Esztergom és Vidéke, 1893

1893-10-29 / 91.szám

latokat, a korszerű eszméket az ország legelrejtettebb zugaiba. Hát a fbxiókák ? Ma már ott sem csak a meseszó járja ; ott is érdeklödnek a közügyek iránt. Es ugyan mi nem köz­ügy ma. Hiszen roppant nagy a nyilvá­nosság, úgy, hogy már minden oly ügy, a mi sok embernek érdekébe vág, köz­ügy. Templom dolga, iskola dolga, utcza­kövezés dolga közügy. Efajta dolgot közösen vitatnak az emberek s hamar megszületik a helyi újság szükségének érzete. Igaz, hogy az ilyen vidéki, kicsi ujságvállalat a kiadónak és a szerkesztő­nek nem oly dúsan kamatozó vagyon, mint a roppant városokbeliekéi. De a közönsége nagyon hálás. Elolvas az min­dent, tudni akar mindent, a mi a város­ban történik. Ha egy szilaj tehén garázdálkodott: azt neki tudni kell. Ha a polgármester náthás: azt neki tudni kell. Tudvágya általában minden apróságra kiterjed. Sokat ad arra, hogy a reggeli kávéja mellé élvezetes pletykákat kapjon. No de ne sértegessük azt a szegény jó pub­likumot 1 Oh, a vezérczikkszerü dolgoza­tokat sem hanyagolja el az s ha jó tár­czát kap, bizonyára abba harap bele elő­ször s azt fogyasztja legszívesebben. Persze; ez az újságolvasásnak meg­lehetősen czéltalan formája. Vannak azonban komolyabb olvasók, a kik czélkitüzve, hasznos eredményre számítva veszik, kézbe a lapot. (Folyt, köv.) Búvár Béla. HÍREK. Esztergom, okt. 26. — Az óvóképző ünnepe. Az esztergomi kisdedovóképzö intézet megalapítójának Vaszary Kolos herczegprimásnak név­napja alkalmából holnap hétfőn, az inté­tézeti növendékek ünnepet ülnek, mely az intézeti helyiségben reggeli g órakor veszi kezdetét. Az ünnepély programmja a következő:a) Üdvözlő dal, elő­adja : az intézeti énekkar, b) N i e d e r­m a n n Vilma alkalmi szavalata, c) Fan­le o v i c s hegedüjátéka. d) Szüle Ida szavalata-e) Fankovics szavalata, f) „A fecskéhez" czimű dal, hegedű kísérettel, melynél a Il-ik osztály a he­gedűt kezeli, az első osztály pedig éne­kel. A műsort az intézeti igazgatóság megemlékező hálanyilatkozattal fogja bezárni. — Az esztergomi állandó vashíd. Az állandó vashid építése végett kitűzött pályázatra négy vállalkozó küldte be ajánlatait, melyek ajánlatok közül Cathry Száléz és fi a" hídépítő vállalkozó mérnöki czég ajánlata találtatván legol­csóbbnak, az fogadtatott el. Cathryék jelenleg csupán arra várnak, hogy a for­mális szerződés részletesen megállapittas­sék s ő felsége által jóváhagyassák, melyek megtörténte után azonnal meg­kezdhetik az építkezést. A szerződési összeg, melyet a vállalkozók a mun­kálatokért kapnak, eddigelé nincs pon­tosan megállapítva annyi bizonyos, hogy az építési költségek 1.200,000 forintnál többre fognak rúgni. A közlekedésügyi minisztérium részéről még senki sincs kiküldve, a ki a hídépí­tés munkálatai fölött a szokás szerinti kormány-felügyeletet gyakorolja. A hid részletes tervének kidolgozásához majd csak akkor fognak hozzá Cathryék, ha a szerződés pontozatai részletesen meg lesznek állapítva. Négy pár köpillért fog kelleni a Dunába építeni pneumatikus módon. A köpillérek elhelyezése végett a folyam fenekén ásatásokat fog kelleni eszközölni, és pedig körülbelül 14 