Esztergom és Vidéke, 1893
1893-01-19 / 6.szám
Polgári házasság. Esztergom, jan. 18. Társadalmi lap vngyunk, nem hivatásunk politikával foglalkozni s ezért a polgári házasság behozatala ellen fölmerült agitációk fölött is egyszerűen napirendre térhettünk volna. De nem tesszük ezt, mivel a polgári házasság kérdése inanap a legaktuálisabb kérdés, vele ha nem is subjekiiv, de objektív szempontból foglalkozni kötelességünk. Már előre jeleztük mi is és utánunk a budapesti lapok, hogy e hó 15-én, vasárnap Esztergom valamennyi templomában szónoklatok lesznek a házasság szentségéről, ami köznapi nyelven annyit tesz, hogy a kis Róma katholikus papsága egyszerre, majdnem egy órában, harcra kel a kormány intenciói ellen. íme a kérdés a hírlapok első oldaláról a templomi szószékre került, még mielőtt a t. ház atyái bővebben elmondhatták volna róla nézeteiket. Egy hatalmas testület: a katholikus klérus számottevő része nyilatkozott a legmagasabb fokú elitélés hangján a polgári házasságról. Lesz-e a tiltakozó szónak valami hatása, a következmények fogják megmutatni. Mi objektív szempontunkhoz híven tartózkodunk véleményünk nyilvánításától s e helyett maguknak az oratoroknak engedjük át a szót. Tudósítónk értesítését ezekben adhatjuk : Az esztergomi bazilika tágas kupolája alatt Okányik Lajos fejtette ki nézeteit. Beszéde elején a keresztény hitről szólt, mely a szereteten alapszik. Ez az érzés alapja egyszersmind a keresztény családnak és a házasság intézményének. A keresztény házasság ellen irányuló minden áramlat nem más, mint az isteni eszmény : a nő lealacsonyitása. Elég példát mulat föl a történelem, hogy a világi törvény nagyon gyönge családalakitásra, a házasságra. Ahol csak paragrafusok hozták össze a házasfeleket, ott mindig nyomon követte ez okot a többnejűség, a felek gyakori szétválásának következménye. A házasság szentség és az egyház joghatóságába tartozik. Az ó-kori nőt megvetett helyzetéből a keresztény házasság emelte a modern nő mostani magaslatára. Fajunknak nemcsak szaporitója, de erkölcsi nemesitője volt a keresztény házasság. Nem is lehet boldog az a házasság, amit poros aktacsomók között, a bureauk dohos levegőjében kötnek meg. Boldog családot vallás nélkül alkotni nem lehet. A polgári házasság elő fogja idézni, hogy a család szent intézménye lassankint romlásnak indul. Lehet, hogy a polgári elöljáróság jóakaratú lag jár el, midőn az ujjitás mellett küzd, de a történelem mást igazol. Franciaországban is az uj emberek uj elveket hozván be, csak a házassági elválást könnyítették. Ha szerencsétlenség ér — úgymond — a polgári házasságban, hol fogtok keresni oltalmai, keresztény hívek ? Vájjon a jegyzőnél vagy a polgármesternél ? Most még a szentegyház oltáránál találhattok vigasztalást. A polgári házasság vagy szomorú előzménye a jövőnek, vagy még szomorúbb következménye mult dolgoknak. Franciaországba behozatván az uj intézmény, 27 hó alatt hatezer elválás történt. Ugyanitt a polgári házasság ágyasságot, törvénytelen gyermekeket, bűntényeket szült. íme legújabban is olyan előkelő férfiak, akik a becsületrend szalagját viselik, a csalók ós gonosztevők padjára kerültek. Ne legyünk gonoszabbak keresztény híveim — igy végzi beszédét — mint a pogányok, kik oltár előtt kötöttek házasságot. Nemsokára megünnepeljük Magyarország ezredéves múltjának emlékünnepét. A millenium emlékszobrának talpazatához ne tegyük oda staffage-ul a gyermekével együtt eltiport keresztény anyát nehogy az utókor ezt a föliratot véshesse a szoborra : «Az Istenéről és erkölcseiről megfeledkezett Magyarország.» A klérus nem lázit, csak törvényes jogait védi. Ha az ő homlokára a honárulás bélyegét akarnák sütni, ez ellen szivünk tiltakozik. A Fereuc-rendiek templomában Tóth Tibor Ferenc-rendi áldozópap tartott lendületes szónoklatot. Szerinte a polgári házasság a francia forradalom torzszülötte, mely a keresztény házasságot megfosztja szentségi jellegétől s igy azt a házasságot, melyet Krisztus szentséggé emeli, közönséges szerződéssé aljasitja, melyet bármely fél akár anyagi haszon, akár gyönyörhajhászat céljából akkor bonthat fel, a mikor akar. A polgári házasság nemcsak jogilag és erkölcsileg, de anyagilag is tönkre teszi a házasfeleket, mert szemük előtt nem lebegvén többé a feloldhatlauság, takarékosságra sem törekszenek. A belvárosi plébánia-templom is zsúfolva volt ájtatoskodó hivőkkel. Itt délután dr. Prohászka Ottokár papnöveldéi tanár ós jeles egyházi szónok beszólt. A polgári házasságbau — ugyszólt — az állam az egyház és isteu ellen van. A polgári házasság Istentelen és vallástalan, mort a polgári rend alapja keresztény házasság. A kormány által támogatott uj intézmény tagidása a katholikus tannak. Ha a király ós az egész alkotmány rá is teszi kezét, az még sem lesz házasság. A polgári házasság szolgája az erkölcstelenségnek, egyszerűen ágyasság. Prohászka elitéli a hírlapírók védelmező cikkeit. Erkölcs csak a keresztény hitben van. Ő is Például hozza fel a Panamabotrányokat. A francia erkölcs lazulása is ennek következménye. Hasonló tartalmú szónoklatok tartattak a vízivárosi ós a szt.-Anna-templomban is. u A kaszárnya-építés ellenőrzése. — Btirány János képv. indítványa. — (Folytatás.) Mindezen hibák a legnagyobb életveszély elhárítása végett óveukóut költséges helyreállításokat ós nagymérvű újításokat tesznek mulhatlanul szüksóAs „Esstergom es Vídéko" tárGája, ÖRÖK REJTÉLY, örök rejtély a szerelem, Soha senki meg nem fejti, Az egyiket fölemeli A másikat porba ejti. Az egyiket a hetedik Mennyországba helyezi át, A másik meg hét pokolnak Érzi érte összes kínját. Az egyiknek édes gyógyszer, A másiknak ölő méreg, Egyik tőle kárhozik el, A másik meg érte tér meg. Egynek áldás, végnélküli Boldogságok kútforrása, A másiknak szörnyű átok, Mely kergeti a halálba. örök rejtély a szerelem Soha senki meg nem fejti, Ha egyiket fölemeli A másikat porba ejti! DTJCT. fSpapsigünlft ,*) (Jellemrajzok.) A vallásvillongások izgalmas és áldatlan korszakától, a XVII. századtól kezdve nem voltak még küzdelmesebb és válságosabb évtizedek a római katholikus magyar egyház történetében, mint a maiak. A kath. főpapság ugy az egyház békés fejlődése, mint az ország áldásos nyugalma érdekében mindig óvatosan és szándékosan kitért minden összeütközés elöl s hegemóniája tudatában is iparkodott a felekezetekkel jó egyetértésben élni. A csöndes tó tükrébe dobott kő elmerül, de folyton növekedő gyűrűkkel barázdálja fel a kék eget visszatükröző sima fölszint. Sima tóhoz volt hasonlítható a kath. egyház is még csak néhány év előtt. De most hullámok tornyosodnak rajta, a békés partokon messzire kicsap az ár. A felkavart tó méltóságos nyugalmát magasan tornyosuló hullámok temették örvényökbe. Egyházpolitikai kérdések uralkodnak minden vonalon. Trón, kormány, törvényhozás, sajtó és társadalom egyforma érdeklődéssel és komolysággal iparkodik a vallásos kérdések disszonanciáinak kiegyenlítésére s a felekezeti egyetértés helyreállítására közremunkálni. A róm. kath. egyház ez időszerint való elöljárói és szószólói ma már az ecclesia militans bajnokai. Mindannyian azonban egyformán óhajtják a minden viszályt megszüntető békekötést, melyre az országnak már valóban régóta szüksége van. *)Ez a cikk még a legújabb püspöki változások előtt Íratott s