Esztergom és Vidéke, 1892

1892-02-21 / 16.szám

tinóm vonásokat, amaz elrejtett szálaliíit kiolvashatjuk, kibetűzhetjük, melyek Petőfi alakját oly érdekessé, alkotásaiul y hatalmasokká tették. Édes hangzású ív ráját, nemzetet ébresztő harczi dalait színpompás, kifogyhatlan kellemű elbeszélő költeményeit ismeri a magyar tiemzot minden fia : ki ne vágyna megismerni ama titkos rugókat is, melyek m ihletett költőt húrjainak pengetésére indították, és kitől vágynánk inkább a legnagyobb költő egyéniségét magunknak bemutaltatui, mint épen Jókaitól, a ki első költői próbálkozásaitól kezdve egészen eltűnéséig ismerte Petőfit, a ki ifjúkori nyomoráról, küzdelmeiről, szinészkedéseiről ép oly megbizbatólag tud irni, mint későbbi boldogságáról, féuyéről. Jókai az egyetlen, a ki megmondhatója annak, melyik Peiőfi arczképei közt a leghívebb, a legigazibb ; ama képről melyet ő fest, bízvást elmondhatjuk, hogy az Petőfi >életének, jellemének, egész egyéniségének leghitelesebb rajza. Az uj Peitőfi kiadás fényes kiállítás, szép alak ••ós teljesség tekintetében is teljesen, megtelel a hozzá tűzött várakozások"iiak. — Megrendelhető, Iegczólszerübben 10 füzet árának beküldésével ugy az Alhenaeum könyvkiadó hivatalától Budapesten, miut bármely hazai könyvkereskedőtől. * — Por és hamu. A legnagyobb magyar tárczairónak «Porzó»-nak (dr. Agai Adolfnak) egy uj kötete jelent meg az «Afhenaeum» irodalmi részvénytársaság kiadásában. A kötet «Por és hamu» mélabús gyüjtőczinie rávall a tartalomra. Ez a könyv egy temető, — nevezetes emberek temetője. Azoké a nevezetes embereké, a kiket Porzó ismert, a kiket megsiratott — s a kiket hol mosolygó szemmel, hol könnyein keresztül, de mindig élesen megfigyelt. A könyv fejezeteinek czimei: Halál, novemberi elmélkedés. *— Kecskeméthy Aurél. — Greguss Ágost.— Arany Jánosról. — Izsó Miklós. — Pompéry János. A «magyar Schubert.* — Hugó Károly. — Török Jáuosról. — Három orvos: Skoda, Bokái János, Balogh Kálmán. — Pákh Albert. — Kertbeny K. M. — Széchenyi gyásztor Bécsben, — Toldi Pista. — Márkus Pista. — G-yőry Vilmos. — Zajzoui (Eab) István. — Tóth Kálmán. — • Három Czigány : Rácz Pál, Berkes Lajos, Bunkó, — Szilágyi effendi. — Ludassy Mór. — « Vadász Miklósné asszonyságnak Pesten.•» Egy levél története. — Három halott. — Az öreg ur (Deák Ferencz.) A magyar műveltség nólkülözhetlen fél tótelei közé tartozik, hogy az ember olvasta légyen Porzó tárczaieveiéit s hogy tájékozva legyen Porzó fényes irói erényei felöl. Nem szükséges egy müveit magyar embernek sem magyaráz gatni, hogy a srylnst, tősgyökeres ma gyarosságot senki sem egyesitette még löbb müvésziséggel, mint Porzó ; nem szükséges Porzó finom tréfáira, oleven pajkos elmósségére ós mély humorára sem a müveit magyar olvasót figyel meztetni; sőt nyitott ajtókat tőrünkbe akkor is, ha fölemii tjük, hogy az ítélet biztossága és distingvált volta, valamint a deiail-megfigyelések pontossága is különösen jellemző tulajdonságai Porzónnk. Ami mii dezekon kívül, mint mindenek felett tündöklő irói erény ragadja meg a «Por és hamu» kötet olvasóját, az az érzelmok mélysége, a sziv közvetlen melege, — szóval a tiszta, aranyér tó kft, igazi költészet. Egész sora a közelmúltban elhunyt jelesnek éied föl újra emlékezetünkben, a mig a gyönyörű könyvet olvassukAz iróm(ívészét és az ujra