Esztergom és Vidéke, 1893

1893-06-15 / 48.szám

lenségek, melyet azt mutatják, hogy a szocialista izgatók már e térre is ráléptek ; a veszélyes tanok ellen való védekezés legjobb módja pedig az, ha a cselédügyet humánusan rendezzük : a sorsával megelégedett ember kevesbbó fogékony az igazgatások iránt. K-r. A májusi album. Tegnapelőtt vettük az égetlek javára megjeleut album díszes füzetét, melynek tartalma rendkívül fényes, közleményei oly irodalmi becsű munkák, melyek nemcsak a mai napnak szólnak, hanem kiváló helyet foglalnak el bármely könyvtárban. Kisebb és nagyobb közleményeiben ugy az illustrácziók, mint az irók őszinte megnyilatkozásai mind művészi alkotások. Az érdekes kötet remélhetőleg fényes jövedelemmel fogja az égettek számára gyűjtött adományokat gyarapítani. Temérdek közleményeiből a következőket közöljük : Az életben merülnek föl oly dolgok, melyeket tudemányos szempontból sem bizonyítani, sem czáfolni nem lehet. Sem a bölcs az észből, sem a természettan elveiből megmagyarázni nem képes mi a szeretet, mi a hála, mi a részvét, mi a könyörületesség ? Miért ? Mert ezeknek szálai nem az értelemben, hanem a szívben gyökeredznek. S ha €gy oly magas niveaun álló értelmi testület, mint az «Otthon» vállalkozik arra, hogy a két főtéuyezőnek: az észnek ós szívnek együttes közreműködésével a tűzvész által .elpusztultaknak otthonát fölépíteni segítse, ezen valóban nemes tette által elismerésünkre, hálánkra méltó. Budapesten, 1893. május 2-án. Vaszary Kolos, bibornok, herczegprimás. -* Az «Otlhon» nemeslelkü tagjai jó szivök könyörületességében arra vállalkoztak, hogy a hazánkban az utolsó időben a tűzvész állal sújtott vidékek javára albumot adjanak ki. Az «Otthou»-nak ezen nemes elhatározása, melyre a Megváltóról mondott eme szavak : «Könyörülj a szegényen és szűkölködőn» . . . előtte «a szegénynek neve becsben áll», oly szépen illenek, önmagát dicséri. & viz, h;in<sm a szappan is okoz. Ez utóbbi manapság gyakran fölös lu^ot tartalmaz, a mi a bőrből a zsirt nagyon kivonja. Tehát addig próbáljuk ki a szappanokat, mig végre egy u. n. pnhára akadunk. Ha ez nem sikerül, ekkor fokozzuk a viz tisztító erejét valamely eroművileg ható szerrel. E ezélra legalkalmasabb a mandulakorpa. Némely gyermeknek kora ifjúságától kezdve föltűnő hajlandósága van, hogy magát vakarja. Az ilyennek gondosan meg kell vizsgálni egé.sz testét, hogy nincs-e azon valami, a mi a vakarást okozza. Eltekintve az állatkáktól, különösen azt nézzük, hogy a karok és a czombok külsején és az alszáron kifelé és elöl nincsenek-e halvány yagy halványvörös kemény csomóeskák, melyek e bőrfelületeket durvává teszik, mig ellenben az izületek hajtásai teljesen simák. Ilyen esetben a kénes fürdő vagy a kénszappan jót tesz. Ez a kezdeti foka egy nehezen gyógyítható bajnak, melyet prurigónak nevezünk, s ha ez súlyosabbá fajul, akkor az egész életet elkeserítheti. Ügyeljünk a bőr behasadására "és lehorzsolására, ezeket coliodiummal kenjük be. Ha nem is nagy a baj, de mégis fertőzés kapujává válhatnak. tTgyéljünk arra, hogy a bor állandó nyomásnak, vagy állandó vagy pedig gyakran ismétlődő dörzsölésnek ne legyen kitéve. Ha ilyen okból valamely változás származott, akkor elsőbb az okot kell eltávolítani. Ez által a változás többnyire visszafejlődik ; de ha ezt elhanyagoljuk és mosogatásokkal és kenéssel gyógyítgatjuk, akkor hosszantartó bőrbajók léphetnek fel. Dr. FARAGÓ GYULA. Őszinte szívből kívánom annak a legszebb sikert; a benne közreműködőknek pedig a minden jó tettért járó földi és mennyei jutalmat. Budapest, 1893. május 8. Császka György kalocsai érsek. A jótékonyság géniusza. Magyarország sorsát Szent István király Boldogasszony Mária pártfogásába ajánlotta. Mária-országa ezer esztendő múlva is áll, romboló ellenségei pedig, a kik valaha itt dúltak és uralkodtak, mind elcsenevészedtek. Hol vannak a Dsingiszkánok és a nagy Szulejmánok ? A mi ellenségeink már nem a kutyafejű tatárok, nem a pasáskodó törökök, nem vérengző zsebrákok, uem az álnok labancok, nem a fegyveres betörők, hanem láthatatlan gonosz szellemek, a kik ellen sikra szállunk. Ezek a láthatatlan