Esztergom és Vidéke, 1893

1893-09-24 / 77.szám

Esztergom, XV. évfolyam. 77. szám. Vasárnap, !££3. Szfptnrkr £4. ^^ ^^ • —— * VÁROSI ÉS MEGYEI ÉRDEKEINK KÖZLÖNYE. * \ * MIW.UOIJÍNIK MKTRNKINT KJpV.KTi: , . HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZ ^ $* F . ( S 7 11AJL E G : HIVATALOS HIRDETÉSEK J mm ÍOO szóig 7« kr, 100­hova „ l„ P ,,,lUnu uji Uh*« közíeténvok l<nid,„dolc. tó1 W 1 frt ^ /cr ,^00401 300-ig 2 frt 95 kr. KLŐKl'/KTKSI Á U : — Jiely egdíj 3 0 kr. |iV<W. ívre G frt — kr. K I A D O-H I V A T A L : MAGÁN JIIJÍDETICSEIC megállapodás szerint Iegjutányosab­F41 Cvr« « frt - kr. MKHrKM l-THIí í!32. ban kBV.Ölletntk. Nedved évre ---1 frt 50 kr. hova lap hhft'a o« <•* magán hirdetései, a nyi liléi he szánt közle- — EaV SZám ára 7 kr. menyek, tj%e t,M j,éifa>* ós reklamálok imé/emlők. NYJLTTER sora 20 kr. Zi : : Q pf" 27. Telefonszám. ~^mm © # Egyesülési törekvések a vidéki társadalomban. Sokszor halljuk az emlilést a régi jó időkről, melyek, fájdalom, többé vissza nem idézhelők. A mult időkről sokszor úgy beszélnek, miniha azok hasonlít hat la nul jobbak, szebb "k és kedvesebbek letlek volna most folyó napjainknál. A lelüuő idők emlékein elmerengve, v.'íjmi könynyen jutunk ;una (éves gon­doláira, hogy a mult idők társadalma sokkal élénkebb, sokkal összelartóbb és tevékenyebb volt, mint a mai. Pedig ha társadalmi életre hálással biró, s napról-napra felmerülő jelen­ségeket figyelembe veszszük, azt kell tapasztalnunk, hogy mindenfelé elemen­táris erével lüktető s hely lyol közzel lázas tevékenységű társadalmi forron­gást észlelhetünk. Nem a vidéki nagyobb központokról, hanem a másod- ós harmadrangú vá­rosok mai társadalmáról akarunk né­Irány jellemző vonást feljegyezni. A vidéki nagyobb s jobbára forgalmi góczpontokba, eső em poriái is jellegű városok fejlődése s társadalma teljesen elütő irányzatot mutat a kisebb vidéki városokéhoz képest. Mert mig amazok fejlődése nagyobb szabású és rohanos léptű, s úgyszólván a fővárosi jelleg Után törekvő irányzatot mutat, addig a* kisebb városok fejlődési proczesszusa csöndesebb mederben, s kevesebb zajjal folyik, de állandó tervókenysóget ta­nusit. A vidéki társadalom főtevékenysége napjainkban leginkább abban kulminál, hogy működésének legcélhozvezelőbb eszközét az egyesülést törekvésekben keresi. A pénzintézetek, Isikarékpénzlárak, népbankok és önsegélyző egy etek a­nyagi eszközöket nyújtanak mindahhoz, amiket az ipar, kereskedelem s a mező­gazdasági téren elérni és valósítani ó­hajunk. A virágzó pénzintézetek szá­zai legpregnánsabb tanujelei annak, hogy az utolsó évtizedekben önerőnkből, min­den állami közvetítés és segélyezés mellőzésével, magunk emberségéből e­jnéltük az illető vidéket azon helyre, amelyot közgazdasági jelentőségében elfoglal. f)e anyagi érdekeink melleit szellemi haladásunkra is gondolunk. S itt, e téren is, az egyesülési törekvések e­gyengeiik az utat. Ha felsőbbfokú ke­reskedelmi intézetet, vagy polgári-, a­vagy ipar-iskolát nem is tudunk terem­teni, legalább alsóbbfokuakat rendelünk be, hogy a jövő nemzedékre kihatólag oly értelmes kereskedői és iparos osz­tályt létesíthessünk, mely a további önképzésre alkalmassá válva, magvát képezze egy művelt iparos és kereske­dői osztálynak. Az'egyesülési törekvéseket, találjuk fel továbbá a közjótékonyság s a hu­manismus gyakorlásának megannyi nyi­latkozásánál. Jótékony nőegyesületeink,' betegsegétyző, temetkezési s több étele egyleteink széltibeu