Esztergom és Vidéke, 1893

1893-10-22 / 88.szám

hogy a primás megmentéseért kapott kitüntetést megköszönje. A király részletesen elmondatta magának a herczegprimás ellen elkövetett me­rénylet lefolyását s azután kezét nyújtva Kohl titkárnak, igy szólt : Az borzasztó helyzet lehetett. — Uj törvényszéki bírák. A komáromi kir. törvényszéknél rövid idő alatt két törvényszéki birói állás üresedett meg. Ez állásokat, mint a hivatalos lap közli, ő felsége, az igazságügyminiszter előter­jesztésére, Piukovieh János nagybecske­reki ügyészt és Borzsiczky Béla, felső eöri járásbirósági albirót a komáromi kir. törvényszékhez bírákká nevezte ki. — Esküvő. Cselka János főkáptalani uradalmi ellenőr okt. hó 21-én déli 12 órakor vezette oltárhoz a kőhidgyar­mati templomban néhai Takács Béla volt Szent-Miklósi kasznárnak leányát Olgát. Az esketési szertartást Dr. Csernoch Já­nos esztergomi kanonok végezte. — A szén-kérdés és az esztergomi vasút. A kereskedelmi minisztérium kebelében szervezett tarifabizottságnak e hóban tartott első üiése alkalmával az oly sok oldalról megvitatott széndijszabás képez­vén a tanácskozás tárgyát, evvel kapcso­latban az esztergomi vasút kiépítése is fejtegetés tárgya volt. Valóban e két tárgy elválaszthatatlan, szoros kapcsolat­ban áll egymással s a szénkérdés helyes megoldása az esztergom-budapesti köz­vetlen vasúti összeköttetés létesítése nél­kül éppenséggel nem képzelhető. A szén­kérdés magva az, hogy a hazai szénter­melök aránytalan nagy hasznot élveznek, ellenben a fogyasztók aránytalanul drá­gán fizetik azt, a mit fogyasztanak, ehhez járul az a baj, hogy kevés a szén. Hogy kellene segíteni a bajon? régóta ez a kérdés képezi a tanácskozások, hírlapi megbeszélések tárgyát. — A tarifabi­zottság e héten tartott ülésén Kilényi Hugó miniszteri tanácsos feltárva a hely­zetet, előad; a, hogy az orvosszerek meg­állapításánál kiinduló pontú! annak kellett szolgálnia, hogy a helyzet javítására az eszközöket a bányaipar fejlesztése szol­gáltassa és mellőztessék minden, a mi a hazai bányaipar fejlődését megbéní­tani alkalmas volna. Az ügyállás ez elő­terjesztése után Lukács Béla kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy a maga ré­széről előzetesen csak két részletre nézve kíván nyilatkozni. Az egyik a bányatör­vény, melyet részéről is szükségesnek * tart. Az előkészítő intézkedések erre nézve részint már megtörténtek, részint folya­matban vannak s remélhető, hogy a szénkérdés tekintetében is fontos törvény­javaslatra nézve nemsokára megállapodás lesz létesíthető. A másik kérdés az esz­tergomi vasút kiépítése. E vasút létesí­tése most már, úgymond a miniszter, biz­tosítva van s ezzel a szénkérdésnek he­lyes irányban való megoldása egy nagy kérdéssel előbbre vitetett. Épen azért, mert annak közgazdasági hatásáról meg van győződve, igyekezett a miniszter e vasút mielőbbi kiépítését biztosítani. Minthogy azonban az állam a jelen pénz­ügyi helyzetben eshetőleg csak evek múlva valósithatná meg a sürgős vasút kiépítését: a miniszter a vasútnak magán­vállalatként való létesítésére határozta magát oly módozatok mellett, a melyek a szénkérdés tekintetében is meg fogják hozni a kivánt eredményeket. Hosszú és élénk eszmecsere s a vélemények és javaslatok meghallgatása után a miniszter a következőket jelentette ki: A szénkérdést