mé­ternyire a vízállás 0 foka alá, vagyis körülbelül 10 méternyire a folyam feneke alá. Az árvizmagasság és a hid pályaszine közötti távolság körülbelül 7 méter lesz. A hid felső szerkezete teljesen vasból lesz összeállítva s teljesen hasonló alko­tás lesz a pozsonyi és komáromi állami vashidakhoz. Figyelemreméltó, hogy az Esztergom és Párkány között építendő hid egyike lesz az ország efajta legnagyobb alkotásainak amennyiben hosszaságra nézve nagyobb lesz, mint a budapesti lánczhid, s az egész magyar haza hidjai között csupán a budapesti Margit-hidnak fog mögötte állani, mint a mely leghosz­szabb hidunk. Cathry Száléz és fia épí­tési irodája a Párkányi oldalon van. — Kaszinó. Az esztergomi kaszinó­egylet tegnap szombaton délután 6 óra­kor saját helyiségében választmányi ülést tartott. — Hivatal-vizsgálatok. A párkányi já­rás főszolgabirája B. Szabó Mihály a a napokban tartotta meg a rendes hiva­talvizsgálatokat az egyes községeknél, mely alkalommal mindenütt kielégítő rendet talált. — Arczkép leleplezés. Egy éve lesz, hogy dr. Suszter Konstantin váczi me­gyés püspök 80 ezer frtot alapítványt tett a város részére. A város képviselő­testülete, hogy a nagyszerű alapitónak némiképen lerója háláját, Janitsek festő­művész által lefestette a püspök arczké­pét, a mely már el is készült. Az élet­nagyságú képet a közgyűlési teremben helyezik el s deczember 24-én — a mely napon a püspök alapítványát tett'e, — ogj ák ünnepélyesen leleplezni. — Eltüni postapénz. Szerdai számunk­ban jeleztük, hogy a bényi postán 300 forintnyi összeg tünt el, a melynek K é t y r e kellett volna megérkeznie. Ez ügyben a postaigazgatóság az előzetes vizsgálatot már eszközölte, melynek ered­ménye a múltkori közleményünkben ki­fejezett felfogást megerősítette. A 300 forint tényleg megérkezett a bényi pos­tára, mint azt a rovatlapok kétségbevon­hatatlanul igazolják ; a bényi posta az érkezett összeget nem rovatolta tova. Zsák o v i t s bényi postamesternek ama állítása, hogy a pénzt egyszerűen a postatáskába tette bele, teljesen érvény­telenné válik Kottr.a kétyi postames­ternek a pénzre vonatkozó határozott tagadásával szemban, mert végre is a pénznek olyatén módon való továbbítása sza­bálytalan, volt és jelen esetben kétszeres szabálytalanság követtetett el, mert a p'ostás küldöncz-táskájában levő és pén­zes s ajánlott-levelek befogadására szánt zsák se volt szabályszerüleg le­zárva a melyből — ha a pénzt egyá­talán betették volna csakis az átvevő posta vehette volna ki, mert a zsák és a postatáska külső erőszak nyomai nélkül érkezett meg. Ezek alapján az eltűnt ösz­szeget a bényi postamesternek kell meg­téríteni. — Tömeges névmagyarosítás. A fővá­rosi lapok jelentik, hogy az aradvidéki tanitók egyesülete nagy mozgalmat in­dított az iránt, hogy az ország idegen nevü tanítói a milleniumra magyarosít­sák meg a nevüket. Minthogy a magyar kultúra emelésében legszebb rész a ta­nítóké, illő dolog, hogy a magyarosodási mozgalomban is első helyet foglalják el. Városunk és megyénk tanítóiból számosan viselik a német, vagy tót ne­vet, — noha lélekben legtisztább ma­gyarok. Azért is ezen érzelmi magyar­ságukhoz mi sem