ellenségek üszköt dobnak békés házunkra, iparkodó városainkra és azok elhamvadnak. Reánk zúdítják magyar vizeink, haragját, s azok romokba döntik falvainkat, templomainkat, iskoláinkat. Kiüldöznek kenyérkeresetünkből és föld ön futókká tesznek. Belesodornak az inség kavargó örvényébe, s mielőtt elmerülnénk, szemünk Játtára csavarják ki az utolsó falatot siránkozó feleségünk és elzüllő gyermekeink kezéből. Vagy megsemmisítő bajt küldenek reánk; kioltják a szemünk világát, elhomályositják értelmünket, megfosztaj nak testi-lelki erőnkiől, koldusbotot nyomnak a kezünkbe. Reánk árasztják a járványok veszedelmét, s a halál angyalai rettentő pusztítást végeznek soraink közt. Kikergetik özvegyünket az utczára, árváinkat a nyomorba, s becsületes nevünk szerencsétlen örököseit alkudozásba bocsátják a becstel enséggel, hegy ne éhezzenek tovább, s ne járjanak többé megszégyenítő rongyokban. Mi ped'g odalent a föld alatt pokoli gyötrelemmel szenvedjük elhagyottjaink tragédiáját, s még hamvainkban is nyomorultak vagyunk... Igy láttuk még csak nemrégiben a láthatatlan gonosz szellemek munkáját. De az ország szive megmozdult. Embertársaink, falvaink és városaink sorsa az ország sorsa lett. Hadat szerveztünk a láthatatlan gonosz szellemek ellen és diadalmaskodtunk. A jótékonyság géniusza jelent meg közöttünk. Olyan fényes az arcza, olyan áldott a keze és olyan magasztos a szive, mint Magyarország patronájáé, a Nagyból dogasszonyé. Glória ragyog szép homlokán és szent varázs fénylik útjában. Mert a merre jár, a merre néz: áldás fakad. A fukar gazdag egy édes szavára jó szívvel kezd vagyonához nyúlni. A közönyösségből felebarátságot teremt. Elhamvadt városok üszkeire Phoeuix-hamvat hint. Elárasztott és rombadőlt házakat az ifjúság szépségével teremti ujja. Munkaképtelenné vált családapákat a vigasz balzsamával erősiti. Öldöklő járványok ellen pallossal védi az országot. Özvegyeinket istápolja, árváinkról gondoskodik, nekünk pedig virágot hint a sírunkra. Ott látjuk mindenütt, a hol sirtak, s ott van mindenütt, a hol hálálkodnak. Ez a mi pátronánk, Magyarország védő szelleme, őrangyalunk és közbenjárónk az irgalmas egekben. Jótékonyság géniusza ; szenteltessék meg a te neved ! KÖRÖSI LÁSZLÓ. A kereskedő ifjak férfi estélye. (Június 11-én.) A kereskedő ifjúság vasárnap este közvacsorával nyitotta meg esinosan berendezett uj tágas helyiségeit a postaépületben. Jól esett látnunk, hogy azon igazán dicséretre méltó irányban haladó egyesületnek vannak már oly lelkes pártfogói, kik elismerik és megjelenésükkel be is bizonyítják, hogy a kereskedő ifjúság tulajdon kép nem más, mint városunk jövő kereskedelmének jeleni képviselője, kik jogosan igényelhetik, hogy önálló kereskedőink körükben néha megjelenjenek ós a szerzett élettapasztalatukból — mely a kereskedőnek drága kincs — a társalgás ós a kölcsönös eszmecsere jótékony hatásából, ltjaink még több tapasztalatot mentsenek, küzdelmes pályájuk legyőzésére. Az első toasztot Brutsy Gyula az egyesület lelkes elnökére mondta, kiemelve a fenkölt gondolkodást, fáradhatatlan müködéstósszellemdus oktatást, melyben elnökünk az egylet tagjait részesili, mire dr. Walter Gyula egyesületi elnök következőkép válaszolt: M. T. Uraim ! Sokkal megtisztelőbbek és becsesebbek rám nézve a szép szavak, amelyekben t. Brutsy Gyula ur csekélységemről megemlékezni szíveskedett, hogy sem csak egy pillanatig is késhetnem őszinte köszönetem kifejezésével azon nagybecsű rokonszenvért, és jóindulatért, mellyel a t. egyesület kitüutetni szíveskedik. Engedjék meg azonban m. t. Uraim, hogy e köszönetem nyilvánításának kapcsán és azon megtiszteltetés alapján, mellyel minden érdem nélkül a helybeli kereskedő ifjak önképző- és betegsególyző egyesületének élére állítani szíveskedtek, a jelen ünnepies pillanatokban, midőn az egylet uj otthonát foglalja el, ugy m. t. vendégeinket, kik becses megjelenésük által egyletünk iránt táplált rokonszenvüket szíveskednek tanúsítani, mint a t. tagokat e falak között a legszivélyesebben üdvözöljem és mig a m. t. vendégek buzdító érdeklődéseért forró köszönetet mondok, a t. tagokat kérjem, ültessék át ez uj