azért ezeket nem vehette figyelembe. A szerk. Vaszary Kolos a kath. főpapság feje a hetvenhetedik esztergomi érsek. Alig mult tizennégy hónapja, hogy kinevezték s még csak egy éve sincs, hogy érseki székét elfoglalta. Abban rögtön fölülmulta negyedszázadig «uralkodó» elődiét, hogy még egyszerűbb udvartartást rendezett be s még inkább gyarapította az érsekség jövedelmét. Abban is túltett Simoron, hogy jobban szereti a fővárost s szívesen tartózkodik Budán. De leginkább túlszárnyalta elődét a politikában. Sirnor csak a legvégső esetben ment a főrendiházba s akkor is szí1 vesebben hajtatott hazafelé, mint a mu-1 zeumba. Vaszary nemcsak gyakori vendége j a főrendeknek, hanem már elsőrangú szó- i nokuk is. Ódai szárnyalású zsolozsmája aj király koronázása jubileumán a legszebb! szónoklat volt, melyet valaha magyar fő-! pap a király szine előtt elmondott. A tős- j gyökeres magyar szivű és gondolkodású főpap aligha fog olyan nagy vagyont gyűjteni, mint Simor János, de mindenesetie nagy örökség marad utána a nemzeti szellem kincstárában. A primás valóságos magyar pápa. Magyarország tizenöt millió lakosa közül nyolc millió híve van. Magának az esztergomi főegyházmegyének egy millió kétszázkétezer háromszázhuszonöt lakosa, közel ötszáz plébániája és barom vikariátusa van. Az esztergomi vikárius Majer István püspök, az esztergomi főkáptalan nagyprépostja. Huszonkét esperesi kerületének kéfcszázharmiucnyolc parochiájábau kétszázharmincegyezer ötvenhárom hive van. A nagyszombati vikárius : Boltizár József püspök ós esztergomi kanonok huszonnégy esperesi kerületben kétszáznegyven parochiát gondoz négyszáz negyvenezer kétszázhetvenkét katholikussal. A budapesti vikárius; Cselka Nándor püspök és esztergomi kanonok, kinek hatásköre alá tartozik a háromszázötvenezer római katholikusnál több hivet számláló budapesti esperesség. Az esztergomi érsek alá tizenegy megyés püspökség van rendelve. Vaszary Kolos hercegprímás suffragens püspökei: Zalka János győri püspök, Dulánszky Nándor pécsi püspök, Schuster Constantin váci püspök, Hidasy Kornél szombathelyi püspök, Vályi János eperjesi püspök, Bende Imre besztercebányai püspök, Hornig Károly veszprémi püspök, Steiner Fülöp székesfehérvári püspök, Fircák Gyula munkácsi püspök. A nyitrai püspökség még mindig üresedósben van. A prímásnak három káptalana van. A budapesti káptalan a negyedik. Az esztergomi főkáptalan. Nagyprépostja: Majer István püspök. Tagjai: Sujánszky Antal, Palásthy Pál, Knauz Nándor, Boltizár József, Márkus Gyula püspökök, Blümelhuber Ferenc, Szilányi Ferenc, Pellet József, Rajner Lajos, Krotky József, Maily János, Cibulka Nándor, Lukács László, Csáky Károly gróf, Csernoch János, Graeffel János, Maszlaghy Ferenc, Rosszival István és Cselka Nándor püspök, a kik mellett a többiek többnyire szintén püspökök vagy prépostok és apátkanonokok. ESZTERGOM és VIDÉKE • # Városi és megyei érdekeink közlönye.* „.„n^-rí-o..., # MEGJELENIK HETENKINT KÉTSZER: °* m J HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG : HIVATALOS HIKWBTÉSEK 1 «rótoi íoo szóig 75 kr, íoo——— . DUNA-UTCZA 48. SZÁM, 461 m4 * 1 *' k f " ig 2 m 95 kl " ELOFJZEIESI AR: j, 0Ya a j a p h7lt ,|| em i ,eszel iUetfl közlemények küldendők. , . Egész évre - - 6 frt — kr- ——— MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szerint legjutányosabFél évre a frl — kf- K I A D 0 - H 1 V A T A L : ban közöli étnek. Negyedévre 1 frt 50 kr. fcZÉdHWNTI-TÉli 832, NVTTTTlh? • 90 V • Egy SZám ára 7 kr. hová a lap hna'a'os i's migán hirdetései, a nyi U lét be színt kSzle- JNiliu JüK soia KI. Q : £ menyek, előfizetési pénzek HS reklamá'ások iufézemtők %—— Q
