Esztergom és Vidéke, 1892

1892-12-08 / 99.szám

laszt/ís azt a bajt is szülte, bogy a szülőknek igen korán kell pályát válasz! aui gyermekeik számára, hogy a középiskolák száma elég nagy az ország lakosságához arányitya ; de két-] sógielen másrészt, hogy középiskoláink territoriális elhelyezése rossz, hogy történeti fejlődésünk folytán sok helyűn szűk körre aránylag sok középiskola torlódott össze, mig másutt nagy térülőtökén alig vau középiskola, igaz, demokratikus elméjű felfogását és államférfiúi körültekintést tüntet fel. II. Hazai összes tanitézeteinek ezen közigazgatási egységesítésének keresztülvitele is megkívántatik ugyan ahhoz, bogy közoktatási rendszerünkben ade-J tnokráeia elvei megvalósíttassanak, vagy ínég helyesebben mondva a demokrácia elveinek megvalósítása megköveteli ugyan, hogy összes tanintézeteink közigazgatási egységesítése keresztit Ivitessók, még pedig a miniszleriumokJól kezdve a főigazgatók, tanfelügyelők, tanárok, tanítók és ezek képzésére szolgáló intézetek- és szervezkedésekre is a legalsó fokig kiterjedőleg; mindazonáltal a jelen esetben még sem ez a rész az« tekintve a tanügyi betegségek összebonyolódottságát és felhalmozódását, a mit első sorban meg kell orvosolnunk. S valóban nagy hazafiúi örömmel kell a felől is tanúbizonyságot tennünk, hogy e tekintetben is helyesen találta el vallás- ós közoktatásügyi m. kir. miniszter ur a tanügyi bajok és nyomorúságok forrását az orvoslás sorrendjével együtt midőn a gymnázium, reál, polgári és népiskolák egymáshoz való viszonyai szabályozásának kérdését is kitűzie az értekezlet egyik feladatául az egységes középiskola létesítése ügyében általa megindilott mozgalom alkalmából. Mert ugyanis a legsúlyosabb betegség, mely vw-élyessé is válhat, miután demokratikus berendezésű állami szervezetünk alapelveivel ellentétben van, a gymnázium, reál ós polgári iskolák alsörószeiuek azon egymás mellett való Összehalmozódásban, mondhatni megesomósodásában és abban rejlik, hogy annyira mélyen lenyúlnak, midőn az elemi népiskolák negyedik osztályából] szedik és fogadják be növendékeiket, hogy nemcsak a népiskola öt és hat osztálya érvényesülhotése olé emelnek majdnem legyőzhetlen akadályokat, hanem egyszersmind egymással háromféle irányban törés által versenyeznek * azon semmi érvvel meg nem indokolna'ó erkölcsi kényszerűségnek szorítják neki a tankötelezettségi törvény előtti meghódolással e haza összes polgárait hogy «igen korán kell — mint a mélyen tisztelt miniszter ur magát kifejezte — pályát választani gyermekeik számára, vagyis elhatározui azt, hogy a gymnázium reál, vagy polgári iskolába adják-e be, avagy pedig a poljgári népiskola mellett maradjanak s jennek befejezése után megint, hogy a felső-nép- vagy ismétlő-iskolába járassák-e ? Tehát hatféle az elágazás a tanintézetek között 8 épen azon életkorban, a melyre a tankötelezettségi idő az 1868. évi XXXVIII. törvénycikkben megállapiitátott és a mikor a demokráciának fő alapelveit, az egységesítést s a tanulás, tudás és kimuvelődés egyenlő mértékét az emberi életnek csupán ezen időszakában lehet felállítani és megvalósítani e haza öszszes polgáraira kiterjedőleg, azután pedig többé soha, mivel az emberi fejlődés termeszeii törvénye ellen áll és máskorra egyáltalán meg nem engedi. Öly kegyetlen megkísértése ós válságra állítása tehát ez az iskolai berendezés a szülőknek és gyermekeiknek és pedig az egész haza minden polgára kivétel nélkül sulyosodólag, hogy még csak föltételezni sem merem, miként a törvényhozás, valamint gróf Csáky Albin miniszter ur ezen igazsági alanságot a legközelebbi alkalom megérkeztével egyetemlegesen megorjvosolni ne