helyiségbe a nemes irányú munkásság, a művelődés utáni komoly törekvés, a kölcsönös szeretet és összetartás, az egyetértés és vidámság, az igazi barátság ós pályatársi vonzódás azon szellemét, mely egyletünk körében eddigelé divott, mely annak lótjogot kölcsönzött, mely fennállásának támaszául, működése sikerének forrásául szolgált. E szellem nemcsak áz egyletnek fog életet adni, hanem oly jelleget is biztosit minden egyes tag számára, mely őt hivatása méltó munkásává avatja. Küzd elem teljes életünk soknemü érdekei között u. i. az anyagi érdekek nem állán k az utolsó helyen. Megóvásuk és biztosításuk nemcsak egyesekre uézve képezi a megelégedésnek és az élet gonduélküli folytathatásának alapját, hanem jelentékeny tényezője az egész ország jólétének, emelkedésének, virágzásának és nem utolsó feltótele szellemi haladásának is. Anyagi érdekeink e megóvása, fejlesztése és biztosítása körül a kereskedő világnak igen fontos szerep jutott osztályrészül. Amily fontos azonban a szerep, a melyet a kereskedősóg e téren játszik, épp oly fontos a mód is, amelytyel e feladatának megoldását foganatosítja. Mint mindenkire, ugy a kereskedőre nézve is életkérdés az, hogy egész. életében helyes, erkölcsi alapokon nyugvó szilárd elvek vezéreijók ; hogy a nagy haszon, a könnyű vagyonszerzés, a túlságos élv vágy csábításai által magát a realitás szolid talajáról, egyenes ösvényéről eltáutorittatni ne engedje. A megelégedés, a jólét kívánatos, nem kis értékű javai az éleinek. Megszerzésökre nézve azonban sohsem szabad felednünk a római bölcs ez aranymondalát: «Beatus non ille, qui habét, quoe cupit, sed qui non cupit, quoe non habét.» Azaz : «Nem az boldog, kinek meg van, amit kivan, hanem az, ki nem kívánja azt, amivel nem rendelkezik.» Jelentékenyen segít bennünket ez életjavak birhatásában az i g a z i műveltség is, mely az élet valódi örömeit, igazi kineseit, az emberi méltósághoz illő gyönyöreit nem az érzéki, hanem a szellemi élvezetekbe helyezi. E meggyőződósükben mig szives jóindulatukat ismételten megköszönöm, szivem mélyéből kívánom, legyen az igazi műveltség keresése egyletünk főtörekvése és tagjainak mindig hűen kö-. vetett jelszava.* Az elnök ezen beszédét perczekig tartó éljenzés követte. Az elnök után Schönbeck József fejtegette logikus nézeteit utalt azon körülményre, hogy az egyesület tagjainak csak lényeges hasznára lenne, ha en corpore a városunkban és környékén levő nagyobb iparvállalatokat megtekintené és alapos tanulmányozásának feladatává tenné. Schönbeek szavai általános helyesléssel fogadtattak. Továbbá Récsei Viktor tanár egy kereskedelmi iskola felállítása mellett érvelt és Schédl Arnuif tanár az egyesületi tagok közt a gyorsirászat tanulmányozásának bevezetését kérve, működésének ingyenes felajánlása mellett emelt szót, mit szintén perezekig tartó éljenzés követett. Majd Scheiber Rezső az egylet volt egyik legbuzgóbb titkára a jelenvoltak általános kívánatára a komolyan ós éretlen gondolkodó ifjúságra emelte poharát körülbelül ez értelemben : Ami egyesületünknek egyik előfeltétele, hogy az aethikai mozzanat, mely az emberi természet alapvonása, egyszersmind alapja legyen társadalmi létünknek, miszeriut a kölcsöuös tiszteleten nyugvó felebaráti szeretet egyesületünkben mint egy kivívott kincs, törzsként felhalmozva kihatásával szellemi táplálékul szolgáljon az emberiségnek, ugy hogy a mindennapi kenyér megkeresése itt megszűnjék tényező lenni ós helyét foglalja el az egymás iránti tisztelettel összefűzött társalgás és a testvéri szeretettel összekapcsolt szellemi mivelődós. Ezután még Tábor Sándor ós Vörös József választmányi tagok részletesen eeseteltók az elnök nagy érdemeit ós végül Berger Hermán egyesületi háznagy nagy hatást keltő humoros szavakban a tagok nevében háláját ós köszönetét fejezte ki az elnöknek azon fáradhatatlan tevékenységéért, melylyel az egyesület emelkedését a tagok szellemi mivelődósót elősegíti és Végül kívánja, hogy az Ég, az egyesület derék elnökét, dr. Walter Gyulát a társadalom díszére, üdvére ós dicsőségére soká éltesse ! A jó hangulatban levő társaság éjfó után 1 órakor oszlott szét. —r.-ÓV