Esztergom és Vidéke, 1893

1893-07-13 / 56.szám

késiek a reformmal. A német rendőri államszervezet azonban görcsösen ragasz­kodott az ő régi intézményéhez. Az írásbeliség azonban még |fémetor«zág­ban sem tudott sokáig ellenállani a liberális intézmények támadásának s az uj német porrendtartás ma már szintén a szóbeliségre van alapítva. Századunk nagy politikai küzdelnioi és gazdasági váltságai közben, Magyar­országon maradt legtovább vissza a polgári törvénykezés végleges reformja. Az 1868-ikéviLIV.t .-cikket az akkori törvényhozás is csak ideiglones szabá­lyozásnak tartotta. Tudatában volt an­nak, hogy e perrendtartás nem felel meg a kör .igényeinek. Az írásbeliség akkor már ellenszenves volt a közvé­lemény előtt. A francia törvénykezési rendszer intézményei, a nyilvánosság, a szóbeli közvetlen tárgyalás, a bizo­nyítás szabadsága, a mik a birói lelki­ismeret szabadságát jelentik, akkor már bejárták volt egész Európát. A közjogi és közgazdasági küzdel­mekkel tulon tul is elfoglalt magyar törvényhozás az 1868. évi 54. t. cik­kel huszonöt esztendőre letette volt a gondját a polgári törvénykezés reform­jának. A reformok oly nagy sorát vitte keresztül ez idő alatt, s a társa dalmi működésnek annyi elágazása igényelt ós nyert a kornak megfelelő szabályozást, hogy a polgári törvény­kezés átalakítására alig lehetett gon­dolni. S midőn Szilágyi Dezső miniszter a törvénykezés átalakításának programm­jával foglalta el helyét a kormányban, akkor ebez az átalakításhoz az előké­szítő intézmények egész sorozatára volt szükség: A középfokú bíróságokat ujjá kellett szervezni, s azokat a szóbeli eljárásra alkalmassá kellett tenni. Meglörtónt a kir. táblák szétosztásáról szóló 180. évi 25. t. c. által. Az alsó fokú bíróságokat ís ujjá kel­leit szervezni, s az egyes birói rend­szert a társas bíróságival kapcsolatba hozni. Megtörtént az 1891, XVII- t. c. által. A szóbeliséget minden kónszekvenciái­val együtt szigorúan keresztül kellett vinni ez ügyek azon tömegénél, a melyek eddigi porjoga a szóbeliséghez legköze­lebb állott Megtörtént az 1893. évi 18. t. c. által, A bíróság színvonalát kellett emelni, a fiatal jogász nem edéfc kiválóbb részét az ügyvédség mellől oda is kellett terelni, a bíróságokat egyes kinevezé­sek által napról napra erősíteni kellett, hogy az a szóbeli eljárás kezelésére megerősödjék .... Ez történik napról napra, lassan és biztosan, Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter céítudó, követ­kezetes tevékenysége által. Egy jó törvényjavaslat értékét uem kívánjuk tul becsülni. Sőt egyáltalán uem tulajdonítunk annak több értéket, mint egy szépen hangzó, sokat ígérő parlamenti beszédnek, a mely a szónok párthiveinek tapsaiban vész el. Mulier formosa desinit in piscem. De az az államférfiú, a ki nem csak beszédeket tart, uem csak törvényjavas­latokat terjeszt be, hanem elveinek javát intézményekké képes emelni, ha­talmas örökséget hagy maga után az utókorra. Örömmel üdvözöljük a kormányt, midőn az igazságügyi reformok utján egy hatalmas lépéssel ismét előbbre láttuk haladni. Hiszszük, hogy a reform keresztül­vihető lesz, mert gondosan elő van készítve, és hiszszük, hogy keresztül vive áldásosau fog hatni, mert a jog­államnak egy uj garanliáját látjuk benne. Dr. B. S. HÍREK. — Vaszary Kolos biboros herceg­prímás helyettese, De Montéi szombaton fogadta birtokába a biborosi cimet a Sz. Márton és Szilveszter templomban. A bullát az apostoli protonolárius olvasta föl, a karmeliták prokurátora pedig, a kiké a templom, meleg sza­vakkal üdvözölte a