Esztergom és Vidéke, 1893

1893-06-11 / 47.szám

— Az adókivetés humora. Egy vidéki városban, hol a lakosok egymást igen jól ismerik, tárgyiillák egy polgár adófizetését, kinek becsületes keresetforrása nem a legjobb hir ben állott. Midőn a kincstári előadó többek között elősorolta, hogy melléküzlet is képezi keresetfo írását és ezután is kiveti eték az adót, a megijedt adófizető igy szólalt fel : «Kórem az én mell ék üzletem kész veszteséggel jár és csak azért nem szüntettem be, mert nem akarok becsületemmel szégyent vallani.» A hallgató közönség ezen nyilatkozatra hangos kaezajban tört ki. — A valoporok szerény városunk előkelő köreiben aránytalanul szaporodnak. Utóbbi időben már három ilyen sajnos eselről (étiünk jelentést és most ismét értesitnek bennünket, hogy egy jóhirnevü hivatalnok nemrég vált el szép nejétől. Az elválási okról különféle hírek keringenek. — A herczegprimás elleni merénylet ügyében a büntető törvényszék vádhafározatával Csolicsot a herezegpri másra vonatkozólag, a gyilkosság büntette kísérletének vádja alul fölmentette, s csupán a Kohl Medárd sérelmére elkövetett szándékos emberölés bünlettének kísérlete miatt helyezte vád alá. A végtárgyalás határnapja a vádhatározat jogerőre emelkedése után fog kitfizetni, mikorra tanukul, a herczegprimáson kivül, Kohl Medárd, Varga József, Lóskay Jeromos, Ehrlich Lipót pinczemester és Szabó Gryögy komornyik f ognak beidéztetni. — Meghívó. A győri kereskedelmi és iparkamara f. évi jun. 14-én d. u. 3 órakor hivatalos heiyiségének tanácstermében rendes közgyűlést tart, melyre a mélyen tisztelt kamarai tag urak ezennel meghivatnak. A napirend tárgyai : 1. Elnöki előterjesztések : A keresk.-ügyi m. kir. miniszter ur leiratai Magyaríts Ágost iparfelügyelő kiküldetéséről. A kamara felterjesztésére a vasárnapi munkaszünet tárgyában. Az állami kedvezmények nyilvántartásáról. A svájezi kivitelre vonatkozólag. A házalási tilalom tárgyában. Krausz A. és fia ungvári czégnek az állami szállításokból .való kizárásáról. A kamara 1892. évi zárszámadásairól. G-el 1 éri Mór munkájának 2 példányban a kamara részére való ajándékozásáról. Jelentés az 1896-iki ezredéves kiállitás Győr kerületi bizottságának megalakulásáról.! A m. á. v. igazgatóságának értesítése a kamara megkeresésére tariffa-ügyben. A keresk. múzeum igazgatóságának átirata az intézmény megismertetése ügyében. 2. Titkári jelentés az ügyforgalomról. 3. A keresk.-ügyi miniszter; ur leiratai egy 900 forintos ösztöndíjra pályázat kiírása iránt. 4. A belegsegélyzö pénztárak ügyében hozzá intézett felterjesztésre. 5. A Grácz felé irányuló gabonaküldemónyek vileldij kedvezménye tárgyában hozzá intézett kamarai felterjesztésre. Ugyanerre vonatkozólag a in. á. v. igazgatósának, a gráczi terménytőzsdének átirata. 6. Győr sz. kir. város husvágási és közvágóhidi szabályrendelete tárgyiban. 7. az ezredéves kiállítás népr.jzi osztályára vonatkozólag. 8. A selyem tenyésztés előmozdításáról. 9. A honvédség részére szállítandó 20,000 pár könnyű czipő előállítása iránt. 10. Az osztrák-magyar bank győri fiókjának illetékügye. 11. A miskolczi keresk. és iparkamara átirata a konzuli növendékek kiképezése iránti tárgyában. 12. A rév-komáromi ipartestület módosított alapszabályai. 13. Ábrányi Ármin és társai győri kereskedők és iparosok kérelme a bagatel-törvény módosítása iránt. 