Esztergom és Vidéke, 1893

1893-08-10 / 64.szám

Megkezdésének határidejét f. éri angustus hó 22. napjának d. e. 10 órájára állapította meg és a bejáró bizottság gyülekező helyéül a vármegye szókházát jelölte ki. — Kinevezés. A vallás- .és közoktatásügyi miniszter Széchényi Kálmán grófnak, mint a Széchényi család legidősebbjének jel ölése alapján kinevezte Koliáuyi Ferenc, belvárosi káplánt a muzeumli-oz a könyvtár nyomtatványi osztályának őrévé. A vásár. Hétfőn volt a város végén a barom vásár, mely néhány év előtt még nagy keresettségnek örvendett. Messze vidékről jöttek a hires esztergomi vásárra. Talán Esztergom jó bora vonzott, a mely ma már ecetté savanyodott s olyan drága lett, hogy bizony meggondolja a vásáros ember, vájjon érdemes-e egy koronát egy literért leszúrni. Akármi az oka különben annak, hogy az esztergomi vásárok meggyérültek, tényleg ugy van. A hétfői vásárnak is kicsi volt a forgalma ; még kisebb, mint az előbbieké ; de hát ez azért törtónt ugy, mert Hont, Nógrád, Bars száj,- köröm- és egyéb betegségek miatt el vannak zárva. Gsak a czigányok, a vásárok ezen tipikus alakjai nem hiányoztak ; őket nem lehet elzárni semmi féle vásár elől, ott kiabálnak, alkudnak, vesznek, cserélnek, veszekednek és ha alkalom kínálkozik, csennek is. De mikor ne kínál kőznék alkalom a cigánynak ? Lop az, ha rajta kapják és megverik értté, lop ha magbüntetik ; szóval akármit csinálunk vele a máséhoz vonzódó természetét ki nem irtják belőle. Hijába büntette meg őket a reudőrsóg, ismét eljönnek, itt lesznek megint mint a bolygó zsidó a Mont Blane tetején. És ha újra elhajtják, újra visszajönnek, ha csak József főherceg le nem telepiti őket valahol messze-messze Indiában. — Lótenyésztő gazdák versenye. Hétfőn d. u. a szigeti vendéglő előtt tartották meg a versenyt. Husz lóval jelentkeztek, de a husz közül csak nyolcat jutalmaztak 180 forintnyi díjjal ; a jutalmazott lovak gazdái legnagyobb részt kétyiek voltak. — A «Magyar Közigazgatás» c. hetilap vezércikkében a községrendezés előkészítésével foglalkozik. A többi között ezeket irja városunkról: . . . «Elég e résxbeu az ország hercegprímásának székhelyén uralkodó botrányos ^viszonyokra reámutatnunk. Téved az, aki azt hiszi, hogy az esztergomi érsek székhelye : Esztergom város. N^m, az esztergomi érsek Víziváros községben székel. Még a fökáplalan sincsen egy és ugyanazon községben, mert az már SzénIgyörgymező község határain bírja a lakásait. Esztergom szab. kir. városában csakis egy plébános képezi a legnagyobb egyházi méltóságot. Hogy a rendőri igazgatás pl. milyen lehet az ilyen helyen, midőn a kir. városban rendőrkapitányság működik, a többi önálló községeket képező utcákban pedig már a járási főszolgabíró képviseli csak a rendőrhatóságot, azt elképzelhetni. S a particularismus, kicsinyes és kiskorú önzés és rövid látás mégis oly hatalmas tényező, melylyel Esztergom szab. kir. városának lelkes vezérférfiai nem képesek megküzdeni. — Ropog a karzat. Vasárnap a karzat megroppant a színházban s mint a hivatalos bizottság később kiderítette, egy gerenda repedt meg. A színház tulajdonosa azonban megígérte, hogy péntekre uj gerendát csináltat a régi helyére; addig is a rendőrség megtiltotta a középkarzatuak igénybe vételét. Szombaton aztán ismét minden aggodalom nélkül telve lehet a ház a zsúfolásig. — Osztrák