Esztergom és Vidéke, 1893
1893-01-29 / 9.szám
Ez ér végére! azonban véget ér aj kizárólagos italinérési jogosultság bérbevétele is. Az italmérési jövedék miként való értékesítésé no k mostani szabályai szerint a bortermelő gazdáknak nem lesz többe" módjukban saját termésű borukat álló vagy ülő vendégeknek nyilt edényekben kimérni. S ezen jognak megszűnése közgazdasági és pénzügyi szempontból káros. A közgazdaság szempontjából káros az eddigi állapot megszűnése, mert a kis bortermelő borát sokkal jobban ért ékesíthette eddig. A szőllőmüvoléssel foglalkozó föld népe leginkább a szüret alatt, még a préselés előtt, mint cefrét, vagy nemsokára a szüret o'án az uj bor kiforrása után értékesiti szol lőjenek termékét. Az a lehetőség, hogy borát nem kell szükségkép a fogyasztási közvetítő kereskedőnek eladnia, hanem ha illő árt nem kap ettől, kimérés utján is túladhat termésén, emelkedő irányzatban befolyásolta a bor árát. Továbbá bő termő években, a mikor a kereskedő szükségletének fedezése mán még mindig elég bor maradt a gazda pincéjében, — ez a bornak kimérésekor ismét tisztességes árt tudott elérni. Most azonban amikor ennek lehetőségétől meg vau fosztva, a kis mértékben való eladás vagyis a zárt, dugaszolt palackban való eladás nem nyújt semmi hasznot a kis gazdának, 1. mert nem ért a bornak olyan kezeléséhez, hogy azt palackérettó tegye, 2. mert nincs a községekben olyan közönség, mely palackozott bort vásároljon, 3. mert népünknél átlag véve ritka olyan szőllős gazda, aki két-bárom évig borát megtartsa. Ha máskép nincs, megissza ezen idő alatt a rokonság, komaság. Károsodik tehát a termelő, mert nem kap illő, jobb árat, károsodik az ország mert sok értékes tőke elkallódik. Be a szó legvalódibb értelmében önsegély volt eddig bortermelő kis gazdáinkra nézve a cégérezés. Ha valamelyik gazda megszorult: adót fizetni, elpusztult marhát pótolni, tűzkár vagy vizkár okozta veszteséget kireperálni kellett, kimérte borát; volt pénze é* jiem szorult a leglelketlenebb, a falusi kis uzsorásra, aki kis tőkét 50 — 60%* r,l » termény kamatra ad kölcsön, ugy hogy a falusi ember a kamatláb nagyságát saját eszével fel sem érti. Káros közgazdaságilag véve az előbbi á-llapot megszűnése azért is, mert kevesebb jövedelmet nyerne a kisgazda, kevesebb erélylyel védekezhet ik a filloxera pusziiiásai ellen. Káros azért is, mert a cégérezés mint konkurreucia a rra szo r i to t ta a k o rcs marosokat, h ogy tiszta italt mérjenek. De pénzügyi szempontból is káros a mostani állapot. A cégérezés vagyis a bortermelők saját termésű boraiknak a kimérése megengedtetvén, a bortermelő községek jobban törekednének az ital mérési adó beszedésének jogát bérbevenni ; nagyobb lenuo a konkurrencia, több bért nyerne az állam kincstár. Mindezekkel szemben ellenvethető, hogy a törvény tételes intézkedései erre nézve nem engednek módot. Ez az ellenvetés azonban nem bir jelentőséggel ; mert a bortermelő kisgazdák érdeke a financiális érdekkel a törvény keretén be ül is összeegyeztethető. Az 1888. évi XXXV. t. c. 3. §-a azt mondja, hogy a kimérésre való engedélyt a kir. pénzügy igazgat óság adja meg. A pénzügyigazgatóságnak uormativumot szabni a pénzügyminisztériumnak van joga. Nincs egyszerűbb dolog, mint a pénzügyminiszternek olyaián intézkedése, hogy ama községek, amelyek az ital mérési jövedék beszedését; bérbe veszik, jogosítva vannak lélekszám alanyához képest két, három vagy több ki mérési engedélyt megvallani ; ezen ital mérési engedélyeket a