Esztergom és Vidéke, 1893

1893-05-21 / 41.szám

Kereskedelmi szakiskoláinkról (Dr. Sell. B.) Nem merem őket a hivatalos elnevezéssel kereskedelmi kö­zépiskolának hívni, inert hiszen nem középiskolák. Egy részükre — az ön­állókra — ugyan kimondták, hogy a középiskolai rendtartás alá tartoznak, de nagy részük polgári iskolával kap­csolatos, tanáraik túlnyomó részének polgári iskolai a fizetése s adminisz- tracionális tekintetben valamennyi ke­reskedelmi középiskola a népoktatási tanfelügyelő alá tartozik. Évek óta reparálják ezt a dolgot, az ügy ide-oda jár a kultuszniinistérium, «a közokt. tanács és a k'*rosk. miniszté­rium között s még nem akadt doktora. Most a betegápolók, azaz a tanárok Tállal koztak arra, hogy konzíliumot tartanak. A pozsonyi kereskedelmi aka­démia tanári kara virágyasarnapjára kongresszust hivott össze Budapestre a börze nagytermébe. A gyakorlat embereinek bevonásál igen szerencsés eszmének tartjuk ; a szak-iskolának kölcsönhatásban kell állnia az élettel ; szervezésénél meg kell tudni, hogy mit kíván e fontos tényező; meg kell hallanunk és hall­gatnunk korunk élénken lüktető szív­verését 8 nem ellenére, hanem segít­ségével kell cselekednünk. Korunk tanügyi kívánalmait elfogu­latlanul mérlegelve, azt találjuk, hogy nemzedékünknek a felsőbb stádiumokra előkészítő intézeteken kivül szüksége vau oly iskolákra is, melyek közvetot- lenül az élet számára nevelnek. Midőn a polgári iskolákat felállítot­ták, körülbelül a közönség e kívánal­mának akartak az intéző körök eleget tenni. A kísérlet nem sikerült. A si­kertelenségnek fő oka — meggyőződé­sem szerint — a szerencsétlenül vá­lasztott hat osztályban keresendő ; ennyi ami viszonyaink között a megélésre ke­vés, a meghalásra sok. Sok a kisiparos­nak, meg az egyszerű gazdaembernek, de — b ez a döntő momentum —ke­vés a középiskolai kvalifikáció és az egy évi önkéntességi jogosultság elnye­réséhez. A szülők nem látták be, hogy mért ne iskoláztatnák fiukat még 1—2 évig, ha már hat esztendeig költöttek rá, mikor számára ama két év múltán annyival tágabb képesítés nyílik ? A polgári iskola népszerűtlen maradt és két felső osztálya üresen áll. A leg­utóbbi részletes miniszteri jelentés sze­dorlást tartott Aulicli Pesttől keletre levő táltorába. Megjelent nála a város egy kül­döttsége, hogy a város nevében üdvözölje. Aulich visszahelyezte a városi tanácsot 8 a lakossághoz a következő katonás és velős kiáltványt bocsátotta ki : «Polgárok! Diadalmasan közelit a ma­gyar hadsereg a rövid szabad Magyaror­szág fővárosa felé. Mi szabadságot, füg­getlenséget és békét hoztunk nektek. Hoz­zuk nektek a legfőbb javakat, bogy élvez­hessétek azokat jövőben. Ennélfogva fel­hívunk benneteket, lássatok mindennapi foglalkozástokhoz s ne zavarjátok a fővá­ros nyugalmát és rendjét. Testvéri üdvöz­letünket küldjük nektek és együtt kiáltjuk veletek lelkesülten : «Éljen a haza!» Pest előtti tábor, 1849 április 25. Aulich tábornok, a 2. hadtest parancsnoka.------->oOo«—.— — A kaszárnya bizottság leg­utóbbi ülésében a többlet-munkákat elhatározta. — Villamos világítás berendezését elhatározta e héten tartott közgyűlésén nem Esztergom városa, hanem Márma- roB-Sziget. — Nem lesz kolera. Virchow ta­nár a berlini orvosi egyesület szerdai ülésében úgy nyilatkozott, hogy a dió­idra járvány az idén valÓBzinüleg nem fog újra föllépni. rínt 1890-ben fennállott 29 teljes (6 osztályú), 38 nem teljes (4 osztályú) és 12 csonka polgári fiu-iskoln ; ezek­nek 1. osztályaiban 4000 s néhány tanuló volt, a 4. osztály még 1344 tanulót mutat fel, de az 5-ik már csak 225-öt, a 6 dili pláne csak 162-öt. Ez adatok csak eléggé érthetően beszélnek ! Máskép alakulunk a számviszonyok ott, hol a polgári iskolákat kereske­delmi tanfolyamokkal egészítették ki ; ilyen polgári iskolával kapcsolatos ke­reskedelmi iskola jelenleg 19 van ; tanulóiknak száma meghaladja az 1880-at. Be is látták a fen tartó testü­letek, hogy ez az egyedüli mód a pol­gári iskolák felvirágoztatására s alig múlik ujabbau év, hogy 2—3 keres­kedelmi iskola megnyitásáról ne hal­lanánk. Azt kell ebből következtet­nünk, hogy par excellence kereskedő nép vagyunk s óriási a keresletünk fiatal Merkurhivek dolgában? Szó sincs róla ! A tan folyamot végzetteknek csak ele­nyészőig csekély része lép csakugyan kereskedelmi pályára ; a nagyobb része azért megy kereskedelmi iskolába, mert kurzusa egy évvel rövidehb a közép­iskolánál ; a szülő azt gondolja, hogy itt könyebben boldogul a fia s hama­rabb jut az egy évi önkéntesi szolgálat kedvezményéhez. Nem valami magasan jaró gondolkozás ugyan, de hát mon­dottuk, hogy szakiskolánál a tényleg létező viszonyokkal kell számolnunk. Utóvégre ez is egyik jellemző vonása korunknak s a szülőknek tagadhatat­lanul megvan az a joguk, hogy gyer­mekük jövőjéről saját belátásuk szerint gondoskodjanak. — Azonban egyrészt a polgári iskolák tanulóságának roha­mos megcsappanását az 5. osztályban, másrészt közönségünknek szembeötlő hajlandóságát látva kereskedelmi isko­láink iránt, felmerül az a kérdés, miért nem szervezik a polgári iskolát, (ha a kormány egyáltalán fenn akarja tartani) négy osztályúnak s mért nem bővítik ki ott, hol a körülmények kívánják, egy három évi általános irányú gyakor­lati tanfolyammal, melynek záró vizs­gálata megadná az egy évi katonai szolgálat kedvezményét s — a felsőbb tanulmányokra mehetésen kivül —azt a kvalifikációt, amit ma a középiskola nyújt ? Volna akkor a reformált gym- násium mellett egy hét évfolyamú gya­korlati iskolánk, mely a tanítás fősulyát. az auyanyelveu kivül még egy idegen nyelvre 8 a számtanra helyezné ; lállít­ván azonkívül gyakorlati, jelesen keres­kedelmi tárgyakat is. Mellette fennáll­hatnának speciálisan kereskedelmi is­kolák is. Iyenek vannak most is. Egy részük kereskedelmi akadémia cimet visel, ilyen vau kilenc (3 állami, 6 testületi) van azután 5 önálló iskola «közép-kereske­delmi» cimmel. A ci in különben mit sem határoz ; van gyönge akadémia és van nagyon derék «kapcsolatos» iskola. Éppen ennek tudata az utóbbi időben sok összekoccanásra adott okot ; lehet, hogy a cim-kérdés a kongresszuson újból fel fog merülni. Fontosabb kérdés ennél a felügyeleté. A legtöbb iskola meg­egyezik arra nézve, hogy a kultusz­minisztériumban e célból uj állást kel­lene szervezni. Megoldandó volna azon­kívül a szaktanárképzés kérdése is. Életbe vágó fontosságú a tanári javadalmazás kérdése. A miniszter ur a fizetési osztályoknál nem emlékezett meg a kereskedelmi iskolák tanárairól, azt hozván fel okul, hogy maga a kereske­delmi iskolák szervezete is éppen revízió alatt van. Kiváncsiak vagyunk, hogy e szervezet megjelenése után mi fog történni kereskedelmi középiskoláink tanáraival. Beoszt,aluak szintéit a IX. és VIII. fizetési osztályba ? Talán az akadémiák ou. De ml fog történni az állami tanárokkal, kik polgári iskolá­val kapcsolatos közép kereskedelmi isko­lákon működnek s tökéletesen ugyanazt tanítják, a mit akadémikus kollegáik, tökéletesen olyan érettségi bizonyítvány alá Írják nevüket, mint amazok ? Ké­pesítés szerint sem választhatók szét, mert hiszen működik polgári iskolai tanár akadémián és középiskolai kap­csolatos középkeresküdelmibon. Lesz-e valaha olyan jó dolga a kereskedelmi szakiskolai tanárnak, mint például a — peisze más miniszter resszortjába tartozó — kassai ipariskola tanárainak, kik szintén nem magasabb fokú inté­zeten működve, egyenesen a VIII. fize­tési osztályba jutottak ? És mi fog tör­ténni a testületek által fen tartott ke­reskedelmi iskolák tanáraival, kiknek sok helyűit, sem fizetésemelésükről, sem nyugdijukról nem gondoskodtak ed­dlgelé ? Ezek azok a kérdések, melyekkel a kongresszusnak programmszerüleg szin­tén kell foglalkozni. Nem csekély jelentőségű dologról van szó. Kereskőink manapság a ma­gyar intelligens középosztálynak zömét alkotják; nevelésük döntő lehet, egy generációra; több mint negyedfélezer ifjú látogatja ma kereskedelmi tan­intézeteinket ; évente 900 (tehát há­romszor annyi mint reáliskoláinkból) lép közülök az életbe ; nem lehet közönyös, hogy ezeket jó tanárok­kal intelligens, hazafias, a gyakorlat­ban helyűket megállni tudó emberekké neveljük-e, vagy peóig, hogy egy ré­szüket engedjük felnőni gondtól hajlott, a megélhetés alapfeltételeivel küzdő ta­nárok keze alatt, taneszközök, tanbe-; lyiségek híján. HÍREK. — A hercegprímás doktori ok­levele. Azon oklevelet, melylyel az egyetem a hittudományi kar fölterjeszté­sére és 0 felsége beleegyezésével Vaszary Kolos kardinális hercegprímás! a teológia doktorává avatta, a herceg- prímás e napokban vette át. dr. Bita Dezsőtől, az átadással meghízott hit- tudománykari dékántól. A diploma a kai lignifia remekműve. — A magyar zarándoklat indulása. Vaszary Kolos hercegprímásunk által vezetett nagy zarándoklat csütörtökön d. u. 3 óra 40 perckor indult Rómába a déli vasul budai pályaudvarából. A zarándoklatban mintegy 200-au vesz­nek részt, legnagyobbrészt papok. A perronon ott voltak a zarándokok közt Császka György kalocsai érsek, Bende Imre nyitrai püspök, Fircák Gyula munkácsi püspök, Vályi János eperjesi püspök, Fehér Ipoly pannonhalmi fő­apát, Cobor Béla egyetemi tanár, Tóth Ernő országgyűlési képviselő, dr. Schil­ler hírlapíró. Az indulás előtt mintegy 10 perccel érkezett a pályaház elé a hercegprímás, akit a bejáratnál Jeb'l- falussi miniszteri tanácsos, az állam- rendőrség feje s az állomásfőuök foga­dott s kisért a perionra. A mikor a vonat kirobogott, a perronra gyűlt több száz főnyi közönség éljenzéssel, kendőlobogtatással üdvözölte még egy­szer a zarándokok, kik tegnap reg­gel érkeztek Rómába. A zarándoko­kat a pápa elé a hercegprimás vezeti, aki négy-öt hóiig marad Rómában, megvárva a kozisztóriuui összeillését, hogy a bibornoki kalapot a pápa kezéből átvegye. — Uj vasút. Az Esztergom-Dorog- Bndapost közt tervezett vasútra Zichy Nándor gr. végérvényesen elnyerte a kormány engedélyét. A vasút építését nemsokára megkezdik és ez a vonal fogja városunkat közvetlenül összekötni a fővárossal. — Személyi hírek. Rajner Lajos kanonok, ki egészségi szempontból Ab­báziában több hétig tartózkodott, f. hó 19-én egészségesen hazaérkezett. —~ Drágói Livius pénzügyőri biztos hason- minőségben saját kívánságára Csik-Sze* redára helyeztetett át. Helyébe Kelemen József pén/ügyőir biztos jön városunkba. — Seiieklstván bányatanácsos és akadé­miai tag városunk fia pár napra Esz­tergomba órkeett. — Püspökök látogatása. Mint a P. Corr.-nek jelentik a bélsi nuncia- turában a legközelebbi időre több ma­gyar püspök látogatását várják. Ugyan­ott azt is hangoztatják, hogy Samassa érsek soha sem szűnt meg a Kúria tetjestisztelotét és rokonszeuvét élvezui, hogy ő, valamint Csúszka kalocsai érsek is, alkalmasint már a jővő öszszei bibornokokká fognak kineveztetni. — Bizottsági tagok. Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás győri ke­rületi bizottság tagjai városunkban, hi­vatalból : a győri kereskedelmi és iparkamara kültagjai : Brulsy János és Dócy Ferenc, a kereskedelemügyi in. kir. miniszter, mint az orsz. bizottság elnöke által kinevezve: dr. Földváry István és Villányi S/auiszló. — Kitüntetés. Donálb Alajos pilis­marót l»i liköruyárost az «Akademie Pa­risienne des Inventeurs á Paris» 43 sza­vazat többséggel rendes tagjai sorába beválasztotta s felhívta, hogy az aka­démia diszénnére pályázatát nyujtsa be. Mim értesülünk nevezett a felhívást örömmel fogadta s eddigi 28 likőr ké­szítménye mintáit és leírását az akadé­miának már megküldte. E derék 28 éves fiatal enib* r igen szép jövőnek néz elébe és haladathoz —ki már is tíz l>i ünte- tés lulajdonosa — csak gratulálnunk lehet. — Esztergom a vértanukért. A szabadságharcban elesett vértanuk szob­rának mai leleplezési ünnepén Esztergom város, közönsége dr. Helc Antal polgár­mester, dr. Földváry István főügyész és Frey Ferenc képviselik. A város nevében egy remek koszorút helyez el a szoborra a polgármester, melynek szallagján a következő felirat van: «A Szabadság vér­tanúinak — Esztergom sz. kir. város». — Városi közgyűlés lesz kedden a többlet-munka tárgyában. — A kereskedő ifjak mai kirándu­lása a Kovács-patak hoz, a pünkösdi ün­nepek egyik legérdekesebb eseménye. A jól előkészített kirándulás minden tekintetben sikerüknek ígérkezik. A rendezőség gondoskodott, hogy vendégei kellemesen szórakozzanak ; a messzebbre eső helyeket összeköttette telefon háló­zattal ; egy szép nagy olajnyomásn képei a látogatók közt kisorsol ; teke- versenyt rendez 3 értékes díjjal ; az ujonun kípadlozott táncbelyiséget vad­virágokkal, lombokkal, lampionokkal és zászlókkal feldíszítette és az egész teret kis paradicsommá varázsolta. Mind a két a propeller túlzsúfoltság kikerülése cél­jaitól nagy közönség kényelmére folyton közlekedni fog, A mulatság a külön meg­hívót nem küldött szél. a rendezőség. — Halálozások. Eltér Ignác ny. jegyző f. hó 18-án, élete 52-ik, házas­sága 19-ik évében, — Sehroiner Ká­roly ny. katonaorvos f. hó 17-én, élete 73-ik évében elhalálozott. Mindkettő temetése pénteken délután volt nagy részvét mellett. — Palkovich László tart. hadnagy, a főkáptalan uradalmi gyakornoka f. hó 14-én, 24 évos korá­ban Kis-Komárombau elhunyt. Temetése kedden volt. — Az uszóház — mint a falraga­szok hirdetik — már megnyílt, a mai a nyári szezon hivatalos megkezdését jelenti városunkban. Eleve kérjük rendőrségünkéi, hogy ne hagyja figyel­men kivül a dumaparti szabadúszók paradicsomként mutatványait.

Next

/
Thumbnails
Contents