Esztergom és Vidéke, 1892

1892-03-03 / 19.szám

n. Luczenbacher István választmányi *ng ur alaposan indokolt indítványára 3 ellenében 8 szavazattöbbséggel f. h. 28-ta vagyis a mai napra rendkivüli íközgyülés megtartását rendelő, melynek 'egyediili tárgya a jan. T7-iká közgyűlésnek egy bécsi német lap megrendeléseié vonatkozó határozatának újból való megvitatása és helybenhagyása •vagy elvetése, T. k. — Ezen bécsi német lap fölötti vita és szavazás tehát ezé Íja a t. .igazgató választmánynak febr. 28-ára megszavazott rendk. mai napra egybehívott nagy gyűlésnek, melynek tömegesen egybesereglett t. polgárait elnöki ^csekélységünk részéről egyenként és üsszesen szívélyes «Isten hozott»-tal melegen üdvözöljük, kérve a m. t, közgyűlést, hogy a fanácskozmányok folyama alatt az egyesületi egyetértés, kölcsönös barátság, testvériség és jogegyenlőség hazafias eszméinek igéző varázsától bensőleg áthatva, a ferde irányú s egyesületünkre anyagilag és szellemileg kártékony pártoskodást mellőzze s a kölcsönös humanismus alapján kebelében a mérséklet s higgadtság a szeretet ós béke, testvéri s hazafias érzelmeit kölcsönösen istápolja. Mindannyian tudjuk t. köri polgárlársak, hogy ugy az erkölcsi, mint az anyagi világban — az erőknek helyes felhasználása jólétét, a helytelen pedig károkat okoz. Ma napság a napi sajtó) az a szellemi óléskamara, a melyből napról-napra merítik az emberek a szellemi táplálékukat; épen azért, ha ii sajtó tévúton halad, külföldi, germamzáló, a magyar állam-ellenes s polgári olvasókörünk nemzeti kulturális ezé íjával ellentétben álló elveket és nézeteket lápiái, — egyesületi t. közönségünk is ez éléskamarából mérget vesz, mig a helyes utou járó sajtó, uapi közlöny nagy szolgálatokat haji és lehet nemzeti irányú ku'turális czélu egyesületünknek. T. Nagygyűlés ! Azon régi elkoptatott közmondás, hogy a kis szikra gyakran nagy tüzet gyújt, a mindennapi élet ben sokszor igaznak bizonyul. Nagy események nem mindig származnak nagy okokból ; a kerék alá kerülő apró kövecs gyakran felfordítja az egész* vasúti vonatot. Midőn azért polgári olvasókörünk egykülöubeu jóindulata és jóhiszemű .töredéke felhasználva a választási mozgalmak által visszatartott intelligensebb nagyobb töredéknek közgyűlési távollótét — egy német bécsi magyarátiameüenes közlöny járatását hajtván keresztül nevezett nagy gyűlésen, mely német külföldi lap egyesületünk közművelődési nemzeti czéljával ellentétben áll : ezen habár első tekintetre Jelenj téktelen körülmény lelt amaz apró kövecs, mely a kocsi kerék alá került és polg. olvasókörünk létjogát homlokegyenest támadja meg és exisíentiáját •teszi kérdésessé ! Hallgassuk meg azért, t. egyesülnii polgártársak! társadalmi, kuli urális egyesületünk irányadó embereinek ós t. igazgató választmányának közszellem ébresztő nemzeti irányelveit és kövessük azokat köri életünkben is, mert ha összetartás helyeit csak visszavonási fog uralkodni közöttünk, ugy minden kiváló eszme vagy hazafias nemes lö rekvós sorsa kétséges lesz és a véletlenre, szeszélyre s bizonytalanra alapítjuk legszebb alkotásainkat, főleg mikor társadalmi és közművelődési életünk üdvére vonat kozn hazafias eszmék és elvek vannak napirenden. Hisz a mindennapi tapasztalat is tanúsítja, lr»gy az idült, paníraságban. lazuságban és főképen egyenetlenségben szóval:: a közszellem hiányában a legjobb társulatok