Esztergom és Vidéke, 1893

1893-01-29 / 9.szám

Ez ér végére! azonban véget ér aj kizárólagos italinérési jogosultság bérbe­vétele is. Az italmérési jövedék miként való értékesítésé no k mostani szabályai szerint a bortermelő gazdáknak nem lesz többe" módjukban saját termésű borukat álló vagy ülő vendégeknek nyilt edényekben kimérni. S ezen jog­nak megszűnése közgazdasági és pénz­ügyi szempontból káros. A közgazdaság szempontjából káros az eddigi állapot megszűnése, mert a kis bortermelő borát sokkal jobban ért ékesíthette eddig. A szőllőmüvoléssel foglalkozó föld népe leginkább a szüret alatt, még a préselés előtt, mint cefrét, vagy nemsokára a szüret o'án az uj bor kiforrása után értékesiti szol lőjenek termékét. Az a lehetőség, hogy borát nem kell szükségkép a fogyasztási köz­vetítő kereskedőnek eladnia, hanem ha illő árt nem kap ettől, kimérés utján is túladhat termésén, emelkedő irány­zatban befolyásolta a bor árát. Továbbá bő termő években, a mikor a kereskedő szükségletének fedezése mán még mindig elég bor maradt a gazda pincéjében, — ez a bornak kimérésekor ismét tisztessé­ges árt tudott elérni. Most azonban amikor ennek lehető­ségétől meg vau fosztva, a kis mértékben való eladás vagyis a zárt, dugaszolt palackban való eladás nem nyújt semmi hasznot a kis gazdának, 1. mert nem ért a bornak olyan kezeléséhez, hogy azt palackérettó tegye, 2. mert nincs a községekben olyan közönség, mely palackozott bort vásároljon, 3. mert népünknél átlag véve ritka olyan szőllős gazda, aki két-bárom évig borát meg­tartsa. Ha máskép nincs, megissza ezen idő alatt a rokonság, komaság. Károso­dik tehát a termelő, mert nem kap illő, jobb árat, károsodik az ország mert sok értékes tőke elkallódik. Be a szó legvalódibb értelmében önsegély volt eddig bortermelő kis gazdáinkra nézve a cégérezés. Ha vala­melyik gazda megszorult: adót fizetni, elpusztult marhát pótolni, tűzkár vagy vizkár okozta veszteséget kireperálni kellett, kimérte borát; volt pénze é* jiem szorult a leglelketlenebb, a falusi kis uzsorásra, aki kis tőkét 50 — 60%* r,l » termény kamatra ad kölcsön, ugy hogy a falusi ember a kamatláb nagyságát saját eszével fel sem érti. Káros közgazdaságilag véve az előbbi á-llapot megszűnése azért is, mert ke­vesebb jövedelmet nyerne a kisgazda, kevesebb erélylyel védekezhet ik a fil­loxera pusziiiásai ellen. Káros azért is, mert a cégérezés mint konkurreucia a rra szo r i to t ta a k o rcs marosokat, h ogy tiszta italt mérjenek. De pénzügyi szempontból is káros a mostani állapot. A cégérezés vagyis a bortermelők saját termésű boraiknak a kimérése megengedtetvén, a borter­melő községek jobban törekednének az ital mérési adó beszedésének jogát bér­bevenni ; nagyobb lenuo a konkurren­cia, több bért nyerne az állam kincstár. Mindezekkel szemben ellenvethető, hogy a törvény tételes intézkedései erre nézve nem engednek módot. Ez az el­lenvetés azonban nem bir jelentőség­gel ; mert a bortermelő kisgazdák ér­deke a financiális érdekkel a törvény keretén be ül is összeegyeztethető. Az 1888. évi XXXV. t. c. 3. §-a azt mondja, hogy a kimérésre való engedélyt a kir. pénzügy igazgat óság adja meg. A pénzügyigazgatóságnak uormativumot szabni a pénzügyminisz­tériumnak van joga. Nincs egyszerűbb dolog, mint a pénzügyminiszternek olyaián intézkedése, hogy ama köz­ségek, amelyek az ital mérési jöve­dék beszedését; bérbe veszik, jogosítva vannak lélekszám alanyához képest két, három vagy több ki mérési engedélyt megvallani ; ezen ital mérési engedélye­ket a község az