keletkezése, szapo­rodása és virágzása színién azt, bizo­nyítja, hogy e téron sem akarunk visz­szamaradni a század uralkod) áramla-J látói, mely az anyagiság körében mozgó érdekei és modern realizmusának ér­vényesítése melleit is oly szépen össze tudja egyeztetni a filantropizmus ma­gasztos lényeit. A vidéki társadalmi élet egyik leg­jelentékenyebb mozgató erejét képezik, csak például hozzuk fel, mert éppen a filanthi'opizmus magasztos tóuyeiről szóltunk, ~— a tűzoltó-egyesületek. Ez egyesületeknek kettős hivatásuk és fel­adatuk van. Az egyik a nemesebb : a vagyonmentés. A másik, mely azonban egy csépet sem áll mögötte tulajdon­képeni rendeltetésének, az bogy a tár­sadalomban az osztályok között- kelet­kező válaszfalat teljesen ledöntse, s a társadalmi ellentéteket kiegyeulitse. Mint demokratikus alapokon nyugvó intézmény hivatva van arra, hogy a társadalmi osztályoknak egymáshoz való közeledését előmozdítsa. S ha az egyesülési törokvések tág mezején továbbtekintve, felemiitjük még a sportegyesületek különböző nemeit: a torna-egyesületeket, afhletikai klub­bokat, kerékpározó egy'eteket, csóna­kázó társulatokat, melyeknek egyikével, vagy másikával bizonyára bármely vi­déki városban is találkozunk, akkor be keil ismernünk azt,, hogy a régi elvet,: »ép testben ép I él ele,« a meg valósítás­hoz vezetendő, miudenü't s mindent elkövetnek arra nézve, hogy nemzetünk az elsatnyulás ellen megóvassók. De nem akarva, sok mindennel elő­hozakodni, még csak a kaszinókat, tár­sas- és olvasóköröket hozzuk fel, me­lyek kiváiólag arra vannak hivatva, hogy a vidéki társadalmat alapjában szabályozzék ós sok tekintetben irányt szabjanak polgáraink tevékenységének A hivatása magaslatán álló kaszinó­nak, vagy bármily néven nevezendő társas körnek mindig kell annyi erköl­csi tekintély] yol bírnia, hogy iránt szabjon a kebelébe tartozó testületi ta­gok tevékenységének, s ezzek által közvetve az összes lakosság tevékenysé­gének is, nyilvánuljon ez akár társa­dalmi, akár bámoly más irányban. Ha az ily társas kör nem tudja e hatást, előidézni, akkor nem életképes, s intéző férfiai csak hagyják el azt a helyet, melyre őket a közbizalom emelte, de a melyre gyámoltalanságuk által méltat­lanokká váltak. Az általunk felhozottakból csak azt akartuk lekövezietni, hogy oly helyeken, hol az egyesülési törekvés ily tág i­rányban, s ily kiterjedt mezőkön mo­zog, ott a társadalmi haladás elmarad­hatatlan ; minthogy pedig vidéki vá­rosaink legnagyobb részében s talán mindenük, hasonló jelenségekkel talál­kozunk, bátran elmondhatjuk a t, hogy a vidéki társadalom mozgató erőit az elősorolt különböző egyesületek képezik Évtizedekkel ezelőtt az egyesülési törekvések legnagyobb része ismeretlen volt előttünk. Akkor a vidéki társada­lom lüktetó erőit csak egyesek képez­ték, most a legtekintélyesebb egyesü­letek alkotják. Akkor csak egy-két o­gyén tett a társadalomért valamit, most egyesült erővel mindannyian oda műkő­A_ M _s_.tergoms2 Vidék G" tárcája. EGYED ÜL Egyedül állok a világon. Oly árván, olyan egyedül, Mint fonnyadt lomb a száraz ágon, Mit napsugár, dal elkerül. Sajgó szivem panaszszavára Részvéttel senki sem felel Keblem reménye, üde vágya Egy árva lényt sem érdekel. Magam vagyok, szörnyű magamban, A bánat van velem csupán. Ki maga jár a sivatagban, Az sincs igy elhagyatva tán. Ugy bolygók a világban szerte, Mint a kin egy nagy átok ül: Egy érző szivet keresek, de Mindig eredménytelenül. Nincs