Esztergom és Vidéke, 1893

1893-10-04 / 80.szám

Esztergom város közgyűlése. Esztergom, okt. 3. Esztergom szab. kir. város kép­viselő testülete ma délelőtt 9 órakor Helcz Antal polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott, melyben hosszú és meglehetősen éles viták merültek fel. A napirend előtt a polgármes­ter az időközben történt nevezetes eseményekről számolt be a közgyű­lésnek, előadván, hogy Esztergom vármegye alispánjának meghívására a kőszegi hadgyakorlatok alkalmával ő is tagja volt az ő felségét üdvözlő küldöttségnek s hogy ő felsége be­szélt vele az esztergom-párkányi vas­híd építése felől, mely iránt ő felsége nemcsak érdeklődéssel viseltetett, hanem a melyről meglepő tájékozott­sággal is szólott, valamint a kaszárnya felől, melyre vonatkozólag megnyug­tató választ adhatott ő felségének. Előadta továbbá a polgármester, hogy a mult évi október 28-án kelt határozat folytán Vaszary Kolos her­czeg-primás Esztergom város dísz­polgárává választatván, az erről szóló díszoklevelet a herczegnek f. évi szeptember 24-én vasárnap délelőtt át is adták, mely aktust a főpap gyengélkedése iránti kíméletből a pol­gármester a városi képviselőtestület­nek csupán huszonnégy tagja kísé­retében végezte. Felhozta azután a polgármester, hogy a milleníumot leg­méltóbban ünnepelhetjük a városok egyesítése régi tervének megvalósí­tása által, mely ügyben ő a belügy­miniszterrel már komolyan értekezett s melyet a herczeg-primás is szívvel­lélekkel pártolna. Ily kedvező auspi­ciumok mellett semmi ok sem le­het az ellen, hogy az egyesülés müvét újra kezünkbe vegyük s az évek előtt felszínre vetett ügyet ismét napirendre tűzzük. Óhajtandó, hogy a 3—4 év előtt ez ügyben ki­küldött bizottság újra elővegye abban­hagyott dolgát s eddigi működésé­ről jelentést tegyen. (A közgyűlés az elnök indítványát örvendetes tudo­másul veszi s azt jegyzőkönyvileg meg­örökíteni határozza.) Dóczi Ferencz városi képviselő felszólal s azt kérdezi, van-e remény Irén. Milyen sokat töltött. Kálmán. Dehogy (ravaszul) gyönge ez* az ital (koczintanak és isznak) Irén. De hát nekem számolni va­lóm van. Kálmán. Türelmetlenül várom. Irén Hát én azt hallottam, hogy maga egy Annának udvarol. Kálmán. Udvaroltam én több An­nának is. Irén. De ennek az Annának komo­lyan udvarol. Kálmán (nevetve) Lásd édes, ara­nyos Irénkém, én igazán ártatlan vagyok ebben a dologban. Ha én egy trafikos kisaszonynak udvarlok, azt nem lehet, nem szabad komolyan venni; ha nem nem tudom megakadályozni győzelme­met, abban én nem vagyok hibás. Irén. Hát nem szereted azt az Annát ? Kálmán. Már hogyne szeretném, de ugy szeretni, amint téged imádlak . . . Nem Irén. azt ne vedd komolyan, az a leány gyönge szivü, ábrándozó . . . Irén. Annál nagyobb bűn elcsábí­tani. Kálmán. Esküszöm, nem csábí­tottam el, ő csábított el engem. Ha nem hiszed, itt van, talán nálam lesz az egész dolog (keresgél zsebében, majd felkel és a Mencsikoffban keresgél, melynek zsebé­ből az asztalra esik egy boríték.) Irén felveszi, kibontja.) Nincs sehol, de elmon­dom. Irén (haraggal elétartja a levelet és kihúz egy arczképet belőle.) Hát ez kicsoda ? Mi ? Ez csak nem trafikus kisasszony ? arra, hogy a költségvetés még ez évben fog benyujtatni, mire a pol­gármester azt válaszolja, hogy a ta­nácsot és a pénzügyi bizottságot ez ügyben még ezen a héten össze fogja hivní. Dóczy Ferencz kérdést intéz a városi kapitány úrhoz, van-e tudo­mása arról, hogy városunkban a vi­lágítás rossz s a modern igények­nek egyáltalában nem felel meg, sok­szor éjjel botorkálva is alig lehet menni az utczán; mit szándékozik a kapitány e kezdetleges állapotok megváltoztatása végett tenni ? A kapitány azt válaszolja, hogy a világítási szerződés csak legköze­lebb adatott be, tehát ideje sem le­hetett a világítás oly fontos dolgának ellenőrzésére. Annak pedig, hogy néha sötét van az utczán, a szél az oka, melytől a lámpákat meggyújtani nem lehet. ígéri, hogy a szerződés­nek jobban, szigorúbban fog érvényt szerezni. Felolvastatik Rimely beszter­czebányai püspök köszönő levele a városhoz, kineveztetése alkalmából tör­tént üdvözléseért. Következik a tárgysorozat, mely­ről sorjában számolunk el: 1) A nagyméltóságú belügymi­niszter ur 46,454. sz. leirata a város 1891. évi gyámpénztári számadásá­nak megvizsgálása és jóváhagyása tárgyában. — Tudomásul vétetik. 