teremtő poézis varázslata nyomán, a porból és hamuból kikel az elhunytak átszellemült, földi salaktól megtisztult alakja s itt lebeg ismét szemeink előtt. Minden vonásuk megvan, a mibennük jellemző és egyéni volt, de semmi nincs rajtuk, ami csak szürke közönséges általánosság. És valamint a jó zeneköltő mindig megtalálja melódiájához a legjelemzetesobb kíséretet, ugy Porzó is minden egyes rajzolt alak részére külön egyéni irás modort, sajátos tónust talált. Igy nagyon érdemes észrevenni és figyelemmel kísérni, milyen tökéletesen más alaptónusra veti a szikrázó elmosségü Keeskenéthy Aurél képét, milyen másra ismét az idealista fegyelmezetlen szobrászművész Izsóét; mennyire más hangon beszél például a sarcasticus Pompérvről, mint a tehetséges, de nagyzás hóbortjában elzülött szerencsétlen költőről, Hugó Károlyról. Valóban rég nem adtak a magyar közönség kezébe becsesebb és szebb, magát jobban olvastató könyvet, mint a minő a «Por és Hamu». S ma, midőn a könnyelműségig bőkezűek vagyunk az uj tárczairók elsietett fölbabérozásában, — ezt a gyűjteményt elolvasva, a legüdébb és hervadatlanabb babérokkal | visszatérünk az első, igazi nagy magyar tárczairóhoz : — Porzóhoz, Farsangi levél. (Tiszti estély febr. 20.) Nagyobb kocsirobogást még nem hallott Caruovál berezeg az idei farsangban, miut tegnap este. Még kocsiütközósek is voltak, de minden nagyobb katasztrófa nélkül. Egy fiataf házaspái összes farsangi örömeit koczkáztaita egy ostoba kocsis, a ki sokkal inkább illumiuálta a saját koponyáját, miut a kocsi lámpásait. Carnevát vasúti szerencsétlenségéből azonban mindössze csak egy kis érdekes esemény támadt, meiyot csakhamar el felejt el tek' a vidám teremben, hol sokkal kellemesebb összeütközések következtek egymásulán, mikor a katonai zenekar bevégezte concergét és Horváth Jóska rágyújtott az igazi lévai csárdásokra. Az első és második négyest negyven! uyolez pár tánczolta. A hölgyek névsora körülbelül a következő volt : Áldory Móiyié ésZelma, Berginanué, firníiuer Fereuczuó, Buttuer Róbertm , Csukass Lászlónó, Dóczy Aranka, Eggeuhoffer Anna, Felseuburg G-yuláué és Blanka, Fischer Szeraphin, Föídváry Istvánnó, Fischer Lisbeth, GMatz Ella", Gnvicsies Dánielné, Haau Rezsőnó és Ilon, Herczmánszkyné és nővérek, Ivauovits Béláuó, Kruplanicz Káimáuné Aranka és Flóra, Lettné, Mattyasovszky Lajosné és Marianna, MüNer Gyuláné, Marosi Józsefnó és Lujza, Munkácsy Károly 11 ó és Sarolta, Mezey Dénesnó és nővérek, Merez Imréné és Etel, Niedermatin Jánosné ós Nelly, Niedormann Józsefnó, Niedermann Pál né és Ilon, Niedermauu Lujza, Perónyi Árpádné, Petényi Heuriknó és Irma, Rogrün Edéné és nővérek, Siuka Ferenczné és Juliska, Széguer Margit dr. Schneideruó, Sternfeld Rezsőné, Szecskaynó és Vilma, Szvoboda Románnó és nővérek, Sztraka Iván né, Szarkásyné és Etel, Ugróczy Szerén. A tiszti estély mindig kitűnően fegyelmezett tánezos csapatokkal rendelkezik s igy a hölgyeknek nem igen volt alkalmuk sokáig pihenni babérjaikon. HÍREK. — A herczegprimás Budapesten. Vaszary Kolos herczegprimás szerdán délután ismét hosszabban tanácskozott Szapáiy Gyula gróf miniszterelnökké]. Csütörtökön Szapáry Gézáné grófnő, Madarassy Pál, a pénzügyi közigazgatási bíróság elnöke és Sujánszky fölszentelt püspök tisztelegtek nála. A herczegprimás egyelőre csakis délelőtt 11-től