Esztergom és Vidéke, 1892

1892-10-09 / 82.szám

_ ESZTERGOM, XIV. ÉVFOLYAM. 82. SZÁM. VASÁRNAP, 1892. OKTÓBER 9. ESZTERGOM és VIDÉKE * ~ • Városi és megyei érdekeink közlönye* iTTTTWTTT^ * MEGJELENI K 1IETENKINT KÉTSZER: D<7 J HIRDETÉSEK: VASÁRNAP ÉS CSÜTÖRTÖKÖN. SZERKESZTŐSÉG: HIVATALOS HIRDETÉSEK I szótól 100 szóig 75 kr, 100A

——— . Fí-ntcn 75. szára, a „FflnU" szállodával sz^mbeB. tó1 á00

"

is 1 frt % 95 kr

' ELÖFIZETESí ÁR: hová a \np szellemi részét iKetB közlemények küldendők. ; ^ Egész évre 6 frt — kr „ . _ n

it—' , MAGÁN HIRDETÉSEK megállapodás szériát legJHtányosabPól 4we ------ 3 frt — kr K I A D O-H I V A T A L : ban közöltetnek. Negyed évre 1 frt 50 kr. SZÉUHKNYJ-TÉU 832, ' 7 " E'fly SZám ára 7 kr. hová a lap kWs% & m.tgáu hirdetései, a nyíIItérbe szánt közte- NYILTTER sora 20 kr. 0 1—— 1 Q tnótiyek, einfi/eténi pénzek és reklamálások infézeinlők £ ! — 0 Történelmi társulatunk. Esztergom, okt. S. (K. dr.) Sohase Telt kedvezőbb a hangulat az esztergomi Történelmi Társulat megalakítására, mint ma, A közönség kezd érdeklődni a mnlt emlékeiért, a közönség kezd adakozni a régiségek földerítéséért. A herczegprimás, mint historikus, első sorban a magasztos ügyé. Országos példát adua, ha ő állana az ügy élére s odaadná fényes nevét a Történelmi Társulatnak. K n a u z püspök, az esztergomi főkáptalan büszkesége és országos nevü történettudésa, szakavatott vezetése mellett az esztergomi Történelmi Társulat rövid idő múlva az egész tanult világ érdeklődését kivívná sikerével. Villányi S z a n i s z 1 é, Esztergom múltjának jeles tolla történetirója szintén az esztergomi Történelmi Társulat főoszlopa lenne, kinek gyűjtés dolgában rendelkezésére állana a főgymnáziumi ifjúság. W a 11 e r <j y u 1 a, az esztergomi kultúra kitünö" előharczosa, óriási munkaerejével és alapos készültségével szolgálná a Történelmi Társulat magasztos érdekeit. Bécséi Viktor, fáradatlan archaeologusunk nemcsak tudományosságával, de szervező tehetségével biztosítaná a hazafias ügy diadalát. Mailáth G-yörgy gróf főispán, K ru p lanicz Kálmán alispán, Helc Antal dr. polgármester, Reviczky Győzd' főszolgabíró ós B. Szabó Mihály főszolgabíró hatósági támogatásukra biztosan számithatna a Történelmi Társulat, mert erre garancziát nyújt nemcsak hazafiságuk, de tiszteletreméltó intelligeucziájuk is. Ott vannak a szt. k i r á 1 y-f ö 1 d i halmok Árpádkori omladékaikkal kiaknázatlanul. Ott vannak a Széchenyi-tér s a B u d a-u t c z a alatt lappangó régi Esztergom romjai. Ott van a szigeten a történelmi nevezetességű Árpádkori apáczakolostor érdekes romtelepe. Ott van az 1683-ik évi török csata nagy temetője Párkányban. Nyerges újfalun a római gyarmat-kultúra maradványait kellene kutatni. Bén j ben római és Árpádkori emlékekkel van telve a föld méhe. Pilismaróthon római és praehistorikns műemlékek várják a kutatókat. Esztergom határai telve vannak ősi történelmi hagyományokkal. Dömös emlékeit, első Árpádkori hagyományait még nem kutatták történelmi alapossággal és rendszerrel. Lábatlan vidékén bronzkori tárgyak vannak a föld méhében. Kövesden kőkorszaki emlékek, Őskori tűzhelyek és temetők várják a napvilágot. Egész sorozata van még a lelethelyekuek, honnan eddig csak a véletlen juttatott valamit. Tudományos rendszerrel a Történelmi Társulat valóságos csodákkal lepné meg a világot, annyi műkincset tárna föl. Esztergom múzeumával országos hirü intézettel gyarapodnék, a Történelmi Társulat pedig annyi anyagot szolgáltatna városunk történetírójának, hogy a dicső emlékezetű Esztergom históriája a millénium irodalmi emlékéül nemsokára elkészülne. Teremtsük meg azonnal az esztergomi Történelmi