község az egyes bortelmelőknek bizonyos időre átengedi. Ilyenformán azután azok a községek, lyck az ital mérési jövedék beszedését bét bevették s a mely községekben bortermelő gazdik laknak, jogosítva vaunak arra, hogy a rendes évi korcsmán vagy korcsmákon kivül egymást fölváltva, az egyes bortermelőknek is lehoiővé tegyék, boraik tisztességes áron való értékesítését. Ilyen intézkedés a közgazdaság és a fiskalitás szempontjából egyaránt nagyon kívánatos volna. Sopron vármegye 25 bortermolő községe ily intézkedésért folyamodott a pénzügyminiszter úrhoz, uem csupán saját, hanem az ország összes bortermelő községei érdekéken. Azt hisszük, ez a mozgalom országos jelentőségűvé fog válni s teljesülni foga bortermelő kis gazdák óhaja. Minek teljesülésével viszont nyerni fog a közgazdaság, nyerni a kir. kincstár! Dr. (xAAR VILMOS. Esztergommegye féléves jelentése. (Az 1892. év Ilik feléről) Előlünk fekszik Eszlergotninegye közigazgatási bizottságának a kormányhoz intézendő jelentése közügyeink minden ágára vonatkozólag, melyből, mint közelebb érdeklőt adjuk a következőket. A jelentós közügyeink minden nemét és ágát felkarolja, s körülményesen terjeszkedik ki főleg közbiztonsági, — közrendészéti ós közegészségügyi ügyeinkre. Bennünket, kik a társadalom ügyeinek szószólói vagyunk, közelebbről a jelentésből ezek érdekelnek főleg. Az elmúlt év második felében a közigazgatás terén semmi akadály, elmaradás észlelhető nem volt, mi ugy az állami, mint a megyei tisztviselők ügybuzgóságáuak tudandó be. Szomorú kópéi nyújtja a jelentés közbiztonsági és közrendészeli állapotainknak, mely a múlthoz képest hanyatlást tüutol fel. Az esztergomi járásbíróság területén ezen félévben 32 hivatalból üldözendő bűneset, 4? hivatalból üldözendő vétség, 5 hivatalból üldözendő kihágás, 164 magán vádra üldözendő vétség és végül 9 magán vádra üldözendő kihágás adta magát elő. A muzslai kir. jbiróság területén megindít atott ós a komáromi kir. törvényszék hatáskörébe uialt25 bon vizsgáját, 30 hivatalból és 131 magán vádra üldözendő vétség s igy a megye területén összesen 443 büntetendő cselekmény kövott ételt el. Az esztergomi járásbíróság területén közigazgatásilag letartóztatott 20, a muzslai járásbíróság területén 131. Az Esztergom szab. kir. város területén 238 közbiztonság és közrendészet elleni kihágás fordult elő, melyből elintézi eteti 206, a járásbírósághoz áttétetett 32. Ide toloncoltatott a megye területén 138, innét tovább loloticolta 1 ott 210. A községi ügyek vezetését a jelentés kielégi tőnek mondja. Községi állapotaink a megyei főorvos jelentése szerint, az elmúlt félévben kedvezőtlenek voltak, mi az ezen félévben uralkodott cholera ós roncsoló torok lobnak tulajdonítandó. A halandósági szám az előző félévhez viszo nyitva kedvezőbb. Meghalt az 1892. év második felében összesen 1280 egyén. Ebből 638 a megye esztergomi járásában, 480 a párkányi járásban ós 162 a kir. város területén. N'inre nézve 653 férfi és 627 nő, ezek közül a legtöbb 1 éven alóli. A hivatalos öszszeállitás szerint gyógykezelésben nem részesült 500. A felsorolt számadatok valóban szomorú képét nyújtják társadalmunk alantas osztályai erkölcsi viszonyának, melyek a bűnügyi statisztikának szomorú, de hálás anyagot szolgáltatnak. Közegészségi állapotaink habár a jelentés szerint kedvezőtlenebbek is, de vigaszul szolgál némikép az, hogy auuak roszra fordulta a kiütött járványoknak tulajdonítható, mely csak időleges s nem bir állandó jeléggel. Farsang. A kaszinó házi estélye. Lapunk mult számának hir rovatában előre jeleztük már, hogy kaszinónk f. hó 26-án tartandó estélye az előjelekből itólve, lenyes sikerűnek Ígérkezik. Nem, mintha kételkedtünk volna a siker fényében, mert a multak tapasztalatából tudjuk, hogy arauyifjuságunk badizenése győzelmet jelent. De kötelességünk az igazság erdekében azt constatálni is. Regi emberek nem emlékeznek arra, hogy kaszinónk termei ily látogatottak lettek volna. Bocsánat a keméuy vádért, de önzéssel ós elbizakodottsággal kell szép nemünket vádoluuuk, mely a számot tevő hadüzeuő sereggel szemben, kisebb, nem a megfelelő számarányban jelent meg. ízléses kül csín, fesztelen elogantia, kitartó jó kedv voltak jellemző vonásai az estnek. A társalkodó termőt, hol ez tilkalommal a tánc volt, az olvasó szobába varázsolta át a rendezőség, mely -tzőnyegek, tükrök s egyébb faldiszekkel valóban meglepő Ízléssel volt d szitve. Kilenc óra felé érkezett meg az egyesület elnöke Kruplanic Kálmán kir. tanácsos kedves nejével és Arankával, kiknek a rendezőség az egyesület nevében pompás csokrokat nyújtott át. Kevéssel ezután mégszólalt Pali szárazfája, s a párok vigau járták a sima parketten, kitartó rózsás hangulatban. A szép nemet képviselték : Frey Ferencnó, (xlóÉter Ottoué, Grüuwald Lajosné, Grüuwald Salamonné, Hoffnauu Perencné, Dr Hulényi Gtyőzöué, ELijas Simonné ós Ghbriolla, Kruplanie Kálmánná és Aranka, Kerschbaumuayer Károlyné, Müller G-yuláué, Milialik Bíliutué és Irén, Magurányi Józsefné, Mat'yasovszky Vilmosné, Nieember a búbos kályháját az izzásig, még is meghűl biz az a szobájában. Hogy miért ? — Hát tapintsa csak meg kérem mindjárt ott a kályha szomszédságában azt a furcsa szinü falat, s iszonyodva kapja el róla kezét. Hideg, nyirkos az. Ilyen falat átmelegítő kályha pedig csakugyan nem talált fel ám eddig a tudomány. Persze télen a kályhához ülnek a családtagok, s épen itt fáznak, illetve hűlnek meg legalaposabban, közibe kerülvén a kályhából áramló meleg, s a falból kisugárzó nedves hidegnek. De azonkívül, hogy meghűlnek, van még egy más, igen érthető oka is az ő betegségüknek. Tudjuk, hogy még az intelligens ember sem bocsátja ki szívesen a nyitott ajtókon és ablakon télvíz idején a drága meleget. Hát hogy kívánjuk attól ti szegény földmivestöl, bogy ő kellőképen szellőztessen. Igen ám. Csakhogy mily nagy n> különbség a nyomorult nedves viskó, meg a száraz lakás levegője közt még akkor is, ha egjiket sem szellőztetik ! A különben száraz szobában csak kissé nehezebbnek érezzük a levegőt, mig a nedvesben képtelenek vagyunk boszabb ideig tartózkodni. Ennek pedig az az oka, hogy a száraz fal apró pórusain nagymennyiségű levegő jön be, mig a nedves fal a képzelhető legna gyobb akadályául szolgál minden légáramlásnak. Ha pedig levegő nincs, akkor nincsen szabályos anyagcsere, a test fokozatosan gyengül, nyomorodik. No jó. De azért ezektől nem kapnak se torok gyíkot, se szamárhurutot a gyerekek, sem örökös hasmenést és emésztetlenséget, typbust a szülők. Ez igaz. Hanem az meg viszont nagyon igaz, hogy a nyirkos fal és szoba a legjobb tenyésztő helye minden fertőző betegség csirájának. Ha csak egy, ily bajt okozó szervezet is ott tapad a szoba felvert porából a nedves falon, ugy az ott buján, végnélkül szaporodik, eláraszt mindent, átmegy mindenre, bele kerül az emberekbe;, s itt aztán még fokozottabban folytathatja romboló munkáját, hisz annak testét az a bizonyos meghűlés és rosz levegő már ugy is tneggyöngité. így lesz nem csak