Esztergom és Vidéke, 1892

1892-11-27 / 96.szám

elég van téve, az egyháznak és az államnak is. Miért ne fogadnák el önök ezt az eljárást Magyarországon ? Ezzel meg volna mentve a vallási béke. Nekem alapos okom van hinni, hogy ennél tovább Magyarországon sem fognak menni, mert menni nem lehel, nem szabad! . . . Különben az állam sorakozva talál bennünket. Minden katholikus egyet fog érteni: pap, vagy világi, alsó papság ós episcopátus, Róma és korona — • nincs különbség, nincs eltérés e kérdésben. A katholikus uuiverszum szent ügye ez! — vógzé szavait a nunczius. — És még egyet — exczellencziád — mielőtt még köszönetemet mondva ezen kegyes fogadtatásért—távoznám. Olvasta exczellencziád az uj miniszterelnökünk nyilatkozatát? Nem kétértolmüj az ? Az a sötét pont a korona előleges artorizácziója tekintetében . . . — Miuden világos itt. Az öuök «polgári házassága* attól függ, milyeuek lesznek a törvényjavaslat részletei. A határvonal meg van húzva. Ezt az árkot senki át nem ugorhatja. A tulsórósz — elbukik. C'elui-lá tombera, il tombera á plat ventre." Anyák figyelmébe. — A roncsold toroklob (difteritis) és annak okozdja. — A roncsoló toroklob (difteritis) ugy szórványosan, valamint járványszerüleg lép fel. A megbetegedések száma az ősz beálltával gyarapodik és igy folytatódik április hó végéig, sok ezerre menő áldozatot követelve. A difteritis, valamiut az ennek következtében beálló halálozás leginkább 5 éven alóli gyermekeknél lordul elő, azután az 5 12. életévekben levőket támadja meg, de kisebb halálozási arányban, az előrehaladottabb koruakat nagy obbára elkerüli a betegség, megbetegedés esetén azonban ez utóbiaknál sohasem lép fel oly súlyos tünetek között, mint a gyermekévekben. A gyermeknek testalkata, faja, neme semmiféle befolyással sincs a betegség gyakoriságára és lefolyására, csakhogy azon gyermekek, kik többszöri gége vagy torokgyuladásban szenvedtek, sokkal inkább vannak a difteritisnok kitéve, mint az amúgy is egészséges gyermekek. A difteritis különösen ós leginkább a levegőbon létező difteritis csir (méreg anyag) által idéztetik elő, a mely csir ép ugy található a herczegek palotáiban, mint a koldus hajlékában, ez elöl gyermekeinket nem óvhatjuk meg. A difteritis csir a ruha és fehérnemüekhez tapadva, hosszú időn át megmaradhat ott és hónapok múlva is difteritis fertőzést idézhet elő. A fertőzés belégzés által történik, mely alkalommal a méregcsir a szájüreg kiálóbb pontjaira, mint a mandulákra, a nyelvcsapra, a garat hátsó falára tapad ós az ott netalán sérült nyálkhártyát, megfertőzi(inficziálja); de az orr nyálkhártyájára is tapadhat. — Hogyan védjük gyermekeinket difteritis ellen? — Miután a fertő/és leginkább a levegőben szállongó difteritis csir belégzése folytán jön létre, a mondottak utáu minden anya be fogja látni, miszerint a sikeres védekezés első sorban abban fog állani, hogy a szájüreg ápolására kiváló gondot, kell fordítani, továbbá, hogy azt naponkint alaposan megtekintsük. 1. A szájüreg gondozása abban áll, hogy a 4 éven alóli gyermekeknek száját egy három százalékos (3%) sósvizbe mártolt tiszta vászondarabkával kimossuk, idősebb gyermekek pedig kiöblítik. 2. A gyermek fogait gyakran meg kell vizsgálnunk, mert beteg fogak a szájüreg egészséges voltára nagy befolyással birnak, igy éles fogak megkarczolhatják a nyálkhártyát ós ez által sebet ütnek rajta. 