Esztergom és Vidéke, 1892
1892-09-29 / 79.szám
2. Egy másik forrás lófez a Grain- ling-féle Acsteren (Franzislraner Bad) ennek erei a város falán kívül annak 4éli oldalán is bugyoguak fel ; ez említett forrás közelében hajdani nagyszerű fürdőhelynek maradványai jelenleg is láthatók, most ezen forrásnak vize a szt. Fereue/Tendiek által egyedül poszlókészifésnél basználtatik. 3. A gróf Sándor-féle hévviz- forrásek, mellynek tulajdonosa a források fölötti vizmedenczében a vizet emelvén, azt egy malomkerék hajtására használja ; egyik forrás felett azonban itt is egy tisztességes fürdőhely áll fenn s többektől lálogattatik. Nem messze ezen forrásoktól, dél felé való irányban, a szt. Tamásbegy tövében léteznek szinte. 4. Igen hatalmas hév vizforrások, mellyek fölé a főkáptalanbeli urak igen nagyszerű fürdő-intézetet állíttattak fel, az erősebb forrásokat a fürdöbázra, a többieket pedig egy mümalow hajtására el származtatván. Ezen elősorolt bévvizektől eredetére s alkrószeire nézve különbözik a már a 76. lapon felemlített azon ásványos viz, mely az «esztergomi k e s e r ü-v i z» nevezet alatt ismeretes és a város közepén emelkedő szt. Tamásbegyből szivárog. A 76-ik lapon emlegetett részlet a következő : «A begyből eredő kénköves keserü- viz már mintegy 70 óv előtt a bécsi és pesti egyetemek által vegytaniéig megvizsgáltatváu, ezek által a csehországi szaidschützi vizekhez hasonlónak találtatotts azakkkori megyei főorvos, betegeinél e víznek sükeres használásával, mindent elkövetett csakbogya hazát fül- országi keserüsavak vételétől megmentse s e ezé Ira saját költségén létesített házban főzeti ki o viz savát ; azonban bekövetkezett halála üdvös vállalkozásoknak is véget veteti.» «Ezen koserüvizet 1 786-ban dr. Rodelsperger és dr. Pudelko, megyei főorvosok,későbben a bécsi és pesti egyetemek által megvizsgáltatván, az akkor nagy hírben levő Szaidschützi vízhez egészen hasonlónak és szinte azon hatásúnak Ítéltetett. Dr. Schmidt megyei főorvos, 1787-ben egy pozsonyi mérő iszap és 64 iteze vízből nyert 15 font keserü-sót és 2 font uiagné- ziát és ugyanazon évben tetemes költArról beszélünk, ami — csak volt. A régi szüretek vidámság, jólét között folytak le, az újonnan bekövetkezendő szüretek telve lesznek, egy pár évig, rossz visszaemlékezésekkel. Ha majd megint ott fogunk állni ahol régen, akkor egy jóleső érzés rabjai leszünk: meg fogjuk becsülni, tudni azt, a mit régen semmibe sem vettünk. Midőn a szőlőmüves az utolsó kapavágással elvégezte a szőr6 utolsó munkáját, helyébe jő a borkészítés nehéz feladata, a szüret. Mert ne liigyjük ám, hogy a «szüret» szó valódi értelme nem jelentene egyebet vigság, mulatozásnál, hátra van a gazda ilyenkor, fő a feje a sok gondtól, hordó- elókészités, pincze tisztogatás, napszámosfogadás, no meg veszekedés is képezik egész napi elfoglaltatását. A szüret keresztülvitele, illetőleg a szolőfürtök leszedése igen nagy körültekintést igényel, mert a beszállított anyagtól függ a készítendő bor minősége. Hogy mikor kezdjük el a szüretet, arra általános szabályt megállapítani lehetetlen. A szerint, a mint a koraiak vagy későiek a fajok, a leszedés is korábban vagy későbben történik. Mennél édesebb — tehát érettebb — valamely szőlő annál finomabb, erősebb bor készíthető belőle. Ez azonban nem általános szabály, mert minden vidék egy