korona az esztergomi városház tanácstermében. Senki sem hinné, hogy ilyen is lehetséges, pedig csak (essék felmenni a tanácsterembe ós megnézni Magyarország uralkodójának és uralkodó asszonyának arképeit (Mária T. és férjének arcképéről nem is szólunk). Mind a két kép keretének felső részén van egy imitált korona, de nem ám a magyar, hanem az osztrák korona. A képek kétségkívül a kiegyezés előtti időből valók s talán Bécsben szereztettek be. Hát hiszen ez nem olyan nagy hiba, de .... De az a csodálatos, hogy azokat a koronákat móg senki sem vette észre, vagy ha észre vették miért nem távolították e', miért tűrik meg Esztergomban, hogv Magyarország töivényes uralkodóján ak és uralkodó asszonyának képeit az osztrák korona ékesítse ? 1 — Szerencsétlen esés. Voreki Péter, Egenhoffer J. hajógyárában alkalmazott, ács hétfőn este munkálkodása közben a hajó tetejéről lezuhant és koponyáján súlyos sérüléseket szenvedett. Eszméletlen állapotban szállították a városi közkorházba de ma már van remény a szerencsétlen emb e r fe 1 gy ó g y u 1 ás áho z. — A Szálkai községi hivatalt a napokban ismeretlen tettesek felörték ; lóleveleket és egyéb ingóságokat loptak. A lettesek kézrekeritése ügyében megindították a vizsgálatot. — Vétkes gondatlanság. Kevésen mult, hogy mult, vasárnap tüz nem keletkezett városunkban özv. Tauberné vízivárosi üzletében. Az öreg ugyanis rövid időre a szomszédságba menvén át, a lámpát égve hagyta az áruasztalon és csak az üvegajtót zárta be. Az égő lámpától tüzet fogott egy nagy csomó papír, mely a lámpa fölött lógott, a papír leesett és eldöntötte a lámpát. Szerencse, hogy a lámpa olyan helyre esett ahol más tárgy nem volt is igy csak a papir égett el. De még nagyobb szerencse, hogy a lámpa nem törött el, különben a kiömlő petróleum csakhamar lángba borította volna az egész boltot és kitudja, milyen szerencsétlenséget okozhatott volna. Az arra' sétálók még idejekorán észrevették a lángot és figyelmeztették a veszélyre a ház tulajdonosnőjét, a ki rögtön elküldött özv. Tan beméért. Igy sikerült a gondatlanságból származó tűznek elejét venni. — Szénkutatásra kapott engedélyt Piszkén Hantken Ede. — Meghívó. Az «Esztergomi Tarkaság* polgári egyesület folyó év aug. hó 11-én, azaz pénteken tagjai részére hölgy-estélyt rendez, mely alkalommal egy különleges zenekar a legkitűnőbb zenedarabokat fogja előadni, melyre t. tag urat és becses családját tisztelettel meghívja az elnökség. Kezdete este7 órakor kedvezőtlen idő esetén a hangverseny a teremben tartatik meg. Bejárat a hév viz utcából. — Búcsújárás Esztergomba. A Mátyusföldi ájtatos bucsujárók, a kik Lassú Lajos dr. nagysuri esperes-plébános buzgolkodása folytán pár év óta tömegesen szokták a nagyboldogasszonyi bazilikái bucsut felkeresni, az idén is nagy számmal fognak városunkba érkezni. 