Esztergom és Vidéke, 1892

1892-12-25 / 104.szám

A napkeleti bölcseket esi 1 ing vezérelte e világosig forrásához. De csak ők magok, igen kevesen fogták fel a csillag jelentését s követték hívását. A világ, ka látta is azt a vezércyillagol, nem vette benne észre Isten jelét. Ha körülnézünk a mai kor fél homályában, a világ szellemi s anyagi, erkölcsi s társadalmi nyomorán, lehetetlen, hogy ÍIZ ember szive el ne szoruljon. Mi lesz mindennek vége? Lesz-e nhég valaha jobb idő ? Meddig fogja még a társadalom, a keresztény Európa boldogságát elvakultan sárba tiporni? Látva az ég, a társadalom, haza, közés magán erkölcsök, az összes világrend ellen folyton szaporodó merényletek hosszú sorát, nem egy gondolkodó elme állapodott meg már abban, hogy ily praemissák folytán más következmény nem jöhet, mint az, hogy a mostani világ féktelen szouvedélyei által űzetve, vagy maga-magát fogja felemészteni dühöngésében, vagy a boszus egek büntető csapásai alatt meg fog semmisülni. Mondják ugyanis, hogy j o gegyenlősóg van, de ez csak paszta szó, mert az uralkodó hatalom nem ismeri el a jog egyenlőségét s e hatalom kevesek kezében van. Mondják, hogy szab adság van ; de minő szabadság az olyan, melyben a tetterős ifjúság éveken át katonafegyelom alatt nyög, a férfiak pedig egy mindenható bureaukráeia lidércnyomásának vannak alávetve. Mondják, hogy testvériség vau és soha a gyűlölködés nem volt általánosabb s nem volt, hogy egyesek öumagukra lettek volna utalva, mint jelenleg. Az egyforma életet folytatók nem képeznek többé érdekszövetséget egymás támogatására, hanem a szabad versenyben egymás ellen törnek A. felekezeti kapocs lazán egyesíti a kedélyeket. A modern állam nem a hazafiság nemes ösztönére fekteti uralkodását, hanem önmagában keresi célját ós polgáraink kényszerítésében találja az eszközt ön fen tartására. Államadóságok nagysága, gazdag plutokraták privilegizált osztálya, improduktív fogyasztó hadsereg, a gyáripar által teremtett munkás kérdés ; a földbirtok mobilizációja s a kereskedelmi hitel formáinak a mezőgazdaságra alkalmazása által tömegesen depossedált régi kis és nagybirtokosok, a földmümüvesekből lett napszámosok ; harminc| év alatt tízen két háború — az egyre dagadozó budgetek, felcsigázott adók s az általános elszegényedés —* mindezeket bizonyára senki sem fogja a vélel lenségek vak találkozásának, mondani, hanem a legkülönbözőbb gondolkodású férfiak ezekben vészijósló jeleket észlelnek a látóhatáron. Ha, az emberi hit — igy szólt G I a d s t o n e, mint a glasgowi egyetem rektora — valaha a kereszténység lényegétől s azon alapigazságoktól, melyek ennek lelkét képezik, elszakadna, akkor ez kezdete és csalhatatlan jele lenne minden civilizáció teljes és gyökeres felbomlásának. A kérdés az — úgymond C a nova de Castillo, a spanyol cortes előtt — hogy a tekintély elve vau fenyegetve, a lázadás szelleme emelkedik és növekszik s az általános civiliziót végső veszéllyel fenyegeti. Ideje, hogy mindnyájan egyetértsünk, hogy megmentsük a h a z á v a l az európai civilizációt. Tehát bizonyos, hogy a társadalom, kereskedelmi civilizáció s az, amit minden nemzet h a zá j á nak nevez, veszélyben forog. Minden nagy elme két nagy dolgot félt: hazáját s a civilizációt. M o l t k e, a nagy hadvezér, lelke mélyéből merítve minden háborút még a legszerencsésebbet is, nemzeti csapásnak nevezi ; de azért