külön s a másiktól sokban eltérő elvet követ nevezetesen : séggel a Tamás hegy keleti hajlatáu, <i «zöld akáczfa-utcza végén a «kislévai pinCze-kuU közelében gyárt állított fel, hol ezen keserüvizböl és a kutakból kiásott iszapból keserüsó és magit ézia nagy ban készíttetett ; nemsokára azonban a sósvizek mennyisége csökkenvén, midőn a vállalkozó a kutak mélyebbre ásásával, erősebb ereket keresne, a hév vizek forrásaira bukkant s a keserű víz lassan-lassan fogyni kezdett, inig a vállalkozónak csakhamar bekövetkezett halála magának a vállalnak is végképi megszűntét eredmény ezé. Vannak ugyan az említett szt. Tamáshegyen, inig most is részint a szabadban, részint a házak pinczéiben kutak, mellyek kisebb-nagyobb mennyiségben hol gyengébb, iiol erősebb vi zeket foglalnak magokban, do forrás- sziklákból vagy a földből bugyogó ér többé nem talált a fik. Ezen ma létező keserűviz-források tehát csak felületesek és az esővíz vagy hólének a sós részekkel bővelkedő földrétegben való kerosztülszivárgásából erednek, mit bizonyít, elegendőkép az is, hogy 3—4 lábnyira kiásott földben már keserü-só jelenségei mutatkoznak. Ezen keserű- vizek aránysulya a Maisner-féle aerometer szerint 1,012—1,020 és igen tiszta kénsavas és sésavas keseragot (Schwe- felsáure és Salzsaure Bitter-Erde) bő mértékben foglalunk magokban ; hatásukra nézve a szaidschützi és pül 1 női vizeket valóban fölülmúlják. Csak az sajnos, hogy ismételve megkísértett erőltetések daczára is, eddig nagyobb mennyiségekre szert tenni nem lehetett.» Országos vásáraink jövője. Esztergom szept. 28. A kereskedelemügyi miniszter az imént rendeletet adott ki, melyben az ország összes városaiban és községeiben tartott országos és hetivásárok hivatalosan megállapított jegyzékét közölvén, intézkedik, hogy minden vásár ezentúl csakis az engedélyezett napon legyen megtartható. Épen most vettük kézhez a szegedi kereskedelmi- és ipar-kamara egy körlevelét, mely a rendelet értelmében a következőkre figyelmeztet : Mivel a vásártartó jogok vagy királyi szabadalmi oklevelekben gyökereznek vagy miniszteri rendeletén alapulnak, az azokban foglalt határnapok egyoldalii, önkényes megváltoztatását a — Ott, hol könnyű, savanykás borokat termeltek s ezek jó piaczot biztosítottak maguknak, nem lehet túlérni hagyni a szőlőt, mert igaz, hogy minőségre jobb, de mennyiségre kevesebb bort fogunk kapni s a kettő közötti —• elvképen keletkezett — áremelés soha sem lesz arányos. — Határozottan hibás volna pl. a kék fajoknál (oportó, burgundi, carbeuet) a tulérést bevárni, mivel ezek kivált savtar- talombau úgyis szűkölködnek s ha csakugyan bevárnok a teljes beéredést, kitehet- nök vörös borainkat a megkeseredés valamint sok más bőrbetegségeknek. Hogy tehát mikor szüreteljünk, arra nézve jelenleg a következő szabályokat állíthatjuk fel : Ha könnyű, savanykás asztali borok előállítására fektetjük a fősulyt, akkor addig hagyhatjuk a fürtöket a tőkén, mig bennük átlag 20 százalék czukortartalom nem fejlődött. (A czukortartalom meghatározása a fürtöknél a tőkén úgy történik, hogy minden héten egy pár fürtöt levéve, kézi sajtón, vagy kendőbe kötve kinyomjuk s a nyert levet mustmérővel meghatározzuk.) Nehezebb pecsenyeborok előállítása végett addig tartjuk a tokén a szőlőt, mig az időjárás nem akadályoz a szüretelésbeu. Aszukészitésnél addig