Esztergom és Vidéke, 1892

1892-09-08 / 73.szám

nevü mágnásaink nemcsak a lovakért s a szép asszonyokért, de az arany kulcsokért és keresztekért is nem jártak máshová csak Bécsbe. Bécsbe vittek mindent, a mi a mienk. A ki megfordult a császári és királyi bécsi palotás múzeumokban, annak a szive vérzett, szive fájt, hogy mennyi magyar műkincset literáitak ki a mi magyar mágnásaink. Ott van Hunyadi Mátyás majd minden történeti ereklyéje 8 ott vannak az erdélyi fejedelmek ragyogványai káprázatos pompában és megszégyenítő halmazban egyaránt. A mi Nemzeti Muzeumunk csak ötven év óta kezd világhírűvé válni. Hanem a magyar régiségtudomány idehaza még mindig szélhámosság. Nincs hitele, nincs tekintélye. A ki kincset talál, az első sorban is a maga vagyonosodására gondol ; pénzelni akar a leletből. Másutt a muzeumok jobban fizetnek, mint a kézalatt dolgozó szatócsok. Azért olyan gazdagok a gyűjtemények. Mindenekelőtt tehát felolvasásokkal és archeológiai apostoli körutak kai országszerte be kelleue bizonyítani, hogy a régiségtan voltaképeu nem hazugság, hanem olyan tudomány, mely nélkül a magyar história koldus. Azután a vidéki muzeumokat nem a vármegyékre kellene bizni, bánom a professzorokra. A vármegyei tisztviselők nem érnek rá ócskaságok gyűjtésére. Elég dolguk van odahaza. A vidéki tanárok között azonban mindig akad egy-két ember, a ki hisz az archeológiában s a ki a tőrvényhalóság támogatásával minden megyében helyi muzeumot tudna teremteni. Koierás levél. I. Csak két kis levelet intézek önökhöz, t. olvasóim, mert a szorkesz'ő ur kérlelhetetlenül kijelentette, hogy ebben a koierás idegességü saisoubau még ez a kettő is sok. De hát a I. olvasóközönségnek mégis -csak tartozunk egy kis vigasztaló re«zipével. Nagyon rövidre fogjuk venni koierás észrevételeinket. A kolerának három fő kiadása van. Az első stádiumban gyakori hasmenés jelentkezik minden fájdalom nélkül. Ez a koierás hasmenés. A második stádiumban a hasmenések gyakoriabbak, de már hányás, gyengeség, nagy szomjúság és lábikra görcs is jelentkezik. Ez a kolerin. A harmadik stádiumban a bel eg meghidegül, összeesik, az érverés alig érezhető, a hang elváltozik, gfircsök, hányás és rizslészerü hasmenések gyakoriak. Ez a kolera. A két előbbi stádiumából kellő orvosi segítséggel a kigyógyulás biziosra vehető. A kolera ritkán tör ki rohamosan, hogy néhány óra alatt öljön. Teljes kifejlődését többnyire napokig tartó hasmenés előzi meg s igy a kolera orvoslásának első szabálya, hogy járványos időben a legcsekélyebb hasmenéssel is azonnal ágyba feküdjünk s mindaddig pihenjünk, mig a baj el nem múlik. De maga a fekvés nem elég. Nagyon szigorú életrendet kell követnünk. Nyákos leveses, vizes boron vagy ásványos vízen kivül semmit se vegyünk be. A hasra hideg borogatást kell alkalmazni s ezt szaporán váltogatni. A lábakat ellenben nagyon melegen tartsuk. A gyötrő hányás és kínzó szomjúság ellen tanácsos, ha a betegnek jeget vagy fagylaltot adunk. Jégbehütött pezsgő, coguac vagy tiszta friss viz 10—15 csepp sósavval nagyon enyhít. Az elhidegült kolerabetegnek erős, forró fekete kávét, rumot, cognacot adjunk, váltogatva jég darabokkal. Teát csak addig szabad adnunk, mig hányás nem jelentkezeit. Mert a tea a hányást fokozza. Fődolog a kifejlett koleránál a szervezet nagyfokú nedv veszteségét pótolni s a beteget ízzadásba hozni. Épen azért a betegeknek folytonosau husitokét kell adni s a testet jeges ruhával erősen dörzsölni. A lábikra görcsök ellen, az orvos megérkezéséig, szeszes dörzsöléseket alkalmazzunk. Jövő levelemben a kolera félelem ellen fogok irni. Doktorandus. , UHUIK. — Vaszary KolOS herczegprimás tegnap déli egy órakor elhagyta városunkat s dr. Kohl Medárd titkár kíséretében magánfogatáu Budapestre hajtatott. — Ferencz Ferdinánd főherczeg a keddi utolsó gyakorlat után még néhány órát töltött a nánai tisztilakban s az esti budapesti futárvonattal utazott el. lyét, gyors galoppban a saját ezrede elé vágtatott és átvette annak vezetését. A császár ezrede elé érve, kardját magasra emelte és hangosan adta ki a vezényszót, mire egészen addig vezényelte az ezredet, mig az a császári