Esztergom és Vidéke, 1892

1892-02-11 / 13.szám

ESZTKRflÓM. XIV. ÉVFOLYAM. 13. SZÁM. 08W OTÖK,j8 92. FEBRUÁR II. • ~~ 9 Városi ás megyei érdekeink közlőn ve. ?~ Si^STET 7 IVí KG JELENIK Hi'ITKNKlNT KETSZI01Í: ~ J _ " HIRDETÉSEK I VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG: HIVATALOS r " R iV <r-í^ EK ^o Sz6 ^^^"o'^F 7 'L 1,1 ;' 10 °" «... I PFALZ-HAZ, FÖLDSZINT, tol vnO-ig 1 frt oO kr, ÜOÜ-lol .-JOO-ig 2 frl 95 kr. KLŐFlZP TÉK1 iíí • ' l0Ví * a ' aí> s/ " ei '* li,u tinnét íll«MS közlemények kiildfiirtfík. IMyegdij 30 nr. I5^íé«K évre • 6 frt — kr KIADÓ-HIVATAL* MA&ÁN UIRDKTESEK megállapodás szerint legjutiínyosab­Pel évre 3 frt — kr . , ' bsin közöltetnek. Ne^ed évre 1 frt 00 kr SZKCHJ3NVI-TKR 331, t ..^ fgy szám ára 7 kr. bévá a lap hivatalos és magánhíntofósei, a nyilttffrbe szánt kfl/.le- NYJLTTER sora áO kr. 0—_——_ ta. 1 © menyek, ulőfkel ési pénzek és ruklnmálások intézendő!;. © ——;—— : l —© Csöndes napok. Esztergom, febr. 10. Alig estünk át a képvisi'lőválitszl fi­sok izgalmain, alig kezdtük a fel tor­nyosodott hullámokat lecsendesíteni, sokkal nagyobb, országosabb esemény foglal! a le minden érdek Uniósunkét és érzelmünket : Vaszary Kolos herczeg­primás szélif"glilásán;ik nagy eseménye. Most már ez a nagy hét is elmúlt s mi megint visszatérheiünk minden­napi munkánk folytatásához. A tavasz küszöbén a tetterő élénkebb s az alkotás vágya reményteljesebb. Tavaszszal szeretnénk belefogni a ka­szárnya építésébe. Esztendők óta vajú­dik ez a kérdés különféle hivatalos irodák asztalain vesztegelve. A közön­ségnek már kevés bizalma vau hozzá, mert nem hiszi, hogy még ebben a században felépülve lássa. De mi bí­zunk benne, hogy már az idén hozzá­fognak a muukálalokhoz. Itt van azután a csöndes napok szá­mára valami sokkal szebb gondolat is, mint a kaszárnya. A millénium méltó megünneplésére a legtöbb magyar városnak már meg van a maga programmja. Nem disz­beszédeket, disz közgyűléseket és dísz­parádékat értünk, hanem tetteket. Az egyik város állandó színházat emel. A másik uj iskolát épit. A harmadik szob-' rot állíttat, valamely hírneves szülöt­tének. A negyedik megíratja monogra phiáját. Az ötödik kulturális alapítvá­nyokat rak le. A hatodik eltörli a kol­dulást megfelelő szegények-házával. A hetedik lefösteti múltja, legkiemelkedőbb jelenetét. Szóval mindeniUt megmoz­dul Cak a szivek s az irodalom, a mi: készet és a humanismus alkotásaival akarják megörökíteni a magyar évezred nagy emlékezetét. Mi szegények vagyunk. Nem várhat tőlünk senkise fényes építkezést, drága emlékművet, költséges alkotást. De vau egy régóta, halogatott kér­désünk, melyet a uiilléuinm emlékére csakugyan megoldhatnánk. És ez Esz­tergom egyesítve. Egyesüljünk, olvadjunk össze, éljünk testvériesen, megosztva örömet és bá­natot Esztergom javára, egyesítéssel. Nemsokára itt a tavasz. Márczius havában tartsunk nagy népgyűlést az Iüten szabad ege alatt s kérjük meg az országgyűlést és a kormányt, hogy egyesítsék a négy összeépített város­részi közös boldogulásunkra mielőbb. A prímás beigtatása. (Előkészületek a püspökszenteléshez.) Vaszary Kolos herczegprimás negyed­napra mégis elhagyta palotáját s ki­kocsizott a városba. Esztergom boldog volt, hogy láthatta a prímást, de az nem tartott sokáig, mert a primási kocsi egyszerre csak a Sión hegyére indult. A primás első útja volt Majer Ist­ván püspök és érseki helytartó meg­látogatása. A káptalan feje vezette csü­törtökön a kanonokok fényes testűiéi ét, s ugyancsak ő üdvözölte a prímást elő­ször a legbensőbb szeretet, hangján az esztergomi főpapok közül. István bácsi mind hazafiságával, mind modorával teljesen Vaszary Koloshoz hasonlít s igy az uj primási udvar egyik legkiválóbb tanácsosának van praedestiuál va. Azután meglátogatta a primás Pa­lásthy Pál püspököt, a ki herc/egi pompával berendezett lakást tart a ka­nonokok óriási palotájában. Palásthy Pál Simor segédpüspöke, az ecclesia militans