3. Aszájüreg megtekintése a következő módon lörtéuik : Valaki a gyermeket ölbe veszi s vele ablakkal szemben foglal helyet. Az anya egy kissé elő és lefelé tekintő arczczal a gyermek elé áll, tehát háttal az ablak felé. A gyerfinek száját felnyittatja s most legelébb a pofák belső felszínét vizsgálja meg akkép, hogy azokat a jobb kezében levő kávéskanál nyelével oldalt ós kifelé tolja. 4. A szájüreg hátsó részének megtekintése előtt meghagyjuk a gyermeknek, hogy 2 — 3 szor egymásután ós hangosan az «A» betűt, ejtse ki ; e közben ÍIZ anya a kávéskanál nyelével a nyelv előrészét mérsékelten lonyomja, ezáltal a szájüreget alaposan megtekintheti. Először felfelé tekint s megnézi a kemény szájpadlást s ezt egyenletes halvány veresnek fogja látni s aztán előbbre a rózsaszínű lágy szájpadlás és az ugyanoly szinü alácsüngő nyelvcsapot látjuk két oldalt a kevéssé kiugró, érdes felületű halvány vörös mandulákat, a melyen néha kis sárgás nyálkamirigyek is vaunak. Ekkép kell a szájüreget minden reggel mosdás utáu megtekinteni, mindenesetre azonban reggelizés előtt ; mert ezután a nyálkahártyához netán tapadt zsemlyemorzsa vagy tej föle igen kellemetlen tévedésekre szolgáltathatnak okot. 5. A difieritist legyek is át ültethetik, jóllehet ebben még nem kell oly veszélyt látni, hogy ezért minden legyet ellenségnek tekintsünk, de feltételeznünk kell azt, hogy ha a fertőzésre más kutforrást nem találhatunk, a már említett módon történt legyek által a fertőzés. Hogy ennek lehetőségét megakadályozhassuk, moghagyom, hogy a gyermek bölcsőjót vagy ágyát tüll függönyökkel lássák el, egyszerűbb azonban ha magát a gyermek arczát megfelelő értékű tül idarabbal belakarni ; ez nem akadályozza a légzést és a gyermek inkább megszokja ezt, minthogy álmában zavarják a legyek. 6. A legbiztosabb védelmet a következő eljárás szolgáltatja : a gyermek szájüregét száraz lölgyfakéregből készült oldattal, a nulyhoz egy kevés tiszta spiritust adunk 3-szor naponta mossuk, illetőieg gargalizáltatjuk. Legbiztosabbnak mondtam e védekezést azért, mert orvosi gyakorlatomban száz meg száz esetben azt tapasztaltam, hogy a fertőzés a szájüregnek ezen oldallal való kimosása, illetőleg gargarizálása után, még olt is a legritkább esetekben fordult elő, a hol a gyermekek egy difieritisben megbetegedett gyermekkel több napig egy és ugyanazon kis szobában együtt voltak. Az oldatot következőképen kell készíteni: egynegyed kilogramm (250 gramm) száraz tölgyi a kérget (héját) 2 liter hideg vízzel keverve forralunk fel, azután néhány (3—4) órái a száraz helyre téve, állani hagyjuk, a folyndókot azután egy másik üvegedénybe önijük a csapadék nélkül, ehhez 100 gramm tiszta borszeszt (96%-°s absolut alkoholt) adunk s ezzel a folyadékot jól összerázzuk. Az oldat ezek utáu már használható. Járvány idejében egy fél pohár vizbe 5 evőkanálnyit öntök a folyadékból ós meghagyom, hogy ezzel naponta 3-szor gargarizáljanak a gyermekek, vagy kisebbeknél kimosatni ; előbb azonban mindenkor sós vízzel (egy fél kávéskanál sót téve egy pohár viabo) kell a szájüreget kiöblíteni. Olyan gyonnekek szájüreget, a kik még gargarizálni nem képesek, ezen oldatokba (előbb sós vizbe, azután tölgyfakéreg spiritus oldatba) mártott s azután kissé kicsavart tiszta vászondarabokkal mossuk ki, illetve töröljük ki napjában 3-szor. Ha nincs járvány, sós vizet nem kell használni, elegendő a tölgy fakóregből készült oldal. Azon gyermekek, a kiket a difteritis beteg gyermektől nem lehet elkülöníteni (szegénység miatt) nappal 4-szer, éjjel 1-szer gargarizáljanak, mert meglehet, hogy ezek, habár látszólag egészségesek, a difteritis csirt magukban hordják már. Általános dvintézkedési szabályok. — 1. A gyermekoket az időjárás behatásai ellen edzeni kell az által, hogy hideg mosásokhoz (kezdetben langyos, később hűvös vizzel) szoktatjuk. 