senki, senki a világon Ki szivét ossza meg velem ; Ki földerítse bus magányom'. És fölviditsa életem'. Ugy elkerül mindenki messze, Nem könyörülve- vágyamon, Minthogyha megvon bélyegezve, Mint Káiné, a homlokom. Hiába vágyom átölelni, A kit a sors elém vezet; Elfordul éntőlem mindenki, Vagy xám'niég csak ügyét se vet. Nincs senki aki támogatna Segitöleg nyújtván kezét, Ki vágyaimnak tápot adna S fölszitná lelkemnek tüzét, Virág nem nyílik utam mellett. Felém egy csillag sem ragyog. Sz ere Ime m ért viszo n tszere 1 met Hiába esedek, koldulok. Leányszivet hő szerelemre Nem keltettem még soha sem, — A ki bepillant a szivembe. Csak szánni tud, szeretni nem ! Az éhező hollófiaknak Van, a ki gondját viseli ; A legutolsó kis rovarnak Van társa, a ki szereti ; A lepke szállhat száz virágra S jöttének mind a száz örül : — Csak én magam vagyok az árva, A kit mindenki elkerül. Óh. nincs, ki énrajtam segítsen, Ki nyújtson üde balzsamot, Elhagyott engemet, az Isten És a világ is elhagyott . . . Magam vagyok, szörnyű magamban Sötét, kietlen utamon. Járok cél nélkül, öntudatlan' Mig egyszer majd csak elbukom ! ERŐS ARNOLD. XLJHB7Z&3 AKADÁLYOKKAL Jelenet. - Az „Esztergom és Vidéke" eredeti tárcája. — SZEMÉLTEK: Várday Péter, tanár. Várday Petemé, neje. Mariska leányuk, tizenhétéves suttyó-lány. Bokor Zsigmond, tüzérönkéntes. A szsmélyek köze nem számítható, de szerepel Lton, hatalmas dogg. (Színhely : Elegánsan berendezett szoha Tárdayék. nál ; az ablaknál kinyitott zongora; a. széken és a zongorán koták hevernek; az asztalon regények, tlieás csészék, egy sonka maradványai e's Benedic­tin likőrös üveg, poharakká].) I. Mariska (kikönyököl az ablakon pon­gyolában ; majd felkel és a zengorához ülve dúdolja) : Szép is vagyok, jó is vagyok, Csak egy kicsit hamis vagyok . . . (Messziről kardcsörömpölés hallatszik, odaíut az ablakhoz, magában) : — Csak Zsiga jönne l (Kitekint az ablakon.) — Tudtam, hogy csak ő jöhet, aranyos Zsiga ! (zongorához ü l és játszik, mihez dalolja) Gyere be rózsám, gyere be Csak magam vagyok idebe' . . . Zsiga. Jó reggelt kívánok ! (benéz az ablakon} Csak magányosan Mariska? Mariska. (Mintha nem hallaná, újra énekli) : Gyere be rózsám . . . (aztán _ hátranéz és tettetett meglepetéssel) —•*; Jaj maga az! ? Zsiga. Ha hívott, hát bemegyek. Szabad ? M a r i s k a. Ki hivta ? Zsiga (énekli.) Gyere be rózsám, pyere be . . . (félre). Hát nem felhívás keringŐre ? (fenn) Majd odabenn letárgyal­juk (indul és bemegy). Mariska (örülve). Es bejön ! Zsiga. Jó reggelt Mariskám ! Marilska (tettetett ijedtséggel). Az istenért Zsiga, hogy vizitelhet ilyen kora reggel ! Ném látja, egész pongyolában vagyok ! Zsiga (angol humorral). Legjobban szeretem én a szép hölgyeket pongyolában. (Flegmával helyet foglal). M a r i s k <i. Maga impertinens! Mit szól a mama, ha megjön ! Zsiga, Nem okvetlen szükséges azt megvárni. Mariska. Annál rosszabb lesz nekem. Zsiga, meg kell magának várni ... Zsiga. Van eszemben, hogy össze­szidjdon . . . Ugy is eleget szid a század­parancsnok, ma is hihetőleg elkésem a parancsol vasasról. Mariska (haraggal). Meg kell vár­nia a mamát vagy ... Z s i g a. Vagy ? Vagy noűl kell vennem ? Mariska. Zsiga, megtiltom önnek, hogy tul bizalmas legyen. Zsiga. Isten vele Mariskám. Ma na­gyon rosszkedvű, talán nem jól aludt? Ha megengedi, majd máskor tisztelgek, ha ta­lán kedves mamájais jelen lesz (menniakar).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents