Esztergom és Vidéke, 1892

1892-02-04 / rendkívüli szám

pt}w&&) palotaiján megkezdődlek fi h6<inUiok áldozatai. Azóta már az egész város érzi, liogy Vasssary Kolos idehaza van palotájában, székhelyén és sztvfinUíeM az 4s&inte szeletei #röktüzénél Isctttgem itími, A „em^gprimás megérkezésének 9rfiiiHinw«e^re Esztergom legki valóbb polgáraitól eni toksorokat adunk ki, melyek mint megannyi díszes csokorban fűződnek ÖSSZP hasábjainkon, Esztergom ürönvét, vágyát, reményét ós hódolatát fejezi ki minden ünnepi közleményünk, melyet mai rendkívüli kiadásunkban van szerencsénk publikál ni, HOZSANNA! EGY üdvözölve 3B Sio» tövénél, Ki sziveinkbe ujia visszajöttél; Legy üdvözölve, ügy, mint hű rokon; így Kdvözölaek tul az ovm«kon. Így Sdvözlünk, hnt mi is tégedet, Te megtestesült jóság, szeretet; Kinek szemében mintha újra látnák, Megviiltiis__kiiak ő»í drága árát. Nem vágyott erre. Isten utja hozta, Ob Uten védett egö csipke bokra. A tVnyt, a pompát árasztó dicsőség Fjsive melyén képe nem tükrö/ődék ; I)« merre járt, fenkölt magas eszmék, Mint kiröppent méhraj ugy keresték ; De merre jártnk, sehol el nem hagyta Az Ifiteu kép*, a vég gondolata. Ah. szárnyra lelkem, /élre tud vágy, kétely „lőttünk Pázmány feukölr •/•lleraével, Kinek szavára gyáván összetörnek Bár. vágyai a hétköznapi körnek. Kinek szivében a hit p/tlma ága Egy uj világot gyújt a moly homályba Hogy újra lássuk ezt a csillagot, M»dy ezredévvel égett, ragyogott. Ha volna szó, ha volna érzelem, H:i Isten adná ugy elzengenem, Mint tudja lelkem, ugy mint szivem éress, Jma Volna az egek Istenébe/.; Mi nagy lehet és halhatatlan Az benne volna mind e dalban, De a esibougó eszme sokaság: ísteu houott! e szóba olvad át. Isten hozott! Te jófág, szeretet. Oh hintsd el fényed sziveink felett, Küldj egy sugárt a kihalt, néma, éjbe, Te, bonszerelem élő remetéje. Taníts meg újra, ugy mint egykoron, Hogy mi nekünk a vérszerezte hon, Hogy ezredéve lesz, bogy elsodorta Hadúr oltárit Kálvária tana. Egy ezredéve, nagy mult, szép idd, Ab érzi lelkem, fénye visszajő! Egy ezredéve, hogy a hit keresztjét Elődeid a honnak megszerezték, Egy ezredéve, ah, de ftnye még Mint akkor, most is, tiszta lánggal ég S oltárain a bit tüzében égve, Élottóink Asztrik megdicsőült képe. Légy üdvözölve ös Sión tövénél, Ki sziveink he újra visszajöttél! Légy üdvözölve! ZúgjatoK harangok S habár a téli föld virága elfagyott És nem hullanak utaidra rózsák A napnak fényét, hogy bearanyozzák, Tekints szivünkbe, melynek mélyiben Képed örökre elrejtve legyen I LÉVAI SÁNDOÍK U\\á ós a történelem képezik azon szikrákat melyek az emberek érzelmeiben a hazaszerelet lángját meggyújtják és ébren tartják, őriznünk és ápolnunk kell tehát mindkettőt, mint nemzeti létünk ós dicsőségünk alkotó elemeit. Esztergom szerepe mindkettőben erős ós igy ez is biztosítja a jók és okosak gondoskodó rokonsgiMi vét. Horánszky Nándor. Mi sem blzonyitja jobban a lélek és test henső összefüggését, mint e régi latin közmondás : animus sairas in corpare sano. Bármily homályos és rejtélyes e kölcsönös befolyásolás és bármily kétes a test és lélek közti viszony, tény az, hogy, -a mint a nemes és nagyobb eszmék kérésztől viteléhez a léleknek egészséges testre van szüksége, úgy csak az ép és szilárd