sietne annyival is inkább, mivel az egység-s középiskolai értekezleten részt volt it inőségek közül ezen igen nagy tanügyi betegség senki által sem érintetett, s az ide vonatkozó miniszteri s elnöki kijelentés hallgatólag valóságnak mindenkitől "elismereteit, sü;g tővé tevén egyszersmind a megorvosló intézkedések mielébbi fog;nalositását azon körülmény is, hogy a mit tnlerhelésnek tuliömöttségnek s gymnáziumi'hideglelésnek stb. neveznek, a közép-, polgári- >s népiskolákban stb. szinte mindezen természet- é* alkotmányellenes iskolai berendezkedésből származik s megszüntetésük csakis az elébb emiilet fő baj meggy ógyiiásával eszközölhető együttesen, alaposan és gyökeresen. CSAHNOK S & b & r-ni a j m Ö k, (Brehm aj tünyvébfíl.) Testalkatásuknál fogva az emberszabású majmok svintén fára vannak utalva, de épen oly kevéssé vannak a fához nyűgözve, mint a halmán-, czerkót- és makakó-majwiok; inkább kitütiő mászok. Mindamellett mégis egészen másként mozognak a fán és a földön is, mint a többi majom. Fára, nevezetesen ágatlan sima törzsre egészen ugy kúsznak, mint az ember, csakhogy hosszú karjokkal és rövid íábokkat sokkal gyorsabban, mint a leggyakorlottabb ember, az ágak között pedig mozdulataik sokféleségével és biztosságával megszégyenitenek minden tornászt. Kinyújtott, hosszú karjokkal megfognak egy ágat, lábokkal egy ugyanolyan irányba menő alább álló másikat és a felsőt karfául használva, olyan sebesen futnak rajta, hogy lent a földön menő embernek ugyancsak meg kell magát erőltetnie, ha lépést akar velők tartani, holott ők a legkisebb erőfeszítést sem tanúsítják Az ág végére érve, a szomszéd fa elérhető ágát markolják meg s épen ugy, olyan sebesen, de minden sietség nélkül folytatják utjokat tovább. Fülmenetelökben elég akármilyen kis ág, a mely sulyok alatt le nem törik s a melyet megfoghatnak és feljutnak, mint a pehely akárcsak egyik kezökkel csíphetik meg az ágat, akár mind a kettővel; leszállásukban felakaszkódnnk két kezökre s lábaikkal uj támaszt keresnek. Olykor a helyzetűkben néhány perczig himbálódznak a maguk gyönyörűségére néha kezükkel, Iáitokkal fogva az ágat, változatosság kedvéért alsó felén futnak végig; szóval 7 ágakon minden képzelhető állásba tudnak helyezkedni s minden kigondolható mozdulatot meg tudnak tenni. Valósággal utolérhetleu mesterek a tor nában a hosszukara vagy gibbon-majmok, szintén emberszabásúak, olyan aránytalanul hosszú karokkal, hogy kitárt karjaik kétszer akkora hosszat érnek be, mint egyenes állásban gondolt testük. Rendkívül gyorsan és biztosan kúsznak fel a fa tetejére vagy a bambusz szárára, ezt, azt vagy az alkalmas ágat meglengetik s felpattanása kőzhen tíz-tizenkét méternyi távolságon vetődnek át, mintha kilőtt nyíl vagy lefelé csapó madár módjára repülnének. Nekik is meg van az a tehetségűk, hogy a megkezdett irányt még ugrás közben megváltoztathatják és ugrásukat hirtelen | megszakíthatják a mennyiben megkapnak valami gallyat, ráakaszkodnak himbálóznak, ringatóznak rajta, végre felkapnak J rá és egy kicsit pihennek vagy a játékot újra kezdik. Nem ritkán háromszor, négyszer, ötször repülnek igy a tevegöhen s majdnem elfelejtetik az pmberekkel, hogy a gravitáczió törvénye rájuk nézve is érvényes. A milyen kitüuöeu kúsznak, ép olyan nehézkesen járnak. A többi emberszabású majom egyenes állásban tehát csupán a lábán különös nehézség is megszakítás nélkül meg bir hoszszabb vagy rövidebb utat tenni, ha azonban sebesen akar futni, mindig mind a négy végtagjai a ereszkedik miközben behajlított ujjai csuklójára s lábai külső élére támaszkodik, ugy vivén előre testét, a hosszukaru majmok ilyen módon csak a legvégső szükségben