egészségtelenné a nedves lakás, de a fertőző betegségek legállandóbb, legkonokabb követőjévé is. Igy már most megmagyarázhatja magának tisz' telt Uram azt az én sajnos tapa^ztalatojmat is, hogy Esztergom mélyebben fekvő 1 helyein épült házak lakói között a virágfakasztó, de egyúttal a falakat nedvességgel ellátó tavasszal alig találtam egy két egészséges embert. in. * Adjon tanácsot, mikép tegyem szárazzá szobáim nedves falát.» Könnyű a kérdés, nehéz a felelet. Mert hisz az ön lakásának megjavítása nem sokból áll de épen ezért ezen egy mód elmondásával még nem szolgáltam a «közjó»-nak. Az ön háza Uram Esztergom legjobb helyén fekszik. Természetes, homokos, porózus talajon áll, mely a Duna legmagasabb állását is 2 méterrel meghaladja. Oka a falak nedvességeinek tisztán az, hogy a háztetőről lecsurgó víztömeg közvetlen a fal tövében szivárog az anyaföldbe, innen pedig legegyenesebben a ház fundamentumába. Azt pedig tudjuk, hogy a tégla, kŐ, vályog épen azon anyagok közé tartoznak, melyek a vizet nem csak mohón felszívják és megtartják magukban, de hajcsövességükuél fogva azt felfelé is továb- j bitják. így nedvesedik át a szoba fala előbb a padló közelében, majd lassanként mind magasabban. í?s — mint levelében emlité — hiába vakoltatja a nedves helyeket a szobában cementtel, nem használ, mert az aj csúnya folt pár héttel később ismét maga1 sabbau jelentkezik. j Hát Urarn, oe pocsékolja a pénzét cementre. Csináltasson e helyett a fedél szélére esöviz-csatornát, azután ásassa ki a ház fundamentuma mellett a nyirkos földet jo mélyen, hagyja az igy készült csatornát egész nyáron át nyitva, hogy a száraz, meleg levegő jól és tartósan hozzá férhessen, őszkor azután vakoltassa be jó vas-' tagon cementtel, végre jó száraz homok 1 vagy kavicscsal töltesse be ismét az árkot, s biztosítom, — nem lesz többé panasza. De mily tanácsot adjak már most annak a szegény agyagos, tehát már magában véve nedves, s ezen kívül minden évben elárasztott Tabáni háztulajdonosoknak. Az bizony hiába tenné azt, a mit előbb önnek ajánlottam, mert csak ezután is nedves lenne — kivált tavasszal — a háza fala. Ezen a szerencsétlenen nem lehet segíteni. Hanem a helyett, hogy a viskó tulajdonosát kínozzam bölcs szavaimmal, ajánlok én önnek valamit becses ügyeimébe. — Emelje fel enyémnél hathatósabb szavát az illő helyen a célból, bogy a hatóság tiltsa be az egészségtelen talajon való építkezést. Ne engedje, hogy bárki tetszése szerinti helyen és módon építhessen. Ne engedje, hogv a szomszéd, még ha hatalmas városi képviselő is, a szomszéd falának tövébe áshassa falazati an óriási trágya és szemétgödrét. Tiltsa be a falazatlaa pöcegödrök használatát a hatóság s figyeljen arra, hogy tilalmát kellöképeu respectálja is mindenki. Ha ezeket elérte — tisztelt Uram — ugy kimondhatlan jót tett mindenkivel. S ha azok a hatalmas és mindezeket furaigáló, megvető Urak talán ki is nevetik, talán meg is gyűlölik, akkor is büszkén doboghat a szive, mert'olyan jót tett az egész várossal, amit egykor méltányolni fognak. Mert akkor pár év múlva el fogja Esztergom is veszteni azon ma igen ismert jó hírét, hogy ott csak két vagy három emberrel születik több egy évben, mint amennyi meghal.. — És most Isten önnel, kedves Uram ! — Legyen meggyőződve, hogy a legjobb szándék vezetett soraim megírásában, melyekért, ha a Szerkesztő Ur el nem átkoz, a szép leányok ki nem nevetnek, a tudós Urak nagyon meg nem kritizálnak, — akkor boldognak érzi magát tisztelője Dr. RIGLER.