akarat, tiszta erkölcsi érzék ós előítéletektől ment lélek óvhatja meg a testet a/en veszélyektől, a melyekbe érzéki vágyak és szenvedélyek sodorhatók. Eógi időktől fogva karöltve jár a papi és orvosi tndomány, melyeknek feladata a lélek és test közti benső Összefüggést hirdetni és bizonyítani. Ezért tiszteli az Igazi -orvosi tudomány a vallás, mint az erkölcsi tökély eszményképét és pártfogóját Teljes örömmel üdvözlöm a megérkezett Herezegprimásfc, mi nt a vallás azon fönséges képviselőjét, a ki maga papi erények birtokában az emberi erkölcsiség magas fokán állva, befolyását gyakorolhatja, az emberek nemesítése által a közegészségre és igy az orvosi tudományra is, mely imaszerű óhajjal kívánja, hogy az isteni gondviselés részesítse ö Hercxegségét azon áldásban, mely az orvosi tudomány fúczélja — tartós egészségben és hosszú életben ! Áldory Mér dr. IGORUNK nagy emberei közül kevesen mondhatják az ország uj egyházfejedelmével, Horczegprimásunkkal : «veni, vidi, viei;» de egy sincs, csak 0, kinek egy szívvel lélekkel kiáltjuk : daliunk, hallottunk ós hódoltunk.» Beleházy Bartal Rezső. KEDVEZŐ közegészségi viszonyok képezik alapfeltételét egy város jólétének. Esztergom és a vele összeépült 3 község kedvezőtlen egészségi viszonyai köztudomásúak, minek oka leginkább az egységes közigaztás hiányában, a városok szétválasztottságában rejlik. Sz. István Ősi városa nem ünepelhetné méltóbban kedves hazánkban ezredéves fenuálásánnk évfordulóját, inint a városrészek egyesítésének tényével, mely közóhaj, hogy teljesedésbe menjen ahoz a mindenki által szeretve tisztelt herczegprimásunk magas pártfogása szükséges; akkor valahára meg fog szűnni azon viszás állapot, hogy az esztergomi érsek nem Víziváros községben, hanem az egyesitett Esztergomban fog lakni és a mi fő, joggal remélhetjük, hogy a közegészségi viszonyok a legtágabb értelemben javulni fognak. «A gazdagság gyorsabban keményíti meg az emberek szivét, mint a forró víz a tojást* mondja Eötvös. Mennyire boldogító tehát reánk nézve azon tudat, hogy szeretett herczeprimásunk e magas polezon ép oly szeretettel fogadja egykori tanítványait, mint hajdan, mikor még kedvelt tanárunk volt. Berényi Gyula dr. »»gy tudományú, de joviális pápa, XIV. Benedek, kóstolgatván a MáriaTeresia un királynő által neki küldött finom tokaji aszút, ezt imígy apostrofálfca; «Si«t beiiedictum soltim, quod te genuit, sit benedicta Regina quae te misit, sed sit benedictus etiam Benedictus qui to bibit.» A beiktatási ünnepély alkalmából legyen szabad a fonti szavakat imigy truvestiálni : «Sit beuedictum Pannóniáé solum, quod te genuil, sit benedicta S. Sedes, quae te mittit, sed sit benedictus etiam Is, quem euutrivit S. Benedictus! Blümelhuber Ferencz. J£lE a föld, azé a haza Ha tehát magyar fajunknak e hazát megmenteni akarjuk, használjunk fel minden erre alkalmas tényezőt és alkossunk — nem frázisokkal telt, de — ennek megfelelő és a magyarfaj vóralkotával egyező törvényeket. Különben mire felébredünk, elnyelnek az idegen elemek. Dormány Imre. Jk, paptól elvárják, hogy magáról elfeledkezve egészen a közé legyen. S a mi értékünk teljesen attól függ, mennyiben vagyunk ilyenek. Valljuk meg, hogy üres, jellem nélküli lények ily szerepre nem valók. Kívánják