maradhatnak a fürtök a tőkén, mig a felső 1—2 gerezdje meg nem höpped. Ha vörös aszút akarunk előállítani, akkor addig hagyhatjuk a fürtöket a tőkén, míg mind meg nem aszott. Hazai vagy külföldi kék szőlőfajoküál (pportónái) nem miniszter meg nem engedheti és meghagyja a városok tanácsainak és a községi elöljárónak, hogy fegyelmi eljárás terhe alatt kötelesek őrködni a felett, hogy kerülőtökben úgy az országos, mint a hetivásárok máskor, mint a most kibocsátott jegyzékben foglalt határnapokon ue tartassanak. Felelősek az elöljárók és az illető községek azon kárért is, mely a vásárok engedélyezett határnapjainak meg nem tartása következtében úgy a szomszédos vásár-jogosultakra, mint a vásárlátogatókra esetleg háramlik, kik ebbéli káruk megtérítését a törvény rendes utján érvényesíthetik. A nem engedélyezett elővásár tartása vagy a vásárok engedély nélkül való kinyujfását is megtiltja a rendelet. Az uj vásárok engedélyezésére nézve kijelenti a miniszter, hogy az előfordult rendellenes dolgok meggátlása szempontjából szigorúan ragaszkodik azon feltételekhez, hogy uj vásárok csak azon esetben engedélyeztetnek, ha azok tartása az il lelő hely és vidék közforgalmi és kereskedelmi igényei által sürgősen szükséges. Pót vásárok csak a tényleg és elégséges okokból hivatalosan elhalasztott vásárok helyett engedélyeztetnek. Az ilyenek engedélyezése iránt való kérvényt legalább 21 nappal előbb be kell nyújtani a kereskedelemügyi miniszterhez. Ha a vásárral marhavásár is tarta- tik, az állafegészség-ügyi szabályok szigorúan kötelezők. A piaczi helypénz- szedés engedélyezése iránt a díjszabályok jó eleve négy példányban fölter- jesztendők. Kijelenti a miniszter, hogy uj vásárokat vasárnapokra vagy Szent- Istváu napjára nem engedélyez. Minden uj vásártartási engedély iránt felterjesztendő kérvényhez mellékelni koll a 30 kilométeren belül eső községek azon nyilatkozatát, hogy a vásárjog engedélyezése vagy elutasítása milyen közérdeket érint. HÍREK. — A herczegprimás a korábbi tervektől eltérve, még mindig székhelyén időzik. A fővárosi lapok már néhány nap előtt Budapestre elutaztatták az egyházfejedelmet, a ki azonban visz- szaérkezése óla el sem hagyta a várost. A prímás egyházi ügyek rendezésével foglalatoskodik, melyek között szabad 24 százaléknyi czukortartalomnál felül emelkedni hagyni a czukortarfcalmat, hanem előbb le kell szedni. Ebből aszút készíteni, a minőség koczkáztatása nélkül, nem szabad. Francziaországban s a Rajna mellékén nem szüretelnek egyszerre le minden termést, hanem több Ízben s mindig csak a teljesen érett fürtöket szedik le s csak az utolsó szüret alkalmával szedik le a hátra maradt fürtöket. Ugyancsak — már a hol kivihető — szép, derült időben szüreteljünk ; a francziák azt tartják, liogy mig a harmat reggel fel nem szikkad, addig feketét, a harmat felszállta után pedig a fehér fürtöket jo szüretelni. A válogatás, mint igen szükséges munka sohasem hagyandó figyelmen kívül. A szüretelöknek pedig munkaközben ne hagyjunk semmifélét ; kenyeret, tésztaféléket magukkal vinni és enni először, mert a munkaidőt pazarolják, másodszor, mert a beszüretendő bor minőségére az idegen anyagok kártékony nyá válhatnak s ha esznek a szőlő- szedés közben, ott a legszebb fürtöket válogatják ki s ha nem is eszik meg azokat1 de mindegyikbe beleharapnak, a mi — in- gus