14. Nagy-Megyer mezőváros kereskedőinek kérelme még egy postajárat létesítése iránt. Az inarosseeódek ervőn szakrajz iskolájának kérelme segélyezés iránt és a komáromi elsőfokú ipariskola kérelme segélyezés iránt, 16* Indítványok. — Véres verekedés volt e napokban a párkányi hídfőnél ahol Keltesz testvérek esztergomi földművesek véresre verték BartaSimon párkányi hid munkást, A muzslai szolgabiróság figyelmébe ajánljuk ez ügyet. — Magyarország ezredéves társadalma írásban es képben. Minden intelligens embert érdekelni fogja amaz irodalmi termék, mely Budapesten több kiváló iró közreműködése mellett Weninger János hírlapíró szerkesztése és kiadásában az «Országgyülési Ertesitő» nyomdájában most kerül sajtó alá. Emlókalbum lesz az a müleniumra vonatkozólag, «Magyarország ezredéves társadalma (Írásban és képben)» czimmei, terjedelmes füzetes kiadásban, melyhez annak idején diszes bekötési táblák járulnak. Ez emlékalbnmban minden intelligens egyén arczképe, életrajza és családi összeköttetései közölve lesznek, mi állal nemcsak az lesz elérve, bogy a jelenkor társadalma a késő utókornak át lesz adva, de rendkívül fontos adatokat foglal m;ijd magában az egyes családok összeköttetéseinek ismertetésére nézve is és igy számtalan család nyerhet tájékozást a saját eredetére, illetve rokonai ágazataira vonatkozólag. Az arczkópek és életrajzok kivéve az ország dignitásait, akik az emlókalbum elején lesznek csoportosítva, oly sorrendben közöltetnek, amilyenben azok a szerkesztőségbe jutnak, az album utolsó lapjain azonban betüsoros névmutató lesz, melynek segélyével bárkinek életrajza és az egyes családok arczképcsoporlja könnyen feltalálható lesz. Ez emlékalbumot léhát méltán nevezhetnék a társadalom «Lexikon»-jának is, melyben a társadalmi egyénekre és családokra vonatkozó adatok nemcsak a jelenkorra, de a késő utókorra nézve is, számtalan irányban beláthatlan előnyök szolgáltatnak. De egyesek életrajzának adataiban még a városok, községek, egyesületek, stb.történeleire (keletkezésére és fejlődésére) vonatkozólag is nagybecsű kincs lesz az utókornak szolgáltatva, bizonnyára észszerű lesz tehát, ha senkisem tekinti a személyére vonatkozó adatoknak közzétételét, megörökítését talán hiúságnak, hanem a közismeret és az 'utókor iránti kötelességnek. Arczkép hiányában a szerkesztőség csupán az életrajz adataira és az illetők családi összeköttetéseire fog szorítkozni. Ez emlékalbum f. hó 15-étöl, esetleg 20-ától kezdve minden hó 1-én és 15-éu füzeites kiadásban fog megjelenni és a millenium megünneplése, illetve az országos kiállitás alkalmával nyeri befejezését, a midőn pompás diszkötésben a kiállításon is szerepelni fog. E nagyszabású irodalmi terméknek rendkívül érdekes részét fogja képezni Magyarország ezeréves társadalmi fejlődésének leírása a honfoglalástól kezdve korunkig, melynek megírására a szerkesztőség ós kiadóhivatal történelmi Íróink számára a legközelebbi napokban irodalmi pályázatot fog hirdetni. E mű képezi majd a kiadmány legutolsó füzetét, az emlékalbumnak azonban előrészét, melyhez Magyarország dignitásainak arczképcsoporlozatai s életrajzai füzetnek. E nagyszabású mü előfizetési ára egész évre 12 frt, félévre 6 forint, negyedévre 3 frt, havonkint tehát csak 1 forint. Füzetenkint, nagy album alakú diszes kiadásban 50 kr. (1 korona.) Az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba (VII. kerület, Ovoda-utcza 5. szám, II. emelet) iniózendők. — Dr. Rimély Károly lelkészt, lekéri javadalmas apátot