úgy oldhatjuk meg, ha a * hazai széntermelést fokozzuk, mivel a szükséglet évenként négy millió métermá­zsával emelkedik. Rész röl tehát hajlandó minden lehető támogatásra oly irányban, hogy ujabb szénbányák nyittassanak, termelésük piaczra hozzassék s az élet­képes bányák fejlődése biztosittassék. Ezt előmozdítja a budapest­esztergomi vasút létesítése * ésmás, uj, életképes bánya­vállalatok lehető támoga­tása, a mieddigískövette­tett és ajövöbenirány adóul szolgál. — Ily módon a hazai l bányászat kiművelése fokoztatni és a fo­gyasztók érdeke is megvédetni fog. — Megemlítjük még e helyütt, hogy a fő­város nem fogadta el azon javaslatot, miszerint a budapest-esztergomi közvet­len vasúti összeköttetés létesítéséhez 250000 forinttal hozzájáruljon. Biz ez szűkkeblűség, sőt az önérde.; merő el­hanyagolása. — A tanítótestület közgyűlése. Az Esz­tergom-járási katholikus tanítótestület ez évi őszi közgyűlését november 7-én délelőtt 10 órakor Esztergomban a városi tanácsteremben tartja, melyre a tagokat és a tanügy barátait szívesen látja. A közgyűlés tárgysorozata : 1. Elnöki meg­nyitó ; 2. jegyzökönyvek felolvasása és hitelesítése; 3. a pénztárt vizsgálók je­lentése ; 4. Kecskés Ilona esztergomi tanítónő felolvasása: „A nö vallásos ne­veléséről" ; 5. F a s k ó János leányvári tanitó értekezése; 6. Juhász Béla kö­hidgyarmati tanitó előterjesztése az „Esz­tergom és Vidéke" cz. lap f. é. 60. szá­mában megjelent czikkre vonatkozólag; 7. indítványok; 8. befejezés. — Az esztergomi takarékpénztár igaz­gató választmánya a társulati felügyelő bizottsággal együtteseri ma délután a tár­sulat helyiségében ülést tartott, ahol be­terjesztették a takarékpénztár fél évi forgalmi kimutatását és egyéb ügyeket intéztek el. — Régiségek. Reviczky Győző főszolgabíró ma szombaton igen érdekesés igen becses régiségi tárgyakat, még pe­dig hamvvedreket ajándékozott az esz­tergomi katolikus főgimnázium múzeumá­nak. E régiségeket a főszolgabíró saját 1 á b a tl a n i földein a vasútépítés alkalmá­val eszközölt ásatások közben találta. Van köztük egy igen szép darab, melynek átmérője 1 m. 30 cm. s égetett fekete agyagból van. — A katonai ellenőrzési szemlék a vá­rosnál már be vannak fejezve. — A fogyasztási adóhivatal felszólítja a szőlőtulajdonosokat és borpinczéseket, hogy az idei bortermésüket október 31-éig a fogyasztási adóhivatalba bejelen­teni el ne mulaszszák. — Lábatlani czementgyár. Mint hiteles forrásból értesülünk Haas Jakab, Deuts ch Lajos és Weisenbacher lindre a Lábatlanon a Csillaghegyi kő­bánya társulattól megvett czementgyárat legközelebb nagyobbítani fogják és kor­szerűen át fogják alakítani. — Lelet. Nem régiségi lelet, ámbár cska jószág. Nem látlelet, nem is bélyeg­lelet. Csak egy ócska rozoga bőrönd, mindenféle holmival tele. Szerdán talál­ták az elhagyatott jószágot a Nagy-Duna mellett, a Tölgyesi-féle ház alatt. Ugy látszik ott felejtette a gazdája; azt bizony nem lehet gondolnunk, hogy ő felejtette légyen ott a gazdáját. A benne motozás közben talált iratokról Ítélve, azt lehet hinnünk, hogy a Krcs marék Józsefé a talált jószág. Ki ez az úr, azt mi bizony nem tudjuk. Közzétesszük ezt a hirt abban a reményben, hátha gaz­dája igy jut nyomára elveszett holmi­jának. — Helyreigazítás. Lapunk 85. számá­ban megjelent „Felfüggesztett jegyző" czimű hírünkre