Esztergom és Vidéke, 1893

1893-06-01 / 44.szám

lottak, a viz ezekben oly forró, hogy az emberi test alig állhatja ki. A törökök a fürdők gyógy hatását, igen nagyra beesülik, miért is azoknak tisztán tartására nagy gondot fordítanak. A fürdő vendégek a kiszolgálásáért és kényelemért bizonyos összeget fizetnek ; a fürdőszobák előtt nagy tornácok vannak, hol padok állnak, a fürdővendé gek ruháit itt őrzik. A tornác közepén szóles márványmedence láihaió, itt keli lemenni az alsó fürdőszobába, melynek belseje kerek kápolnához hasonlít és tarka márványnyal van kirakva. A fürdőmedence kerülete 43 lépés, mélysége pedig csak akkora, hogy a középtermetű embernek nyakáig ér a viz. Ha azonban valaki nem akar oly mélyben vízben lenni, az az itt létező márványpadokra, vagyis lépcsőkre állhat. Ilyen lépcsősor három van, az elsőn a viz mellig, a másodikon a test közepéig, a harmadikon pedig térdig ér. Aki azonban úszni akarna itt, azt is megteheti. Ugyancsak itt kilenc kerek kamra létezik, melyek mindegyikében két sárgarézcsap vau a falban akal mázva, ezen csapokon felváltva meleg és hideg tiz bocsáttatik be, ugyan ily módon eszközlik a viz lefolyatását is.» Érdekes a török vendégfogadó (karavánszeraj) és kórház leírása, amint ezt utazónk pl. Palánkán látta. «A velünk egy helyiségben levő emberek és állatok tömege, — irja egyebek közt — az iszonyú bűz és a folytonos zaj, olyanokra nézie, kik ezt még meg nem szokták, annyira elviselhetetlen, hogy a császári országokban a legnyomorultabb szalmaviskó is valóságos paradicsom és tündérország a vendégfogadóhoz képest. Nom maradt egyéb hátra, mint csak arról gondoskodni, hogy a követ ur lehetőleg kényelmes helyet kapjon, mi azonban többnyire a karaván-szerájokou kivül, a kocsikon töltötttik az éjszakát, néha a jól épített és bádoggal fedett kórházakba tértünk be; az utasok itt elég kényelmet találnak, mivel számos elkülönített kamrácska vau bennük. A kórházak mindenki előtt nyitva vannak, legyen az keresztény vagy zsidó, gazdag vagy szegény ; a pasák, szandzsákok és egyéb előkelő törökök utazásuk alatt több nyire a kórházakat használják éjjeli szállásul, mivel ezek mégis csak meglehetős kényelmesek. Az emiitett kórházakban a következő szokás uralkodik: minden jöveha reá gondolok. Jó fiu volt, jó pajtás, kissé talán,. . hogy is mondjam . . . mérsékelt tehetségű, de kifogástalan modorú és kedves megjelenésű. Jó részt szerették, kedvelték, a kikkel érintkezett. Emlékszem, de sok szép szem akadt meg fess mondurján, ha ugy néha napján végig sétált kedvelt utcáin. És a szép szemek megcsillannak még talán ezután ie emlékére, de sajna, reá többé nem akadnak. Nem volt eddig soha semmivel sem valami baja, hacsak nem a könyveivel, de azokkal is férfiasan megbirkózott. Csak a halállal nem bírt. Én nem tudom, mi van velünk, hogy igy pusztulunk. Négy éve sincs még, hogy szétszóródtunk 3 már az Ő neve mellé is ©da kellett tennem a szomorú jelt. Tajjon hányan jelenhetünk meg a kitűzött találkozón, ba ez igy tart? Hat év van még addig, s hat év sok virágot elfonnyaszt, sok életet elhervaszt. De bízzunk a legjobban. Virágnyilasra következik a hervadás, hosszú, munkás férfikorra a halál. Ez a természet tőrvénye. Mért számitanók magunkat a kivételek közé ? Ji pedig, szegény ifjú barátok, kiket éltetek tavaszán ért a végzet csapása, nyugodjatok békével földi sírotokban, hiszen mindnyájunknak a sorsa egy: virág fakad porló csontjaitokból és a mienkéből is majd talán valamivel később, (Sz—ó.) vény ingjén élelmezésben részesül, midőn ugyanis a vacsora ideje elérkezik, a török kórházszolga széles kerek tányért hord körül, a két ujjnyi magas karimával ellátott tányérokon, svámos apró csészén húsból ós derczéből ké^ szült ételt kínálnak. Az utasok a kijelölt helyen körbe ülnek és megvacsorálnak, előbb azonban kenyeret ós vizet kapnak. A kórház szolgáknak néhány aspert adtunk a kiszolgálásért, a többi velünk utazó törököket is megajándékoztuk. A leirt módon az utas három napig veheti igénybe a kórházi megvendégelóst, e határidő letelte után azonban el kell távoznia. A kórházaknak gazdag alapítványaik vannak, melyeket gazdag és jámbor törökök tesznek.» Strassburg Pál svéd követ 1632-ben Konstantinápoly ba ulazván, felső Magyarországot és Erdélyt érinti. A Munkács vidéki rni béliekről igy szól : «A hegyek közt lakó rut bének sárból és fából készült házakban laknak, melyekben a sürü füstből semmit sem láthatni vagy beszélhetni. Kenyerük fekete, félig sült és szúrós. Leginkább baromtenyésztéssel foglalkoznak és kecsketejjel táplálkoznak.» (Folyt köv.) A játszó-terekről. A közoktatásügyi miniszter egyik legközelebbi rendeletében játékterek létesítésére hivta fel a fő- és székváros, valamint a törvényhatósági városok közönségét. Nagyfontosságú közoktatásügyi reformról van itt szó. A miniszter ezen intézkedése egy ujabb nyilvánítását képezi azon törekvésnek, mely testi nevelésünk ügyét nj irányba készül terelni, 8 a mely már előzőleg a versenyeknek az iskolába bevitelében, az országos, kerületi és intézetett tornaversenyek létesítésében, a korcsolyázás és úszás gyakorlatának elrendelésében nyilatkozott. Maga a Jcözokfásügyi miniszter szóban levő rendelete egy valóságos kis vádbeszéd a testi nevelés reformja érdekéhen, melyben eszmemeuete a következő. A szellemi erőnek a jelen iskolai képzésnél szükséges nagymértékű igénybevétele, valamint a modern életviszonyokból származó számos egészségeilenes behatás kötelességévé leszi az iskolai hatóságoknak, hogy a fejlődő ifjúság testi nevelésére fokozott gondot fordítsanak. A testgyakorlat ugyan jelenleg is kötelezett tantárgyat képez s az állam és számos más iskolafentartó elismerésre méltó áldozatkézséggel létesítette és rendezte be a szükséges tornacsarnokokat és tornaheiyeket. De maga ez a ta ntervszerü lornaoktatás és a tesii nevelésről való jelenlegi gondoskodás még sem elegendő az ifjúság szellemi igénybevételének ellensúlyozására és a helyes irányú kiképeztetés biztosítására. Az ifjúságnál aggodalmat keltő, nagy ménekben mutatkozó jelenségek (kora érettség, gyermekekkel való szórakozások iránt való közönyösség, felnőtteknek viselkedés- ós foglalkozásokban való utánzása, tiltott élvezetek liajhászása) bizonyára nem ok nélkül tulajdonit tatnak az elhanyagolt testi nevelésnek, habár ezen beteges jelenségek okát elsősorban az életben és társadalmi rendben kell keresni. A külföldön tett tapasztalatok és a szakkörök véleménye szerint a mozgással járó játék azon eszköz, mely az ifjúság lankadiságának