még sem merte császári urának a hadsereg számának leszállítását javasolni, mert félté hazáját; 6 is a nemzetek jobb nevelésétől, mint évszázadok világtörténelmi fejlődésének gyümölcsét, várja a jobbra fordulást ... De az csak a messze távolban üdvözli a reménycsillagot. Igy gondolkoznak a nagy elmék ; a közórzület félre van vezetve, iránytű nélkül hullámzik le, fel, ide s tova. Majd a reménytelenség karjaiba veti magát, majd pessimistikus észjárásbau elmerülve azt hiszi, hogy ennek igy kell történnie. Az egyik, mint a másik nagy lelki betegség, a mely gyógyítható, ha legtekintélyesebb orvosi tekintélyhez fordulunk. Csak az igazság világoss á g a szabadit meg bennünket, a teljes, tiszta igazság ismerete s a belőle fakadó társadalmi megtérés, újjászületés erős szent akarata «E 1 nemzet e hazán*. Az isteni gondviselés nem gyönyörködik a halálban. A magyar egyházfej e d e 1 e m n e k jelszava P a x legyen az a vezércsillag, mely óvjon bennünket a magyar átkos testvérharcoktól és ápolja bennünk a békés újjászületés csiráját. Mi — és erre éppen a mai ünnep emlékeztessen bennünket — nem vagyunk olyanok, hogy az újjászületésre képesek ne voluánk. A kereszténység a hiten, reményen, szereteten alapszik ! Ezekből, ezekben, ezeknek él! A kereszténység ép azért a mai társadalom fölött nem esik kétségbe, világosan látja a menekülés lehetőségét és az eszközöket is, melyek által zaklatott társadalmunkat az újjászületés és béke biztos róvparljába viszavezórelni lehet. Ugy legyen ! RÉCSEY VIKTOR. A «Besszer» naptárból. Tanfelügyelő. — Hányféle szeszt ismerünk ? Jelölt. — Szesz van háromféle. — Hogyan ? — Spiritus simplex, spiritus rectificatus ós spiritus sanctus. Felső lányiskola. Tanítónő. —Erzsi k. a., mi jellemzi a Balatont ?' Erzsi k. a. — Az, hogy a partján sírnak a kis lányok. Ballet. — Mit szólsz az uj táncosnőhöz. — Óh, nagyszerűen kezeli a lábait! III IMIK. — Boldog ünnepeket kívánunk t, munkatársainknak és. t. olvasóinknak egyaránt. — Lapunk mai Száma nem vasárnap reggel, hanem a szt. ünnepekre való tekintettel karácsony estére jelent meg. — Kiadóhivatalunk kéri azon előfizetőket, kik még hátralékban vannak, hogy ezen összeget minél előbb beküldeni szíveskedjenek. Az új előfizetéseket is, nehogy a lap expediálásában zavar támadjon, legkésőbb az új óv első napjaiban megejteni kéri. Lapunk kedvezményes előfizetési ára tanítók részére 4 frt. Gyűjtőkuek 5 uj előfizető után tisztelelpéldáuuyal szolgálunk. Karácsonyi számunk az új évfolyam mutatószáma lévén, kiadóhivatalunk tisztelettel kéri azokat,akik még nem előfizetők, de Esztergom sorsa iránt nem közönyösek, hogy ezt szives megtekintésül elfogadui s megtartani szíveskedjenek. A karácsonyi szám megtartása nem köteles semmire, csak az újévi szám elfogadása jelenti, hogy a megtartó tartani fogja az uj évfolyamot is. — Értekezlet. Az állandó hid ügyében csütörtök dóiuíáu 5 órakor a Fürdővendéglő kis termében szokatlau érdeklődós mellett értekezlet volt, melyet Vimmer Ferenc annak megbeszélésére hívott össze, hogy az építendő hid körül a városrészek és Párkány érdekei kellő figyelemben részesüljenek. Az értekezleten mintegy 120-an vettek részt. Az elnöki széket Vimmer foglalta el, ki néhány szóban előadván az értekezlet célját, felhívta a gyülekezetet elnök választására, ki a tanácskozást vezesse. Erre nagy lelkesedéssel Vimmert kiáltották ki elnöknek. Vimmer