mozognak s akkor is inkább ugrálnak, mint szaladnak, ellenben kisebb utakat ugy tesznek meg, hogy teljesen fölegyenesednek s majd kevésbé, majd Joliban széttárt karjaikkal tartják az egyensúlyt, lábaik hüvelykét lehetőleg szétterpesztik és apró lépésben nagy keservesen tipegnek tova. A gibbon-majmok mozgását ennélfogva egyoldalúnak kell bélyegezni; mert a fákon való ügyességök, a miben a többi emberszabású majmot fölülmúlják, nem egyenlíti ki a földön való gyámoltalanságukat. Kiválóan figyelemreméltó az emberszabású majmok hangbeli tehetsége. Azt tapasztaljuk ugyani?, hogy a legmozgékonyabb és Iegfürgóbb fajoknak van a leglármásabb, a sokoldalúan fejlettnek pedig, a melyek ugyan nem olyan fürgék, a legváltozatosabb hangjok. Nem mondok sokat, ha azt állítom, hogy sohasem halottam emlős állat szavát, az embert persze mindenkor kivéve, a melv teljesebb hangzású és csengőbb lett voina az én fülemnek, mint a fogságban megfigyeltem hosszukaru majmoké. HÍREK. — A hercegprímás elutazásáról adván számot legutóbbi alkalommai, felemiitettük, hogy hir szerint csak tavasszal jő vissza székvárosába. Biztos fonásból értesülünk hogy ez nem felel meg a valóságnak, a mennyiben a herceget karácsonykor körűnkbeu üdvözölhetjük. — A prímást árvaház és tanítóképezde. A herczegprimás arról értesítette a tanitóképző-intézet igazgatója, dr. Walter Gyula vezetése alatt levő bizottságot, hogy e fölépítendő intézetek a viziváros területére fognak kerülni. Ez alkalommal megemlítette a főpásztor azt is, hogy az intézetekre Nagyszombat közönsége is erősen pályázik, a mennyiben a primási alapítványok céljaira 10 holdnyi ingyen lelket ajánlott fel. Még nagyobb actiót fejt ki a főváros, mely teljes igyekezettel magának akarja meghódítani a központosítandó intézeteket. — A nagymegyeri paróchiát Leszkai Sándor lelkész nyerte el. — A nyítrai püspökség. A hírlapok mindenféle kombinációkkal állanak elő, melyeknek azonban semmi alapja nincs. Igy tegnap a « Pesti Hirlap* Boltizár József nagyszombati felszíneit püspökről állítja, hogy már ki is nevezték nyítrai püspökké. A «Budapesti Hirlap* pedig szintén tegnapi számában fel ünő helyen már az! is közli, hogy Boltizár felszentelt püspököt, már mint nyi'rai püspököt sokan üdvözölték, mert «Róma kedvező válasza megérkezett.* Értesülésünk szerint mindkét laptársunk híresztelése alaptalan. A kormánynak jelöltjei a nyitrai püspöki székre*. Bnnde Imre Besztercebánya érdemes püspöke. Do az iránt felterjesztés sem a koronához, sem a szentszékhez nem történt s igy senki eddig senkit joggal mint nyitrai püspököt nem üdvözölhet; sem senkin k «Róma kedvező válasza* meg nem érkezett. A kormány ugyan jól tudja, hogy egyes püspököknek más egyházmegye élére való áthelyezése, ha ez rendszert képez, nem helyes, d

1 a nyitrai püspökség botöltése a jelenlegi körülmények közt feltétlenül szükségessé leszi, hogy oda éppen Bende Imre a kiváló buzgalniu, tevékeny magyar egyháznagy helyeztessék át. Kormányunknak nem szabad magát megtéveszteni engedni és mindenféle ügyes vagy ügyetlen aknamunkák miatt kitűzött tervétől elálInnia. Szerencsén) Csáky Albin gróf kultuszminisztert nem ugy ismeri a közvélemény, hogy az általa helyesnek ismert útról letérjen. S ha az üresedésben lévő nyitrai püspöki székre Beude Imrét vette kombinációba, ki is lesz nevezve nyitrai püspöknek. — A primási birtokok bérbeadása. A primási birtokok bérbeadására vonatkozólag a P. H. esztergomi tudósítója a következőket jelenti: A lapok azon híre, hogy az érseki birtokból 30,000 holdat már bérbe is adtak s annak bérlője Thun gr. birtokba is vette, nem felel meg a valóságnak. Ez idő szerint csak az