2. Hűvös vagy nedves időjárás alkalmával a gyerniekok lehetőleg szobában tartassanak, ha ez lehetetlen, a szabadban a száj ós orr előtt kendőt tartsanak ; kisebb gyermekek pedig sürü fátyolt kapjanak. 3. A gyermekek arczát, ha alszik, mindenkor lüllel takarjuk be. 4. Figyelmeztetem az anyákat azon veszélyre, a melynek gyermekét kiteszi akkor, ha akár rokoni vagy akár emberbaráti szeretetből valamely difteritis beleg gyermeket meglátogat. 5. Figyelmeztetem továbbá, hogy a difteritisben elhalt gyermek holttestét ne nézze meg és ennek temetésére ne menjen el. 6. Az esetre, ha egy gyermek difteritisben meghalt, rögtön izzó szénre fakátrányt téve a szobában helyezzék el, 5 napon át a szobát légmentesen elzárva abban 5 napon át hosszabb ideig senkise tartózkodjék. 7. Azon ruhauemüeket a melyeket a difteritis beteg gyermek használt, vagy a melyeket tisztogatás czéljából használtak, három ízben 5/°

0-os carbololdatbau kell kimosni és azután uóháuy napon át a szabadban hagyni. Dr. BORS LAJOS. A jó tulajdonok tündére igy szólt: — Neked adom a legritkább tulajdonokat, a mik első pillanatra nem látszanak, de annál becsesebbek, a karaktert, a szigort, a jó szivet, a munkavágyat, a kötelességérzetet, az éles judicumot, a nemes gondolkozást. Akarom, hogy szeresd az emberiséget és az téged viszont. A mire azt mondhatta a rosz tulajdonságok tündére gúnyosan : — Nos, én e jó tulajdonságok gyümölcsének élvezésébeu megakasztlak, miután Őket már el nem vehetem. Nem adok neked sok hibát, csak egyetlen egyet s az se valami nagy hiba, sőt adok melléje még egy jó tulajdonságot, megtetézve erényeidet. Adom a nyíltságot, ezt a testvérem kifelejtette s adok hozzá kevély, hideg modort. S talán igy lett, hogy Tisza Lajos nem lett nagyon népszerű. Előkelő alakján merev hidegség ömlik el, élénk fekete szemeihői szúrós kevélység sugároz.Hangjában, melyből magyar zamat cseng, mégis van valami eltávolító. A hangulat, mely e mindig szépen öltözött gavailér lényéből kisugárzik, nyomasztó ünnepélyes, sőt fojtó. A hatvan év felé járó főúr egyébként férfias szép jelenség, sőt graczio/us. Mozdulatai kellemesek, amint lép, a mint a keztyüit húzza fel s le, a mint fáradtan dől le képviselőházi székében (mely közvetlenül a Deák Ferencz kivágott helyénél van) egy-egy hosszú beszéd alatt, a mint gúnyosan mosolyog, ásit, vagy figyel, ha helyeslőleg int fejével, vagy tagadólag rázza azt, az mind egyéni és összhangzatos. Areza annyira beszédes, mintha minden ideg zongora-billentyű volna rajta; a karzati látogató az ő arczárói nézheti le a beszédeket. Nem népszerű, és ez alig említésre méltó körülmény másoknál, de nála szinte nehéz belenyugodni. Mert bizonyos tragikum van abban, hogy egy ember, aki meleg szívvel karolja át az emberek összeségét, egyenkint azokból keveset szeressen. S hogy az emberek is, akik mikor egyenkint vannak, nem szeretik, együttesen mégis ő hozzá fordulnak bizalmokkal. Ha valahol baj van, vagy nagyszabású munka, rögtön mindenkinek Tisza gróf jut eszébe. Szegedet rekonstruálni Őt küldi a király ; az országházat fölépíteni Őt bizza meg az ország ; mikor jó képviselőházi elnök kell, ki lehetne az más, mint Tisza Lajos ; mikor néhány hét előtt beállt a kolera-veszély s a város tétlenül nézte elharapódzását, a megijedt közvélemény hangosan türelmetlenül