Társulatot. Most — vagy soha. Városi hulladékok. Nagyobb városainkban a hulladékok eltávolítása meglehetős nehézségeket okoz. A legtöbb városban a hulladékok egy kijelölt helyre vitetnek azon czólból, hogy ezáltal a talajt feltöltsék és emeljék. Más helyeken a folyókba hordják, hogy azt később alkalmas helyen letegyók. A hulladékok egy része trágyának is használtatik, de a haszon nem oly nagy, hogy a jobban termékenyítő műtrágyát kiszoríthatnák. Minél jobban növekednek a városok, annál kevésbbó értékesíthető a hulladék mint trágya, minthogy a kereslet nem tart mórtéket a hulladék szaporodásával. Végül a nagy városok közelében már alig találnak helyet a hulladékok lerakására. Mindeme nehézségek ösztönszerűleg is a külföldre irányítják figyelmünket, hol e kérdés megoldásával sikerrel kezdenek foglalkozni. E tekintetben Anglia áll elől ós ezért nem tartjuk érdektelennek röviden elmondani, hogy itt a hulladékokat hogyan értékesitik és semmisitik meg. Az angol városokban az utczák és házak szemete legnagyobbrészt elégettetik. Az elégetés különös kemenczékben a Fryer-féle rendszerű «Destructor»okban történik. Egy ily kemencze képes ugy a száraz, mint nedves hulladékokat, sőt még a 40% víztartalmú fácaliákat is elégetni. Epugy lehet ezekben oly hulladékokat is elégetni, melyek sok szervetlen és nem égethető anyagot, nevezetesen meszet, anyagot és iszapot tartalmaznak. A kemencze egy házban van, téglákból épitve ós felülről táplálva. E czólból a szemétkocsik felvontatása végett a kemencze felső részéhez alkalmas ut vezet. A kocsikból a szemetet egyszerűen a kemenczóbe fordítják, hol lassanként lefelé nyomva, végre a kemencze azon részébe ér, hol a legnagyobb hő uralkodik. Az elégett maradékok egy tüzráeson át egy hamuszekrónybe jutnak, honnan könnyen eltávolíthatók. A hulladék-tömeg kezdetben csekély menynyiségü szénnel meggyujtatik, a tüz lassanként tovább terjed, ugy, hogy további szénre nincs szükség. Az ily telepek a legtöbb városban 8—12 egymás mellett lévő kemenczéből állanak. Egészségi szempontból fontos kérdés az, hogy az elégési processus gázai a szomszédságnak nincsenek-e ártalmára. Szakemberek véleménye szerint nincs, mert az elégés lényegileg tökéletes. Azonkivül a Destructor a széuoxydgázok eltávolítása czéljából egy iz„E5zterpisísléks1ározíja. HA TÉGED ÉN • • . K. téged én meghódítanálak, kz tenne ám a győzelem! tfegteaue mindjárt tüu dérkirály nak K nagyhatalmú szerelem, íln legalább így képzelem. 3 tündérkirályi uralkodásom in rögtön azzal kezdeném, iíogy szőnyegeddé válnék palástom 3 koronám minden gyöngyszemén líoved ragyogna én felém. Ssarnok-erővel parancsot adnék, 3ogy a tavasz szolgád legyen: h. mi virága majdan fakad még, te szórja el völgyön-hegyen, Piruljon a te kebleden. \. rózsaillat téged legyezne; ilólad dalolna a madár; K.z est fuvatma hangodra lesne; Látnád, hogy ég, föld bája vár 5 hogy vágyaidnak nincs határ, Szolgálatodban látnád az élet líihden varázsát, gyönyörét; i. jókedv táaczra perdülne véled, } resaketve tartaná eléd i. délibáb is tükörét. i. merre lépnél, harmat peregne; 1 mit gondolnál, nap hevén beleolvadna két nagy szemedbe ; írnyékod lenne a remény, Éi minden álmod költemény. S én, birodalmam zsarnok királya, Trónom tenéked adva át Epednék ajkad egy mosolyára És hódolattal nézve rád, Csókolnám lábaid porát. RUDNYÁNSZKY GYULA. — Irta: Turgenjev Iván. — I. A rózsa. Augusztus vége felé! volt ... Az ősz már közelgett. A nap letűnt a láthatárról. Erős záporeső, villámlás és dörgés kísérete nélkül vonult el hirtelen vidékünk felett. A ház előtt levő kert illatozott és pompázott az esti pír tüzétől és az esőcseppektől

t egészen el volt árasztva. ő a szalonban, az asztal mellett ült s a félig nyitott ajtón át, gondolkozva tekintett ki a kertbe. Tudtam lelkében mi megy végbe ; tudtam, hogy e pillanatban rövid, fájdalmas harcz után, lelkét oly érzés tartja fogva, melyet nem tud leküzdeni. Hirtelen felállott, gyorsan a kertbe ment és eltűnt. Elmúlt egy-két óra s ő még mindig nem tért vissza. Ekkor már én is felálltam, elhagytam a házat s azon sétány felé tartottam, melyen ő is, bizton tudtam, eltávozott. Köröttem teljes sötétség uralkodott; az éj már leszált ... A kert nedves porondján egy gömbölyű tárgyat vettem észre $ mely az őt eltakaró sötétség daczára is vöröses fényben tündöklött. Lehajoltam. Egy gyöngéd félig kinyílt rózsa volt. — Két óra előtt az ő kebelén láttam. óvatosan vettem fel a piszokba esett virágot s a szobába visszatérve, széke előtt az asztalra helyeztem. Végre ő is visszatért. Könnyű léptekkel ment végig a szobán s az asztal mellé leült. Arcza halványabb, üdébb lett: lesütött szemei hirtelen, némi zavarral vegyest bolyongtak a szobában szerteszét. Ekkor észrevette a rózsát. — Kezébe vette ; összezsugorodott, piszkos leveleit vizsgálgatta, ezután rám tekintett, — szemeiben, melyek megszűntek bolyogni, könynyek csillogtak. — Miért sir ? — kérdem őt. — A rózsát sajnálom. Látja, mi lett belőle. Hirtelen arra a gondolatra jöttem, hogy valami mélyelmüséget mondjak. — Könnyei a piszkot lemossák róla, — szóltam nyomatékkal. — A könnyek semmit se mosnak le, azok csak perzselnek, — válaszolt, mialatt a kandalló felé fordult s a virágot a kialvófélben levő lángokba dobta. — A tüz még jobban éget, mint a könynyek ! — kiáltá kevélyen és a könnyektől csillogó, fényes szemek vakmerően, boldogan mosolyogtak. Éreztem — hisz ő is meg volt égetve. IX A Mindenható ünnepélye. Egyszer a Mindenható azúr palotájában fényes ünnepélyt adott. Valamennyi erény meg volt híva — azonban csak a nők — férfiak nem — — — csak hölgyek. Igen sokan jelentek meg — nagyok és kicsinyek. A kis erények sokkal kedvesebbek és kellemesebbek voltak, mint a nagyok ; de azért mind megelégedettek voltak ; a legbarátságosabb modorban mulatoztak, a mint az közeli rokonok és ismerősökhöz illik. Ekkor a Mindenható észrevette, hogy kék szép hölgy még nem ismerős egymással. A háziúr az egyik hölgyet kézen fogva vezette a másikhoz. -— A jótékonyság! — mondta az elsőrt mutatva. — A háladatosság ! — tette hozzá a másikra nézve. Mindkét erény csodálkozva tekintett egymásra : a világ teremtése óta — ez pedig már jó régen volt — most találkoztak előszűr ... III. Az ördög. Egyedül sétáltam egy tágas mezőn. Hirtelen halk óvatos lépteket hallottam mögöttem . . . valaki követett. Hátra tekintettem, egy kicsiny, meghajlott öreg asszonyt vettem észre, szürke rongyokba volt burkolva, csak arcza látszott ki belőlük: egy sárga, ránczos, hegyesorru, fogatlan arcz.