14-én hétfőn este felé a Gralántáról, mint Központból kiinduló külön vonattal. — Kaland a Dunán. Kedden délután a «Kövesd» cimü yaeht vígan indult el a kikötőből, hogy az esztergomi kirándulókat a kedvelt Kováes patakhoz szállítsa. De alig hagyta el néhány ölnyire a partot, midőn a hajó gyomiában recesenés halatszott és a hajó félkörfogás után megállt. A kormányos lerohanva bekiáltja, hogy a 1 kormáuylánc elszakadt. Lett erre nagy rémület. A hölgyek ijedten szaladtak a födélzetre s néhány fiafal ember bátran neki gyürközve el volt szánva a mentési munkálatokat megkezdeni. A hajón, mely a párkányi kikötőtől körülbelül liz méternyire horgonyt vetett, nagy sürgés-forgás volt. Fölnyitották a hajó feuekét ós iparkodtak az elszakadt láncot összekapcsolni, ami azonban nem sikerült. Látva az esztergomi kikötőnél állomásozó «Komárom», hogy «Kövesd » társa, som mire sem tud menni, teljes gőzerővel segítségére indult. Csatlakozott melleié ós a közönség n;igy megelégedésére öt óra nlán öt perccel a partra jött kovács-pataki közönség óriási csodálkozása mellet vonult be a kettős jármű a kikötőbe. — Az 1896 iki országos kiállítás helybeli mezőgazdasági bizottsága aug. 6-án d. e. 10 órakor tartolta a megyeház nagytermében Kruplanic Kálmán alispán elnöklete alatt első ülését. Ezen ülés tárgya volt a tisztviselők megválasztása a bizottsági tagoknak három csoportba való beosztása. A felvett jegyzőkönyv a bizottság minden tagjának meg fog küldetni. — Elgázolta a vonat. Szombaton reggel a zsolnai gyorsvonat Esztergomba na és (jaram-Kövesd állomások között a Garam-hidja és a 139. számú őrház közelébeu Fülöp István vasúti őrnek a síneken alvó 5 éves kis leányát elgázolta. A sinennyngvó fejet a törzsről lemetszette ugy, hogy a fej és test különben sértetlen maradt. — - Szobák fertőtlenítése ammoniakgőzökkel. Az «Orvosi Hetilap* 1893. évfolyamából egy külön lenyomat jelent meg dr. Rigler Gusztávtól, melyben az ammóniák gőzök fertötelenitő hatásáról értekezik. Értekezésének eredményre az, hogy az ammoniak-gözök a legjobb és legolcsóbb fertőtlenítő szerek közé tartoznak és ha 8—10 óráig hatnak a szoba falaira, egész biztossággal megölik a cholera, typhus, antrax és diphferitis csiráit. Amiért is a szerző a legmelegebben ajánlja az ammouiakgőzöket szobák és lakások fertőztelenitésóre. ; — Jókai jubileum Berlinben. A i berlini Rezidenztheater szinten meg • fogja ünnepelni Jókai ötven éves irói i jubileumát. Lauterburg igazgató a kot szorus ironak Könyves Kálmán cimü drámáját fogja a jubileum estéjén előadatni; t — Tanitóképesités Esztergomban Roszival István dr. apát kanonok jul. - 30 án kelt egyházmegyei főlanfeüigyelő: . rendelete éneimében az őszi tanító ? képostő vizsgálatok szept. hó 5-ói I fognak mogtartatni Esztergomban, \ ) hová a budapesti és nagyszombati ké. pezdékben megbukott és javításra nta • sitott jelöltek is utasítva vannak. Ug] - látszik, hogy ez uj intézkedés a nevezeti - két intézet ellen folyamatban lévő vizs - gálattal összefüggésben van; a melj a nagyszombatiban oly energikusai . nyilvánult, hogy az idei lanképesitől : rendkívüli kormánybiztosa Márfonfj • Márton az igazg.-tanár szaktárgyánál r írásbeli dolgozatait, mint corpus delicti• ket lefoglalta és magával vitte a minisz i temek leendő elrefárálás végett. Külön• ben hamis írásbeli dolgozatot Koszival i főtanfelügyelőJs semmisített már meg • a nagyszombati képzőben, ugyancsak az igazga I ó-ta n á r szak in áj áh ó 1. — A Színházban a karzati közönség i magánügyeit nagyon hangosan szokta • elintézni s gyakran valóságos veszekei déseket rendeznek, ami a szinészek játékát zavarja és a hallgatni akaró > közönséget a dühösségig boszantja. Tud, Inukkal minden színházban van • felügyelő rendőr s ha van nálunk , is, uem fog ártani, ha a jövőben megvédik a közönséget iken rendzavarástól