bíboros helyettesét, mire ez szívesen válaszolt. — Vaszary Kolos bíboros herceg­prímás udvarával együtt a jövő hó 15-én megy a fővárosba, hosszabb tar­tózkodásra. A főpap különben a legjobb egészségnek örvend. Titkára dr. Kohl Medárd, ismét állandóan mellette van s az ő egészsége is annyira helyre állott már, hogy hosszabb sétákat is tehet. A hercegprimás, valószínűleg még e hóban látogatást tesz Kalocsán Császka György érseknél. — Kohl Medárd apátsága. Pár hét előtt hire járt, hogy dr. Kohl Medárd, közelebb elnyeri a telkii apátságot. A hír valóságon alapul s az apátságot — mely a szent Benedek-rendé — a rend fogja kitüntetésképpen adományozni de­rék tagjának. — Dessewffy Sándor csanádi püs­pök nyolcvanezer koronás alapítványt telt a makói főgimnázium céljaira. — Aranymise. Vasárnap tartja a győri karmelita!emploinban aranymiséjét Nogáll János c. püspök és nagyváradi kanonok. — Tanfelügyelők országos kon­gresszusa. Dr. Komlóssy Ferenc egy házmegyei főtan felügyelő ós Tóth József tanfelügyelő a f. évi augusztus hónap­ban tartandó országos tanfelügyelők kongresszusára körlevelet küldtek szét kartársaiknak, melyben örömüket fejezik ki a felett, hogy gróf Csáky Albin közoktatásügyi miniszter és Vaszary Kolos hercegprimás beleegyeztek a kongresszus megtartásába s hangsúlyoz­zák, hogy e kongresszus egybehivása már régóta érzett szüksége a magyar tanügynek. — Kitünteti hírlapiról működés. Nem mindenapi dolog, hogy újságírói működésért valakit nyilvános ovációban részesítsenek; a legkevésbé divat ez pedig nálunk. Annál is szívesebben vesszük és közöljük egy nagykikindai eset hirét. Az országos közegészségi egyesület Jeszenszky Ignác n.-kikindai evangélikus lelkésznek, aNagy-Kikindán dühöngött difteritisz járványnak elfoj­tása érdekében kifejlett hírlapírói tevékenységéért kitüntető -elismerését nyilvánít á. Jeszenszky ev. lelkész kezdeményezésére sikerült a másfél évig pusztító járványt 6 hét alatt elfojtani. — Közigazgatási bizottsági ülés lesz f. hó 25-én a megyei szókházban mely alkalommal a közigazgatás összes ágazatai fél évi jelentésben lesznek tár­gyalva. — Villámcsapás. Az aradi pusztán, Köbölkút mellett, a tegnapelőtti ziva­tarban Czilling Grábor fiát a villám halálra sújtotta, és egy bérest megbé­nított. Azonkívül 2 istállót meggyúj­tott, melyek teljesen leégtek, de a benn levő marhákat még idejekorán megmentették. — Á bir. végrehajtók kérvényét e napokbau nyújtotta át az érdekeltek küldöttsége az igazságügyminiszternek, melyben arra kérik őt, hogy hivassók össze a fővárosban a birói ós ügyvédi kar tagjaiból álló szakértekezlet, mely a bir. végrehajtók helyzetének javítá­sát célzó tanácskozás eredményéről a miniszternek javaslatot terjeszszen elő. A tárgyalások a díjszabályzat módosítására, az ügykor kibővítésére irányulnak. — Tüzfelügyelői állások szerve­zése. Az uióbbi időbeu az ország minden részében előfordult nagyobb tüzesetek ós katasztrófák következtében Hieronymi belügyminiszter a legszigo­rúbb intézkedésekéi, kívánja foganatosí­tani a tüzrendészeti kormányrendelet végrehajtása érdekében, E jégből az országban négy tüzfelügyelői állást rendszeresít, a melyekre azokat az orsz. képviselőket fogja kinevezni, a kik a tűzoltással elméletileg ós gyakorlatilag hosszabb idő óta foglalkoznak. — Ölvedi tüzesetek. Még nem épültek fél a múltkori nagy tűzvész által elpusztult házak, móg itt ott látni sötét nyomát ama borzasztó éj­szakának s már ismét fel fel üti fejét a rettegett vészmadár. Csak pár nap előtt égett el minden nagyobb veszély nélkül egy