hát tőlünk mindazt, a mivel bírunk, csak elveinket, jellemünket ne érintsék. Az elvek, melyek a mi lel kőinket uralják, nem egy kor és nem egy nemzet számára alkotvák, hanem minden időre ós ni egész emberiség javáért. A mi erőnk s a mi hatalmunk abban rejlik, ha hűek maradunk őzen elvekhez. Addig hisz bennünk az emberiség, addig követ bennünket, inig tudja, hogy magunk feláldozásával is elveket szolgálunk, melyek az ő javát czóíozzák. — Kinek van szüksége olyan papra, ki egy orosebb kedvéért megcsalja őt s a kinek nincs többé tekintélye a nép előtt, nincs bal alma annak szive fölött. «Sacerdote« atit sínt, ut sunt, aut omnino non sint.» Fehér Gyula dr. XA. kereszténység a legfönségesebb s legmagasztosabb eszméje az emberiségnek, mely szóttépte a zsarnokság kemény rablánczát, hogy megmentse az embert és megteremtse a világ szabadságát és a valódi hazaszeretetet. A kereszténység a legjobb iskolája az emberi szeretetnek, ez mutatja az élet bölcsesógét, moly az embert boldoggá teszi; megtanítja az embert emberi rendeltetésére, és az ebből folyó kötelmek teljesítésére, és egyszersmind emberi jogainak felismerésére. Legderültebb kilátásokat nyújtja a jövőbe, és forrása a legszebb Öiöntöknek, a legjobb törekvések és cselekedeteknek. Gyöngédebbé teszi szivünket, finomabbá érzelmeinket. Emollit móres uec sinit esse feros, mint ezt a költő mondja. Es há a viszályok, és az élet küzdelmei az embert sújtják, akkor is vigaszt nyújt ; sőt a haldokló ágyára is hinti a boldogító remény virágait. Mily szerencsétlen lennék, ha kereszténynek nem születtem volna ! B. N. Feichtinger Sándor dr. VALAMINT a nagy csapások, ugy az általános szeretet elbírásához is nagy lelkierő szükséges. Mindenki szeretetét viszonozni egy sziv nem képes. Boldog az, ki helyesen választja meg az érdemeseket, mert a szeretet elfogulttá teszi az embert. Frev Ferenc. JoJZ álbarátok és hízelgők, meglopják az emberekbe fektetett hitet, mitől csupán az emberek tanulmányozása és valódi érzelmeik felőli alapos meggyőződés szerzése által óvhatjuk meg magunkat; mert ki az érzelmek világában azok megítélése terén az üres külsőségek által vezetteti magát, az biztosan a tévedések útvesztőjére kerül és esetleg azon bíró helyzetébe jut, ki az ellenfél meghallgatása nélkül szokott ítélkezni. Havasi imre. tergom vesztett volna-e ? Veszteségében nem lett volna-e részes maga a nemzet is ? A magyar nemzet történet- politikai in- , dividualitásának egyik alkotó elemét, nemzeti jellemének kiemelkedő vonását képezi a történeti alapokhoz, ősi intézményéthez való hűség és szívós ragaszkodás, mely sajátságát történeti öntudatának nevezem. A nemzet ezen törtíneti öntudata nem szenredett volna-e érzékeny csorbát az által, ha a királysággal egykorú és ma is eradeti hivatásának és életerejének teljességében fennálló érsekprimási szék első szent kirágunk által Esztergom sziklaormán megvetett alapjáról elmozdittatott, közel kílencx évszázados gyökerei fogamzásuk talajából kitépettek volna ? Lehet-e, szabad-e, nemzetünk érdekébei áll-e állami és egyházi szervezetünk lényeges intézményeit történeti alapjuk megbontásával megfosztani azon varázstél, melyet hontiak és idegenek szemében a sok százados dicsőséges mult kölcsönöz nekik ? Nem a nemzetfentartó erkölcsi erők egyikének, az ő.sök hagyományához vató ragaszkodás érzetének, a történeti öntudatnak gyengítése lenne-e ez ? Ily szempontból tekintve, a primási szék áthelyezése nemcsak Esztergom, hanem a nemzet veszteségét is jelentette vottia. Heic Antal dr. BAGLYOK, denevérek suhogják és üvöltik körül a rozoga építményt csak a nap sugarai oszlatják ul a sötétség e kísérleteit. Vén Európa baglyait még Edisou vakító fénye sem képes elriasztani, mert a meleget nélkülözi; ezen meleget, a felebaráti szeretet melegét egyesitoni a kor világával, ezt Vaszary Kolos tűzte ki életfeladatául. Innen a hazai zsidók osztatlan lelkesedése. Horn Károly dr. Tisztelt barátom, oly gondolatokat kívánsz tőlem, melyeknek megvalósítása a közület érdekében áll. íme a sokból: Földhitelt megyéiknek 1 mai nehéz viszonyok között rég elérkezettnek látjuk már az időt, hogy telekkönyvi hatóságunk területére, vagyis az egész vármegyére kiható ügykörrel városunkban egy bankszövetség alakuljon, vagy legalább egy földhitelintézet képviselősége honosodjék meg, mely kiválókig eladósodott mezei gazdáink érdekeit szolgálná s jelzálogokra nekik méltányos kölcsönöket adna, mivel helybeli pénzintézeteink — sajnos! — inkább kereskedelmi hitelt űznek s a földművelő osztály sajátságos helyzetét nem veszik figyelembe. A mezei gazda ugyanis nem gyors nyereséggel kínálkozó vállalatba fekteti pénzét, hanem a tökéjével eszközölt javításoknak csak hosszabb idő múlva élvezheti gyümölcsöző hatását; csak időszakonként űzethet s igy alkalmatlan időben pl. a termés betakarítása előtt bekövetelt fizetéssel könnyen tönkre tehető; a tőke szabad felmondásának kikötése Damokles-kard feje fölött, mert beruházásai folytán az főidbirtokával összeforrván, váratlan elvonása igen nagy bajok kútforrása lehet, szóval a gazdasággal foglalkozók más viszonyok kőzött élnek, más az érdekük s más elbánást is kivannak, mint az iparosok vagy kereskedők, miért is saját külön igényeiknek megfelelő kölcsönökben részesitendök és megadandó a lehetőség nekik, hogy a kölcsönvett tökét kis részletekben, hosszabb törlesztési idő alatt a szerzett kamatokba betudva olykép fizethessék vissza, hogy a törlesztési időtartam lejártával az adósság mintegy észrevétlenül megszűnjék, magától értetődvén, hogy ez által a felmondás ellen biztosítva vannak. . Szükséges továbbá, hogy olcsó tökét kapjanak. Ez a mezei gazdaság felvirágzásának főeszköze és biztositéka, mert — a mint tudjuk, — a földbirtokost a legkülönbözőbb okok lépten-nyomon a hitelező kezeibe hajtják. Ha elemi csapás éri, vagy egyébként károsodik, ha gazdaságában reformokat akar keresztül vinni s beruházásokat eszközöl; ha termését előnyösen elárusítani nem tudja, el kotya-vetyélni pedig nem akarja; ha ujabb földvásárlással aggasztja vagyonát vagy haláleset folytán osztozkodni kénytelen, mindannyiszor kölcsönre szorul s hitelműveletek utján kénytelen szükségletét fedezni, a mi azonban, mint Széchenyi monda, oly kétélű fegyver, mely ép ugy árthat, a mint használ. Árt t. i. akkor, ha nyomasztó feltélelek mellett magas kamatra adatik a kölcsön, ha pedig a magas kamatokon felül a felvett tőke arányában még igtatási dijak, birságként késedelmi kamatok, kezelési költségek, sok rendbeli bélyeg-