2) A nagyméltóságú honvédelmi miniszter úr 37,126. sz. alatt kelt le­irata folytán székelyi Majláth György által a Ludovika-akadémíán alapító oklevél tárgyában. — Kedves tudo­másul vétetik. 3) Esztergom megye tek. tör­vényhatósági bizottságának 270/893. sz. a. kelt végzése a város 1891. évi házi pénztári számadásának jóvá­hagyása tárgyában. — Tudomásul szolgál. 4) Esztergommegye tek. alis­páni hivatalának 3997. végzésbeli ér­tesítése a szent-jánosi hid felemelése tárgyában. — Örvendetes tudomásul szolgál. 5) A budapestvidéki tankerületi főigazgató átirata az esztergomi al­reáliskolának a tervezett országos nyugdíjintézetbe való belépése tár­Kálmán (zavarba jön, elpirul és hebeg.) Nem tudom, ki lehet. Irén (gúnyosan) Szép dolog, de csak nem gondolod, hogy elhiszem ezt neked? Kálmán (zavartan) A trafikos Anna irt egy levelet . , . és randevút ajánlott ... én elfogadtam . . . Meg­mutatom holnap a levelet. Irén (haragosan) mutatja az arcz­képet) Ez a trafikos Anna. Kálmán, (zavarban) Ne . . . Nem. Irén. Ki ez, felelj 1 Kálmán. Ne . . . nem ismerem. Irén. Ugyan ne tarts bolonddá 1 Kálmán. Esküszöm, nem ismerem. Irén (gúnyosan nevet) Valóban érde­kes. Nem ismeri az arczképet, amit magá­nál hord. Kálmán. Nem hazudom Irén, iga­zán nem tudom ki ez. Irén. Engem ne tarts bolondá. Ha lovagias embernek tartod magad, elkísérsz 1 Kálmán, (Kétségbeesve) De Irén­kém, csak nem mégysz el ? Irén. Mondd meg ki az és milyen viszonyban vagy vele! Kálmán. Komolyan nem tudom, hogyan került hozzám. Talán belecsem­pészték kabátomba. Irén. Az nem lehet. Senki se szóra­kozott annyira, hogy egy fiatal hölgy arczképet más zsebébe tegye! Kálmán (ránéz a Mencsikoffra és zavarba jön.) A köpönyegem zsebéből esett ki? Irén. Onnan. Nem furcsa a dolog, köpönyegben tartani imádottad arczké­pet? gyában. — A közgyűlés a leiratot örömmel üdvözli s elhatározza, hogy az alreáliskola a nyugdíjintézetbe be­lép s a város ennek folytán az alkalmazott tanárok évi fizetésének 5°/ 0-át a nyugdíjintézet részére kész­séggel megfizeti. 6) A tanügyi bizottság jegyző­könyvi előterjesztése Csomóssy Sán­dor reáliskolai tanár lemondása foly­tán megürült tanári állásnak ideigle­nes helyettesítés utján leendő betöl­tése tárgyában. A pályázat eredmény­telen maradt. A tanács határozata ebben a tekintetben az volt, hogy mivel a reáliskolánál fiatal erőkre van szükség, a megüresedett helyre Sinka Ferencz választassák meg. E határoza­tot a közgyűlés magáévá teszi. Brutsy János panaszt emel, hogy a város reáliskolája nem áll a mai kornak megfelelő színvonalon, miért is óhajtandónak tartja, hogy. vagy tegyük ez iskolát teljesen megfele­lővé, vagy változtassuk át polgári iskolává. Az elnök e panaszra Obermayer igazgató örömére megjegyzi, hogy a mai alacsony fizetéssel nem lehet ugyan kívánni magas színvonalon álló intézetet, de a kifogás alaptalan is, mit leginkább igazol a főigazgató múltkori nyilatkozata, mely szerint az iskola nagyban és egészben a mo­dern követelményeknek megfelel. Kiküldetik a tanügyi bizottság. 7) Az építendő közvágóhíd ter­veinek és költségvetésének átdolgo­zása tárgyában beterjesztett bizott­sági jelentés s az erre vonatkozó tanácsi javaslat. Az építendő vágóhíd már kész tervein és költségvetésén változtatá­sok tétetvén, azok most a közgyűlés elé terjesztetnek. A tanács a vágóhíd helyéül a doroghi úton fekvő 2000 négyszögöl terület akceptálta. Hosszú s heves vita után vissza­utasittatik a szakbizottsághoz sürgős jelentéstétel végett. 8) Tanácsi előterjesztés a Széche­nyi-tér szabályozási munkálatának végrehajtásáról és a felmerült munka­többletről. Sokáig tartó, vérbe-husba vágó vita fejlődik ki e tárgy fölött, mert sokan helytelenítik a polgár­Kálmán. Nem az enyém az arcz­kép Irén, higyj nekem! Irén (haraggal) Ne tarts bolondnak Adieu! (menni készül.) Kálmán (zavartan) Ne menj Irén­kém, örökre boldogtalan leszek, meg­fejtem neked az arczkép-kérdést is. Irén. (Helyet foglal) No hát, egy kettő. Kálmán (akadozva) Ugy-e az arcz­kép ... izé az arczkép ... a Mencsi­koff zsebből esett ki ... ? Irén. Onnan. Kálmán (homlokára üt és öröm­mel mondja.) Hát akkor jól van minden 1 Irén. Már hogy volna jó? Kálmán. Tudod Irénkém, ez a köpönyeg ugy van nálam kölcsön . . . nem az enyém . . . Bizonyosan Abafi Gyuláé az arczkép is, mert az övé a Mencsikoff is . . . Irén (nevetve) Jesszusom I Ez nagy­szerű 1 Kálmán. Hahahal Igazán pompás. (A zajra odajön a pinczér, a ki azt hitte, hogy neki szóltak talán.) Pinczér. Parancsol nagyságos úr ? Kálmán. Mit vacsorál Irénke? Irén. Amit ön. Kálmán (a pinczérhez) Két roast­beaf-öt és még egy üveg Palugyait. (Pin­czés el.) (Egyedül maradnak, Kálmán tölt, isznak, nagy kibékülési jelenet, amely belenyúlik a késő éjszakába. Függöny.) Alapi Gyula. mester eljárását, melylyel 5726 forintnyi költségtöbbletet okozott a városnak a közgyűlés megkérdezése nélkül. Kifogásolják, hogy a mun­kálatoknál semmi ellenőrzés nem gya­koroltatott, nem győződött meg senki arról, hogy az illető területek való­ban beépittettek-e. A polgármester avval felelt a vádakra, hogy a munkálatok folyamán az eredeti hiányos terv­tői való eltérések mutatkoztak, czélszerüeknek, a mi természetesen a költségek emelkedését vonta maga után. A szabályozást aránylag igen rövid idő alatt kellett elvégezni, a munkát siettetni kellett, a szükségek pedig nyomról-nyomra tünedeztek fel, úgy, hogy a közgyűlés előleges meg­kérdezésére idő sem volt. Szilágyi városi mérnök kijelenti, hogy a Széchenyi-tér szabályozása végett szükséges kőanyagot meg­számozták ; arról pedig, hogy mily területek lettek beépítve, hogy hova lett fordítva a kőanyag: részletes jegyzék van készítve, melyet megte­kinteni mindenkinek szabadságában áll. A csatornák, büzelzárók köze­gészségi szempontból szükségesek s egy ily nagyszabású müveletet 14,000 frtért végrehajtani valóban igen olcsó. 9) Keményfi János tanácsos hi­hatalos jelentése a doroghi úttól a * » katonai lövölde felé vezető útnak kő­burkolattal leendő ellátása czéljából megtartott verseny-tárgyalás ered­ményéről. 10) Keményfi János tanácsos hi­vatalos jelentése a kövezetvám-, helypénz- és partbér-szedési jog­nak bérbeadása tárgyában megtar­tott árverés eredményéről. — El­fogadtatik. 11) Keményfi János tanácsos je­lentése a temetői kertészlak kibőví­tése tárgyában. — Elfogadtatik. 12) Keményfi János tanácsos je­lentései : a) a látóhegyi fűtermés eladása tárgyában; b) a nyárasi és körtvélyesi szí- * * getekben, a füvellőben, a Bottyán tóban, hosszútóban és vörösérben ter­melt fű eladása tárgyában ; c) a folyó évi sarjú-termés el­adásáról. — Elfogadtatik. 13) Számord Ignáez óvónő-képző intézeti igazgató kérelme az intézeti épület előtti gyalogjáró elkészítése iránt és erre vonatkozó tanácsi ja­vaslat. Elkészíteni határoztatik. 14) Niedermann József r. kapi­tány hivatalos jelentése Horn Mór Duna-utczai házában létező helyiség­nek katonai beszállásolásra való bér­bevétele tárgyában. — A helyiség 400 katona részére 500 frtért adatott bérbe. Megemlítendő, hogy Singer Henrik az új állatorvos a mai közgyűlés vé­gén tette le a hivatalos esküt a pol­gármester kezeibe. Az ülés 1 óra után ért vé^et. A tornaegyesület közgyűlése. Esztergom, okt. 3. Emiitettük már, hogy az eszter­gomi tornaegyesület szept. 30-án, szombaton népes közgyűlést tartott a Fürdő-vendéglő kistermében. Ki­magasló pontját képezte dr. Földváry István elnök beszéde, ezenkívül a tit­kári jelentés Etter Gyula egyesületi titkár tollából. Utána kitűnően sike­rült családias jellegű tánczmulatságot rögtönözött a jelenlevő fiatalság s az egyesület szép leánytagjai. Tudósí­tónk a közgyűlés és tánczmulatság lefolyását igy adja elő: A közgyűlést este fél 8 órakor Dr. Földváry István elnök nyitotta meg. Öröm-

Next

/
Thumbnails
Contents