alkudozások folynak, melyek, hogy milyen eredményre vezetnek, még nem lehet tudni. Valótlan az a hirlelés is, hogy Thun gróffal a magyar mágnások szövetkeztek a primási birtok bérbevevésére. A primaciális tiszteket ugyanis korántsem olyan albérlőiül jelentkező emberek zaklatják, a kiket a mágnások osztályához lehetne sorolni, a miből azt következtetik, hogy az érseki birtokok, ha Thunnal kötik meg a szerződést, albérletbe kerülnek. — Saját hiteles forrású értesüléseink is megerősítik a P. H. tudósítójának jelentését, amennyiben a bérbeadó szerződés egyes pontjainak megállapítása csak most van muuka alatt. Thun Valsassina Adolf gróf a napokban Esztergomba fog érkezni. Hogy a szerződések már csak ekkor is aláíratnának, uem igen valószínű. magának arra, hogy borzalmas éjjeli drámáit egy tiszta és kiengesztelő eszme által remek összhangokba o'vassza. Épen ezért a naturalizmus fő ismertetőjele nemaz, hogy azon életet festi, melyben mi élünk és mozgunk, hanem az, ho*.y a/ é et legosunyább éü legocsmányabb oldalait választja ki magának tárgyul, festi a világgal és önmagukkal meghasonlott embereket, kik saját vétkük folytán s Önakaratukból fetrengenek azon erkölcsi sárban, íueiyuek szemlélete sérti az ember erkölcsi érzékét. Tessék csak egyszer végig tekinteni a regények szereplő személyein. Egészen ismeretlen alakokat látunk, melyek élete, gondolkozás módja s cselekvése teljesen eltér a mi életmódunktól. Emberek ezek ugyan, de inkább beillenék a holdba, mint e főidre, vásári látványosságok egy szarvú vagy három szemű emberek, szakálas asszonyok, törpék vagy óriások, kiknek az a különös sors jutott osztályrészül, hogy 10 kr beléptidij mellett mutogassák magukat a belépőknek ; azon csöndes és munkás emberiséget, mely betölti a földet, mely nem oly angyali jó, sem oly ördögi rosz, a mely becsülettel tartja fenn életét és a melynek fáradozásaira a nap mosolyogva hinti sugarait, ezen emberiséget nem találjuk ott. Szóval a naturalizmus azon benyomást kelti föl bennem, mintha csupán arra törekednék, hogy az ember szégyenérzete ellen egy uj brutalitást kövessen el, a nélkül, hogy ezen támadását egy erkölcsi, vagy ha ezt már tagadja, legalább aestetikai vagy művészi ok igazolná. A regényben a tiszta idealizmus épp olyáii túlzás, miut a naturalizmus, csakhogy az utóbbi sokkal veszélyesebb. A naturalizmus alakjainak, — melyeket az elénk állit, mint rendes emberi typusokat, — ellentmond a statistika is, hiszen legföljebb csak 10 ezer emberre esik egy gyilkos és még a legromloltabb nagy városokban is 500 lakosból válhatik egy Nana és 200-ból egy Assomoir. Ezért tehát a hires franczia iró ezen két főkép ismert alakja az emberiség roppant nagy tömegével, többségével szemben csak kivételes eset s éppen ezért semmi értékük és becsük nincs. Megengedve, hogy tényleg léteznek és ha valóban minden túlzás és nagyítás nélkül vannak vázolva, a mi semmi esetre sem hihető, akkor is csak arra valók lehetnek, hogy mint az emberiség kurjozumai egy pathologikus múzeumban helyeztessenek el, nem pedig mint létező alakok, az emberi természetnek méltó képviselői állíttassanak a közönség elé. (Vége következik.) —•—c©>—-.— — Sport a szomszédban. A komáromi torna- és vívókor eddig aláirt tagjai — mint a K. Lapok irja —f. hó 1-ón a zymnásiuinépület tornatermében értekezletre ryűltek egybe. Az értekezleten Csepy Dani ílnökölt, és többek felszólalása után határozatba ment egy testedző és sportcélokat szolgáló körnek alakítása, melynek lehetnek najd működő és pártoló tagjai is. E célból iz előkészítő lépések megtételére és az ilapszal'álytervezet kidolgozására egy szü[ebb körfí létesítő bizottság tküldetett ki.