megköszönvén a bizalmat, bővebben szól az állandó hid tervéről, ismerieti azou tanácskozmáuy lefolyását, a moly a kereskedelmi miniszter jelenlétében, Esztergom megye ós város kiküldöttei részvételével Budapesten tartatolt. Felemlíti azt, hogy azon meggyőződés által vezéreltetve, a mely szeriut az eddigi tervek által a városrészek (Víziváros, Szenttamás, Szentgyörgymoző) és Párkány érdekei jelentékenyen károsodnának, egy memorandumot terjesztett a miniszter, ki azt, miután formális megbízatása nem volt, el nem fogadta. Ő azonban ebben meg nem uyugodhatik, ós kéri a gyülekezetet, hogy az ügyet magáévá téve, ne idegenkedjék azon kellő lépésektől, a melyek érdekeik megóvása tekintetében szükségesnek mutatkoznak. Hogy mely indokok vezérlik ezen mozgalom megindításánál, erre nézve az általa benyújtott memorandum nyújthatna legjobb tájékozást. Kéri tehát, engedné meg az értekezlet, hogy ezt egész terjedelmében felolvashassa. A memorandum főleg 4 érvet sorol fel, amelyek világosan kitüntetik, mily jogosult volna azou óhaj, hogy az Ő terve szerint a hídépítése esetén a mai útvonal megf artassék. A memorandum éljonzéssel fogadott felolvasása után indítványozza Vimmer, hogy az értekezlet először is a hercegprímást kérje meg óhajának magas befolyású támogatására. Megemlíti, hogy a vízivárosi ' előértekezlet ezen eszmét magáévá téve, már egy felterjesztést is készített ez ügyben. Ha az értekezlet hozzájárulni hajlandó, célszerű lenne ezen okiratot is felol1 vásni. Miután az értekezlet ez indítványt elfogadta, a hercegprímáshoz benyújtandó kérvény egész terjedelmében felolvastatott, és minden módosítás nélkül elfogadtatván, beható eszmecsere után egy 7 tagu bizottságot választottak meg azon küldetéssel, hogy azt a prímásnak átnyújtsa. A felterjesztést az értekezlet színhelyén 65-en írták alá. Ezután választottak egy 25 tagu bizottságot, amelynek feladata lenne az ügy további fejleményeit figyelemmel kísérni és a szükségesnek mutatkozó lépéseket megtenni. Miután az értekezlet Vimmer Ferencnek buzgóikodásáórt lelkes köszönetet szavazott, az elnök az értekezletet mintegy 2 órai tanácskozás után berekesztettnek nyilvánította. — A hercegprímás hazautazása. Csütörtöki számunkban jeleztük, hogy a hercegprímás már szók városába érkezett. Az udvar ugyanis az elmúlt vasárnap azt az értesítést vetle, hogy csütörtökön már a primás székvárosában lesz. Semmi kétség sem maradt tehát fenn annak ellenkezője iránt s igy jutott lapunkba a tévesnek bizonyult értesítés. Szerdán délután az udvari személyzet csakugyan előkészületeket tett a prímás fogadtatására, azonban a késő esti órákban egy távirat érkezett a primási titkártól, melyben a hazajövetel elhalasztását jelezte. -Primási adomány. Mielőtt a hercegprímás távozott volna, a jótékony-egyletnek 100 frtot, a sz. Vince egyesületnek sziutón 100 frtot adományozott mondd, nem fájna-e a szived itt hagyni mindezeket ? Margherita végig hordozta nagy, fekete saemeit a dalos mezőkön, fényes levelű babérfákon, kristály tiszta patakokon, mosolygós égen ; elsurrant tekintete a kis kunyhón, virágos kertjén, citromfáján és nem volt hozzá semmi szava. Hiába, mindenütt csak azt a yarázslatos ösvényt látta, mely karbunkulusokkal, gyémántokkal van kikövezve, a legszebb virágokkal szegélyezve. Köm értette meg a fiút, nem érezte a citromfa illatát, nem hallotta a bogárkák