Esztergom és Vidéke, 1893

1893-06-29 / 52.szám

a magyar kereskedelmi minisztérium itt is messze tekintő pillanattal, erős és bőven adakozó kézzel fog a munkához és magas ezélok után töreks/ik, melyeket változatlanul szem előtt tart. De a legnagyobb és legfontosabb vizi forgalmi ér a Duna, melyért a legnagyobb magyar teremtette a gőzhajózást s a mely néhány év múlva majd háromszáz mértföld hosszat hajózható, talán még tengeri hajók számára is járható lesz. Széchenyi nagy alkotásából, a Dunagőzhajózási társaságból legújabban, sajnos, kifogyott — ha szabad igy szólnunk — a magyar szusz és ha sikerülne is azt a szoros kötelék daczára, melylyel Ausztriához vau fűzve, bensőbb viszonyba hozni Magyarországgal, az ifjúság egészséges lólekzete mégis hiányzik már neki és semmi esetre sem fog tudni megfelelni a magyar forgalom napról-napra növekedő szükségleteinek, a mind erősebben kiágazó magyar forgalmi politika követelményeinek. Egy magyar Duna-gőzhajózás tehát, elengedhetetlen marad minden esetre és a » Magyar gőzhajózási lársaság»-uak nagy missziót keli betöltenie s viruló jövő vár reá. Annál örvendetesebb, hogy uj életerőt tanúsít az és uj növekvés, friss fejlődés vidám hirét hallatja ismét magáról. Az alkotni szerető igazgatóság a társaság részvényeseit július közepére rendkívüli közgyűlésre hivja össze következő napirenddel : a vállalat székhelyének áthelyezése Budapestre, az alapszabályok módosiiása tekintettel a részvénytőke fölemelésére és az uj szélesebb működési körre, végül haiározathozatal az újonnan befizetett 590,000 korona összegű tőkeszaporulat mikénti befektetése iránt, illetőleg a nagyobb számú uj hajók beszerzését javasoló indítványnak tá r g y a I ás a,. A mint látjuk, a társaság erélyesen készül jármüveinek szaporításához : saját hajógyára már kettős erővel dolgozik uj hajók készítésén ; idegen gyáraktól is kapott ajánlatokat, melyeket késedelem nélkül eüntéz az igazgatóság ugy, hogy rövid idő múlva képes lesz a társaság a Duna egész hosszán felvenni a versenyt gazdag és korszerű hajóparkjával. Ha a Duna-szabályozás óriási müve be lesz fejezve, mivel hatalmi állásának Európában és jól felfogott érdekének, a messze jövőre is számitolt gnz-J dasági sikerének tartozik Magyarország : jól felszerelt, kiadós hajóparkkal á!l itt az ország és az

t európai versenynek nemcsak a szabad Dunán előidézett problémáit meggyőzi, hanem épen saját hajóállománya teljesítőképessége által fordíthatja e versenyt a saját javára. Szóval : akármely szempontból tekintjük a »Magyar gőzhajózási részvénytársaság* izmos fejlődósét, annak tudatára jutunk, hogy az Magyarország egész forgalmának javára lesz. HIItEK. — Vaszary Kolos bibornok her Czegprimásunk Balaton-Füreden a legjobb egészségben van és a nehéz ut | fáradalmait, már kipihente. 0 Eminenjtiája egészen visszavonultan ól, de bi!za>m.

a

is embereit a szokott nyájassággal jfogadja. A bibornok augusztus közepe jelőtt nem hagyja el a füredi tuszkulumát; a király neve napját alkalmasint Budapesten ünnepli és szt. Istvánkor mindenesetre személyesen vezeti a nemzeti ünnepet. Ha felmerülne a szüksó!gesség, hogy a kormány és a bibornok az őket közösen érdeklő kérdésekre vonatkozólag személyesen érintkezzenek, jakkor ugy mint tavaly, miniszter és államtitkár Füreden fogj-t fölkeresni Ő Eminent iáját. — Csáky Albin gróf dr. A király a miniszterelnök előterjesztésére megengedte, hogy a kolozsvári tudományegyetem gróf Csáky Albin vállas- és közoktatásügyi magyar minisztert tiszteletbeli bölcsészeti doktorrá avathassa s neki a bölesészet-doktori oklevelet kiszolgáltathassa. — A miniszter köszönete. A vallás és közoktatásügyi miniszter báró Hornig Károly veszprémi megyés püspöknek, ki Veszprémben az irgalmas nővérek vezetése alatt álló római katolikus elemi iskolánál két, uj tantermet és azonkívül egy kisdedóvódát 40 ezer forint költséggel építtetett, azokat mintaszerűen felszerelte, továbbá 2 tanítónő, egy kisdedóvónő és egy dajka fizetéséről egyszer s mindenkorra gondoskodott, elismerő köszönetét nyilvánította. — Alapítvány. Gróf Majláth György megyénk leköszönt főispánja egy minden kedvezményekkel felruházott ingyenes helyet létesített a budapesti Ludovikaakadémián, a főispánsága alatti időben szolgál a tban állott állami tisztviselő fia, részére. — Bródy Zsigmondot — a bélai uradalom uj tulajdonosát — a budapesti hírlapkiadó tisztviselők segilő egyesülete legutóbi közgyűlésén, az egyesület körül kifejtett, érdemeiért tiszteletbeli tagjának megválasztotta. — Zalka János győri püspök az általa eddig fentartolt soproni katholikus prneperandiát feloszlatja, hogy a győrit annál inkább felvirágozlaíhassa. Az intézet tanári karának egy része nyugalomba vonul, a többiek más intézetekbe helyeztettek át. — Városi közgyűlés. Esztergom város képviselőtestülete hói fői közgyűlésén, több fontos ügyben hozott, határozatot. A közgyűlés a napirend elején tudomásul vette a kaszárnya-felépítésre fel vett 700,000 forint kölcsönnek a belügyminiszter által való jóváhagyását. Heicz Antal dr. polgármester be is jelentette, hogy a pénzt az esztergomi takarékpénztárnál fel is vették. Bemutatták továbbá a kereskedelmi miniszter leiratát, mely megengedi, hogy a kaszárnya helyén épült házakat, melyeknek tulajdonosaival nem sikerült a békés egyezség, rögtön lebonthatják. Végül a közgyűlés elhatározta, hogy a vágóhíd építésére a Horválliféle ezer négyszögöles kertet fogja megvásárolni. — Megyei közgyűlés volt tegnap, melyen Debreczen város törvényhatósága átirata, a, főrendiház újjáalakítása tárgyában, a megejtett névszerinti szavazás folytán 34 szavazattöbséggel olfögadtatott. A liberális eszme ezen ujabb győzelme ismét Kruplanicz Kálmán elnöklő alispán kiváló lapinlatos ós erélyes vezetésének tulajdonítható. — Tornaverseny. Főgimnáziumunkban f. hó 27 — 28. napján a tanári kar jelenlétében folytak a torna-vizsgálatok, melyeken az ifjaknak ugy a rend-, mint a szergyakorlatokban kifejtett kiváló ügyessége és fegyelmezettsége elsősorban Oberth Ágoston tornatanár szakavatott és értelmes vezetését dicséri. Az idősebb tanulók különösen a nyújtón, korláton és a mászó póznákon tűntek ki figyelemre méltó mutatványaikkal. Kiváló dicséretet arattak : Lakatos N., Tölgyesi Á., Hothnágel J. VII. oszt. Hübsciil K., S/lávy J. VI. oszt. Poppovics K., Schiller Gy., Fresz és Rudnai V. oszt tanulók. A magasság ugrásban 145 cm.-ig emelkedtek, a távolság-ugrásban pedig némelyek az 5 méternyi távolságot is elérték. E nemben kitűntek : Hessky F., Merényi, Borda J. IV. oszt. Meleghegyi S., Helc A., Kiss B. III. oszt. Antal L., Kis D. II. oszt. Steiner K. és Suchter I. oszt. tanulók. — Az ipartestület hirdetmény ut, ján értesiti a kebelébe tartozó iparoso_ kai; a követ közökről : Tanoncfogadásná^ szerződós kötés végett, az ipartestülei jegyzőnél kell jelentkezni. A tanon

6 felszabadulását két hónappal előbb be kell jelenteni. Más okbóli szerződés felbontást a mester tartozik bejelenteni. Munkakönyv nélkül segédet fogadni tilos. A munkakönyvet 14 nap alatt, a jegyzőnél be kell mutatni. A segéd kilépéskor 8 nap alatt köteles munkakönyvéit bemutatni. Surlódásokatelsősorban a titkár, másodsorban az egybehívott békéltető bizottság intéz el. A rendeletek áthágása 20—200 forintig bűntől hető. — Hymen. Dr. Weisz Izsák a helybeli izr. községi főrabbi kedves és szép leányát Gizellát eljegyezte dr. Enyedi Mátyás kolozsvári főrabbi. — Mária Terézia-szobor. Pozsony városa legutóbbi ülésen hatvanozer forintot szavazott meg a Mária Teréziaszobor költségeire. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta el az indítványt. — A budapesti állami ipariskolába a be iratások szép, 1-től 5-ig tartanak. Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek azok a 15. évet betöltött ifjak : a) kik a polgári iskola, gymnasium, vagy reáliskola négy alsó osztályában [jó osztályzatú bizonyítványt nyertek a magyar nyelvtan, számtan és algobra, mértan ós mértani rajzban, b) iparossegédek és mindazok, kik az előbbi pontban kiváut ismeretekben a felvételi vizsgálatnál kellő készültséget tanúsítanak, c) Hendkivüli tanulókul felvétetnek egyes szakosztályokba azok, kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték és legalább jó osztályzatú bizonyítványuk van, továbbá, kik a megkívántató ismeretüket kellően igazolják. Alfaiában szükséges, hogy a belépni kívánó növendék az általa választott szakcsoportbeli iparágban már előre gyakorlatot szerzett, de legalább is azon két havi nyári szünidő alatt, a mely után az intézetbe akar lépni, a gyakorlatban foglalkozott legyen. Az intézetnek öt szakosztálya van u. m. az építészeti, a gépészeti, a vegyészeti, a fém-vasipari, s a faisan szállingó fekete, írnom vaspor komor patinával vont be mindent. A sok egyforma, kaszárnyás házat, a csenevész növényzetet, a sápadt embereket. Csak a nap néhány órájában mutatkoztak az utcán ezek az öszszeesett, öreg, mogorva alakok. Gyermekgőgicsélés, piros virág, gondtalan kacagás száműzve volt ebből a városból, összeszorított ajkakkal, egyedül jártak a feketezubbonyos munkások, mint a néma kaukázusi aranyásók a legendában. A folytonosan szállingó nehéz por az emberek lelkét is megszállotta. Herendi csak egyszer talá'kozott egy fiatal munkásleánynyal, akinek lila virág volt a zubbonykájába tűzve. Egész örömmel tapadt szeme a hervadt détnutkára. A leány észrevette a tekintetét, elpirult, valóságos szégyenkezéssel tépte le a kis virágot magáról és még rá is taposott. A főváros pezsgő életéhez szokott kedélye már az első héten egészen elkesere- i dett ebben a kökriptában. A nyirkos köd; megtámadta a tüdejét, a néma emberek