és pozsonyi kanonolrplébánosl a király > — a hivatalos [3 lap szerint — besztercebányai püspök- 1 nek kinevezte. Az uj püspök főbb élet- f rajzi adatai a következők : Dr. Rimély a Károly Esztergomban született 1825. s február 4-én. Iskoláit szülővárosában s kezdte, ahol az esztergomi fömegye e növendék papjai közé korán belépett. Egy évet Pozsonyban az Emericumban töltöttel, a filozófiai tanfolymot pedig Nagyszombatban végezte. Majd a teológiai * hallgatásra a bécsi Pazmaneumba küldték, amelynek négy esztendeig volt a növendéke. 1848. június 21-ón szen- * lelték föl papnak és a rákövetkező * évben Budán a Krisztinavárosban i volt segédlelkész egészen 1850-ig, a « mikor a Pazmaneum tanulmányi felü- 4 gyelőjének nevezték ki. 1852-ben tanári « katedrát nyert az esztergomi papnevelő * intézetben és kilencz éven keresztül < adta elő az egyháztörténelmet és egyház- jogot. 1861-ben a Pazmaneum aligazga- | tója lett, 1867-ben pozsonyi kanonokká | nevezték ki, 1868-ban pedig Rudolf I trónörökös és Gizella főherczegnő mellé | a magyar nyelv irodalom tanárának I hívták meg. Befejezve nevelő tisztét, | megírta a pozsonyi káptalan történetét. | 1889-ben Pozsony városa plébánosának | válasziotla ebben az állásban érte őt | püspöki kinevezése. [ — A világ legnagyobb pénzintézete. A nagy Óceánon tul fekvő úgynevezett uj világrész hatalmas ipari és kereskedelmi alkotások tekintetében rég túlszárnyalta a vén Európát. A biztosítási ügy terén is, mely különben nem esak a közgazdaságnak, de a czivilisatiónak is immár egyik fontos tényezője, az amerikai kolosszális intézetek mellett az európ;iia'<, legalább töke és forgalom dolgában szinte eltörpülnek. Magyar fülnek egészen csodálatosan hangozhatik az a hivatalosan konstatált tény, hogy például a Mutual életbiztosító társaságuaií, mely különben valamennyi hasoíinemü intézet között a legoriásibb, pénzalapja körlübeliil 907 millió franc. Belemerészkedve az impozáns számok birodalmába, azt találjuk, még pedig szintén hivatalosan megerősített adatok nyomán, hogy ez épen felszázad óta fennálló társaságnál egyedül a mult 1891-iki esztendőben mintegy 893 millió francra rugó uj Mztositásokat kötötek, s ezzel együtt a Mutual összes biztosítási állománya 1892. január l-t

;

n 3 604,940,000 francot tett ki. Csinos összeget képvisel a Mutual mult évi bevétele is, mely kerekszámban 200 millió franc volt. E mellett újra megjegyzendő, hoiíy e kápráztató adatok teljesen pontosak és hitelesek, mert tudvalevő dolog, hogy NewYork államban a biztosító társaságok szigorú állami felügyelet alatt álliak, melynek gyakorlásával törvény által egybehívott állami biztosítási hatóság van megbízva, mely bizottság egyszersmind a tartalékok biztos befektetése fölött is őrködni köteles. E bizottság pedig az emiitett adatokat, mint valókat hitelesítette, lígy kis összehasonlító statisztika kedvóért nem érdektelen annak felemlítése, hogy mig az 1890. év végével a Magyarországon és Austriában létező 18 életbiztosító-társaság együttes biztosítási állománya 750 és negyed millió forintot tett ki, addig a Muttial-ó egyedül 1,595 ós fél millió forint, a magyar és osztrák társaságok együttes biztosítéki alapja 188 és fél millió, a Mutual-é egyedül 367 és háromnegyed millió forint, tehát meg egyszer annyi volt. Sőt a Mutual pénzalapja az 1890-ik év végén 153 millió forinttal nagyobb volt mint az angol banknak, a világ leggazdagabb bankintézetének