illik inkább, mint a magyar név — melyet immár könnyű szerrel meg lehet szerezni. A legköze­lebbi (november 7-iki) megyei tanitógyü­lés megszívlelhetné az aradi tanítok igye­kezetét s nagyon szép volna tőle, ha csatlakoznék azokhoz. — Kedvezményes vasúti jegyek tanulók­nak. Gróf Csáky Albin közoktatás­ügyi miniszter a kereskedelemügyi mi­niszterrel elhatározta, hogy tanulmányi kirándulások alkalmával a tanulókat, ha legalább tizen jelentkeznek, kedvezmé­nyes utazójegyekben részesiti ezentúl. A kedvezmény olyan, hogy a tanulók a II. osztályú kocsiban utazhatnak III. osz­tályú egész jegygyei és a III. osztályá­ban III. osztályú féljegygyei. — Bitang jószág. Dorogon szerdán három ökröt találtak bitangjára hagyva. Bevezették őket a doroghi községházára. Ismertető jelök nyomtatott formájú nagy B betűs bélyeg. Tulajdonosuk kellő iga­zolás mellett átveheti a bitang ökröket. — Olasz bor. Bortermelőinknek nem lesznek kedvesek azon hirek, melyek az olaszok szüreti kilátásairól szólnak. Az érkezett jelentések szerint ugyanis Olasz­országban, de különösen Sziczilia és Bari környékén ritka jó szüret ígérkezik. A nagy mennyiségű és olcsó olasz bornak monarchiánkba való behozatalára olasz és osztrák tökepénzesek 2 millió forint alaptökével részvénytársaságot szándé­koznak alapítani. — Éjszakai útonállók. Sokan azt tart­ják, hogy még a jóból sem jó a sok. Hát még a rosszból ? I — A rossz példák egymásra halmozódnak azon tűrhetetlen parasztlegény-szokásokból, melyeken csak az erélyes csendőr szuronya képes igazán segíteni. A lapok hasábjain, sürün találko­zunk azon indítvány nyal, hogy ha Magyar­országon van csendörmiérthiányzik épen Esztergom városánál, — a hol a fenforgó állapotok, a személyes biztonság és köz­bátorság a lehető legalacsonyabb fokon állanak, immár úgyannyira, hogy a pol­gárok nyugalmának visszaállítása czéljá­ból — ha a sürgős és gyökeres intéz­kedés elmarad vagy továbbra húzódik — a minisztériumhoz kell oltalom végett folyamodni. Visszatérünk a csendőrség intézményére, melyről fentebb hangoz­tattuk, hogy annak behozatala mellőzhe­tetlen és elodázhatatlan feltétele Eszter­gom nyugalmának, közbátorságának, köz­rendjének. A mult vasárnap Lestár Ferencz hírhedt verekedő összeütközött S ó k i József dorogi uti korcsmárosnál T e p 1 a i József és társaival. Kést ragad­ván, Teplait a füle tövénél és a kezén súlyosan megsebesítette. A késelő Lestár ezzel hazainalt, de a bosszút szomjazó Teplai és kísérői —számra hatan — Les­tárt felkeresték szállásán, s ott az ajtót összetörve, feleségét gyermekét elhajtva, Lestárt csúnyául helybenhagyták, sőt lábát és kezét el is törték. Ezen eset nem volt azon a napon az egyedüli, mert midőn a dorogi-úton este 9 és 10 óra között 3 nö a vasút felé sietett, utjokat állta Pereszlényi József, Balázs Mihály és Hegedűs József — kik mind a hárman 18 év körüli legények — és a védtelen nőket előbb üldözték, majd piszkos és aljas módon megtámad­ták ; s minthogy a nők legerélyesebbje a nemtelen támadással bátran szembeszállt, a durva legények földre taszították és össze-vissza rugdalták. Másnap meg­újult ez támadás a jelzett úton. Egy izben egy őrmestert, midőn