egyes bortelmelőknek bizonyos időre átengedi. Ilyenformán azután azok a községek, lyck az ital mérési jövedék beszedését bét bevették s a mely községekben bor­termelő gazdik laknak, jogosítva vau­nak arra, hogy a rendes évi korcsmán vagy korcsmákon kivül egymást fölváltva, az egyes bortermelőknek is lehoiővé tegyék, boraik tisztességes áron való értékesítését. Ilyen intézkedés a közgazdaság és a fiskalitás szempontjából egyaránt nagyon kívánatos volna. Sopron vármegye 25 bortermolő köz­sége ily intézkedésért folyamodott a pénzügyminiszter úrhoz, uem csupán sa­ját, hanem az ország összes bortermelő községei érdekéken. Azt hisszük, ez a mozgalom orszá­gos jelentőségűvé fog válni s teljesülni foga bortermelő kis gazdák óhaja. Mi­nek teljesülésével viszont nyerni fog a közgazdaság, nyerni a kir. kincstár! Dr. (xAAR VILMOS. Esztergommegye féléves jelentése. (Az 1892. év Ilik feléről) Előlünk fekszik Eszlergotninegye köz­igazgatási bizottságának a kormányhoz intézendő jelentése közügyeink minden ágára vonatkozólag, melyből, mint köze­lebb érdeklőt adjuk a következőket. A jelentós közügyeink minden ne­mét és ágát felkarolja, s körülménye­sen terjeszkedik ki főleg közbiztonsági, — közrendészéti ós közegészségügyi ügyeinkre. Bennünket, kik a társada­lom ügyeinek szószólói vagyunk, köze­lebbről a jelentésből ezek érdekelnek főleg. Az elmúlt év második felében a köz­igazgatás terén semmi akadály, elma­radás észlelhető nem volt, mi ugy az állami, mint a megyei tisztviselők ügy­buzgóságáuak tudandó be. Szomorú kópéi nyújtja a jelentés köz­biztonsági és közrendészeli állapotaink­nak, mely a múlthoz képest hanyatlást tüutol fel. Az esztergomi járásbíróság területén ezen félévben 32 hivatalból üldözendő bűneset, 4? hivatalból üldözendő vét­ség, 5 hivatalból üldözendő kihágás, 164 magán vádra üldözendő vétség és végül 9 magán vádra üldözendő kihá­gás adta magát elő. A muzslai kir. jbiróság területén megindít atott ós a komáromi kir. törvényszék hatáskörébe uialt25 bon vizsgáját, 30 hivatalból és 131 magán vádra üldözendő vétség s igy a megye területén összesen 443 büntetendő cselekmény kövott ételt el. Az esztergomi járásbíróság területén közigazgatásilag letartóztatott 20, a muzslai járásbíróság területén 131. Az Esztergom szab. kir. város területén 238 közbiztonság és közrendészet elleni kihágás fordult elő, melyből elintézi eteti 206, a járásbírósághoz áttétetett 32. Ide toloncoltatott a megye területén 138, innét tovább loloticolta 1 ott 210. A községi ügyek vezetését a jelentés kielégi tőnek mondja. Községi állapotaink a megyei fő­orvos jelentése szerint, az elmúlt fél­évben kedvezőtlenek voltak, mi az ezen félévben uralkodott cholera ós roncsoló torok lobnak tulajdonítandó. A halan­dósági szám az előző félévhez viszo nyitva kedvezőbb. Meghalt az 1892. év második felében összesen 1280 egyén. Ebből 638 a megye esztergomi járásá­ban, 480 a párkányi járásban ós 162 a kir. város területén. N'inre nézve 653 férfi és 627 nő, ezek közül a legtöbb 1 éven alóli. A hivatalos ösz­szeállitás szerint gyógykezelésben nem részesült 500. A felsorolt számadatok valóban szo­morú képét nyújtják társadalmunk alan­tas osztályai erkölcsi viszonyának, me­lyek a bűnügyi statisztikának szomorú, de hálás anyagot szolgáltatnak. Közegészségi állapotaink habár a je­lentés szerint kedvezőtlenebbek is, de vigaszul szolgál némikép az, hogy au­uak roszra fordulta a kiütött járványok­nak tulajdonítható, mely csak időleges s nem bir állandó jeléggel. Farsang. A kaszinó házi estélye. Lapunk