vonatkozólag utólagosan azon felvilágosítást vesszük, hogy V a s s Béla tokodi jegyző úr állásától felfüg­gesztve nincs és az említett hir cziméül használt „felfüggesztett jegyző" kifejezés lapunkba levelezőnk tudósítása nyomán "tévesen került. — Tüz. Nagy-Bény községből írják nekünk : A községben csütörtökön dél­után 3 órakor ismeretlen okból egy ól kigyuladt s leégett. Egy zsellérház is elhamvadt. Ez rövid idő óta már a har­madik tűzvész Nagy-Bényben. — Színészet nyitrán. Veszprémy Jenő székesfehérvári színtársulata szép sikerrel játszik Nyitrán. A napokban kerültek szinre Bánk Bán, Lengyel zsidó és a Szultán. — Nagy Zsiga a börtönben. Alig sza­badult meg Nagy Zsigmond komáromi talpas legény a törvényszéki börtön rejtelmes szük czellájából, ma már újból visszakerül oda. A komáromiak emlékez­nek még arra a rablógyilkossági esetre — irja a „Komárommegyei Értesítő" mely két év előtt a Vág folyó mellett elte­rülő fakereskedö telepen történt és a melynek áldozata egy bibésmegyei jó­módú gazda ember volt. A rablógyilkos­ság elkövetésének gyanúja akkoron Nagy Zsigmond komáromi talpas legényre irá­nyult, kit el is fogtak és több h tyi vizs­galati fogság alatt állott. A törvényszék a vizsgálat befejezése után megtartott végtárgyalás során Nagy Zsigmondot a íablógyilkosság elkövetésében vétkesnek találta, s ezért életfogytiglani fegyházra itelte. Ez ítéletet azonban a Curia, mint legfelsőbb bíróság megsemmisítette és Nagy Zsigmondot a rablogyilkosság vádja alól teljesen felmentette. Azóta az embe­rek Nagy Zsigáról mit .sem beszélnének, ha véletlenül a csendőrség ügyessége okot nem adott volna reá. Az ó-szönyi határban, a fáma beszéli, Nagy Zsiga kiszabadulása óta gyakran megfordult, és hol itt, hol ott olcsó áron deszkákat áru­sított, melynek tulajdonjoga Isten tudja kié volt. A dicsőség azonban nem tar­tott soká, mert a falubelieknek feltűnt az. hogy nagyon olcsó áron árusítja por­tékáját és mi több, folyton óriási halma­zokkal traktálja őket. A csendőrség ne­szét vette Nagy Zsigmond manipuláczió­jának és figyelmességének meg is lett az eredménye, mert reá jött, hogy Nagy Zsiga nem jó uton jár. A csenörség mi­dőn meggyőződött a bűnös üzelmekről Nagy Zsigmondot ép akkor tartóztatta le, mikor az egy jóhiszemű vevővel na­gyobb deszka szállítmány felett alkudo­zásba bocsátkozott. Hogy honnét sze­rezte Nagy Zsiga a deszkaszállitmányo­kat, azt majd a megindított vizsgálat fogja kideríteni. A csendőrség Nagy Zsi­gát beszállította az ügyészséghez, hol vizsgálati fogságba helyezték. — Czáfolat. A „Magyar Újság" mai számában a következő hirt olvassuk: „N em örültmeg. Esztergomban nagy feltűnést keltett a budapesti lapokban teg­nap megjelent az a hir, hogy T r i f u­n á c z Jánost, hajdan a megye legtekin­télyesebb tagját, mint elmezavartat az esztergomi közkórházba szállították. Tu­dósítónk hivatalos forrásból nyert érte­sülés alapján közli, hogy Trifiunáczot sem őrültség, sem más betegség miatt a vá­rosi közkórházba, nem szállították." Egy másik fővárosi lap élénken színezve hozza ugyanezt a hirt. Mi utána jártunk a dolognak s tudakozódásunk eredménye az, hogy Trifunácz nevü elmeháborodott sem kerületünkön, sem közkórházunkban nincs. — Leégett kaszáraya. Beszterczebá­nyáról iiják, hogy csütörtökön éjjel egy óra tájban nagy tüzlárma riasztotta fel a