tieuse. Külföldön a szüretelőknél egyáltalán tiltva van a szőlőevés a szüretelő népségnek és kárpótlásul e helyett néhány krral többet kapnak. — Nálunk azt mondanák erre, hogy «nyomtatólónak nem kötik be a száját.» első helyen áll a budapesti vikariatus szervezésének kérdése. Estefelé naponkint sétakocsi zásokat tesz s kedden délután megtekintette a Mayor-fóle telket, melynek kisajátítása befejezett tény. — A budapesti vikariátus szervezéséről a következőket jelzi a P. H. : Yaszary Kolos herczegprimás nemrégiben kérdést intézett az esztergomi főkáptalanhoz az általa létesíteni szán dé- kolt budapesti vikariáfusság iránt és véleményt kórt főkáplalánjától, hogy miként vélné a fontos kérdést megoldhatónak ? Az esztergomi főkáptalan, legutóbb tartott nagy tanácsában foglalkozott a primás átiratával és részletesen megvitatták a fővárost érdeklő ügyet. A főkáptalan Rainer Lajos kanonokot bizla meg az ügy tanulmányozásával s ő volt a nagy tanácsban az előadó. A káptalani tanács referense egyházjogi szempontból azt vitatta, hogy üelyuököt csak a püspök székhelyén lehet felállítani. Mégis a főváros jogos érdekei szempontjából óhajtja, hogy az ország fő- és székvárosában a vikariátusság felállitassék, úgy azonban, hogy a helynök az esztergomi főkáp- talau kebeléből legyen kinevezve. A régóta ‘húzódó vikariátosság mielőbbi felállítását, hosszas kimerítő vita után a főkáptalan m;iga is óhajtván, igy a legnagyobb nehézség megszűntnek tekinthető. Sokkal nehezebb a kérdés fi- nancziális része. Értesülésünk szerint a prímás az ügy pénzügyi oldalával foglalkozott legelőször és meg is találta a modus viveudit. Az esztergomi főkáp- talauuál évek óta két stallum üresen áll. A két stallnmot eddig azért nem töltötték be, mert a főkáptalannak olyan, terhei voltak, melyeket a két stalluinra eső jövedelemből fedeztek. A megboldogult herczegprimás : Simor János az utóbbi időben gyakran mondogatta, hogy a két stallumot betölteti. Ki is szemelte már jelöltjeit, de Simor halála folytán a további lépések abbaumarad- tak. A két stallum azóta üresen áll. A terhek, a melyekre a két stallum jövedelmét fordították, a múlt év végével megszűntök és igy a primas a két stallum jövedelmét óhajtaná a vikariátusság fen tartására fordít tatai. El a jövedelem nagyrészbeu fedezné az ősz- szes szükségletet s ezzel a kérdés fi- nancziális része is meg lenne oldva. Ehhez azonban ő felségének a jóváhagyása is szükséges, valamiuthogy a vikariátusság is a fejedelem és a pápa nmZIL RÖPPENTYŰK. Adrien Deco ur celles párisi iró nemrégiben egy mulatságosan fantasztikus szótárat állított össze, melyből közöljük a következőket : Agioteur — olyan lusta, a ki dolgozik, mint egy szerecsen, csakhogy ne kellessék dolgoznia. E ni b e r e v ő — emberarát, a ki az emberszerotetben egy kissé messzire megy. Szív — a költő tintatartója. Diplomaczia — leghosszabb ul az egyik ponttól a másikig. Varrógép — női veloeipéd. Divat — okosasszonyok művészete, másokat felöltöztetni, az öltöztető előuyére Költészet — olyan valami, mely- rossz, ha csupán jó. E 1 v e s z e t t — oly nö, a kit mindenki megtalál. g o [ r ó e —- az ember nem mehet elég gyakran oda, oly kellemes onnan visszatérni. Mindig — igen, angyalom. Zsarnok — nincs, de rabszolgák vaunak. Nulla —• tizenkilencz férfi húsz közül és húsz nö tizenkilencz nélkül.