elbuknak ; mig a ieggyarlóbbak sokszor egyesült erővel s jól f gyelmezett közszellem állal szellemileg, anyagilag, arányban és jóiéi ben gyarapodnak. Varázsoljuk lehát vissza, t. közgyűlés ! a régi közszellemet, molyot polgári olvasókörünk 14 év előtt, mint hazafias közművelődési egyesület kibontott lobogójára tűzött s mely kulturáris társulatban kezdet óta nemcsak ész iélhető vala mindenkor, hanem mondhatjuk nagyban virágzóit is ...Mert a közszellem, t. közgyűlés ! a vezérlő elemek, t oki 11 té ly oi nek é r vén y esü 1 és e s a tevékeny polgárok összetartásának gyümölcse. E közszellem a magyar géniusznak, az uj nemzedék közt diadalmasan terjedő honi közművelődési szellemnek ikar szolgálatába lépni. Magyar szellemet nem pedig germanizáló kultúrát akarunk polg. olvasókörünk minden rétegében irodalmunk és közlönyeink minden árnyalatában ós mű vészelünk minden alkotásában boililoíui, önteni becsempészni.. T közgy ! Ez a mi egyesületi programmuuk, mely alapszabályainknak is • I megfelel; ennek akarunk és kell is ki •; fejezést adui megrendelő lapjainkban if • ós kulturális egyesületünk büszke if • arra,hogy közművelődési czéljai és nem zati irányú törekvései mindenkor . viszik hangra talállak nemcsak a t. igazgató •• választmány, hanem egyesületi L polgártársaiiik legintelligensebb és leg t jobbjai lelkében is. Befejezésül megkezdendő tanáeskoz! máuyunkra Isten szent áldását és se gélyét kikérve ós szivünk őszinte érzelmeivel újra éltetve egyesületünk i

; fatai között megjelent tisztelt tag ós polgártársainkat, a mai rendkivüli köz' gyűlést ezennel üiinopólyesen megnyitjuk és meguyitottnak nyilvánítjuk. • * Az elnöki megnyitó-beszéd után, melyet a rendk. közgyűlésen megjelent 55—60 tag többszörös helyesléssel és éljenzóssel kisért, a legutóbbi választmány gyűléséről fölvett jegyzőkönyv felolvastatván és hitelesíttetvén, Luczenbaclier István váL tag ur szót kért az elnökségtől, mely neki készséggel megadat ván, a közgyűlési leg indítványozott bécsi bemet' lap megrendelésére vonatkozó ha'ározatnak elvetése érdekében a vitát, melyen neki az oroszlánrész jutott, megkezdő; tárgyilagosan hozzászóltak még vagy 9—10-on, pro és eontra, valamennyien higadlsággal és férfias mérséklettel, melynek eredményeként érintett bécsi német közlönyt indítványozó töredék javaslalát — a közgyűlés zajos helyeslése közt visszavouá — az igazgató választmány korrekt és helyes eljáiásának méltánylása mellett, mely után a rendkívüli közgyűlés ismét csendes nyugodt medrébe visszaterelve az egyleti elnök ngys. Kobek Is ván köri védnök urnák, kerületünk országos képviselőjének, továbbá a tisztikar a választmánynak, úgyszintén az összes köri tisztelt tagtársak élénk éltetése közt, néhány záró szó kíséretében a rendk. közgyűlést, melyre az egyesület 14 évi fonállása óta nem volt példa, ünnepélyesen bezárá és befejezettnek nyilvánitá. — Vaszary Kolos herczegprimás részt vett Hunyady László gróf fényes estélyen, melyen Csáky Albin gróf kultuszminiszter is megjelent. — Vaszary Kolos herczegprimás sokat foglalkozik ez idő szerint egyházpolitikai kérdéseink tisztázásával, éppen azért hetenkint csak három napon fogad, a többiu háboritlanul dolgozik. A primás pénteken fog részt venni először a közalapítványok kezelésének ülésén, a hol Szlávy koronaőr mellett társelnök. Igen valószínű, hogy a szt. István-társulat nagygyűlését személyesen fogja megnyitni, a mikor is fontos nyilatkozatokat várhatunk tőle. A primás második pásztorlevelét magyarul irta s a böjti elmélkedés már egy két nap múlva meg fog jelenni. — Plébános igtatás. Selmecz bányaváros uj esperes-plébánosát, Podhragyay Pált a napokban igtatía be Rajner Lajos esztergomi apát-kanonok és fronti főesperes. Az apát-kanonok a selmeczi plébánia-templomban lelkes egyházi beszédet tartott az uj esperesplébánoshoz, kihez még gyermekkori barátság fűzi. A tumplomhau a bányaváros egész előkelő közönsége jelen volt. Az igtató ünnepet az esperesplébános lakásán fényes áldomás fejezte be. — Timon ÁkOS kormánypárti képviselőjelöltnek, a ki ötvenöt szavazat al bukott meg Frey Ferencz nemzet' i párti ellen, az esztergomi választól I bizalmi iratot intéznek, melyet ötszáz| uál több választópolgár ír alá, a kik biztosítják őt, hogy ragaszkodásukkal tovább is kifognak tartani mellette. — Uj tisztviselők. A lakarékpénztár vá 1 asztmá uya IIudo 1 f Is! ván 1, az eszlergomi fiatalság egyik legrokonszenvesebb tagját bízta meg a péuztárossággal. B'eszI Ferencz titkárrá lett, Kurta ly István első könyvelővé és Horválh Kálmán másod könyvvezetővé. Valamennyi buzgó fiatal erő, kiknek munkájában az intézet csak felvirágzását fogja találni. — Kamarásaink, Brutsy János, Dóczy Ferenc;, Frey Ferencz és Rudolf Mihály a győri ipar- és kereskedelmi kamara hétfői közgyűlésén részt vettek s érdekeinket hathatósan képviselték. — Uj doktorok. Városunk fiai : Magyary Győző ós Vándor Ödön letették a doktorátust ; előbbi a jog-, utóbbi az orvostudományokból. Gratulálunk. — Áttérés. Csabai Julianna sül tői lakos, a protestáns vallásról áttért a róm. kath. vallásra. — Vidám lakodalmat ültek stern Márk érdemes kereskedő családi körében vasárnap délután, midőn Janka leányát vette feleségül Rosenberg Fülöp iparos. A nászháznál hatvan vendég jelent meg. Talpraesett köszöntőt mondtak Wallfisch és Weisz dr. főrabbi. A talpalávalót pedig Jónás Paliók mondták el hegedűiken. A vigasságon Budapestről is voltak sokan. A négyeseket huszonnégy pár tánczolta, ugy, hogy a családi vigalom akár egy kis bálnak is beillett volna. Reggeli négy óráig tartott a lakodalom, délutáni négy órától s valamennyi vendég a legkellemesebb emlékekkel hagyta el a tisztes családi kört. -- A tisztikar vasárnap este igen sikerült társasestélyt rendezett a Magyar Király vendéglő emeleti termében, hol csakis a lisztek társasága jelent meg. Voltak Iréfás dalok, szavalatok és tánezok telivér farsangi hangulattal. — A bécsi magyar egyesület márcz. huszonhetedikén vígatmat rendez s erre a mi ezredünk jeles zenekarát hiviák meg. A bécsi magyar fink tehát eredeti magyar czigányok hegedűszavára fogja elj árui a csárdásokat. — Az első böjti mulatság tegnap este volt Bokross Károly vendéglőjében az elmaradhatatlan hering schmauszszal. — Zártkörű fötánezpróba. Az esztorgomi kath. iparosifjak képző- és betegségit ő egyesületi láncztanuló ifjúság febr. 27-éu igen sikerült zártkörű fő tán cz p róbát re n dezett. -- Farsangzáró vigalom. A Tarkaság húshagyó keddjén zárta be az idei farsangot vidám, polgári mulatsággal. A vigalmat Frey Ferencz országgyűlési képviselőnk is meglátogatta. Ott volt a tisztes polgárság színe-java, mely •ilig győzött betelni a jól sikerült vigalom örömeivel. — Simor emléke. A megboldogult primás irodalmi emlékének, összegyiijött szent beszédeinek a halálozás évfordulóján, január hóban kellett volna negjeleuni. Az emlékmű czime : Simor János szent beszédei. Kiadta Csernoch láuos apái-kanonok Esztergom, Buzárovits Gusztáv bizomáuya A közel ötszáz lapra terjedő kötet Simor János . gondosan kidolgozott egyházi szónoklatait közli. Simor sokszor prédikált, de uímiig kidolgozott szent beszéde volt, nielőtt a szószékre lepett volna. Minién nagyobb ünnepre több szent beszéd van a vaskos kötetben, melynek legérdekesebb omlókei azonban kétségkinú a Mária ViJória esküvőjón mondott leszed s Budavár visszafoglalásának cétszázados évfordulójára a budai tem*elötte két gyönyörű pej lóval, melyeket egy diszes, egyenruhába öltözött koesis hajtott. A parasztság látván a diszes fogatot, rögtön Összetolták a szekereket és utat engedtek a házak mellett. A hintó tovarobogott, de hirtelen fennakadt egy korlátban, ma\y a ház előtt volt; a tengely eltörött, a hintó felfordult és a benne ülő ur egy ott lévő karóba esett és eszméletlenül rogyott össze. A körülállók odarohantak és a szerencsétlenül járt úrban Mr. Smithet ismerték fel. Többen közeledtek hozzá és azon iparkodtak, hogy életre hívják vissza, a mi azonban nem sikerült. Bevitték tehát a legközelebbi házba és orvosért küldtek. A házban, ahova Mr. Smithet vitték, madame Mary, miss Vilmának anyja lakott. A háziasszony rögtön ágyat készített alélt vendégének és mig a velejövők ágyba fektették a beteget, addig ö üzletébe sietett, a honnan hamar visszatért, kezében egy üveg eczettel és ügyes kezekkel dörzsölte a beteg halántékát és üterét, majd meg jeges borogatást rakott fejére és végre sikerült az aléltat életre téríteni, még mielőtt megérkezett volna az orvos. — Hol vagyok? — szólt Mr. Smith, midőn bágyadt szemeit kinyitva, idegen házban látta magát. — Csak nyugodjék, uram, — válaszola madame Mary, ki le nem vette még szemeit a betegről — jó emberek házában van. Ezalatt megérkezett az orvos és a háziasszony elbeszélte neki a történteket. Felgombolta a beteg ingét, hogy a sebet közelebbről megvizsgálja. A háziasszony, a beteg feje fölött állva, szintén oda tekintett a seb helyére; de arcza hirtelen elsápad, szemei elhomályosulnak, feje szédül, halántékai lázasan vernek. A szobában levők csak az ágyban fekvő betegre tekintenek és igy a háziasszonyra nem is ügyeltek, ki hirtelen elájult és földre zuhant. — Mi az ? mi történt ? — kiáltanak hirtelen a jelenlevők. — Mi az ? — kérdé az orvos is, ki a betegtől elfordulva, a háziasszonyra nézett. — Mi bajod kedves anyám, oh, mi történt — kiálts leánya Vilma, ki a nagy tálmára besietett az üzletből — oh mi történt anyámmal ? — Mi történt itt? — kérdé Mr. Smith is bágyadtan. Az orvos nem ügyelt a sok kiáltozásra, hanem tüstént lehajolt az alélt nőhöz és leánya segítségével ágyba fektette, azután egy üvegből néhány csöppet adott szájába, mitől a nő néhány perez múlva visszanyerte eszméletét. Vilma keserves zokogással borult anyja nyakába és kérdé tőle: Oh, kedves, jó anyám, mi bajod van, mitől ájultál el ? — Semmi, leányom, semmi — feleié az anya nagy zavarban és gyenge hangon — tudod, lelkem, sohse láttam még alélt embert , . . és midőn most ezen urat ily állapotban láttam, később még a sebet is megtekintem — szédülés fogott el és elájul tanú Halotti csend uralkodott a szobában néhány perczig. (Folytatása következik.) III KEK.