szalmaboglya, s e hó 10-én már Jáger István háza esett annak áldozatául. Eme gyakori tűzesetnek oka az eléggé nem ellenőrizhető gyer­meki gondatlanság. Ezt igazolja egy mai eset midőn Balázs István kis fiát épen akkor érték rajt, midőn egy szalma kazalt felgynjfaui akart. — Véres verekedés volt Csutora Lajos ós Rostás György táthi szén­telepi kocsisok között, a kik heves összekoccanás folytán késekkel mentek egymásra. Rostás György oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a kórházba szállították. — Gyászjelentés. Özv. Leipolder Antalné szül. meyberg Meyroseu Vilma mint ueje, Sziklay Anna ós Suba Irón testvérei, valamint a számos rokonság nevében is fájdalomtól megtört szívvel jelenti szeretett jó férjének, illetve testvérük Leipolder Antal cs. és k. nyug. őrnagy, a szolgálati kereszt és érdem-érem tulajdonosának 1893. jul. 10-én, reg. 6 órakor a halotti szent­ségnek ájtatos felvétele után, hosszas szenvedés következtében életének 63. óvóben történt gyászos elhunytát. A boldogult hült teteme f. hó 11-óu d. u. 5 és fél órakor fog lakásáról asz. kir. városi sírkertben örök nyugalomra té­tetni, az engesztelő szent mise-áldozat pedig f. hó 12-én reg. 9 órakor fog a belvárosi plébánia templomban a Mindenhatónak bemutattatni, Esztergom, 1893. július 10. Áldás ós béke leug­jeu porai felett ! írták képekbe, A görög-római mythologia, a görög-római képzőművészet ismerete nélkül annyit ár, mint egy remek lib­rettó, melynek még remekebb zenéje ismeretlen előttünk. A görögpótló tanárnak már határozott uta­sítása vau, hogy a görög m ü v é­s z e t e k r ő 1, főkép a képfaragásról •és képírásról összefoglaló említést tegyen. Hasonló rendszeres utasításokkal kellene ellátni az aesthetikai neve­lésre dolgozó irodalmi és történeti szak­tárgyak előadóit s akkor az összefüggés, a kapcsolat s a fejlődés korai történeti sor­rendben épülnének föl a tanuló emlékező­tehetségében. A szabadkézi rajztanár is egyik önkén­telen munkatársa, az aesthetikai ne­velésnek, mert tanítja a régi görög váza- ós szőnyegmintákon, a régi római mozaik- és freszkó-képeken talált motívu­mokat, a dór, ion és k o r y n t h i oszlopfőrendszereket, az ó-k e r e s z t y é n, r o m á n, g ó t h, m ó r, renaissanc e, barokk, rokokó és a k e 1 e t i s t i 1 alkotó részeit, sőt ha erösebb magyar vére van, akkor még a magyar díszito stílusról sem rös'tel megemlékezni. Szóval a jó rajztanár az épitó' és díszítő stil ismereteit vonalakkal örökíti meg tanítványai által s ez az irány az a e s­thetikai nevelés javára még jobban tőkésíthető, ha kapcsolatossá, összefüggővé válik a többi tanár működésével. A mai középiskolában megvolnának az aesthetikai nevelés kontúrjai, csak harmóniát kell még a különféle és \ülönböző szakok művelőinek előadásába hozni, amit egy kis okosan megirt és meg­okolt utasítás nyomban megteremt, anél­kül azonban, hogy a szaktanárok méltó panaszt emelhetnének tárgyuk csorbítása vagy egy uj tantárgy becsempészése miatt. A vidéki tanulók számára kevesebb madár­tojást, de több szemlélhető műtörténeti képet kell múzeumaikba gyűjteni. A szak­tanárok az aesthetikai nevelést elősegítő illusztrált müvekkel világosíta­nák meg történeti, classicai, irodalmi, gö­rögpótló éz rajzoló előadásaik közben. Evenkint csoportosan felrándulhat­ná n a k a Nemzeti Múzeumban fölállított classicus szobormüvek, gipszmásolatainak, a képtáraknak s a székesfőváros stílszerűbb épületeinek és szobrainak, képeinek, fal­és üvegfestményeinek megtekintésére. örömmel üdvözölhető, mert az aes­tjh etikai nevelés