embere, van benne valami Sehopperből ; dúsgazdag nemcsak anya­giakban, de szellemiekben is s az egyház érdekeinek elszánt védelmezője. A bé­kés szellemű főpásztor meghívta őt püspökké szén telesére, a mit a püspök örömmel fogadott. Innen Boltizár József nagyszombati érseki helytartóhoz és püspökhöz haj­tatott a primás- hasonló meghívással. Ezek voltak Vaszary Kolos első lá­togatásai Esztergomban. A vizitek pén­teken annyira elfoglalták a prímást, hogy senkit sem fogadhatott. Szomba­ton tisztelgett nála Grrivicsics ezredes vezetése alatt az esztergomi 26. gya­logezred tisztikara s utána a csendőrség. Vaszary Kolos püspökké szentelése a primási paloia templomában történt. A házi templom díszítéséhez és fölsze­reléséhez már pénteken hozzáfogtak. A püspökké szentelés szertartása telje­sen zártkörű volt. Gralimberti nunczius szombaton dól­utáu érkezett Bécsből Füzitő felől, hol a pályaházbau Sujánszky, Csernoch, Kohl Medárd, a halóság részéről Krup­lanicz, Andrássy és Helcz dr. fogadta disz magyarban. A nicaeai érsek, Gralimberti nun­czius vezette a püspökké szentelés szer­tartását a két segédpüspök részvéte­lével. A nunczius tiszteletére a herczeg­primás díszebédet rendezett s ez volt az első primási ebéd, melyen a her­czegprimás vendégeket látott s udvari papjai társaságában is megjelent. Vaszary Kolos még nem volt fönn a bazilikában, sőt még a Simor mú­zeum osztályait sem szsmlélhette meg, annyira lefoglalták minden perczét a beigtatás szertartásai, előkészülődósei s a tisztelgők fogadása. De az egyházfejedeletn minden el­foglaltsága mellett is már sokat dol­gozik íróasztalánál az egyházpolitikai kérdések dolgában. Vaszary Kolos lelki­gyakorlatokat végzett előbb s azután Theodosius ferenczes szerzetesnek, Si­mor gyóntatójáuak meggyónt a szente­lés előtt. A fölszentelés. Vaszary Kolos herezegprimást Pa­lásthy Pál szareptai és Boltizár József mylassói fölszentelt püspökök közremű­ködésével Gralimberti Aiajos nicaeai érsek és bóesi nunczius febr. 7-én reg­gel szentelte püspökké a primási pa­lota kápolnájában. Az esemény ritkítja párját nemcsak a magyar, de a külföldi egyháztörté­netben is. A Símor-kápolna nem nagy. De sárga márványfalai barátságosak s a függöny­telen két ablakból egész bőséggel öm­lik be a verőfény. Egyetlen, állványos Ei?áIobb magyar bencséssk & 211. ss.-ig. íi. A birtok ügyekben folytonos perleke­désre kényszerült sz. B. r. apátok közül a mohácsi vész előtt még kitűnt Szeg­szárdon Endre, ki 1417-ben XXII. Já­nos pápátói László garami apáttal azon fon­tos megbízást kapta, hogy az egyetlen ma­gyar eredetű és nem kevésbé jeles Pálosrend alapszabályait vizsgálja meg. Garam-sz,­Benedeken Tamás, a ki II. Endre király ked­ves embere volt és I. Sigfrid, a ki III. Miklós pannonhalmi apáttal együtt elnökős­ködtek (mint Róma kiszemelt megbízottjai) a rendi fegyelem helyreállítását czélzó ma­gyar nagy-káptalan (1342). Sigfrid utóbb pannonhalmi apát, Nagy Lajos királynak kedvelt udvari papja, sok országos és egyház-kormányzati ügyben eljárt pápa és király megbízásából (1355— 1365). Egyházpolitikai kiküldetésben járt ismételve Avignonban, Angol- és Lengyel­országban. Több sz. B. r. monostort, mely a tatárjárás idején tönkre ment, régi köz­művelődési hivatásának vissza-adott. A sze­pesi prépostságnak püspökséggé alakításá­ban bár siker nélkül Lajos király megbí­zásából fáradozott. Márvány sírköve, Pan­nonhalma legérdekesebb középkori emlékei közé tartozik. A hires szegszárdí apatok közül kivált az előkelő nemzetségből származó Ozudar László, ki később mint pannonhalmi apát (1365 —1373) a rend országos nagy káp­talanának erélyes elnöke volt. Sírköve, mely az akkori viseletet hiven feltünteti szintén fennmaradt. Nevesebb szegszárdí apát volt még Ta­más Miklós (1365), a ki jeles tulajdonai elismeréséül a grabi monostort ís kapta tiók-apátságul kormányzata alá. István pannonhalmi apátot (1381 — 1398.) Mária királynő már a magyar sz. Benedek rend praesidens-ének nevezi, ő lett Füssön a praedialis hűbéres nemesek első főispánja, mely közjogi méltóságot 1848. viseltek a pannonhalmi praelátusok. 