várost. Az úgynevezett czukorgyár ka­szárnya gyuladt ki, melyben a közös hadsereg egy zászlóalja lakik. A tüz a második emelet egyik raktárában kelet­kezett, de keletkezésének oka ismeret­len. Mind az első, mind a második eme­leten levő plafon elégett és beszakadt, ugy hogy a kaszárnya középső magas épületéből csak a puszta négy fal maradt meg. A katonai raktárakban elhelyezett ruhák és egyéb felszerelések mind oda égtek. Nagy riadalmat okozott, mikor a raktárban lévő több százra menő éles töltény a nagy hőségben nagy pattogás­sal robbanni kezdett. A golyók csak ugy röpültek össze-vissza akár a háborúban, de szerencsére senkiben sem okoztak kárt. A tűzkár több ezer forint. — Lókötök. Csütörtökön megfogták a kirvai lókötöket. Újpesten akadtak rajok a csendőrök, kik a zsiványokat is, meg a Kirváról lopott lovakat is vissza­szállították. Az első két lopás alkalmá­val elvezetett lovak most már gazdáiknál vannak. — Tanitók nyugdija. Az Esztergomi járás összes jegyzői ma délelőtt dr. Pe­rényi Kálmán tb. főszolgabíró elnöklete alatt értekezletet tartottak ezen járás tanítóinak nyugdija tárgyában. A közok­tatásügyi minister ugyanis pontos ada­tokat kivan arról, hogy mennyi fizetésök van mint tanitóknak és mint kántorta­nítóknak. Ezen kimutatatások alapján óhajtja szabályozni a minister a tanítói nyugdijat. Az értekezlet eredményér, a fizetési adatokat Dr. Perényi főszolga­bíró fogja felsőbb helyre beterjeszteni. — A távírda szótár. Az 1890-ben Pa­risban tartott nemzetközi távirda-értekez­let megbízta a berni nemzetközi távirda­hivatalt, hogy az összebeszélt nyelvű táv­iratok szerkesztésére egy, minden igé­nyeknek megfelelő, jutányos szótárt adjon ki. Egyidejűleg ugyanez értekezlet a nemzetközi távirda-szabályok VIII. czik­kében kimondotta, hogy a szótár a meg­jelenésétől számított 3 év múlva az össze­beszélt nyelvű táviratok szerkesztésére nézve az európai díjrendszerben kötelező lesz. E határozat folytán kiadandó szótár nélkülözhetetlenné lesz mindazokra, kik összebeszélt nyelvű táviratokat szoktak feladni. Minthogy a nemzetközi berni távirdahivatal a nyomandó példányok iránt, magát tájékozni kívánja, a kamara ez uton is felhívja az érdekelteket, hogy amennyiben a kérdé-es szótárt beszerezni óhajtja, e szándekát a kamaránál f. évi november 15-ig jelentse be. A mü, mely 300,000 szót fog magába foglalni, körül­belül 15 frankba fog kerülni. — Szerelem és sikkasztás. Nathansohn Hirsch Ármin königsberei húsz éves ke­reskedősegéd még e hónap másodikán eltűnt Hambburgból egy csinos magyar leányzóval, Németh Terézzel, aki távol idegenben nem éppen az erény útját ta­posta. Mikor a gyulékonyszivü Nathan­son kedvesével hirtelen kéjutazásra in­dult, ötezer márka útiköltséget vitt ma­gával gazdájának, egy előkelő hamburgi kereskedőnek a pénztárából. Minthogy valószínű, hogy Nathansohn kedvesének a hazájába, Magyarországba, nászutazott, a hamburgi rendőrség ma táviratozott a budapesti rendörségnek, hogyha lehet, csipje el a sikkssztó szerelmest Németh Teréz különben pápai születésű. — Pörbe fogott szerkesztők. A Békés­megyei Lapok felelős szerkesztőjét, Gyu­laffy Endrét a nagyváradi ügyészség pörbe fogta, mert kauezió nélkül politi­kai közleményeket nyomattatott ki lap­jában. A vizsgálatot Balogfi gyulai tör­vényszéki biró már lefolytatta, a mikor a politikai czikkek szerzőjéül Franko László dr., a lap főszerkesztője jelent­kezett. * „Korona-jegyben." Miután az utóbbi időben több cognacgA*ártó-részvénytársa­ság alakult, nincsen kizárva, hogy az ezen gyárak által a piaczra hozott ter­mények elcseréltetnek, ennek elhárítására a „Cognac-ipar részvénytársaság" elha­tározta cognaejának a „K or ona-cog­n a c" jegyet adni. IRODALOM. —„Méhészet." Méhesgazdáinkat figyel­meztetjük, hogy Budapesten „Méhészet" czimmel új méhészeti szaklap indult meg Károlyi Gyula szerkesztésében. Első száma már megjelent s annyit mondhatunk róla, hogy összeállítása ügyes szerkesztői kézre vall. Előfizetési ára egy évre 2 fo­rint, mely összeg a szerkesztő nevére (Budapest, József-utcza 54. sz.) küldendő. Mindenesetre nagyon ajánlatos, hogy azok a kik méhészettel gyakorlatilag foglalkoznak, egyúttal figyelemmel kisér­jék a szakmájukbeli jelenségeket is, mert haladás csak úgy várható. — A magyar irók munkássága oly sokoldalúig van jelenleg a számtalan lap által, mely az ország fővárosában megjelenik — igénybe véve, hogy alig képesek mind azon lapnak igényeit ki­elégíteni, melyek munkásságukat igénybe veszik; s igy valóban csodálni lehet, hogy a „K épes Családi Lapok" körül mégis oly annyira tömörülnek a legjelesebb irók: ha ennek okát kutat­juk, azon egyszerű megfejtésben találjuk azt, hogy a „Képes Családi La­pok"-at a magyar Írók is a legjobban szerkesztett szépirodalmi lapnak tekin­tik. E lapnak munkatársa között Jókai, Komócsy, T o 1 n a y, Teleky, Prém. Beniczkyné, Nagy vá­rady Mira, K u 1 i f a y n é, E r z s i, s több jeles iró és irónő neveit találjuk. A lap béltartalmának megfelel külcsinja is, de különösen megkapok illustrácziói, melyek a legelső rangú művészek képeit tüntetik fel. E lapot, mint a legjobb izép­irodalmi lapot mi is a legmelegebben ajánljuk olvasóinknak. Megrendelhető a lap kiadóságánál Budapest, V. Nagy­Korona-utcza 20. szám. Mutatványszámokat ingyen és bérmentve küld a kiadóhivatal. •—-—~— . . ­: ~ Szerkesztői üzenetek. H. K. Helyben. Igazán eredeti, hogy van­nak sokan, akik a komoly dolgokat tréfára veszik, 4 tréfát pedig komoly dolognak tartják. Igy van ön is a mi >Házkutatás szerkesztőségünkben« czikkünk­kel. Nos tehát a gyöngébbek kedveért — akik közé Ön is tartozik — megüzenjük, hogy az emiitett czikk nem való tényeken alapszik, csak csupán satyrája egy fővárosi napilap nagy port fölvert házkutatásá­nak. Egyúttal azt is megemlítjük, hogy a házkutatás egyik novellisztikus személye csak ugy kapott Kapa János nevet, amint neve-hette volna a czikkiró Ko­vács Andrásnak, vagy Nagy Jánosnak. Mindenesetre mulatságos dolog, hogy czikkiró tudtán kivül egy létező személy nevét vette tollára: Kapa János pol­gártársunkét, ki saját bemondása szerint nálunk semmi­féle fiókmotozást nem tartott, nem is városi rendőr és hibátlanul tud irni és olvasni, — nem pedig mint a/, idézett czikk Kapa Jánosa, ki az olvasás hasznos tudományának hiányosságában szűkölködött. — Ca»' S. urnák Budapest. A lap hova küldést iránt neű* tudunk intézkedni. Kérjük tudassa velünk lakásczi­mét. — M. S. Helyben. Azokat a — k y aláirásii czikkeket, melyek annyira megnyerték tetszését, Thu­ránszky Lajos, az E. és V. belső dolgozótársa irja. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: NÓGRÁDI JENŐ.

Next

/
Thumbnails
Contents