a va­sútról teljesen egyedül ment hazafelé, túlnyomó számuk és erejük érzetében, valamint annak tudatában, hogy magá­nyos ember pártjára az elhagyatott he­lyen éjjel senki sem állhat, — vakmerően megtámadták és megverték, a hogy bír­ták. Azonban az őrmester sem volt rest, elővette-oldalfegyverét, s avval védekez­vén, nagyon is érezhető nyomokat ha­gyott az útonállók testén. — Szerencsétlenség. A „Reme" nevü gőzhajón R u z i c s k a gépész a gőzgép­től balkarján oly súlyosan megsérült, hogy kezét amputálni kellett. — A szerkesztő asztalánál. „Hoztam, kérem, becses lapja.számára egy regényt. Tessék." -— „Bocsánat, uram, most épen nagyon el vagyok foglalva, legyen szives, dobja be regényét ide a —• papírko­sárba." — Brutális parasztok. K a i b i c s Ká­rolyné szül. Pristicz Éva esztergomi asz­szony a következő panaszt adta elő az esztergomi rendörkapitányi hivatalban: Október 22-én este 9 óra tájban az esz­tergom-füzitöi vasút esztergomi állomá­sához ment a férjével, ki a nevezett vasútnál főkalauz, továbbá háziasszonya leányával, Kiffer Rózával, valamint egy ugyanott lakó Mari keresztnevü tizenöt­éves leánynyal. Útközben, a mint a Sóky-féle ház előtt elhaladtak, a házból három legényember jött elő, s mind a három utánok szaladt s a mint utolérték őket, minden ok nélkül először is Marit fejénél fogva földhöz nyomták s midőn erre Kiffer Róza azt mondta nekik: „Azt a kis lányt ne bántsák 1" — nekirontot­tak Kiffer Rózának s azt egyszer fej be­ütötték. Erre Kaibicsné rajok szólott, hogy ez brutális cselekedet; mire a három legény közül az, a kinek a. feje be volt kötve, Kaibicsnét a kezével két­szer fejbe ütötte és a lábával megrúgta a ballábát. Ezután mind a három legény elszaladt. Hogy név szerint kik voltak, azt Kaibicsné nem tudta megmondani. — A szőllö ujabb pusztítója. Dél-Ma­gyarország homoki szöleiben ujabban a peronosporán kivül a zöld cserebogár tez félelmes pusztításokat. A zöld fém­haladják a filoxéra pusztításait, a meny­nyiben a leveleket gyorsan felemészti s pusztán csak a levélereket hagyja meg. A homoki szőlőtulajdonosok mindent megtesznek a féreg kiirtására; az irtást azonban csak esős időben végezhetik, mert napos időben a bogarak elrepülnek. — A soproni piacz rendezésének ugyan­csak itt volna az ideje. „Mi nem tartjuk városunk nagyvárosias jellegével össze­férönek — irja a Sopronvármegye — hogy hetivásárok alkalmával legszebb utczánk, a különféle csibék, tyúkok, libák, ru­czák, malaczok és egyéb élő lények sze­métlerakodó legyen. Van a Várkerület­nek más rendeltetése s nem az, hogy a heti vásárok piaczául szolgáljon. Más vá­rosok már régen intézkedtek, hogy az efféle piaezok vagy együtt, vagy külön helyen, de semmiesetre se a város föut­czáján legyenek ; nálunk mindent a Vár­kerületen árusítanak, pedig épen nem mondható, hogy nem volna a városnak egyéb utczája, vagy megfelelő tere, hova főkép a baromfi-piaezot kihelyezni ne 'ehetne. Ez nem is kerülne egyéb költ­ségbe, mint egy egyszerű tanácsi hatá­rozatba s még csak a pótadót sem emelné, legfeljebb azzal a kis kényelmetlenséggel járna, hogy a gazdaasszonyoknak néhány lépéssel tovább kellene menniök, hogy