; között elnémult maga is. Szinte érezte,' mint merevedik ebben a környezetben öj is apatikus, mozgó szoborrá. A hatodik napon a vashámor kapujában szóiitotia meg először valaki: — Várjuk a holnapi ebédre ! Mire megismerte az artíkulátalan, gyönge hangot, a fehérszőke asszony-fej már eltűnt az örökös szürkületben. A negyedik vasárnapon Brandtné megivott tiz aranyos cseppet a tokaji aszúból. És a negyedik vasárnapon Herendi az ebéd után valahogyan együtt maradt az aszszonynyal. Átmentek a mindig befüggönyözött szalonba, leültek két zsölyére egymástól távol. Es amint leültek, Brandtné hirtelen felkapta a fejét, s talán először, a szemébe nézett. — Ön a fővárosba született ugy-e bár Herendi '? Kissé meglepte e váratlan kérdés. — Nem. Siheder koromban a hortobágyi délibábot kergefclem. Talán a tiz csepp bortól, de egyszerre futó fényesség csillant meg az asszony'sápadt, szenvtelen arczán. Sokáig vajúdott, de megszületett ajkán a mosolygás. — Én is ott születtem, mondotta és a hangja reszketett bele. Előredőlt a széken, árczát a kezébe temette és beszélni kezdett. Lassan, szaka* dozva, mint a ki álmában beszél. — Igen, ott születtem én is. Sárga kalászos, pipacsos pusztaság közepén. A házunk fala zöldre volt meszelve, a kertben halaványkék mályvák nyíltak és májusban ki virított a pünkösdi rózsa. A gémes kut ágán himbálództam és kaczagva hemperegtem a sarjú között. Tizenhat évig. Akkor került oda Brandt, hogy a szomszéd birtokot megvegye. Azt nem vette meg, de engemet elvitt magával. Elhallgatott, tétovázó, zavaros szemmel nézett körül a homályos szobában. Azután újra megszólalt lassan, ábrándosan. — Azóta vagyok itt. A sárga kalászos, pipacsos pusztán aludtam el é,s ebben a fekete börtön-városban ébredtem fel. Nyolcz év nagy idő. Magam is elhiszem már, hogy nem is voltam soba másutt. Csak álmodtam mindent. A gémes kutat, a gólyafészket, a délibábot. Hiszen furcsábbakat is álmodik az ember. A ki ide kerül, elfelejti a múltját. A kőbörtönben kővé válik mindenki. És felsóhajtott a halavány asszony. Lassan feltámaszkodott a zsölyéből, támolyogva tett néhány lépést. Olyan volt, mint aki megrészegedett. Lehunyt szemmel kérte : — Bocsásson meg Herendi, bolondokat beszéltem. És hagyjon most magamra. Gyönge vagyok, elszédültem. De ezután jöjjön gyakrabban. A szülöföldüukről akarok beszélni magával. Attól a naptól fogva járt hozzája Herendi A szülőföldről keveset beszéltek, de találtak most már egyéb táigyat is. A fiatal ember nagy lelki gyönyörűséggel látta, mint kopik le a rabaszony egész lényéről a hosszú éveken át összegyűlt patina. Egyre jobban kicsillant alóla a fiatal, meleg, sóvárgó lélek. A Csipkerózsa álmát aludta csak, de mosolyogva ébredezett a boszorkányos álomból, örült a közösen eltöltött estének és mindig rövidnek találta azt. A sürü függöny lekerült az ablakról és egy napon vizes pohár állott a szalon asztalán, harrnatos rózsákkal megtöltve. Es mikor egy este hozzája ment, nem találta az apáczás szabású gyapjúruhában. Puba, halavány selyembe volt öltözve, a derekán aranyos öv, az aranyos övben fehér orgonaág. Herendi édes meglepődéssel nézte. — Milyen szép ma, asszonyom, mondotta meleg örömmel. Az asszony arczát pirosság öntötte el és végig nézett a könnyű meleg fodrokon. Meghíijtott fővel súgta : — Hívjon Máriának ! I — Én meg Elek leszek. A férfi Elek lett, az asszony Mária. A nagyrnamás bőrkarszék üres maradt, az üvegbangu zongorában elnémultak a szomorú motetták. És egy csöndes magányos estén egészen egymás mellé került a két zsölye. Mária átlátszó batfciszt kendőcskét szorongatott a kezében. Elek odahajolt, hogy megismerje a belőle áradó édes illatot. — Micsoda parfüm ez ? A válluk súrlódott, Elek a kendővel együtt a fehér kezet is átfogta. És most meleg, nedves volt az a hüvos kéz. — Heliotrop, súgta az asszony és a szemét behunyta. — Édes, elszédít, mondta a férfi és csak az asszonyt nézte. Mária megrázkódott és feltépte a szemét. Ujjaik összekulcsolódtak, valami hatalmas vonzódás húzta közelebb őket egymáshoz. Egészen addig míg a fehérszőke | fürtök a férfi vállára omlottak. — Vigyen el innen, Elek — könyörögte az asszony. — Elviszem. — Vigyen el mindjárt, mieló'bb ! Holnap ! — Holnap ismételte diadalmasan a szabadító. Leültek a kerevetre egymás mellé, elfértek egy sarokban. Ott beszéltek meg mindent, egészen elfeledkezve a világról. Korán hajnalban mennek, mikor a város még alszik. Gyalog, podgyász nélkül, mintha csak sétálgatnának. A vasúti állomás fél óra csak ide. Egyenesen haza mennek. Haza a délibábhoz, a pipacshoz, a mályvarózsákhoz. És boldogok lesznek nagyon . . .