délután l-ig fogad, kivéve a pénteki napot, a mikor egyáltalán nem ad kihallgatást. — Vaszary Kolos herczegprimás következőleg üdvözölte táviratilag az uj kalocsai érseket : Fogadja exczellencziád székfoglalója alkalmából szívből eredő legjobb kivánataimat. — Pápaiak a herczegprimásnál. Pápa városának 14 tagu küldöttsége pénteken 10 órakor tisztelgett a herczegprimásnál, hogy neki, mint a város díszpolgárának, a díszoklevelét átnyújtsa. A küldöttséget Martonfalvay Elek helyettes polgármester ós Fenyvessy Ferencz dr. országgyűlési képviselő vezették. A küldöttség sz.ónoka Martonfalvay volt, a ki beszédében különösen kiemelte azt, hogy Vaszary mint pápai fiatal tanár kezdett először a politikával foglalkozni. Végül átnyújtotta az oklevelet. A herczegprimás rendkívül szives hangon felelt ós biztosította a küldöttséget, hogy a kedves emlékei I közi. levő város mindenkor számithat reá. Beszedő után a küldöttség minden egyos tagját bemutattat!a magának s mindenkivel beszélt. A díszoklevél romeke a hazai műi párnak ; közepett van az oklevél szövege, fölül Pápa város képe, alul a benczések gymnaziuma s a primási és városi czimer. A pápaiak az oklevelet fénykép-alakban sokszorosították a oolgárság számára. — A szent-István társulat tudományos ós irodalmi osztályának csütörtökön volt a gyűlése. Kisfaludy Béla dr. elnökölt és első sorban Vaszary Kolos bíboros herczegprimás levelét olvasták fel. A levél a következőképpen hangzik : «Benső bizalmamtól áthatott sorait megilletődve olvastam. Fogadja a derék társulat tudományos ós irodalmi osztálya igazi köszönetemét szives megemlékezéséért. Oly társulat, melynek törekvései a legszorosabb kapcsolatban állanak lelkem vágyaival, bizton számit hat szerény támogatásomra, annyival is inkább, mert mi sem lehet foutosabb reám nézve, minthogy a hittudomány egyesült világossága elhasson hazánkban mindeI muó, a hol a vallásosság, valamint az az igazság ós komoly tudomány iránti szeretet uiég nem halt ki a szivekbőt, teljes tisztelettel Pannonhalma, 1891 decz. 15. Vaszary Kolos.» Az osztály lelkesült éljonzóssel fogadta a herczegprimás levelét. Ezután Giesswoin Sándor dr. olvasta fel «Beszéd és gondol kodás» czimü bölcseleti értekezését. Utána Komócsy József r. l. költeménye kellett nagy tetszést. Mint előadók Platz Bouifácz dr. és Timon Ákos dr. szerepellek. Huinmer Nándor titkár a Szuiik-emlék tárgyában tett jelentést és az osztály költségvetését terjesztette elő. Végül az első szakosztály előadójául egyhangúlag Komócsy Józsefet választották. — Pápaválasztás évfordulója. Tegnap éritik meg XIII. Leo pápá Ő Szentsége pápaságra válaszfásának tizennegyedik évfordulóját. XIII. Leo pápa, a ki 1819 márcz. 2-án született, 1837 decz. 31-én szenteltetett áldozó pápá, 1843-ban lett cz. püspökké, 1846-ban perugiai püspök, 1853-ban bibovnok, 263-ik pápa lett 1878. febr. 20-án ; megkoronázták a darával márcz. 3-án. Tizennégy éve tehát, hogy a nyolezvaukét éves aggastyán Krisztus helvtarfcóia. — Az E. M. K. E. a herczegprimásnál. Bethlen Gábor gróf, az E. M. K. E. elnöke tisztelgett a herczegprimásnál s bejelentette neki, hogy az egyesület részéről egy katholikus főuiakból álló küldöttség óhajt előtte megjelenni, támogatását és pártfogésát kérje az ügy számára. A herczegprimás igen kegyesen fogadta az egyesület elnökét s kifejezte neki, hogy az ügyet kezdet óta rokonszonves figyelemmel kiséri, a küldöttséget pedig az F. M. K. E. közírvülése ideién fogadja. JLLi. JJA. JJ.. -U. «vu