zümmögését, nem a forrás csobogását, lelke már messze fön bolyongott a fényes csillagok közt. Beppó tilinkója pedig azután még szebben, még bánatosabban szólt az Abruzzok lejtőjén. Az ezermesternek igaza volt; a varázslatos ősyény csakugyan a magasba, a csillagok, a cirkusz-csillagok közé vezetett... Este volt s a töméntelen népséget alig birta elnyelni az óriási kerek alkotmány. Mikor a bordeaux draperiás páholyok, piros tapétás padsorok, szürke karzati ülőhelyek már roskadásig megteltek a tarka-barka néppel, egyszerre a villamos napok hirtelen kigyúltak s teleszórták sugaraikkal a roppant cirkusz minden zugát. Káprázatos ragyogás támadt erre köröskörül mindenfelé. Mert ami gyönyört termel a teuger mélye, ami drágakövet, rubint, zaphirt, gyémántot aranyba foglal az ötvös keze, talán mind elhozták magukkal a büszke priucipesaák, marchesák, tüzes szemű signorák, hogy megfürdessék a villamos napok pazar sugárkévéiben. Olyan volt az, mintha valami odatévedt szivárvány pattogott volna szerteszéjjel milliom villanó szikrában. De a szem be sem telt még a csodakép szemléletével, már ismét uj látvány következett. Középütt a porondon egymásután jelentek meg bámulatos erejű akrobaták, akik súlyos vaskörtékkel jdobálództak ; cingár tüzevők, a kik lángot nyeltek, suhanc trapézinüvészek, a kik hajmeresztő mutatványokat végeztek. KÖzben-közben hegyes{ fovegű, lompos bohócok cigánykerekeket hánytak, furául mókáztak. A nép, a tarka-barka nép pedig ujongott, tapsolt, kacagott elragadtatásában, már a mint a mutatványok természete magával hozta. De ez még mind nem volt az, a miért ideözönlött. Egyszerre a zenekar galopp-motivumra zendített rá. Abban a pillanatban tüzes paripák vágtattak elé, hátukon meseszép tündéreket hozva. Általános tetszés moraja zúgott végig a nézők táborán, mert emberi szem ritkán lát olyat, a mi most kö-J vetkezett. Hat száguldó paripa hátán hat tündéi kelt lábra, hat tündér lejtette merész fantasztikus táncát, hogy az utolsó fokig felizgassa délvidék gyorsan hevülő népét. Uem zsongott már a tömeg, nem morajlott, hanem valósággal tombolt. De mint nyárhevét váltja fel néha váratlanul a dermesztő hideg, akkép következett be most a piece de resistance. Egy véletlen lépés volt összesen s utána egy éles sikoltás, aztán hat rohanó paripa tiport keresztül a tündérek legszebbikén. Ezzel vége volt az előadásnak. * * * Harmadnapra kivitték M;irgheritát, a cirkuszesillagok legszebbikét a temetőbe s ezentúl egyelőre csak öten járták azt a merész, fantasztikus haláltáncot. SZABÓ LÁSZLÓ. yURKESZTÁNl jfítRMONDÁSOK. Két tör nem fér el egy hüvelyben, két szerelem nem fér el egy szívben. Ha nőt veszesz, előbb nézd meg, ha lovat, előbb lovagold meg. Lovat ne gyalog ember, nőt ne nőtlen ember tanácsára vásárolj. Ha közeledik a gyógyulás ideje, gyalog jön az orvos. Könnyű ismeretséget szerezni, de nehéz tőle megszabadulni. Tedd azt, amit a tudós mond, de ne tedd azt, amit ő tesz. Ne zárd be annak a háznak ajtaját, ahova még valamikor menni akarsz. Ne nézz idegen házba, ne kopogtass idő előtt az ajtón. Ha rendesen csinálsz valamit, még a hó is meggyullad, de ha rendetlenül, még a száraz fa sem. Mikor az ellenséges sereg eltávozott, rögtön megszaporodik a hősök száma, A már egyszer kimondott szót nem lehet elnyelni. Asszonyi tanács csak asszonynak való. A kard által ütött seb begyógyul, de a nyelv által ütött nem.