eltűnésére, a lest és lélek felfrissítésére, a vidámság megőrzésére és a káros korai érettség távoltartására a legalkalmasabb. Ily körülmények közt az iskolának és a társadalomnak kötelességévé vált a morgással járó játékot ápolni, előmozdítani, annak gyakorlását lehetővé tenni. Első teendő : a megfelelő játszóhelyek létesítése. Az ideális állapot az volna, hogy nrnden isk<»la mellett legyen játszótér. De ez nagy városokban alig levén kivihető, néhány közös játszótérrel kell megelégednünk. Az ily tér a tanulók számához mért terjedelemmel, tiszta levegőjű környezetben, szelek ellen védett helyen lehetőleg pázsittal borítva és fákkal árnyékolva legyen, a gyermekek lakájaitól nem több mint féI órányi távoI ságba 11. Második leendő : a játszóhelyek kellő módon felhasználásának biztosítása. Legczélszerübb, ha a tanárok és tanítók veszik kezükbe az ügyet, ők tanítják játékra az ifjúságot, ők gyakorolják a felügyeletet. A játókban való részvétel egyelőre az ifjúság szabad elhatározására bízandó, feltehető lóvén, hogy az ifjúság minden kényszer nélkül is belemerűi ezen neki való foglalkozásba. Ezek előrebocsátása után melegen felhívja a minister a városok figyelmét e fontos ügyre, felkérve ezeket, hogy a szükséges játszóhelyek mily módon való létesítését tegyék megfontolás tárgyává. «A tőke — úgymond a miniszter — melyet a város a játszóhelyekbe fektet, gazdagon m"g fogja hozni kamatait az ifjúságnak erősebbé, egészségesebbé és erkölcsösebbó tételében. A játékkedv, melyet- beoltunk az ifjúságba, áldásos hatást fog gyakorolni az egész nemzetre, hozzá fogja szoktatni a serdülő nemzedéket ahhoz, hogy a testi mozgást életszükségletnek tekintse és űzését néikülözhetleunek érezze.* A miniszter teljes bizalommal számit ennél fogva arra, hogy a mille11 iu 111 emlékére létesíteni szándékolt intézmények sorából a játszóhelyek nem maradnak ki. Egyúttal szándékát fejezi ki a miniszter, hogy mihelyt néhány központi helyen játszóterek fognak rendelkezésére állani és a játékok meghonosításával a kezdet első nehézségei le lesznek küzdve, a Németországban üdvösnek bizonyult eljárás példájára nálunk is a tanárok és tanítók számára rövid ideig tartó tanfolyamokat rendezem! be. A felállítandó játék tan folyamoknak kétféle rendeltetése lesz: egyfelől az eszmét minél szélesebb mérvben népszerűsíteni, másfelől magukat a tanítókat a játékokra, azok vezetésére, szervezésére megtanítani. Végül egyúttal pályázati felhívást is tett közzé a miniszter az elemi népisuolák, közép- és polgári fiúiskolák, polgári és felsőbb leányiskolák számáraszóló játékkönyvek (vezérköuyvek) szerkesztésére. A játékok a pályázati felhívás szerint az illető iskolába járó ifjúság korához és neméhez alkalmazottnak kell, bogy legyenek , első sorban a magyar nemzet körében elterjedt és űzött játékok választandók, azonban kedvelt és hazai viszonyokhoz alkalmazható idegen játékok sincsenek kizárva. A czélbavett reform megérdemli nem csak a törvényhatóságoknak, hanem az egész társadalomnak tettekben nyilvánuló érdeklődését is. Mert ha gyermekeinket, ilj'iinkat megianitjuk játszani és visszaadjuk őket ifjúságuknak, ezzel nemcsak testben, de kedélyben, erkölcsökben és lélekben is mog fogjuk edzeni ezeket; már pedig egy nemzet ereje fiainak testi és lelki erejétől van teltételezve. (K. H.) — Vaszary Kolos herezegprimás Nípolyba utazott, hol bevárja azt a consistorimnot, melyen a biboruoki szájnyitás szertartásának keU magát alávetnie. Ezután Rómában a bibornokok látogatásait kell elfogadnia és visszaadnia. Igy tehát olaszországi tartózkodása talán június derekán tul fog terjedni. Onnan pedig Balaton-Füredre szándékozik. Fehér Ipoly pannonhalmi főapát a pápától külön kihallgatáson is fogadtatott, melyen Francsics Norbert benczés, orsz. képviselőt, R-csey Viktor tanárt és Szinek Izor főapáti ideigl. szer ártót külön-külön bemutatta. A pápa érdekes egyházpolitikai nyilatkozatokat • ef a főapát előtt. — Személyi hir. Kohl Medárd, primási titkár üdülés végett B.-Füredre utazott. — Űrnapja ünepét üljttk ma. A főszékesegyházban 8 órakor nagy ünnepi mise és 9 órakor a körmenet nagy egyházi pompával lesz. A kir. városban vasárnap fogják az ünnepi körmenetet megtar a »i, a hatóságok, az összes városi iskolák és a katonaság ünnepélyes részvételével. — A negyedik magyar zarándoklat fényes fogadtatása tudvalevőleg ehónap 25-én volt a Vatikánban. Kétszázötven magyar zarándok s egy csoportja az ausztráliai zarándokoknak tölötte be a Sala del Concistoro nagytermét. Fél* tizenkettőkor délben jelent meg a teremben a pápa, nemesi udvarától a Serafini, Bianchi, Moceuni, Persico, Ruggiero ós Vaszary Kolos bíborosoktól körülvéve. Köztük voltak még Vályi, Gsászka és Bende püspökök. A pápát megjelenésekor hosszantartó éljenzéssel fogadták a magyar zarándokok. Mikor a pápa elfoglalta helyét a trónon Vaszary Kolos hercegprímás felolvasta üdvözlő beszédét, melyre a pápa latin nyelven válaszolt. A pápa e beszédé, többször szakították meg tapssal és éljenzéssel. Az apostoli áldás után kézcsőkhoz járultak a zarándoklat vezetői, köztük elsősorban a primás és a püspökök, aztán a pannonhalmi főapát, KŐnig, báró Rédly, Pallavicini őrgróf s neje, Franc4cs Norbert képviselő, dr. Robitsek, dr, Macuovics, dr. Ziskay, dr. Városi, Sass és Dubay s többen. Erre az ajándékok á adása történt. Végül valamennyi zarándokot a kéz és lábcsókhoz bocsátották. A pápa a legtöbbet közülök meg is szólította. Egy óra tájban elénekelték a m.gyár pápai himnuszt, mire a pápa a zarándokok éljeuzései közt visszavonult magántermeibe. — A hercegprímás udvari szállítója. Az egész monarchiában egyedül álló eset, volt az, mikor bold. Simor hercegprímásunk egy bécsi cégnek adományozta a primási udvari szállítói címet. Mint Rómából értesülünk, Vaszary Kolos, bíboros hercegprímás a mostani római zarándoklat alkalmából Szttts és társa budapesti egyházi-szerek müintézetét tüntette ki hasonló módon. A cég tulajdonosának, Szüts Emil ny. vasúti felügyelőnek ugyanis, aki a zarándoklattal együtt utazott, — még az örök városban kézbesítette a primás a dekrétumot, melyben a céget udvari szállítójává nevezi ki. — Alapítvány. Bende Imre, az nj nyitrai püspök, akt jun. 21-én foglalja el a püspöki székét, 4000 forintos alapítványt tett 40 szegény tanuló ellátására. — Eljegyzés. Schiller Blanka kisasszonyt, dr. Schiller Zsigmond, a >Pes* tor Lloyd» szerkesztőjének kedves leányát, e jegye/te Buumhorn .Lipót budapesti műépítész, ki a helybeli uj zsii gát tervezte és építette. HÍREK.