásának mintegy egyenes származékát képezi. Ez után tudtára adják a közgyűlésnek, hogy Vaszary herczeg-primás 15 db. aranyat tűzött ki jutalmul. És pedig 2 tanitó számára 5—5 db. aranyat, a ki az esperesek egybehangzó véleménye alapján legtöbb ügybuzgalmat tanusit. Továbbá 5 db. aranyat egy páíyanyertes munka díjazására, melynek czime a következő : „Hogyan kelljen a magyar nyelvet sikeresen tanítani a vegyesajku népiskolában ?" A munka benyújtásának határideje : 1894. év május í-je. A közgyűlés, mielőtt szétoszolnék, ö eminentiáját táviratilag üdvözli s a teremátadónak dr. H e 1 c z Antal polgármester urnák pedig hálás köszönetet szavaz. Hozzá tehetjük még, hogy a tanitók egy része: a párkány-járási tanitók, a gyűlés után barátságos összejövetelt tartottak a „Három szerecsen" vendéglőben, hol Mórász Antal plébános és kerületi esperes fogadta őket szives házigazda gyanánt. Toasztban természetesen nem volt hiány. Gyarmathy, igazg. tanitó. HÍREK. Esztergom, nov. 9. — Egyházi kinevezések. A hivatalos lap szerdai száma szerint az esztergomi főszékesegyházi káptalanban üresedésben levő utolsó mesterkanonokságot Komióssy Ferencz muzslai plébánosnak és esztergomi főegyházmegyei főtanfelügyelőnek adományozta a király. Az új kanonoki kinevezést Esztergomban nagy rokonszenvvel fogadták. Az esztergomi papság tegnap délelőtt üdvözölte Komlóssyt a primási palotában, mit ő köszönettel viszonzott — A most legújabban kinevezett kanonokok (köztük Komióssy és Pór Antal) intsallácziója P a1 á s t h y Pál püspök által f. hó 14-én (kedden) fog megtartatni. Schmidt Ferencz fővárosi hitoktató Budapesterzsébetvárosi segédlelkésszé (Dr. Kovács Kálmán, az újonnan kinevezett esztergomi tanitó-képezdei igazgató helyébe) neveztetett ki. V i d a János drégelypalánki segédlelkész fővárosi hitoktatóvá, Tiszuczky Jenő vágszerdahelyi segédlelkész pedig ugyancsak fővárosi hitoktatóvá neveztetett ki. — A herczegprimást szerdán délelőttre várták a primási r'ezidencziában, de úgy látszik a kedvezőtlen időjárás miatt mai napig még nem érkezett meg. Most, hogy a királyi udvar már Budapestről Bécsbe utazott, a herczegprimás is — valószínűleg jövő héten — hosszabb tartózkodásra esztergomi székhelyére fog érkezni. — Kohl Medárd primási titkár néhány napi szabadságra Pannonhalmára ment. A titkárt teendőiben ezalatt Lóskay Jeromos főkormányzó helyettesíti. — Betegeink. Majer István püspök és So ó ky Gábor aligazgató állapotában néhány nap óta örvendetes javulás észlelhető. — Eljegyzések. W a 11 e n f e 1 d Mihály, bogdáni kóbányatulajdonos, vasárnap tartotta eljegyzését gróf Stomm Irén kisasszonnyal Esztergomban. — — A város pénzügyi bizottsága tegnapelőtt egész napon tartott ülésében tárgyalás alá vette Esztergom sz. kir. város 1894. évi költség-előirányzatát s azt beható eszmecsere után csekély változtatással helybenhagyta. — A kanyaró az Esztergom-városi leányiskolában is nagyban pusztít, úgy hogy nemsokára az iskola bezárása is várható. — Polgármesterünk kis leánykája, Gizike, kit aggódó szülei egy rettentő betegséggel: difteritisszel a budapesti Erzsébet-gyermekkórházba vittek, hála az orvosok ápolásának, már túl van a veszélyen. — Ledényi József, városunk ujonan megválasztott mérnöke, megérkezett Esztergomba s vasárnap letette a polgármester kezébe a hivatalos esküt. — Esküvő. Hauslohner István Giráltról (Sárosmegye) az esztergomi plébánia templomban vasárnap tartotta esküvőjét Kelemen Jolán kisasszonnyal, Kelemen esztergomi pénzügyőri biztos leányával. Násznagyok voltak Dr. Burián János ügyvéd és Kaán Károly. — Az esztergomi „Tarkaság" egyesület több más hazafias és jótékony cselekedetei mellett, ez idén ismét 12 szegény sorsú iskolás fiút téli ruhával fog megajándékozni. A téli ruhákat a városrészek elemi tanodái között a következőleg osztja szét: Felruház a szab. kir. városból 6, Szenttamás 3, Szent-györgymező 1, Víziváros 1 és az izraelita iskolából 1 gyermeket. Az erre érdemes fiúkat a nevezett tanodák igazgatóságai jelölik ki. Az ünnepélyes ruhakiosztás, mely alkalommal a gyermekek meg is vendégeltetnek, folyó évi deczember hó 17-én (vasárnap) esti 6 órakor az egyleti helyiségben történik. Ugy a tagok, valamint a meghívandó vendégek részére külön meghívók fognak kibocsátatni. — Waldkirch Frigyes nyugalmazott ezredes, kiről a múltkor azt irtuk volt, hogy veszélyesen beteg, mint legújabban értesülünk, a szombatról vasárnapra virradó éjszakán több heti kinos szenvedés után Pozsonyban elhalálozott. Waldkirch Frigyes hadnagy, háziezredünk tisztikarának egyik előnyösen ismert tagja, édes atyját veszté el benne. Béke lebegjen az elhunyt katona hamvai fölött I — A komáromi államépitészeti hivataltól egy küldöttség időzik városunkban avégett, hogy az árviz elleni intézkedések czéljából felvételeket eszközöljön. — Halálozás. Városunk egyik rokonszenves lakosa, Szilágyi Adolfné, kereskedő özvegye, ki mióta férje meghalt — magánzó életet élt, — a mult éjjel budautczai házában levő lakásán elhunyt. — Esztergomi Maecenás. A Jókai-jubileum alkalmával tudvalevőleg a Jókaibizottság ki fogja adni a koszorús iró összes müveit egy nemzeti diszkiadásban. E válalat jövedelméből Jókainak 100,000 frtos ajándékot nyújt át a magyar nemzet. A bizottság Magyarországnak csak legvagyonosabb elemeire számit, mivel egy-egy példány előfizetési ára 200 frt. Hogy a vidéki városok polgársága sem marad el az előfizetők sorából, bizonyítja az az egyszerű név is, mi a jubileumbizottság kimutatásában szerényen húzódik meg a főpapok, mágnások közt. Ez az egyszerű név tulajdonosa Kollár Mihály Esztergomból. Azt szokták mondani, a nemes tett önmagát dicséri, — hozzátesszük még, hogy talán volnának Esztergomban mások is, akik ezt az igazán nem eléggé dicsérhető hazafias példát követhetnék. —Szerencsétlenül járt fuvaros. Egy süttői fuvaros tragikus sorsáról értesít bennünket ottani levelezőnk (anélkül, hogy nevét közölné velünk) a következő sorokkal: Egy süttői ember fuvarra tett szert: Budapestre kellett szállítania néhány darab épületkövet. Megrakodván, már kora pénteken elindult azzal a szándékkal, hogy vasárnap reggelre Pesten legyen, de útközben Vörösvár közelében elérte végzete: kocsija az út szélén haladva vizenyős helyre jutott, hol a kerék mélyen belevágódott a süppedékbe. Karjainak izmait túlbecsülve, emelni kezdte a követ, hogy a lovak munkáját megkönnyebbítse, miközben lovait nógatta előre, de azok a szolgálatot megtagadták. Egyszer csak a megemelt kő a lejtő felé csúszni kezdett, a fuvaros ezt karjaival akarta feltartóztatni. A súlyos követ azonban nem sikerült a csúszástól visszatartani, s minthogy ő maga a kö elől menekülni már nem tudott, a több mint 20—25 métermázsanyi súlyú kö teljes nehézséggel reá zuhant. A fuvaros nyomban meghalt. Tetemét Vörösváron takarították el, hol felesége s gyermekei szomorodott szívvel, sirva kisérték el az utolsó útra. — Feloszlatott közgyűlés. Esztergom hires arról, hogy itt van főtanyája a kontra-egyesületeknek, melyek egy födél alatt jobban megférhetnének. A mint szokás volt a múltban-a létező egyesületek mellé parallel egyesületeket alakítani, — ugy szokássá vált immár az, hogy az egy czéi szolgálatában álló egye-