család tagjai előtt elvonult. Ekkor a császár visszalovagolt régi helyére és tovább nézte a többi ezredek elvonulását A nagyszerű defilét a hosszú ágyusor dübörgő moraja fejezte be. Ezután az összes ezredek hazavonultak a nélkül, hogy a császár eltávozását bevárták volna. A gyakorló téren nem maradt! senki, caak a császár és katonai kísérete és a meghívott vendégek uri fogatai. És ekkor a császár (mialatt a meghívott vendégek kedélyesen villásreggeliztek az uri fogatokban) lóháton maradva, csaknem egy óra hosszáig időzött még cercle-t tartva s előbb a parancsnokoknak mondta el megjegyzéseit, azután pedig a külföldi attachékkal beszélgetett Általános feltűnést keltett, hogymonarchiánkzöld tollas tábornokával leghosszasahhan beszélgetett s ijgen kellemes d o 1 g ohat mondhatott neki, mert monarehi á n k képviselője alig győzött lován elegét hajlongani a császár előtt] Nem lehettünk fültanúi e magas beszélge ' tésnekV dé aligha; csalódunk, ha azt hisz , szűk; hogy 4' béázé'ígetés' sábros ősszefüg- ] gésoen állott azzal a meleghangú félköszőntővel, melyet későbben a potsdami császári ebéd alkalmával Il-ik Vilmos császár I-sö Ferencz József ésászár és király egészséré mondott Mikor a német császár á gyakorló térről kíséretével haza lovagolt, a nép lelkes hoch kiáltásokkal kisérte hazáig. S ezután a meghívott vendégek hosszú kocsisora is elvonult a gyakorló térről, a porosz lovas rendőrség gondos és kitűnő rendezése mellet. Az egész idő alatt semmi disszonnczia nem történt és mikor két gazdátlan ló elragadt és a kocsik felé rohant, a porosz lovas rendőrség oly ügyesen fogta el néhány másodpercz alatt mindakettőt, mintha Amerika őspusztáin tanultak volna meg futásközben fogni el a vad lovakat. Lehetetlen, hogy elhallgassak még egy epizódot, mely a külföldi meghívott vendégeket élénken foglalkoztatta. Az egyik fogaton ugyanis aranyzsinóros huszár ruhában különös sárga karddal oldalán gye|mek-arczu kis katona látcsővezett nagy fi1 gyelemmel és jobbról balról vizsgálták, hogy micsoda hadseregből való lehet ? Bizonyosan nem tudták kitalálni és az angol, franezia, olasz és más diplomaták előtt még sokáig rejtély fog maradni. Én Ábrányi Kornél képviselő társaságában látván a kis katonát, azonnal kitaláltam, hogy nem lehet más mint az ö fia, a ki a Ferencz József intézet egyenruhájában utazik. De nem árultam el a titkot, mert örültem, hogy a német hadsereg mellett egy kis magyar katona is magára tudja vonni á nagyhatalmasságok képviselőinek figyelmét. . SZÁLÉ LAJuS. — Frigyes főherczeg hadtestparancsnok, ki mint a herczegprimás vendége négy napig időzött városunkban kedden délután tért vissza székhelyére Pozsonyba. A főherczeg tiszteletére mind a négy napon szűkebb körű ebédet adott, melyen a főbb katonai notabilitások s az itt időző ezredek törzstisztei váltakozva vettek részt. A keddi ebéd ideje alatt háziezredünk zenekara szerfcnádotfc adott, mely ebéd után a főherczeg egyenest kihajtatott a nánai indóházhoz. A főherczeg legszivélyesebben búcsúzott el a herczegprimástól, megköszönvén házigazdái fáradozásait. — Föherczegek a városban. A nagy hadgyakorlatokon részt vett föherczegek, kik egyúttal tisztáu katonai minőségükben szerepelvén, a polgári elemek tisztelgését már eleve elhárították maguktól, még sem kerülhették ki azt, hogy a város összes rétegei a legnagyobb érdeklődéssel ne kisérje minden utjokat. A gyakorlatokat, melyeken részt vettek, a városból nagyszámú közönség nézte végig s a gyakorló-térről visszatérve, utczaszerte bámuló tömegek verődtek össze. A föherczegek itt időzésük alatt naponkiut a tisztikarokkal a «Fürdő» vendéglő kerti helyiségében töltötték az esti órákat, melynek minden zegét-zugát formálisan ellepte a város előkelő közönsége. A Schleiffer Lajos dicsőségéből kivettek egy részecskét azok is, a kik valamelyest közelibe férkőzhettek A magas vendégeknek, kiknek érkezése és távozásakor az egész közönség tiszteletteljes hódolattal felállott helyéről. A föherczegek több izbeu szóval is kifejezték elismerésüket a város közönségének szerény és korrekt magatartása fölött. — Schulenburg gróf altábornagy tegnap a dól$ lkakban tette bucsálátogatását a város fejénél, dr. Holc Antal polgármesternél. Az altábornagy a csapatok nevében köszönetét fejezte ki azon minden tekintetben kifogástalan magatartásért, melyben azok, ugy a város, mint annak közönsége részéről részesüllek. — Mailáth György gróf, megyénk főispánja, ki a föherczegek itt idozése alatt székhelyén tartózkodott, kedden délután visszautazott a fővárosba. — Főpapi kinevezések. Mint a Budapesti Hírlap értesül, H a u d e k Ágostonnak zágrábi érsekké és F t a Ifit ó 1 Vilmosnak nyitrai püspökké való kinevezése még e hónapban fog megtörténni. Haudek ellen Rómában bizonyos oldalról azt a kánoni kifogást tették, hogy hátát három kilonyi pup ékteleniti, ballába pedig tizenöt czentimóterrel rövidebb, vagyis sántít. A kánonika vizitáczióra kiküldött orvos azonban kellemes meglepődéssel konstatálhatta, hogy Haudek testi épsége ellen a legcsekélyebb kifogás sem tehető. — Ferenczrendiek a prímásnál. Ösmeretes dolog, hogy a pápa ujabban lényegesen megszorította a Ferenczesek klastromi szabályait s ez olyan visszatetszéssel találkozott a ferenczrendiek között, hogy sokan elhagyták a szerzetet. E tárgyban a napokban a Ferenczes barátok uagygyülóst tartottak Pozsonyban s elhatározlak, hogy egy memorandumot nyújtanak be a herczegprimáshoz. A rend küldöttsége, mely Nagy RÍ ütni nád római biztosból Bartos Arnold pozsonyi, Baau Sándor budapesti, Tamási Bonaventura szombathelyi rendtartomány tanácsosokból és Maszary Viktor titkárból állott, tegnap előtt tisztelgett a herczegprimásnál ki átvéve a memorandumot, megígérte, hogy a Ferenczesek ügyét a legjobb iuulattal fogja mog vizsgál ni. — Sarlay Ede temetése a városi közönség nagy részvétele mellett vasárnap délután 5 órakor ment végbe. A gyászszertartáson a megye küldöttségét gróf Mailáth György főispán vezette, mig a város tisztikara élén dr. Helcz Antal polgármesterrel testületileg jelent meg s a fáklyákat a koporsó mellett városi képviselők vitték. A koporsóra a városi tisztikar, a család s a rokonság több koszorút helyezett. A gyászszertartást dr. Fehér Gyula városi plébános végezte. Az engesztelő szent mise-áldozat hétfőn reggel 10 órakor volt a Ferencz-rendiek templomában. — Uj szerkesztőség. Komióssy Ferencz dr. szerkesztette eddig a Budapesten megjelenő legtartalmasabb és legelterjedtebb kath. paedag. szaklapot a «Népuevelő-»t. Most, hogy főtanfelügyóvó lépett elő* bokros elfoglaltsága miatt a nevezett láp szerkesztését letéve, az uj szerkesztő Zelliger Vilmos, Cenuer Lajos és Gryőrffy Lajos főmunkatársakkal együtt fog a « Népnevelő* fontos hivatásának további betöltéséről gondoskodni. — Mai tárczánk a Pesti Naplóból való, a hová Szálé Lajos irta, kinek családja Esztergomban kozbecsül.ósbeu részesült s a ki városunkban végezte középiskolai tanulmányait. Az általánosan ismert név után miudeuki érdekkel fogja olvasni ezt a csinosan megirt utitárczát attól ki Simor herczegprimás pártfogása alatt szervezte ismereteit s a ki, mint Császka György kalocsai érsek gazdasági tanácsosa Vaszary Kolos herczegpriuiáshoz annak idején olyan üdvözlő beszédet intézett, mely oszágszerte feltűnést keltett. A tárcza egyébkéut, eltekintve ezen személyes körülményektől, már önmagában is figyelemreméltó. — A nagy hagyakorlatok, melyek városunkat egészen kiforgatták rendes ábiázatából, immáron véget értek. Kedden délben fújták le az utolsó pihenőt s a kifáradt, agyonhajszolt csapatok boldog arczczal tették meg az utolsó nagy «Marsch»-ot — hazafelé. A két utolsó döntő gyakorlat közül kivált a hétfői volt fáradságos, melyről délutáni 3 órakor ért be a legénység. A keddi befejező ütközet a dorog-csóvi határon esett meg szakadó esőben. Frigyes főherczeg hadtestparancsnok a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott ugy a fáradhatlanság, miut a harczképességet illetőleg. A legénység között alig fordult elő csak egy megbetegedés is s a kánikulai forróság sem lud|a megritkítani a sorokat. A veudégezredek részijén már kedden, javarészben pedig a. tegnapi napon vonultak hazafelé, a legmelegebben búcsúzva el az itteni bajtársaktól. A városban elszállásolt tisztek Bem egy