mult számának hir rovatá­ban előre jeleztük már, hogy kaszinónk f. hó 26-án tartandó estélye az elő­jelekből itólve, lenyes sikerűnek Ígér­kezik. Nem, mintha kételkedtünk volna a siker fényében, mert a multak ta­pasztalatából tudjuk, hogy arauyifjusá­gunk badizenése győzelmet jelent. De kötelességünk az igazság erdekében azt constatálni is. Regi emberek nem emlékeznek arra, hogy kaszinónk termei ily látogatottak lettek volna. Bocsánat a keméuy vá­dért, de önzéssel ós elbizakodottsággal kell szép nemünket vádoluuuk, mely a számot tevő hadüzeuő sereggel szem­ben, kisebb, nem a megfelelő szám­arányban jelent meg. ízléses kül csín, fesztelen elogantia, kitartó jó kedv voltak jellemző vonásai az estnek. A társalkodó termőt, hol ez tilkalommal a tánc volt, az olvasó szo­bába varázsolta át a rendezőség, mely -tzőnyegek, tükrök s egyébb faldiszekkel valóban meglepő Ízléssel volt d szitve. Kilenc óra felé érkezett meg az egye­sület elnöke Kruplanic Kálmán kir. ta­nácsos kedves nejével és Arankával, kiknek a rendezőség az egyesület ne­vében pompás csokrokat nyújtott át. Kevéssel ezután mégszólalt Pali szá­razfája, s a párok vigau járták a sima parketten, kitartó rózsás hangulatban. A szép nemet képviselték : Frey Ferencnó, (xlóÉter Ottoué, Grüuwald Lajosné, Grüuwald Salamonné, Hoff­nauu Perencné, Dr Hulényi Gtyőzöué, ELijas Simonné ós Ghbriolla, Krupla­nie Kálmánná és Aranka, Kerschbaum­uayer Károlyné, Müller G-yuláué, Mi­lialik Bíliutué és Irén, Magurányi Józsefné, Mat'yasovszky Vilmosné, Nie­ember a búbos kályháját az izzásig, még is meghűl biz az a szobájában. Hogy miért ? — Hát tapintsa csak meg kérem mindjárt ott a kályha szomszédságá­ban azt a furcsa szinü falat, s iszonyodva kapja el róla kezét. Hideg, nyirkos az. Ilyen falat átmelegítő kályha pedig csak­ugyan nem talált fel ám eddig a tudomány. Persze télen a kályhához ülnek a család­tagok, s épen itt fáznak, illetve hűlnek meg legalaposabban, közibe kerülvén a kályhából áramló meleg, s a falból kisu­gárzó nedves hidegnek. De azonkívül, hogy meghűlnek, van még egy más, igen érthető oka is az ő beteg­ségüknek. Tudjuk, hogy még az intelligens ember sem bocsátja ki szívesen a nyitott ajtókon és ablakon télvíz idején a drága meleget. Hát hogy kívánjuk attól ti szegény földmivestöl, bogy ő kellőképen szellőz­tessen. Igen ám. Csakhogy mily nagy n> kü­lönbség a nyomorult nedves viskó, meg a száraz lakás levegője közt még akkor is, ha egjiket sem szellőztetik ! A különben száraz szobában csak kissé nehezebbnek érezzük a levegőt, mig a nedvesben kép­telenek vagyunk boszabb ideig tartózkodni. Ennek pedig az az oka, hogy a száraz fal apró pórusain nagymennyiségű levegő jön be, mig a nedves fal a képzelhető legna gyobb akadályául szolgál minden légáram­lásnak. Ha pedig levegő nincs, akkor nincsen szabályos anyagcsere, a test fokozatosan gyengül, nyomorodik. No jó. De azért ezektől nem kapnak se torok gyíkot, se szamárhurutot a gyerekek, sem örökös hasmenést és emésztetlenséget, typbust a szülők. Ez igaz. Hanem az meg viszont nagyon igaz, hogy a nyirkos fal és szoba a legjobb tenyésztő helye minden fertőző betegség csirájának. Ha csak egy, ily bajt okozó szervezet is ott tapad a szoba felvert porából a nedves falon, ugy az ott buján, végnélkül szaporodik, eláraszt mindent, átmegy mindenre, bele kerül az emberekbe;, s itt aztán még fokozottabban folytathatja romboló munkáját, hisz annak testét az a bizonyos meghűlés és rosz le­vegő már ugy is tneggyöngité. így lesz nem csak egészségtelenné a nedves lakás, de a fertőző betegségek leg­állandóbb, legkonokabb követőjévé is. Igy már most megmagyarázhatja magának tisz­' telt Uram azt az én sajnos tapa^ztalato­jmat is, hogy Esztergom mélyebben fekvő 1 helyein épült házak lakói között a virág­fakasztó, de egyúttal a falakat nedvesség­gel ellátó tavasszal alig találtam egy két egészséges embert. in. * Adjon tanácsot, mikép tegyem szárazzá szobáim nedves falát.» Könnyű a kérdés, nehéz a felelet. Mert hisz az ön lakásának megjavítása nem sok­ból áll de épen ezért ezen egy mód el­mondásával még nem szolgáltam a «köz­jó»-nak. Az ön háza Uram Esztergom legjobb helyén fekszik. Természetes, homokos, po­rózus talajon áll, mely a Duna legmaga­sabb állását is 2 méterrel meghaladja. Oka a falak nedvességeinek tisztán az, hogy a háztetőről lecsurgó víztömeg köz­vetlen a fal tövében szivárog az anyaföldbe, innen pedig legegyenesebben a ház fun­damentumába. Azt pedig tudjuk, hogy a tégla, kŐ, vályog épen azon anyagok közé tartoznak, melyek a vizet nem csak mohón felszívják és megtartják magukban, de haj­csövességükuél fogva azt felfelé is továb- j bitják. így nedvesedik át a szoba fala előbb a padló közelében, majd lassanként mind ma­gasabban. í?s — mint levelében emlité — hiába vakoltatja a nedves helyeket a szo­bában cementtel, nem használ, mert az aj csúnya folt pár héttel később ismét maga­1 sabbau jelentkezik. j Hát Urarn, oe pocsékolja a pénzét ce­mentre. Csináltasson e helyett a fedél szé­lére esöviz-csatornát, azután ásassa ki a ház fundamentuma mellett a nyirkos földet jo mélyen, hagyja az igy készült csatornát egész nyáron át nyitva, hogy a száraz, meleg levegő jól és tartósan hozzá férhes­sen, őszkor azután vakoltassa be jó vas-' tagon cementtel, végre jó száraz homok 1 vagy kavicscsal töltesse be ismét az árkot, s biztosítom, — nem lesz többé panasza. De mily tanácsot adjak már most annak a szegény agyagos, tehát már magában véve nedves, s ezen kívül minden évben elárasztott Tabáni háztulajdonosoknak. Az bizony hiába tenné azt, a mit előbb ön­nek ajánlottam, mert csak ezután is ned­ves lenne — kivált tavasszal — a háza fala. Ezen a szerencsétlenen nem lehet segíteni. Hanem a helyett, hogy a viskó tulajdo­nosát kínozzam bölcs szavaimmal, ajánlok én önnek valamit becses ügyeimébe. — Emelje fel enyémnél hathatósabb szavát az illő helyen a célból, bogy a hatóság tiltsa be az egészségtelen talajon való épít­kezést. Ne engedje, hogy bárki tetszése szerinti helyen és módon építhessen. Ne engedje, hogv a szomszéd, még ha hatal­mas városi képviselő is, a szomszéd falá­nak tövébe áshassa falazati an óriási trágya és szemétgödrét. Tiltsa be a falazatlaa pöcegödrök használatát a hatóság s figyel­jen arra, hogy tilalmát kellöképeu respec­tálja is mindenki. Ha ezeket elérte — tisztelt Uram — ugy kimondhatlan jót tett mindenkivel. S ha azok a hatalmas és mindezeket furai­gáló, megvető Urak talán ki is nevetik, talán meg is gyűlölik, akkor is büszkén doboghat a szive, mert'olyan jót tett az egész várossal, amit egykor méltányolni fognak. Mert akkor pár év múlva el fogja Esztergom is veszteni azon ma igen ismert jó hírét, hogy ott csak két vagy három emberrel születik több egy évben, mint amennyi meghal.. — És most Isten önnel, kedves Uram ! — Legyen meggyőződve, hogy a legjobb szándék vezetett soraim megírásában, me­lyekért, ha a Szerkesztő Ur el nem átkoz, a szép leányok ki nem nevetnek, a tudós Urak nagyon meg nem kritizálnak, — akkor boldognak érzi magát tisztelője Dr. RIGLER.

Next

/
Thumbnails
Contents