'Miklós szegszárdi apátot IX. Bonifácz pápa kiváló érdemeinek jutalmául pápai káplán czimével tünteti ki, a mi azon időben ritka elismerés számba jött. Zsigmond király ndvan papja Marehal ferenczi szerzetesből lett benedeki és II. Do­monkos név alatt (1399—1404) pannon­halmi apát az 1402. pozsonyi országgyűlé­sen tevékeny részt vesz és 1405. csanádi püspökké lesz. Nagy becsben állott Zsigmond király előtt még Bolognai III. Miklós garam-be­nedeki apát is, a kit mint «capellanus spe­ciálist* magával vitt a costanzi zsinatra és jelentős megbízásokkal küldte ki Német- és Olaszországba. Jeles ember lehetett Péter sümeghi apát is, a kit kitűnő tulajdonai jutalmául IV. Jenő pápa a pécsváradi kiválóbb apáti székre mozdított elő. A török hódoltság idejében a rend volt is, nem is hazánkban. Kimagaslik Tolnay Máté pannonhalmi apát (1500—1534), ki a kir. kanczelíária jegyzőjéből szerzetes lett és az országban levő összes sz. Be­nedek-rendiek alásülyedt fegyelmi s mű­veltségi állapotát megújítja s a rendi életet azon színvonalra emeli, melyen az sz. ki­rályaink alatt állott. Ennek következtében X. Leo pápa Tolnayt Ulászló király sür­getésére az összes sz. B. r. monostorok első főapátjává és prímásává nevezte ki. A mohácsi vészben agg kora miatt Bajcz Pál által képviseltette magát jobbágyai élén. Eőcséni Baranyai Pál a szkalkai apátból lett hatodik főapát, mint vitéz hadvezér 1596-ban Keresztes mellett hősi halállal j mult ki. i Pálffy Mátyás főapát (1639—1647) j maga köré varázsolta korának kiválóbb I magyar iróit. Igy Veresmarty Mihály és j Balassa Bálint meghitt emberei valának. 1 Ipolyi szerint Veresinarti jelesebb munkáit 'mielőtt sajtó alá adta, egyik híres pannon­halmi benczésnek küldte «megrostálásul.» I Ezen jelesünkről Veresmarti Pálffy főapát­| hoz intézett levelében mondja, hogy er­•délyi magyar ember és jó tudós theologus. j Ez az első adat hosszú idő óta, hogy a | birtokosrend, bár sokáig idegen adminis­jtratorok s gubernátorok alatt állott, ezen ; megrázkódtatások daczára is, hű maradt | alapitói szelleméhez. Ezentúl a magyar sz. Benedekrend alatt ' már csak a pannonhalmi főapátság veze­tése alatt levő monostorok tagjait kell ér­| tenünk, mert Simoncsics Gellért főapát az országgyűlésre 1687-ben ugy tudott hatni, hogy 50 sz. B. r. apátságnak az ö szerve­zése alatti visszaállittatása határozatba ment. Igaz, hogy ennek ötödrésze sem si­került. Mégis a franczia tudós maurinus ben­czések fényes napja már nálunk is kezd derengeni. Lendvay Piacid főapát (1693— 1689) már a rendnek diplomatikában jártas tagjaival másoltatja a vatikán titkos, levél­tárából a pannonhalmi ki váltsági eve leket. A magyar sz. Benedek-rend külön hasz­nálatára szánt «breviariumot» is szerkesz­tett és kiadott. Szegszárdon valószínűleg a rend tagja­inak vezetése alatt gymnasium is alakult (1693.) Mérey Mihály szegszárdi apát alatt; mely nek létezéséről csak a «Sigillum Gym­nasii Abbat. Szekszárd* köriratú pecsét ta­núskodik. Karner Egyed főapát (.1699—1708.) fel­virágoztatta újból a pannonhalmi hittudo­mányi intezetet, melynek kiválóan tudós tanára Wenzl Alfonz vala, a mint ez az ő elnöklete alatt rendezett tudományos dis­putákból kiviláglik, melyek a kéziratbán a főmonostori könyvtárban őriztetnek. Kiváló ember lehetett Woblfart Mihály, kit Gönz Coelestin főapát 1716-ban telki apáttá nevezvén ki, tudománya miatt irigy­lésre méltónak mond. Midőn a Rákóczy­féle nemzeti felkelés idején Tihany sokat szenvedett, Thurnay Aniau benczés hadve­zér a védelemben annyira kitűnt, bogy a feloszlatott kapornaki sz. B. r. apátság 1729. oly kikötéssel adományoz tátott neki, hogy halála után a birtok ismét a kincs­tárra visszaszáljon. Sajghó Benedek főapátot (1722—1768.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents