Esztergom és Vidéke, 1893

1893-03-30 / 26.szám

. — Zenei élet. Holnap, nagypénteken, a plébánia-templom kborúsán ez évben is a dal egy lel ingj ni fogják < rdekesebbó tenni a nagybóli ájiatosságot. Legelsőnek Perényi Margit urliüígy énekel XVI. -századbeli magyar Máriadalokat; azután többen éneklik a lamentációt, végül az egylet, férfikara adja olő az egyházi zene legháladat.osabb tbémájá! : a misorerét. Kezdete fél 6 órakor. — A k a t h o 1 i k u s kör april 12 én hangversenyt rendez, amelyen közreműködnek : Perényi Margit, Mezey Júszta úrhölgyek és Feigler János, S/traka Iván urak. — K as z i II 6 íi k húsvét után rendez Széeheny ünnepélyt. Ez alkalomra Bari Seiler Leona énelunűvésznőt kérik fel. — A dal- és zenekedvelőegylet april hó végén tart hangversenyt, mikor újra alkalmunk lesz csodálni az eszteigomi csalogány, Rédly Berta k. a. énekművésze ót. Düsseldorfi babérjaihoz majd talán mi is adhatunk egy szerény levélkét. — Uj megyei számvevők. Véghelyi Ödön megyei al és tiszteletbeli főszámvevő valóságos vármegyei íőszánivovővé, Kádár Gvula megyei pénztári hivatalnok pedig alszáinvevővé neveztetett ki. — Az esztergomi katholikus-kör vezetősége mult Szombaton, f. hó 25-én tiszteigeit a hgprimásnál. Csáky K. gr. elnök beszédei intézett a főpaphoz, mire ez válaszában a központi igazgatósági épületet a kör céljaira felajánlotta. A primás válaszából kieinoleiidőnok tartjuk, hogy ő az uj kör alapítását átalábau helyesli, azonban azt. óhajtaná, hogy az efféle mozgalmak társadalmi térre át ne vitessenek. — A polgári olvasó-kör műkedvelő tagjai april 3 án közkívánatra megismétlik a nemrég kiváló sikerrel adott- népszínművet: A falu rosszá-t. Szereplők a régiek. Jegyek kaphatók Brutsy Gyula urnái és a kör helyiségében, este pedig a pénztárnál. — Kassai ásatások. Jeles régészünk, íticsey Viktor bencés tanár ujabban ismét archeológiai ásatások vezetésével bízatott meg. Bubics Zsigmond kassai püspök kérte fel öt, hogy a bodrogközi birtokán lévő műemlékek felkutatását intézze. — Köszönetnyilvánítás. Marton Károly ügyvéd ur az esztergomi molnár-céh némely ügyiratát, Jambrik Imre ur pedig az esztergomi szűrszabók régi céhle velei t, jegyző k ö ny v oi t, szám adásait, céhládáját, és pecsétjét szíveskedett az «esztergomi céhem lékek gyűjteményébe:* adományozni. A sárgarézből való pecsétnyomó körirata : «Esztergami Szőr Szabó Céhnek Pösetye.* A köriraton belül középeit Mária-kép két ollószár között, ezeket pedig két oroszlán tartja. Az adományozók fogadiák köszönetemet. Récsey Viktor. — Ujabb kutyatilalom. Esztergom rendőrkapitánya újból közhírré teszi, hogy május l-ig a város területén minden kutya megkötve tartandó, vagy szájkosárral és pórázon bocsátható az utcára. Ez ellen vélő kutyatulajdonosok kutyáját egyszerűen lebunkózzák, s még 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel is sújtják. Mindenesetre helyén való ez a szigorú intézkedés ebben a veszett-kulva viláehan. • J " v — Az országgyűlési képviselőt Választók névjegyzékének hivatalos összeírása, illetve kiigazítása a törvény értelmében rendszerint, minden óv május havában történik ; figyelmeztetjük az érdekelteket a törvény azon intézkedésére, bogy mindazok, kik mult évi adóhátralékukat ápril hó 15-ig le nem fizetik, a lajstromba fel nem vehetők; tehát iparkodjanak esetleges hátralékaikat -a törvényes határidőben befizetni, nehogy polgári jogaiktól elessenek. — Nagyöívedi pénztárvizsgálat. F. hó 28-au ejieveit meg Ofszagh Elek felfüggesztett, nagyöívedi jegyző ügyében az ölvedi pénztár és kezelés felülvizsgálata Véghelyi Ödön megyei főszámvevő állal. A vi/sgálat, a felfüggesztett jegyzőre kedvezően ütött ki, amennyiben pénztárhiány nem mutatkozott s a kezelés is teljesen rendben inláltalo't. Az ügy befejezése nem sokára remélhető. A muzslai jegyzői állást api. 20-án megtartandó választással véglegesen betöltik. Kívánatos, hogy e majdnem tíz év óta függőben levő dolog végre-valahára megoldást nyerjen. — Veszedelmes bányamunkások. F. hó 20-áu délelőtt, Kantner Adolf művezető és Miskolcy Pal bányairnok a d oroghi k őszén bánya- társa ság irodájában hivatalos teendőiket végeztek, amikor Kritz József uevü bányamunkás az irodába lépett és a művezetőtől február havi számlájának revideálásál követelte, miután számítása szerint gyengén fizették őt ki. Kantner jogtalannak találta a követelést és elutasító választ adott. Erre Kritz szitkokban tört ki, de Kantner sem volt rest és a hadonászó bányászt egyszerűen — házon kivül helyezte. Kritz a helyet, hogy megszégyenüli en elsomfordált, volna, újra visszájáit és meg akarta ragadni a. művezetőt. Kapott is erre olyan pofont, hogyReusz-SchweizKreutz nagyhercegségben bízvást, ágyulövésnek beillik. Ezután Kritz már csak kívülről kiabált, hogy fejszét fog hozni, amivel összevagdalja a hány a vezetőt. Miskolcy e közben két embert hozott, hogy a dühöiigőt megfékezzék. Mire megjött a segítség, Kritz már elment, s aztán — dehogy is jött vissza. — Hasonló esete volt másnap, 21-én Kantnernak egy másik, Eek Antal uevü bányamunkással. Ez kihívta a művezetőt az irodából, sziikokkal halmozta el, és már kését kereste kabátjában, amivel Kant-' nert, megszürkülni fogja. Ismét, egyj «tapiniatosan» alkalmazott pofon segi-: teil; Eck elszédült és földre esett. Ekkor már emberek érkeztek oda és a bánya munkást lakására kisérték, do ő még a kísérőket is meg akarta késelni. Kantner még ez éjjel értesítette az esztergomi csendőrsóget, a két esetről. Ez a jó madarakat, már le is tartoztál la és átadta az esztergomi főszolgabiróságnak. — Komáromi hírek. Szomszéd megyénk legközelebb közművelődési egyletet kap, amenyiben meg fogják alkotni a komáromiak a dunántúli közművelődési egyesület komarom megyei fiókját. — A pápai főiskolának Komáromba való áthelyezése esetén Komárom vármegye és város részéről megszavazott adományokra vonatkozó közgyűlési határozatokat a belügyminister jóváhagyta. — A városi tanácshoz szini előadási engedélyért hat színigazgató folyamodott, kik közül Rakodcay P. szabadkai színigazgató máj. 15-től iIIuius végéig kapott engedélyt. — Adakozzunk a gerjenieknek 1 Lelkes fölhívást küldött be hozzánk a Duna áradástól elpusztult Tolnavármegyei Gerjeu község elöljárósága. A megindító levelet egész terjedelmében helyszűke miatt nem közölhetjük, de az adakozások közvetítésére szívesen vállalkozunk. Ezek egyenesen Gerjeu lelkészéhez, Széky Géza úrhoz is küldhetők. — Elveszett egy uj selyemeruyő f. hó 28-áu délelőtt, a volt, Balogh-féle füszerkereskedésben. A ^tulajdonos ez nion kéri azt, aki tévedésből elvitte, szíveskedjék szerkesztőségünk utján visszaszármaztat ni. — Nemzetközi nagy lovasar ÉrsekUJvárOtt. A nyitramegyei gazdasági egyesület által rendezendő XI. nemzei-? köziJiagy lóyásiii;.Érsekjijvárpi ta f.évben, május hó 1-éu ós ápril 30-án lesz. Edelsheim-Gyulaí Lipót f. Tg j nap temetek el a vitéz lovassági áüornokot, volt budapesti hadtest parancsnokét a budai katonai temetőbe. Halála alkalmával elsiratták őt, a fővárosi lapok vezércikkekben, ismertetlek életét tárcákban és sok jóízű adomát elevenítettek fel róla az enlrefilékben. Az adom.i gyűjteményhez mi is hozzájárulunk két esztergomival. — Vagy tiz óv előtt történt, hogy Edolsheim ezredszemlére Esztergomba jött. Ál'aláb'aii meg volt elégedve a csapatok maga tartásával, csak egy század dobosa ellen volt kifogása. Többször figyelmeztette a fiút, hogy tisztességesen doboljon, de hiába. Ekkor a tábornok leszállt, lováról, el vei te az ügyetlen katonától hangszerét, beállt a glédába és olyan marsot, vert ki a legénységgel együtt menve a sor oldalán, hogy még a torzonborz strázsameslereknek is könnybe lábadt a szemük a nagy gy önyörüséglől. Talán ugyanekkor történt, hogy János főherceg (a szerencsétlen véget, ért Onh János) is jelen volt, egy hadgyakorlatnál. A parancsnok Edolsheim Gyulai isinél elégedetlenkedett. Ezúttal nem meneteltek olyan tűzzel emberei, mint, a hogyan ő szere!te volna. Edolsheim dühösen néz végig a soron és szeme épen János főhercegen akad meg, aki talán magas állásának tudatában bizony nem nagyon erőltette meg magát a masiroz.ísban. Edolshoim csak elnézte egy ideig a hanyagságot, aztán igy kiáltott oda neki: — Fenséged is gyorsabban szedhetné a lábai t,! A főherceg elsápadt, de a sznbordinációra való tekintettel nem felelt vissza semmit. Csak a nagyon közel állók hallhatlak csöndes megjegyzését: — Igen, majd talán bolond leszek. — Az esztergomi kereskedelmi és iparbank XVIII. üzleti évi kimutatásai vettük az 1892. évről. Megtudjuk belőle ezeket a foutosabb adatokat. : Az intézet vagyona volt 1892. dec. 31-ón egy millió és 681,929 frt 13 kr. Nyerőmén y-egyenleg 20,605 frl 23 kr, amelyből 10%-ot a tartalék-tőkéhez, 3000 frtot a rendelkezési tartalék-tőkéhez csatolnak, részvényenként adnak 7 frt osztalékot és jótékony célokra 409 frtot. Készpénzmaradvány 1892. dec. 31-éu volt 139,115 frt 70 kr. XIX. rendes közgyűlését, vasárnap tartotta az intézet, amikor is meghallgat iák az elnöki, a vezérigazgatói és felügyelő bizottsági jelentéseket, egyuttnt meg örténl a vezérigazgató, vezérigazgat ói helyettes ós tiz igazgatósági tag választása. A virágzó esztergomi bank ez évben is életképességének adta immár megszokott jelét, mit leginkább a vezetők lelkiismeretes kezének köszönhet. — A Duna gőzhajózási társaság egy, a vállalat ve/eiő tagjaiból választó t küldöttség által Lukács magyar kereskedelemügyi miniszter elé egy terjedelmes munkálatot készül terjeszteni. Ebben a munkalatban a magyar állam nak minden irányban felajánl latnak a társaság jó szolgálatai ós meglehetős messzemenő engedmények tétetnek a magyar tarifanoli ikának. - A törvényes kamatláb leszal Htása. A változói t pénzviszonyok folytán a kormány, mint tudva van, loszálitotta a letéti kamatlábat, a törvényes kamatláb azonban, melynek leszállítására nézve ugyanazon indokok forognak fenn, még ma is 6 százalékot képez. A kormánypárt értekezletén az igazságügyi tárca költségvetésének előadója rámutatván e körülményre, kérdés intézett a miniszterhez az iránt, szándékozik-e a törvényes kamatláb leszállítása, illetőleg az 1868 : 31. t.-c. második 8 az 1877 : 8. t.-C. hetedik szakaszainak módo4Ji«a tárgyában javaslót terjeszteni elő ? — Az igazságügymiiiiszter kijeién ette válaszában, hogy jogi szempontból a törvényes kamatláb leszállításának nemcsak nincs akadálya, de azt kívánatosnak, sőt szükségesnek is tartja. Tett is erre nézve már kezdeményező lépési a pénzügyi, földmivelósi s kereskedői mi minisztereknél, a kik szintén abban a nézetben vannak, hogy a törvényes kamatláb leszállítandó, minek folytán a megfelelő javaslat elő is fog I ÍU'ÍMQ/.I HIr»i — A párkányi izr. hitközség njjá építteti temetőjét, melynek munkálatai f. évi május havában már bevégződnek. Scbrank Salamon hitközségi elnök egy 9 méter magas halottas házat építtet, melynek 500 frtot meghaladó költségeit sajátjából fedezi. *) VÖrÖS József füszorkereskedö a nagy ó. közönség szives tudomására hozza, hogy a friss töltésű ásványvizek már iiievérIreztek. 111(11 Uiegül lltU.Lt'n. — Mennyi az a milliárd? Ezzel a kérdéssel foglalkozott közelebb egy francia, akit nyilván untatott a Panama-botrány. Tépelődései a következő eredményre juttatták: Egy milliárd aranyban 322.580 kilogrammot nyom, 12 köbméter terjedelemben. Arauysodronuyá vékonyítva, egyszer körülövezhet nők vele a földkerekséget s még mindig maradna egy csinos csokorra való sodrony. Ezüstben a milliárd 5.000,000 kilogrammot nyom, térfogata 477 köbméter. Négy milliméter átmérőjű sodrony alakjában, egyszer körülövezhetnek a földtekét. Egy milliárd arany ejszálutasához szükség lenne 64 vasúti kocsira, melyek a síneken 400 méter hosszúságú vonalat képeznének; egy ezüst milliárdhoz meg épen ezer teherkocsira volna szükség, 5 5 tonna tartalommal ; a pályatesten a kocsik 6 kilométer!, foglalnának el. Egy milliárd arany-tömb elmozdításához 6000 ember szükségeltetnék, egy milliárdos ezüsttömböt az arányt véve 500,000 ember vihetne ol, ha személyenként 10 —10 kilogrammal látnók el. — Végezetül egy kis katonai dolgot. Egy milliárdbél 32 jól megtermett arany, vagy 634 masszív ezüst-katona telnék ki. — Baryel Mihály városunk ifjú kereskedőinek egyik legrokonszenvesebb tagja, e napokban vette át Fray József vízivárosi vaskereskedését. Erre vonatkozó mai hirdetésünkre felhívjuk t. íil vnsóin k sv.ives fi ervei mól. — Vakok statisztikája. Az 1890. népszámlálás szerint Magyarország vakjainak létszáma 18.373 lélek. E szerencsétleneknek az emberi társadalom részére leendő megmentésére csupán egy intézet szolgál, az 1825-ben egyesek nagylelkűsége folytán létrejött budapesti vakok intézete, mely 1873. óta állami jelleggel bir s a meglevő alapok és állami dotatió kamataiból 82 szerencsétlent kéjes befogadni és eltartani egyszerre. A többit a legnagyobb bizonytalanságnak vagy bizonyos nyomorúságnak örvényébe dobja oda a magyar társadalom. Érdekes összehasonlítás és okulás végett megemlitendönek tartjuk, hogy az Egyesült Államok. 62 millió lakosságával 47 vak intézettel hir. Franciaország 17 ezer vakja részére 18 szakiskola van felállítva. Angliában 21.800 vak nevelésére 27, Németországnak 29 szakiskolája van. Ausztriában 12 intézet gondoskodik a vakok megmentéséről, mig nekünk csupán egyetlen szakintézetünk van, melyet a/állam év, 18—20 ezer frttal támogat, a mi édes kevés — Szédelgő cognacgyáros. Keglevicli Róbert ideiglenesen alkalmazott értesítő (avizó kihordó) a budapesti nyugati pályaudvaron, cognak-gyár alapításához ipar-igazolványt váltott. Ezt az iparigazolványt Kohu Manó bposü kereskedő megvette, bejegyeztette a céget mint «gróf Keglevich Róbert promoniori cognacgyár* és kezdte azonnal a máshol beszerzett árul. mint «sajáfc gyártmányú* cognacjál áruba bocsátani. Az iparhatósághoz feljelentést' tett QZ