a szükséges czikkeket megtalálják. Mi fel­vetjük a kérdést és Szükség esetén konk­rét tervet is készítünk, ha a város ta­nácsa hajlandónak ígérkezik e kisvárosias bajon segíteni, melyen minden idegen megütődik. Nagyon természetes, hogy e tervnek is lesznek ellenzői, de ez ne gá­tolja a várost elhatározásában, mert min­den reformnak meg vannak a maga elle­nesei s ezek miatt valóban kár lenne minden haladásról lemondani". — Ezt mintha csak nekünk, esztergomiaknak ír­ták volna. — Tanitóból rendőr. Selmecz-Bélabánya sz. kir. bányaváros egyik külutezája, Hodrusbánya részére, • mely mellesleg mondva, két órányira fekszik a belváros­tól, a napokban a törvényhatósági bizott­ság b. Rosner Ervin főispán elnöklete alatt az ottani tanítót, Lindmayer Jánost, választotta meg rendörbiztossá. Selmecz­bánya városának 5 külutezai biztosa kö­zött most már két diplomás van, az egyik tanítói, a másik pedig bányászok­levélnek a birtokosa. — A házalásról és a vándoriparról szóló törvényjavaslat már az országgyülésikép­viselöház előtt fekszik s legközelebb tár­gyalás alá kerül. A magyarországi kis és középkereskedök memorandumban teszik meg észrevételeiket a javaslatra s ezt a memorandumot megküldik az összes képviselőknek. Az. uj törvény sok év óta égető szükséget képez. — Modern műterem. A múltkor ke­gyetlen fogfájástól gyötörtetve, elmentem Marx Antal, széles körben előnyösen ismert fogspeczialistá műtermébe. Amint beléptem, meglepetve tekintek körül; mert ily elegánsan és finom ízléssel ki­állított műterem bátran kiállja a ver­senyt bármely fővárosban levő ilynemű helyiséggel. A franczia gobelinnel bevont bútorok, s egy tisztán fogászati czélokra szolgáló, kitűnő angol gyártmányú és czélszerüség dolgában fölülmulhatatlan szék, általános tetszésben részesül. Midőn fájós fogamtól ügyesen meg levek szaba­dítva, kétszeresen kellemes benyomások­kal távoztam. A fogbajokban szenvedők ne mulasszák el, Marx úr műtermébe ellátogatni I IRODALOIVÍ™ — Gyermekversek. Szecsányi-Antal verbóczi tanitó hirdet előfizetést ilyen czimü kötetre a következő felhívással, mit kartársainak küldött szét: Tekintetes kartárs ur 1 Bátor vagyok b. tudomására adni, hogy gyermekverseim egy részét „Gyermekversek" czim alatt sajtó alá bocsájtottam azon czélból, hogy azokat az iskolai növendékek között terjesszem. Füzetem a gyermek felfogásához mért 35 kisebb vegyes tartalmú versecskét tar­talmaz, melyek világos rövid irályuknál fogva a gyermek emlékező tehetségének gyakorlására szánvák. A füzetkék árát tekintettel azoknak könnyebb beszerzé­sére — 10 krra szabtam mely ár minden füzetkére nyomva van ; mindazonáltal a tanitó uraknak bármily mennyiségű pél­dányt 6 krjával adom darabonként. Ezek­nek elörebocsájtása után tisztelettel ké­rem Tek. kartárs urat: szíveskednék mü* vecskémet szives pártfogásába véve, a veze­tése alatt álló iskola növendékei között ter­jeszteni, becses megrendelésétpedig velem közölni, A megrendelés legczélszerübben posta-utalványon eszközölhető, mely eset­ben a füzetek portómentesen lesznek meg­küldve. Mielőtt szives megrendelését ismé­telten kérném, vagyok kartársi üdvözlettel

Next

/
Thumbnails
Contents