összes vagyona. Hogy a Mutual üzlete mikép ölthetett ily óriási arányokat ennek magyarázata egyrészt abban van, hogy ötven éves fennállása óta mindig a legtisztességesebb és a legbiztosabb intézetnek bizonyult, ugy hogy például a new-yorki osztrák magyar főkonzul, Hagemayer A. Tivadar ur, midőn saját magát és családja négy tagját e Mutualnál biztosította, egyszeri dij fejében nem kevesebb mint 3 millió fracot fizetett a Mutual pénztárába a legnagyob b életbiztosítás melyet \alaha kötöttek. Három milliót pedig az ember bizonyára csak teljesen biztos helyen fektet be. A Mutual ugyanis nem részvénytársaság hanem tisztán kölcsönösségen alapuló vállalat, melynek az arányoknál fogva óriási nyeresége nem részvényesek zsebébe vándorol, hanem egyes egyedül maguk a biztosítottak közt osztatik szét. Érdekesnek tartottuk ezen nálunk egészen szokatlan adatokat a közönségnek tudomására hozni, a melyek a jelen pillanatban a midőn a Mutual vezérigazgatósága Eszíeigom megyében is szervezkedik, különös jelentőséggel birnak. *) Müller Gyula (ezelőtt Bischitzky J.) vaskereskedésében egy jó házból való fiu — ki legalább 3-4 latin osztályt végzett tanulónak felvétetik. A szerkesztésért ideiglenesen felelős: A KIADÓTULAJDONOS. Nyilttér.*) NYILATKOZAT. Mindazon híresztelésekkel szemben, melyeket Tárcsái János rólam beszól s barátaim és ismerőseimmel el akar hitetni, lem engem illet, mert ő volt az aki *) Ezen rovat alatt közlőttekért nem vállal felelősséget Hbor Sándor ur üzletébe kedden éjjel 11 órakor be akart hatolni. Bárkinek felvilágosítást ad ugyanazon két rendőr^ a kik őt a tetten rajta érték. Köteles* ségemnek tartván ezt a n„ é. közönségnek becsületem megvédése érdekében ez uton nyílvánilani. Esztergom, 1893. június hó 10-éiu Béres István szabó mester. Hirdetések* tj Bérbeadd lakás* jfr 13 Egy nagyobb száraz lakás a vár* ^ 3 ban, Káptalan-téren 264. számú ff JJ házban Szent Mihályra kiadó. fy # x> THE MUTUAL new-yorki életbiztosító társaság ff (alapíttatott 1643-ban.) a legnagyobb pénzintézet a világon, Esztergommegyei föügynökség ifj. Brunner Ferencz urnái (ezelőtt Kollár István) ESZTERGOM, hol prospectossal és tüzetesebb felvilágosítással szolgálnak. BUDAPEST, V. ker., Bécsi-utcza 5. szám. Kiadó lakások. A Gróhér-utczai Schvartz-féle házban 1893. július l-töl egy lakás 4 szobával, konyha, éléskamra, pincze, padlás, esetleg kocsiszín és istálló. Egy lakás (udvari) 2 szobával, konyha, éléskamra, pincze ós padlás kiadó. Eggenhofer Albert. Újdonságok Pique és selyem mellényekben. Minták minden tájékra bérmentve. Különlegességek vászon és; mosószövetekben. Elismert legjobb és divatos Posztdszövetek a tavaszi és nyári szükségletre, a legolcsóbbtól a legfinomabb minőségig, jószinü, tartós, öltönyökre felöltő és minden célra küld utánvéttel, gyári árakon méterenkint is privátok és szabóknak cs. k. szab. posztó és gyapjuáruk gyárainak raktára SOHWAlíZ MÓRIC Zwíttau, Brönn mellett. Szövet egy teljes öltönyre 3.50 krtól 20 frtig y, „ felöltőre 4.— 16 „ „ „ nadrágra 1.40 08 „ Sálon öltönyökre peruvien és doskinok 7.— 12 „ Mosóí<amgarnöltöny valódi 3.— feljebb Piquet-mellények — 60 6 frtigMaradékok olcsón adatnak mintázás nélkül. Egyenruhik, vízmentes Loden és vadászszövetek, Peruvienek ós Doekingok stb. az összes újdonságok dús választókban. Minden próba! biztos vevőre I vezet. Mintakönyvek szabóknak bérmentve. Elismerve* nyek minden társalgási körből.