követelte, hogy Tisza gróf küldessék ki királyi biztosnak. Komoly munkára való ember. — Jó, léha világban ügyet se vet rá a közvélemény. És szinte jó, hogy nincs a közönség tenyerén, mert ez a tenyér túlságosan forró, mint nyáron az aszfalt s oly gyorsan koptatja az embereket, mint ez a talpakat. De ha nincs a közvélemény tenyerén, mindég kézügyben van. Azon időktől kezdve, mikor ő is ott lovagolt 1867-ben hires Gunár lován (mely azonban egészen másra volt nevelve) a koronázási menetben, mindig a közügyet szolgálja. Mint bihari főispán, majd mint a Deákpárt tagja, szemben a balközépi Tisza Kálmánnal. Később azután, mint közlekedésügyi miniszter, a Tisza-regime alatt pedig s azontúl egész mai napig mint a párt egyik korifeusa, a ki a maya főlényét, természetes súlyát nem vesztette el akkor sem, midőn teljesen lejárták magokat a tekintélyek s még azon időben is, mikor már a pártban alig volt fényes más, miut a Demkó Pál óraláncza. Tisza Lajos szavát, tanácsát mély tisztelet illette. Tárgyilagossága, tiszta látása sokszor volt vezető fény. Mint a Petőfi rónája, csak a jó ismerősei előtt veti le fátyolát Tisza gróf is . . . Azon kevesek előtt a kikkel rokonszenvez. Ah, hiszen ez egy egészen másik Tisza Lajos ! Vidám, közlékeuy, szeretetreméltó. A hidegség fölolvad s jótékony meleg árad ki kedélyéből. A szemek nem néznek többé gúnyosan. Hiszen az nem gúny, hanem csak egy kis szikra. Szellemének, tudásának gazdag tárháza megnyílik. A kedves maliczia, játszi kötekedés csillogó nyilaival ugy tud bánni, mint egy XIV Lajos-korabeli marquis. S mennyi finomság a formában. S minő gyöngédség a tárgy kezelésében, ha valakit kikezd. Mintha királyi udvarnál nőtt volna. De fölleges napokban, a mikor nemzeti jogokról van szó, sokszor kirezeg szavaiból egy-egy akkord, a melyből ki lehet érezni — hogy nagyon közel született Debreczenhez. Tömött szemöldjei összeránczolódnak ilyenkor, válla meggörnyed, nehéz, súlyos léptekkel jár s talán hallja is meszsziröl a Gunár-ló nyeritését . . . Lehet, kissé terjedelmesen is rajzoltam ez odavetett vázlatban az uj miniszter kópét, ugy hogy politikai szereplésének méltatásához kevés helyem jut. De hiszen politikai élete ismeretes. Nyitott könyv. Egy pár szó is elég. Nem tartozik a nagy géniekhez, de messze felette áll a közepes államférfiaknak. Sőt hasznosabb a nagy génieknél. Ha kérnünk lehetne a gondviselést, azt mondanók : «Adj nekünk egy Deák Ferenczet és négyszáz Tisza Lajost és az ország nagygyá lesz.» Egy Tisza Lajos és négyszáz Deák Ferencz nem volna talán oly előnyös. (Ez az a több, ami kevesebb.) Tisza Lajos egyenes, határozott, nemes politikus. Egyénisége van s ez erős, minden izében körvonalozott. Tömjén, gáncs, áramlatok nem vihetik se jobbra se balra, megy előre, mint egy hatalmas mozdony a lerakott síneken. S ezek a liberalismus sinei. A liberalismust nem a könyvekből szedi, hanem a magyar nemzet szükségleteiről veszi a mértéket. Mint szónok is jelentékeny. Ok nélkül soha sem beszél és soha se mond olyat, ami a tanácskozást összekuszálná ; az ő beszédei kigombolyítok. S mint ahogy igen gyakran jelenik meg a klubban, vagy a házban, a gomblyukában egy virággal, ugy beszédjében is mindig van, annak politikai értékén kivül, egy finoman czizelirozott ötletke, egy üde, csillámló metaphóra, vagy legalább egy játszi fordulat, egyszóval valami kedves nyalánkság, csecsebecse. A magyar nyelv édes, megenni való titkaiba, az egy Eötvös Károlyon kivül, senki sem tekintett nálánál mélyebben.