legkomolyabb szel­lemébe vág, a tanulókkal nemcsak Magyarország, de a külföld nevezetebb műemlékeinek megte­kintése. Köpesdi Sándor igazgatóé a kezdeményezés érdeme, hogy tanítványaival az idei tanév folyamán egyenesen Rómába utazott, hogy az örök város classicus és modernebb, műemlékeit nemcsak é p ü 1 e­t « kben, romok ban, oszlop o kban, diadalkapu kban, t ft e r m á k ban, de s z o b r o kban, domborműve kben és k épek ben is bemutassa. Ez az aes­jthetikaine veléslegtöb bet érő­rendszere; elmenni a müemlé­j kékhez s bejárnia világhírű m u ze u­m o k a t. Esztendők és könyvtárak kellenek a hoz, a mit Róma ban néhány nap alatt teliét tanulni. Magasabb kiadá sban ugyanez az eszme érvényesült a közoktatásügyi kormány által a középiskolai tanárok számára rendezett görögországi kirándulás realiziálása alkalmával. Ez az ut az a e s t h e t i k a i ne­velés utja s üdvös hatása nem fog elma­radni. A H e 11 a s classicus romjaihoz za­rándokolt tanárokat Pasteiner Gyula vezette, ki az egyetemen a műtörténet út­törője. Ugyanez a kulturális karaván jövő évre Róma, Nápoly és Pompeji cso­dálatos műemlékeit fogja tanulmányozni. Igazság szerint tehát nem lehet állítani, hogy az aesthetikai neveléshez nem volnának meg a kedvező körülmények. Csak rendszerbe kell önteni azt, ami ez idoszerint rendelkezésünkre szolgál s egye­temesiteni az aesthetikai nevelést. A mint eredményeket lát az ország, meg lesz hozsánna és a diadal, mint a második tornaverseny alkalmával a testi n e v e­1 é s sikerének megéljenzése után. Sokat várunk az aesthetikai mü­veltség átalánositására nézve a Szabad Lyceumtól, mely a nagy közönség hiányos ismereteinek kiegészíté­sére alakult. A , magyar kultúra ez az uj melegágya a társadalom kezemunkája. A társadalom nemesebb alkotórészei pedig érzik, hogy sok még a tudnivaló. A Sza­bad Lyceum aestheti kai kur­zusai rendkívül sokat le:id itenének a z általános aesthetikai művelt­ség terjesztésén. Az eredményes példán okulna az intelligens magyar vidék is s az aesthetikai ismeretek rövid néhány eszteudő alatt az ország szellemi kincstárát gyara­pítanák. Sokat várhatunk a hatalmas napi­sajtótól is, mely az egósz ország köz­véleményét vezeti. A sajtó támogassa a legszerényebb művelődési mozgalmat is. Támogassa az aesthetikai ne­velés eszközeit s a legnemesebb cél diadalát: az országos művelődés nagy esz­méjét segiti előre. A magas tanügyi kormány jó indulatától várunk azon­ban legtöbbet. A mint sikerűit a testi nevelést rövid idő alatt mesés virág­zásra fejleszteni, ugy sikerülne áz aesthe­tikai nevelés ügyének teljes diadala is, ha ugyanazzal a rekonszenvvel fogná­nak hozzá. Az aesthetikai nevelés ideáll­sabb régiókba emelné ifjúságunkat. Az élet durva realismusa által ledöntött eszmények újra felépülnének. A magyar művészek sorsa tűrhetőbbé, a magyar művészet nép­szerűbbé válnék. Épitömüvészeiuk nem pa­naszkodnának a tudatlan tőke rémuralma miatt, képfaragóink föltámasztanák halha­tatlanjainkat, képíróink megteremtenék a nemzeti stilü képírást, a magyar zenének nem kellene szemérmesen kitérnie a kül­földi muzsika ünnepeltetése elől, a magyar színészet müvésziebbé, a szónoklat tartal­masabbá, az irodalom hatása egyeteme­sebbé válnék s a kritika nem tűrné azo­kat, a kiknél sokkal több aesthetikai isme­rettel rendelkeznek a mindennapos olvasók. Tisztultabb, választékosabb, követelőbb, ta­nultabb izlés honosodnék meg. A művészet nimbusza előtt fejet hajtanánk, a művész remekeit ünnepeinők. Szóval az egye­temes aesthetikai sevelés •

Next

/
Thumbnails
Contents