ha pedig nincs, akkor kérjük az illetékeseket, bogy ez ügyben szíveskedjenek intézkedni. — Gyászjelentés. Schroih Amál mint nevelő leánya, Imhoff Fereno mint fivére megtört szívvel jelentik az összes rokonság nevében, hogy forrón szeretett nevelőanyja és testvére özv, Fehér Jakabnó szül. Imhoff Jozefa folyd* hó 6-án, élte 74-ik évében a halottas szentségek ájtatos felvétele ntáu végelgyengülésben jobblétre szenderült. A drága halott hűlt teteme folyó hó 8-án délután 4 órakor fog lakásáról (BudautcaProkopp-fóle ház) az Esztergom kir. városi sirkeitben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 9-éu d. e. 7 és fél órakor fog a megboldogult lelki üdveért a kir. városi plébánia-templomban a Mindenhatónak bemutalatni. Esztergom, 1893. aug. 7-én. Áldás és béke drága hamvaira. — Rendelet a kicsapott diákokról. A közoktatásügyi miniszter egy legutóbb kiadott rendeletében megengedi, hogy magánvizsgálatot tehetnek a kitiltott diákok, mert a kitiltás következménye csupán az lehet, hogy nyilvános előadásokat nem látogathat a kitiltott, de semmi esetre sem az, hogy az illető elől a tanulás lehetősége is elzárassék. — Ugyan-e rendeletben egy másik elvi jelentőségű határozat is van. E szerint a teljesen ki nem fejlett polgári iskoláknál is lehet a felsőbb osztálykrót magán vizsgát tenni, ha az iskola minden szaktárgyra el van látva tanárral. — Az Athenaeum Képes Irodalomtörténetéből (szerkeszti Beöthy Zs.) megjelent a 8. füzet. Badics F. befejezi az előbbi füzetben kezdett tanulmányát a XVI. századi elbeszélő költészetről. Beöthy Széppróza cim alatt a misztérium drámákról s ezek magyar nyomairól szól, majd a dramatizált polémiákat s a Ballasi Menyhért árultatásáról fenmaiadt «comoediáf» jellemzi stb. A szöveget tizennégy kép díszíti : ritka munkák cim, vagy kezdő lapjai, aláírások, arcképek stb; különösen érdekes egy középkori misztérium —drámai előadásának egykorú 'rajza. A mű megrendelhető 40 kros füzetekbea minden könyvkereskedésben." — Verekedő menyecskék. Igaz, hogy Sára ötven éves, Klára pedig negyven ; de azért megilleti őket a menyecske név : annál inkább, merfc veszekedésük oka szerelem vala. Mind a ketten egyet szerettek és az az egy mind a kettőt viszont szerette. Föltámadt hát a «zöld-szetuü» szörnyeteg Klárában és Sárában egyaránt ós mind a ketten megesküdtek egymás romlására. Ahol csak lehetett, Sára Klárára öllögette nyelvét és Klára is elmondoit mindent Sáráról, csak azt nem, ami személyére hízelgő lett volna. A napokban is összekaptak, de nem csak szóval, hanem másképpen is. Klára ugyanis neki ment Sárának tíz éles körmével : azonban Sára nem azért; ötven éves, hogy az attakot létlenül tűrte volna. Bizony ő is kapart egy alaposat. Ezen aztán Klára igen megdühödött s kicsit erősebben talált Sára hajába kapaszkodni; amin Sára szerfölött megboszankodván, kirántotta magát Klára körmei közül s egy keze ügyébe kerülő seprő-nyéllel olyat koppantott Klárának orrára, hogy menlen elborilotta a vér orcáját. Persze! lett erre nagy ijedség. Különösen, mikor Klára bepörléssel fenyegette Sárát, az utóbbi rögtön könyörgésre fogta a doldot és könyörgött addig, mig a hely színére nem érkezett a közösen szeretett férfi, aki kereken kijelentette, hogy olyan asszonyra"

1 többé nem pazarolja szerelmét, aki seprű nyéllel I töri be másnak az orrát.