&

J ^wuv j D U " " — Fóapátválasztó gyűlés. A benczések febr. 22—24-én tartják meg főapátválasztó közgyűlésüket Zalka János győri püspök, mint királyi biztos elnöklete alatt. A főapátválasztó káptalan napirendje a következő : február 22-én délután fogadják a rendtagok az érkező püspököt s őt páros rendben a a templomba, onnét a praelaturába kisérik, hol a főtnouostori perjel Halbik Ciprián a rend nevében üdvözli. 23-án reggel nyolczadfél órakor Veni Sanc tét tart a kir. biztos, mely alatt a nem miséző rendtagok áldoznak, 9 órakor megalakul a nagy káptalau, délután megválasztják a szavazat szedőket. 24-én reggel újból Veni Sanete s utána a választási gyűlés, melyet előzőleg adatik absoluezio a cesuris ad Cautelam per Vicarium Capitularem ad ac* kürtölte a félvilágot, bogy éu a Sajtosok Etelkáját megszöktettem s mikor Etelka tatája kérdőre vonta, akkor azt felelte, hogy én, magam kürtöltem a hirt. Osztálytársamat kihívtam párbajra, azonban csak bot viadalra. A kutyaszorítónál történt volna meg. Igen történt volna, mert tulajdonképpen nem történt. Ugyanis nem mertük egymást a botokkal megütni félvén, hogy másnap kiviláglik a dolog, íuinek consilium abeundi lehetett volna az eredménye. Segédjeink(ott volt a fél osztály) végre is abban állapodtak meg, hogy az ügy lovagiasan elintéztetett, s mi kezet fogva távoztunk. Hanem csak most következett a hadd el hadd. Etelka papája hitt a Jágónak és engem tartott a bűnösnek. Azonnal irt egy levelet, amelyben magához idéztet, hogy fölnj akaihasson és ünnepélyesen kidobhasson szobájukból. Fogtam apám revolverét és útnak indultam. Azonban útközben az az okos gondolatom támadt, hogy nem megyek el. Hogy miért ? Hát csak azért, mert én úgy sem mertem volna lőnni a revolverből s Etelka papája valósággal fölnyakalhatott volna . . . Minthogy nem jelentem meg, Sajtos uram és Sajtos asszonyom beállítottak édes anyámboz (megjegyzendő, hogy az ő házukban laktunk) és szegény anyámat provokálta, hogyan mer olyan akasztófára való kölyket nevelni, mint én vagyok és követelték tőle, hogy engem legkevesebb, tagadjon ki, amire az én jó anyám nem vol hajlandó. — No hát ha nem tagadja ki, akkoi fölmondjuk a lakást, sziszegte Gertrúd gőggel Sajtosnó. Tessék azonnal elhagyn a lakást-. Erre sem volt hajlandó anyám, különösen akkor nem, mikor öregem is előkerült a másik szobából. Erre lecsendesedtek Sajtosok. 'Fordítottak egyet a köpönyegen s elkezdtek udvariaskodni. Visszavonták minden előbb nyilatkozatukat, utóvégre is az sült ki belőle, hogy én aranyozni való gyerek vagyok s hogy ez az aranyozni való gyerek Etelkájuknak már szerelmet vallott s nagyon szeretnék, ha a házasságból lennt valami. Fölpattant az Öregem és azt mondta, hogy majd ad nekem pipaszárat, nem feleséget, a Sajtosoknak pedig üdvös tanácsokat, bogy senki diák fiát ne bolonditeák el, mert majd megmutatja, hogy mit csinál. Sajtosok elpárologtak s én még matúra után sem házasodtam meg. H B. — Eredeti magyar dalok. Énekhangra, zongorakísérettel szerzé Gedeon Kont Ilona. Tizenkét csinos dal van az 1 frt 50 kros füzetben, mely Móry Bélánál (Budapest Dorottya-uteza 7. sz. a.) rendelhető meg. —><Z*@>C=><—1